Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

%JCním> 1983. JÜLITTS 27., SZERDA iTEr OZÁS Üzemi lapokban olvastuk Jót, jól, s jobban — akár mottója is tehetne az üzemi lapok közül jó néhánynak. Tallózás közben válik egyér­telművé, mindenki többet akar ma, mint tegnap. Kere­si az útját, módját annak, hogyan lehet jót adni, jól, s még jobban dolgozni. Milyen feltételek, lehetőségek kellenek ehhez — mikor kiknek a figyelmét érdemes fel­kelteni, ráirányítani a követésre méltó példák sorára, üzemi lapjaink a jó munkát, a jól teljesített vállaláso­kat, kezdeményezéseket állítják a középpontba. Nem ön­célúan, hiszen ha valamiből tanulni lehet — ebből igen, sőt még profitálhatunk is. A PAÉV portáján éppúgy akad követendő példa, mint a Sasad, vagy a tóti Vörös­marty tsz-ben. TANÁCSOK Az eltérő munkarendben dolgozók szabadsága Ki a felelős a gyermek okozta kárért? O A heti 5 munkanaptól el­térő beosztásban dolgozók sza­badságáról. A minap portás alkalma­zottak kerestek fel bennünket és előadták panaszukat, hogy a munkahelyükön szerintük nem helyesen adják ki a sza­badságukat. Egyikük például elmondotta, hogy a 12 óra szolgálatot, 24 óra szabad kö­veti. Egy időben a munkáltató nem emelt kifogást ez ellen, ha a szabadnap után közvet­lenül egy nap szabadságot íratott ki a dolgozó, majd ezt követően a 24 óra pihenőide­je miatt nem állt munkába. Ezt azután úgy is megtol- dották, hogy a szabadnapokat követő egy-egy munkanapot kérésükre a munkáltató sza­badságként kiadott. Kétheti pihenéshez úgy jutottak hoz­zá. hogy mindössze öt mun­kanap szabadság kivételét Ír­ták a terhűkre. Másik olvasónknál a 24 óra szolgálati időt 48 óra pi­henőidő követi. Kezdetben az előbbiekhez hasonlóan volt lehetőség a szabadság- napokat részletekben igénybe venni, újabban azonban erre már nincs lehetősége, és a hasonló munkarendben dolgo­zó társainak sem. Ügy érzik, méltánytalanság éri őket. mert hiszen a szabadság a mun­kanapokat terhelheti és vé­leményük szerint semmikép­pen sem lehet szabadságot el­számolni azokra a napokra, amikor egyébként is megil­leti őket a szabadnap. Olvasóink tévednek, a mun­káltató most járt el helyesen, korábban nem volt szabá­lyos a szabadság kiadása. Ol­vasóink korábban méltányta­lanul több szabadsághoz ju­tottak, mint amennyit a jog­szabály előír, és mint amennyi szabadságidőhöz a heti 5 napos munkarendben dolgozók ju­tottak. A szabadság szempontjából a szabadnapokat, a heti pihe­nőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ennyiben igazuk van olvasóinknak, csak ott téved­nek. hogy a heti 5 munkana­pos rendben dolgozókat he­tenként egy pihenőnap, az úgynevezett szabad szombat illeti meg. Erre olvasóink azt az ellenérvet hozzák fel, hogy bár őket egy héten több sza­badnap illet meg. Ez igaz, de a szabad naojuk után ők min­dig ráhúznak, és 24, illetve 48 órát töltenek el munkában. Ez is igaz. Ahhoz, hogy megvilágítsuk tarthatatlan álláspontjukat, vegyük azt az esetet, hogy 24/48 munkarendben pl. ho­gyan alakul annak a dolgozó­nak szabadságrendje. aki két­heti szabadságot vesz ki. és hasonlítsuk össze a heti 5 munkanapos rendben dolgo­zókkal, ha szintén két hét sza­badságot kívánnak igénybe venni. Az a dolgozó, aki kétheti szabadságot vesz igénybe augusztus 1-től, annak a két hét szabadsághoz tíz munka­napot kell kiírni. (Korábban 12 munkanapot, majd a rész­leges, illetve a teljes szabad szombat bevezetésével 11 munkanapot, 1982. január 1- től 10 munkanapot.) Ha ol­vasóink panasza jogos lenne, akkor az említett példabeli dolgozónak csak 5 munkanap­ját terhelné a kétheti sza­badság, mert hiszen ő és tár­sai augusztus 1-én, 4-én, 7-én, 11-én és 14-én volnának szol­gálatban, ezeket a napokat kö­vető 48 óra már szabad idő lenne, és elméletük szerint, erre már nem volna kiírható a szabadság. Ezek szerint tehát, a heti 5 napos munka­hétben, illetve munkarendben dolgozókkal szemben, mél­tánytalanul élveznének előnyt, mert hiszen azoknak tíz mun­kanapot számolnának el. A fenti példából is látható, hogy kérdezőinkkel szemben nem követtek el jogszabály- sértést, mert aki egy héten a jogszabályban biztosított egy pihenőnapnál több pihenő­napra jogosult, erre a több­let pihenőnapra is szabadsá­got kell kiadni. Ezzel érhető el, hogy akármilyen munka­rendben dolgozik is valaki, 1982. január 1-től 15 munka­nap alapszabadságnál többet nem vehet ki. Természetesen az egyéb címen járó pótsza­badság az alapszabadságon felül megilleti a dolgozót, de mivel itt a kérdések nem a pótszabadság kiadásával vol­tak kapcsolatosak, így erről nem ejtettünk szót annál is inkább, mivel ez dolgozóink esetében sem volt probléma. • Ki a felelős a gyermek által okozott károkért? Felháborodottan panaszolja olvasónk, hogy pert indítottak ellene, mivel az általános is­kola V. osztályába járó gyer­meke játék közben, tönkretet­te osztálytársának ruháját, leöntötte tintával, majd olló­val is belevágott. Olvasónk azt panaszolja, hogy a gyermek szülei miért nem az Iskolát perük, és miért őt. A Polgári Törvénykönyv szerint, akinek belátási képes­sége hiányzik, az a károkozá­sért nem vonható felelősség­re. Ilyennek minősül az álta­lános iskola V. osztályába járó gyermeke is. A gyermek helyett azonban a gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása ér­dekében úgy járt el. ahogy az az adott helyzetben álta­lában elvárható volt. A jog­szabály szerint, ha a kárt be­látási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozza, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan meg­szegte, a gondozó károkozó szüleivel egyetemlegesen fele­lős. Olvasónk tehát, ha úgy látja, hogy a károkozásért a tanító volt a felelős, akkor maga mellett alperesként kérje perbe vonni az iskolát is. A perbe vonáshoz a felperes­nek is érdeke fűződik. Dr. M. J. ÍTíZ NAP . I IRendeleteibóli A kisiparról szóló, 1981. évi 16. sz. törvényerejű rendelet­tel módosított, 1977. évi 14. sz. törvényerejű rendelet végre­hajtásáról intézkedő 4/1981. (IX. 9.) Ip. M. számú rendelet módosításáról az 5/1983. (VII. 20.) Ip. M. rendelet rendelke­zik. (Ez rendelkezik többek között arról, hogy a kisiparos hány alkalmazottat vagy be­dolgozót és segítő családtagot foglalkoztathat.) A rendelet a Magyar Közlöny 32. számá­ban jelent meg. A pénzügyminiszter 21/1983. (VII. 20.) PM. számú rendele­tét — amely a vállalkozás­sal és a szállítási szerződés­sel kapcsolatos versenytárgya­lás pénzügyi biztosítékáról in­tézkedik —, ugyanebben a hi­vatalos lapban találják meg az érdekeltek. Jó, ha tudja Szociális segélyt kaphat A társadalombiztosítás új formái lehetővé teszik, hogy idős korára senki ne marad­jon ellátatlan. Itt van mind­járt a rendszeres szociális se­gély. Az a személy kaphatja, aki munkaképtelen vagy rok­kant. Ez önmagában azonban nem elégséges feltétel. A se­gélyt kérelmezőnek rászoruló­nak kell lennie. Ilyen pedig az, akinek keresete vagy bár­mely más forrásból származó jövedelme olyan alacsony, hogy nem éri el a munkavi­szonyon alapuló özvegyi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (Ez az idén 1700,— forint.) Ez a mindenkori jelző arra utal, hogy ez az összeg minden esztendőben változik, hiszen évenként emelik a nyugellátásokat. Még egy fo­galmat kell tisztázni, az öz­vegyi nyugdíj összegét. Ez, mint tudjuk, az elhunyt há­zastárs nyugdíjával nem azo­nos összeg. Annak csak a fele. A hozzátartozó kötelessége Az előbbieken kívül még feltétele a rászorultságnak az is, hogy a segélyt kérelmező­nek ne legyen vagyona, amely létfenntartását biztosítani tudja, se tartásra köteles és képes hozzátartozója. Az az anya, akinek a gyermekei él­nek, és képesek anyjuk tar­tására, sajnos hiába fordul a tanácshoz rendszeres szociá­lis segélyért. Az ő nyugdíja, segélye ott van a gyerekei pénztárcájában. Munkaképtelennek azt kell tekinteni, akit az Orvosszak­értői Intézet testületileg ille­tékes I. fokú orvosi bizottsága annak minősít. A rokkantság feltétele a legalább 67 száza­lékos munkaképesség-csökke­nés, amelynek megállapítása ennek a bizottságnak a hatás­körébe tartozik. Egészségi ál­lapotától függetlenül illeti meg a szociális segély azt a nőt, aki hatvanötödik és azt a férfit, aki a hetvenedik élet­évét betöltötte. Ebben az esetben a jogosultság anyagi feltételeit kell csak bizonyí­tani, az orvosi bizottság ja­vaslata nem szükséges. Bejelentésre is adható A rendszeres szociális se­gélyt nemcsak a rászoruló ké­relmezheti, hanem minden olyan állampolgár felhívhatja az illetékesek figyelmét, aki­nek tudomása van nélkülöző (és a fent említett feltételek­nek megfelelő) idős emberről. A szociáUs segélyt mindig az állandó lakhely szerint il­letékes tanács szakigazgatási szerve állapítja meg. Határo­zathozatalát megelőzi a már említett igazolások (jövedelmi viszonyok, munkaképesség) megtekintése és a környezet- tanulmány. Ez utóbbi a tar­tásra kötelezettek környezeté­re is kiterjed. Mennyi lehet a rendszeres szociális segély összege? Ez attól függ, hogy a rászoruló­nak magának mennyi bevé­tele van havonta. Mert elő­fordul, hogy nyugdíj nélküli idős emberek sincsenek telje­sen pénz nélkül. Például ki­adhatják albérletbe lakásuk egy részét, vállalkozhatnak különösebb gondozást, fel­ügyeletet már nem Igénylő gyerekek körüli teendőre. (Ebédmelegítés, kísérés az is­kolából stb.) Ezt a jövedelmet is figyelembe kell venni a szociális segély folyósításá­nál. Ezek a jövedelmek egé­szíthetők ki a mindenkori legkisebb munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíjra, amelyről már szóltunk. Kiegészítés jár Előfordul, hogy a rendsze­res szociális segélyben része­sülő háztartásában olyan felnőtt ember él, aki önmagát ellátni nem tudja. Az ő tar­tására éppen a szociális se­gélyre jogosult lenne köteles. Ilyen esetben kiegészíthető segélyt lehet megállapítani, amely a teljés összegű segély­nek legfeljebb 50 százaléka lehet. Dr. Kertész Cva Védelem a programoknak Egy végrehajtás módosításáról A művelődési miniszter a közelmúltban módosította a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtását sza­bályozó rendeletet. A módosí­tásról és annak hátteréről dr. Ficsor Mihály, a Szerzői Jog­védő Hivatal főigazgatója adott tájékoztatót. A módosított rendelet a szá­mítógépi programokkal és a hozzájuk tartozó dokumentá­ciókkal egészíti ki a szerzői jog által védett példatárat. Szabályozza a munkavi­szonyban alkotott szoftver értékesítésekor járó szerzői dí­jazás mértékét és a díj kifize­tésének határidejét, valamint azoknak a külkereskedelmi joggal rendelkező szervezetek­nek a körét, amelyek jogosul­tak a szoftver értékesítésére. Ez utóbbinál az általános sza­bály: ha az egyik fél külföldi, a Szerzői Jogvédő Hivatal út­ján keli megkötni a szerzői jo­gi szerződéseket. A szoftverek jogosulatlan felhasználása esetén a szerzői jogi bírságot — az általános sza­bálytól eltérően — nem a Mű­velődési Minisztériumhoz, ha­nem a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell befizetni, s az összeget szoftverfejlesztési cé­lokra fordítják. A rendelkezés a szoftverek felhasználására kötött szerződések alapján já­ró jogdíjak kifizetésére a Szer­zői Jogvédő Hivatalt jelöli ki. Ez utóbbi rendelkezés a nem munkaviszonyban alkotott szoftverekre vonatkozik, ak­kor. ha a díj nem jogi sze­mélynek jár. A módosítás okairól s?ólva dr. Ficsor Mihály elmondta: a számítógépek teljesítőképessé­ge, gyakorlati hasznosíthatósá­ga egyre nagyobb mértékben attól függ, hogy milyen gyor­san és mennyire hatékonyan tudják előteremteni a szüksé­ges programokat. Ugyanakkor a szoftverfejlesztés jelentős költségekkel jár, így érthető, hogy az érdekeltek kezdettől fogva igyekeznek biztosítani befektetéseik megtérülését. A titokvédelem és a progra­mok továbbadásának szerződé­ses tilalma eddig is bizonyos gátat szabott a szoftverek sza­bad felhasználásának, de nem nyújtott védelmet mindenkivel szemben. A külföldi jogtudó­sok hosszú ideig vitatkoztak azon. miként sorolhatók a szá­mítógépes programok a szerzői jog által védett szellemi ter­mékek közé. Az elmúlt két év­ben a legtöbb országban — vagy a bírósági gyakorlatban, vagy már jogszabályokban is — megjelent a szoftverek vé­delme. Mivel rendkívül ex­portképes szellemi termékről van szó, a nemzetközi egyez­ményekből adódó kötelezettsé­geken túl saját érdekünk is azt diktálja, hogy lépéseket te­gyünk a szoftverek bevonásá­ra a szerzői jogvédelembe. A Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a Magyar Iparjogvé­delmi Egyesület fórumain szé­les körű szakmai vita bonta­kozott ki erről a témáról, s eközben mind gyakrabban for­dult elő, hogy az érdekeltek a jogvédelem feltételeinek tisz­tázására a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz fordultak. Bírósági ügyek tapasztalatai is rámutat­tak: a szoftver esetében külön­leges szabályok szükségesek. A Szerzői Jogvédő Hivatal azt is jelezte az illetékes tárcáknak, hogy a korábbi szabályok bi­zonyos esetekben aránytalanul nagy jogdíjrészesedés kifizeté­sére adtak módot. Ezután in­dult meg a jogszabályi rende­zés előkészítése, amelynek so­rán sokfajta szempontot kellett figyelembe venni, és végül si­került megtalálni azt a jogsza­bályi megoldást, amely lehető­vé teszi az alkotók ösztönzését, ugyanakkor nem köti meg túl­ságosan kezüket, s nem kény­szerít a vállalatokra indokolat­lanul nagy terheket. V A legjobbak — a cím már orientál. Érthető, hiszen a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat Il-es számú főmérnöksé­gét s egységeit házon belül úgy emlegetik, mint a legjob­bakat. A cikk írója három kérdésre keres választ: miért? mitől ilyen jók? Miért ők a legjobbak? A téma önmagá­ban sem érdektelen, hiszen akár az adottságokat, vagy más tényezőket vesznek szám­ba nincs számottevő eltérés a más főmérnökségekkel való összehasonlításban. Am ki­derül, hogy a feszített tempó mellett a Il-es főmérnökségen •kiemelten foglalkoznak a dol­gozókkal kialakult kapcsolat milyenségével. S a válasz? Megtartottuk ígéreteinket, az adott szavunkat, de elvártuk, hogy munkatársaink is meg­tartsák. A kisebb-nagyobb be­osztású vezetők soha sem bi­zonyultak szűkmarkúaknak, de mertek nemet is mondani, ha a körülmények úgy hozták. Állandó gyakorlat, hogy a problémákat a brigádvezetök- kel, a brigádok tagjaival tár­gyalják meg. S kérdés az is, mi készteti a beosztott vezetőket a lelkiis­meretesebb munkára? Nem jelölnek meg csalhatatlan, té­vedhetetlen módszert, ám az üzemi demokrácia nagyon szé­les körű alkalmazását ide so­rolják. Mikor egy-egy őket érintő munkára szerződik a vállalat — a tárgyalásokba minket is bevonnak — akkor először a főmérnökségen pon­tosítják a generálkivitelező ltehát a saját), s az alvállal­kozók feladatait. Ütemterv felbontásra kérve az érintett alvállalkozót, az anyag- és lét­számigény közlésére (bár a lét­számon sokat változtatni nem tudnak), s egyben részvételü­ket kérik a műszaki, a költ­ségvetési feladatokban, illet­ve ezek vizsgálatában. S koo­perációra kérik őket a szerve­zési és előkészítő osztállyal. S az operatív munka részeként kezelik a főmérnökségi koo­perációs értekezletet (kéthe­tente kerül erre sor), s itt számon kérik a munkák mene­tének alakulását. Aprólékosan, részletekbe menően. S volt már arra példa, hogy az adott utasítás pontatlan teljesítése miatt művezetőt, építésvezetőt írásbeli figyelmeztetésben ré­szesítettek. Érdekes a recept, ezt meg­tanulni sohasem késő, soha­sem árt. S lám hathatós is, pedig az anyagi juttatásokra nincs lehetőség az érintettek úgy érzik, hogy ösztönzőbben hathatna, mint a figyelmezte­tés. Igaz, de ha valaki rendet akar teremteni a portáján — ez a rendteremtés mint kide­rül, nemcsak pénz, forint kér­dése. p JIradhS ■»’- ‘ —**—--­Hogyan lehet gyorsan lépést váltani, az igényekhez, a le­hetőségekhez alkalmazkodni. Nagy kérdés, sokan nem is tudják rá a választ. Ám mint a fóti Vörösmarty Tsz Hír­adójából kiderül nagyon is egyszerű a' hogyanja. Ismét munkában a campingüzem cí­mű cikk erre példa. Pencen korábban a budapesti Fém-, Bútoripari Szövetkezetnek dolgoztak. Ám a szövetkezet a rendelés hiánya miatt fel­mondta a tsz-szel a szerződést — leszerelték, elvitték a gé­peket. Az üresen maradt üzemcsarnokot a szövetkezet gyógynövények csomagolására rendezte be. Lépést váltottak. ' Ám hogy a piaci igények mi­lyen kiszámíthatatlanok, az derült ki abból a levélből, mellyel a postás kopogtatott náluk az idén tavasszal. Az ipari szövetkezet szeretné fel­újítani a szerződést — ez volt a levél tartalma — mert tu­ristaasztalt kellene gyártani. Igen ám, de a penci épület már foglalt volt. Üresen állt viszont a cselőpusztai gumi­üzem. Felújítás, tatarozás — munkások toborzása. S már­cius 14-én megindult a munka. Előtte igaz kéthetes tanfolya­mon sajátították el a cam- pingasztal gyártását az érintet­tek. Az első szállítmány — 2500 — darab Jugoszláviába ment Az idén összesen több mint kétmillió forint termelési ér­téket kell előállítania az üzemnek. Ez pedig azt jelenti, hogy havonta 9 ezer camping- asztalt gyártanak. Tízen van­nak mindössze, de a málnás­ban az asszonyokra háruló munka nem jelent nagy elfog­laltságot, bár az itteni kere­sethez — egy asztalért 3,3 fo­rintot kapnak — jól jön egy kis kiegészítés. S mindenki jól jár — nem ment füstbe egy üzlet. Miért? Mert a fótiak házatáján a cselekvés az el­sődleges. SASADJPRAIK) 1980. októbar lj% VII. évfolyam 5. A bnáabnlUnA Kert&CTÜ és Mafigaxtasági Tecmeläsriniftuat tapje A közös ügyek között tart­ják számon a Sasad Tsz-ben is az energiatakarékosságot. Ho­gyan lehetne még több ener­giát megspórolni — holott a termelési folyamatokban tar­tósan csökkenő élőmunkát csak gépesítéssel, a technoló­giai folyamatok korszerűsíté­sével lehet pótolni, s ez több energiát kíván. A tény ez. Ám ha a pazarlások forrását felkutatják, előfordulásukat megelőzik, majd megszüntetik — egy lépéssel előbbre van­nak. Ugyanakkor — mint a cikk írója, Merza Miklós fő­energetikus ráirányítja a fi­gyelmet — az üzemviteli, kar­bantartási fogyatékosságok ki­küszöbölése, a terv szerinti karbantartások megoldása is elengedhetetlen. Csakúgy, mint az energiahordozók cse­relehetőségeinek feltárása, az üzemviteli veszteségek csök­kentése, a nagy üzem- és tü­zelőanyag fajlagos fogyasztá­sok csökkentése. S mi kell ahhoz, hogy a fel­sorolt, kiragadott tennivalók­kal ne maradjanak adósak? Ha a szövetkezet közössége továbbra is egységesen részt vesz a takarékossági feladatok meghatározásában, végrehaj­tóiéban, ellenőrzésében. S tá­maszkodik a társadalmi szer­vek, a szocialista brigádok hathatós segítségére. Akkor célba érnek: a szövetkezet energiafelhasználását 10-15 százalékkal csökkentik. Jól, s iobban gazdálkodnak tehát az energiával, a kormányprog­ram szellemében — értve azt, hogy a szövetkezet ügye köz­ügy. társadalmi érdek is! V. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom