Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

1983. JŰLIUS 27., SZERDA ~vMtav 3 Világkongresszus előtt Egyetemes közvetítő A 68. eszperantó világkong­resszust július 30. és augusz­tus 6. között rendezik Buda­pesten. Az eseményen — melynek fő témája, központi gondolata a modern kommu­nikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai — hetven or­szágból mintegy 4600 eszpe- rantista vesz részt. Az élő nyelvekből kifejlesz­tett nemzetközi nyelv első tan­könyvének 1987-ben lesz a 100. születésnapja. A létrejötte óta eltelt 96 esztendő alatt az eszperantó nyelv körül sajátos társadalmi és kulturális vi­lágmozgalom alakult ki, amelyben részt vesznek a föld öt kontinensének különböző nemzetiségű, világnézetű es osztályhelyzetű polgárai. Mindnyájukat az a humanis­ta eszme, internacionalista fel­ismerés vezényli, hogy a sok­nyelvű emberiségnek szüksége van a népek nemzeti nyelvei mellett egy könnyen megta­nulható, semleges nemzetközi nyelvre, amely egyetemes köz­vetítővé válhatna mindenfajta emberi kapcsolatban. E mozgalom első támogatói világszerte a munkásmozga­lom, illetve a szocialista és haladó gondolkodású polgári értelmiségiek, papok soraiból kerültek ki; Készülnek a szüretre I II | I Ä eiemlMöm és a túlbuzgó És mit mondanak a kismamák? A dömsödi Dózsa Tsz-ben megkezdték a szüretre való felkészü­lést. Az új bor fogadására javítják, tisztítják a hordókat, sze­relik a présgépeket. Ha a híítőlánc megszakad A tejeskocsi éjfélkor indul A kereskedelem pertáján is akad tennivaló Az udvaron egész piramis áll rekeszekből, tele üres sö­rösüveggel, két izzadó ember iikoddk a rekkenő hűségben. — Hoztak is, vagy csak visznek — kérdeztem Rákóczi Jánost, a Volán gépkocsiveze­tőjét? — Most csak visszük. de akármennyit hoznánk, nem lenne elég. Szerintem, kérem, nem az a baj, hogy kevés a sör. hanem az, hogy sokat isznak az emberek. Egész nap ülök a fülkében odabenn, van vagy 45 fok, néha több is, s hátam mögött a sok sör, még­se iszom. — Ja, aki vezető állásban van, annak vigyáznia kell — mondja nevetve Agócs János, a Váci Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 148-as bolt­jának vezetője. — Azért egy Traubit megiszik? Isszuk a kisüveg traubiszó- dát és a sörellátásról beszé­lünk. — A Kőbányai Sörgyár vá­ci kirendeltségére, napontá 500 hektó sört fejtenek le két műszakban, óránként, hatezer palackkal, de ez kevés. Most állítanak be Kőbányán egy hatvanhatezres gépsort ez ta­lán valamit segíteni fog — re­méli Németh János gépkocsi- rakodó. — Mindenki csak a Kőbányait kéri. hiába van imn'irt sörünk, az még a ma­szekoknak sem nagyon kei!. Tegnap vittünk ötszáz rekesz 12 forintos cseh sört és csak harmincat adtunk el belőle. Ráadásul még a kocsink is lerobbant, be kellett vontatni. Konzervből csak négyféle Az üzlet vevői a környék lakosságából verbuválódnak. Inkább idősebbek, kismamák és háziasszonyok vásárolnak itt. Sok a Pesten dolgozó és ők még a kenyeret is a fővá­rosból hozzák. Pedig kenyér egész nap van. A tejellátás is jó: a reggelihez való hat órá­ra megérkezik, majd délelőtt 11 órakor újabb kocsi áll be tejjel, tejtermékkel. Tőkehús­ból is elég nagy a választék. — Az ismerős törzsközön­ség mellett ilyenkor nyáron. még a víkendezők jönnek hozzánk vásárolni. Konzerv­ből készételből több fogyna, de csak négyfélét kapunk a nagykereskedelemtől — mond­ta a boltvezető. — Zöldségfé­léből naponta friss árunk van, inkább csak az alapellátást igyekszünk biztosítani, mert sok a kistermelő és árusíta­nak is. Kovács István nyugdíjas, bácskait keresett, de nem ka­pott. Az eladó másnapra ígér­te, a pontos szállításban bíz­va. — Nem baj, megvárom — mondta az idős férfi. — Min­dennap itt vásárolok, az ellá­tás jó, van hús bőven. Gyesen lévő kismama, Már­ta Istvánná arra panaszko­dott, hogy sóska, spenót, kel­káposzta nincs, pedig főzelé­ket szeretne adni a kicsinek. Mehet a maszekhoz is, de az sokkal drágább, Mint a stafétabotot Óriási a forgalom a Nyu­gat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 271- es boltjában. Ez a közért Szentendre főterén van. A sza­badtéri színpad állványa elta­karja a bejáratot. Turisták, nyaralók és helybéliek, mint a stafétabotot úgy kapják ki egymás kezéből a bevásárló kosarakat Az árukínálat elég bőséges, csak a hely kicsi. Elkelne itt kétszer ekkora ei- árusítótér, hűtőpult és raktár. — Nagy gondunk a 48 órás előrendelést kényszer a tejter­mékeknél. Ha jó idő van. minden elfogy, de elég egy kiadós zápor, hogy elmossa a turistaözönt és akkor sokkal kevesebb kell — közölte Ro­mán Sándorné üzletvezető. — A tejre sok a panasz, a Bu­dapesti Tejipari Vállalat ke­lenföldi üzeméből már sava­nyúan érkezik. Polgár Erzsébet, a tejüzem értékesítési előadója elmond­ta: — A lehűtött tejjel éjfél­kor indul a tejeskocsi a Du­nakanyarba. Ezek nem hűtő­kocsik. Az árut leteszik az üz­let elé és csak nyitás előtt vi­szik be az eladók a hűtőpult­ra. Ez legalább hat óra kiesést jelent a hűtőláncban, ezért nem csoda, ha a meleg éjsza­kákon megsavanyodik a tej. Egy műszak helyett kettő Budakalászon a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat 83. számú üzlete tatarozás mialt már hetek óta zárva tart. Jú­lius 18-án kellett volna befe­jezni a munkát, de még hoz­zá sem fogtak a felújításhoz. — A községben csak ki­sebb boltok vannak, de ezek sem mennyiségben, sem vá­lasztékban nem tudják a Pe­tőfi tér sarkán lévő üzletet pó­tolni. Pedig az egyik áruda dolgozói nem tudták emiatt kivenni a szabadságukat, sőt kénytelenek voltak egy mű­szak helyett kettőt vállalni. — A legközelebbi élelmí- szerelárusító-helyhez meredek utcán kell felmászniuk a ve­vőknek és ez az üzlet csak délelőtt tart nyitva, mer* nincs elég eladó — tájékozta­tott Karsai Miklós tanácsel­nök. Körséta. A kialakult kép önmagáért beszél. Sem hoz­zátenni, sem elvenni nem kei! belőle. Hiszen világos: a ke­reskedelem portáján is akad még bőven tennivaló. Seress Eszter Az elmúlt hetekben gyak­ran olvashattak ezeken a ha­sábokon olyan írásokat, ame­lyekben a terhesség-tanácsa­dásról, a terhesgondozásról beszélgettünk a szakembe­rekkel, a kismamák egészsé­gének, a születendő gyermek épségének védelmezőivel, az orvosokkal. Nem'szóltunk vi­szont a legilletékesebbekről, magukról a leendő anyákról. Itt az ideje, hogy pótoljuk ezt a hiányosságot, s szót ejtsünk arról, hogyan is vélekednek a terhességgel járó kötelezettsé­gekről, a terhesgondozásról a kismamák! lárl ajtók Az elmúlt időszakban csak­nem minden utamba kerülő kismamát kifaggattam ezekről a kellemes és kevésbé szívde­rítő gondokról. Ha most nem idézek név szerinti, szó sze­rinti ' válaszokat, annak oka mindössze az, hogy az el­hangzott vélemények besorol­hatók három csoportba. Azzal a megkötéssel, hogy természe­tesen minden kismama más és más egyéniség. Vélekedése függ életkorától, lakóhelyétől, műveltségétől, s attól is, hogy az orvosok, akik a tanács­adók, milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy terhessé­gét megkönnyítsék. Nos, a legszomorúbb talán az, hogy a szülés előtt álló nők között szép számmal akadnak olyanok, akik kö­zömbösségükkel, nemtörő­dömségükkel tüntetnek. A ta­nácsadásra csak a szülési se­gély folyósításához szükséges négy alkalommal látogatlak el, mit sem törődnek az or­vos utasításaival. Fennen hangoztatják, ők ugyan nem mondanák le a cigarettáról, a kávéról, de még', a szeszes italról sem a saját maguk és a leendő gyermek egészsége ■Krdckábeh. ; Nem Véletlen, hogy az őket látogató védő­nők bizony gyakran zárt aj­tókat találnak. S nem változ­nak meg a szüjés után sem, az anyai érzés csak a leg­szükségesebb testi teendők el­látására szorítkozik náluk a gyermekükkel kapcsolatban. Amikor belsszétaak / Míg az előbbi csoportba tartozó nők talán fel sem fogják, mekkora veszély is fenyegetheti a méhükben fej ,ödó eletet nemtörődöm ma­gatartásuk következtében, akadnak olyanok is — nem Kevesen —, akik terhességü- Ket betegségként kezelik, el is várják, hogy betegként pá- tyolgassa őket környezetük. S bár szerencsés, hogy rendsze­resen eljárnak a tanácsadás­ra, meghallgatják az orvost, talán' követik is útmutatá­sait, de a szakember józan érveinél nagyobb súllyal esik latba náluk a mama, a nagy­mama jószándékú, de nem mindig a legjobb tanácsa. Is­mert, milyen tévhitek keren­genék még ma is főleg falu­helyen: egyél, lányom, ne­ked most már kettő helyett kell enned, a szülés után pe­dig igyál sok sört, attól lesz elég tejed! S hiába az orvos jóindulatú figyelmeztetése, a megkövesedett szemlélettel, különösen családon belül ne­héz felvenni a harcot, hál még, ha nem is nagyon akar csatázni a kismama! Kevesektől hallhattam azt ők tudatosan készültek az anyaságra. Nemcsak meghall­gatják, hanem mindig be is tartják az orvos utasításait szakkönyvekből igyekeznek még többet megtudni a ter­hesség során követendő élet­módról, domborodó pocakkal is szorgalmasan tornáznak, s a szülés után sem kell szé­gyenkezve a tükörbe nézniük a felesleges kilók miatt. Maguk akarják ' S ugyancsak kevesen van­nak, akiknek mindehhez a család, a férj, a hozzátartozók is segítséget nyújtahak. Tisz­teletben tartják álláspontju­kat, nem adnak nekik feles­leges, megtévesztő tanácso­kat. Ezek a kismamák jól tudják, a terhességre éppúgy fel kell készülni, s kilenc hó­napját oly tudatosan átélni, mint az élet bármely más időszakát Hiszen az anyaság tulajdonképpen nem a szülés­sel, hanem a fogamzással kez­dődik, tartják a szakemberek, s a születendő gyermek iránti felelősség is. S hiába az orvosok, a vé­dőnők minden igyekezete, ha a segítő szándékú szavak nem találnak meghallgatásra, ha a kismamák nem partne­rek, együttműködők a terhes­ség hónaoiaiban. Pedig a leg- qqgvszerűbb egészségügyi el­látás sem teheti könnyebbé a terhesség idejét, nem óvhatja meg a gyermek és a mama egészségét, ha maguk a kis­mamák nem akarják. G. M. OMFB-taniilmány Széles körű automatizálás Növeli a versenyképességet A magyar gépipar korsze­rűsítése és jövőbeni exportle­hetősége nemcsak termékeink minőségétől és árától, de fő­leg gyártási rugalmasságunk­tól függ, amelyhez a számító­géppel segített automatizálás széles körű bevezetése az egyetlen járható út — álla­pítja meg az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság kö­zelmúltban készített tanulmá­nya. Az elemzés szerint az a fontos népgazdasági célkitű­zés, hogy a hazai gépgyártás rövid átfutási idővel a tőkés piacon is versenyképes ter­mékválasztékot nyújthasson csak magas szintű gyártási kultúra megteremtésével kép­zelhető el. Mindez egybecseng a számítógépipar és az egyes vállalatok érdekelve] is. hi­szen a számítógépes, rugal­mas gyártórendszerek alkal­mazása termelékenységnöve­kedést és gyártási rugalmas­ságot eredményez, növeli a versenyképességet, miközben visszahat a gyártó környezet­re is: magas szintű gyártá­si kultúrát és fegyelmet kö­vetel meg, növeli a szerve­zettséget, és ez kihat az egész gyár termelésére is. Mi lesz az ékezetekkel? Nyékünk és a számítógép hóz képest, ami ezután vár­ható — ha nem történik va­lami. A gondot persze mások Is észrevették, olyannyira^ hogy magyar szabványt dolgoztak ki az ékezetes betűk elhelye­zésére. Am ezt a szabványt a nyelvészek meg a számítás- technikusok is bírálják, ugyancsak érthetően. Gondol­junk csak a képújság ékezet nélküli betűire! Minden bizonnyá! ez a ma­gyarázata annak, hogy van­nak, akik eltérnek nálunk a szabványtól. Elég sok az egye­di megoldás, ami majdhogy­nem káoszt idézhet elő. Most még nem késő! Amíg a számítógép nem lépett ki a géptermekből, ad­dig a fenti gondok csak né­hány ezer ember gondjai vol­tak. Csakhogy a helyzet gyö­keresen változik: a számítás- technika rohamosan terjed, s a számítógép néhány éven be­lül sok tízezer ember minden­napi munkaeszközévé válhat. Nem beszélve az iskolai szá­mítógépek térhódításáról: már ott kezdődik a nyelvrontás, ha tétlenek maradunk. Most még nem késő. Nyilván, csak egy megoldás képzelhető el ebben a nehéz helyzetűén. A nyelvészeknek és számítástechnikusoknak — mindazoknak, akik az ügyben érdemlegesen dönthetnek — közösen kellene kialakítaniuk egy olyan megoldást, amely kölcsönös engedmények árán mindenkit kielégítene, s lehe­tővé tenné nyelvünk tisztasá­gának megőrzését a számító­gép tömeges elterjedésének időszakában is. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője már 94 jelnél tartunk. Ezen kívül ott vannak még az általánosan hásznált, elenged­hetetlenül szükséges írásjelek (pont, vessző stb.), meg a szá­mítástechnikához okvetlenül szükséges matematikai műve­leti jelek — vagyis újabb 20- 22-vel fogyott a jelkészlet. Vegyük tekintetbe még a spe­ciális jeleket (szögletes és kapcsos zárójel, a §, stb), s odajutunk, hogy csak 4 ma­gyar nagy- és kisbetűvel tud­nánk az angolszász nyelvterü­leten kidolgozott kódtábláza­tot kiegészíteni. Kompromisszum Nyilvánvaló, hogy valami­lyen kompromisszum szüksé­ges ebben a helyzetben. Ez megtörténhetne számítástech­nikai oldalról is elvben: nem 120, hanem 256 elemből álló kódtáblát használnánk. Csak­hogy ez igen nagy anyagi rá­fordítást igényelne. Történhet kompromisszum a nyelv oldaláról is: nem ra­gaszkodunk az összes ékezetes magánhangzó kis- és nagybe­tűs alakjához, kibékülünk né­hány speciális jel elhagyásá­val, s azzal, hogy az ő betű helyett ű betűt lábunk nyom­tatásban. Erre is van példa. Eljutottunk hát a problémák gyökeréig. A nyelvvédők — okkal és joggal — máig sem tudnak megbékélni például azzal, hogy az írógép klavia­túrával nem ábrázolható a hosszú í betű. Pedig ez még csak szerény nyelvrontás ah­elobbibol fakad: sok a sajátos magánhangzónk. Amíg a német nyelv csak három ilyen ma­gánhangzót ismer, s a svéd né­gyet, a magyar kilencet! Ez már az írógépkorszak küszö­bén gondot okozott, nem tud­tunk ennyi betűt elhelyezni a klaviatúrán. A nyelvrontó kö­vetkezmények meglehetősen ismertek. A vezérlő jelek Az írógép billentyűzete ál­talában 44-49 jelből áll. Ez a szám megkettőzhető a váltó­val. A számítógépen 128 jel ta­lálható; látszólag tehát nincs gond. Csakhogy ebből a 128- ból 32 úgynevezett vezérlő jel, amelyek a sor végét, a köz­lemény elejét vagy végét, a különféle átviteli üzemmódo­kat jelzik, betűk és írás­jelek ábrázolására nem hasz­nálhatjuk azokat. Az angol ábécé 26 kis- és nagybetűjé­nek ábrázolása 52 jelet köt le, a számjegyek pedig a zérustól a kilencesig 10-et — vagyis I Megváltozik az értelme Csakhogy az angol nyelv : mindössze 26 betűt használ, a , magyar ábécé viszont 44 be- : tűből áll. Kilenc olyan éke- 1 zetes magánhangzónk van, amelynek az angolban nem ta- 1 lálni párját, nem beszélve a kettős mássalhangzókról és az egyéb eltérésekről. A problémával nem állunk j egyedül, hiszen majdnem minden latin betűvel író nyelvnél így a németnél, a 1 lengyelnél, a csehnél, a ro- : mánnál is hasonló a helyzet. A magyar azért van ezeknél is nehezebb helyzetben, mert ! a mi nyelvünkben a magán- j hangzókra helyeződik a hang- 1 súly. (A gyorsírásunk is alap- < jában véve a magánhangzók 1 jelölésén alapul.) Az ékezetek I léte, vagy hiánya gyökeresen 1 megváltoztathatja egy szó ér- j telmét, gondoljunk csak pél- í dául a sokat emlegetett veréb- í véreb, bor-bőr ellentétpárok- i ra! i A másik probléma, ami az t Nem a nyelvőrök szakmájába akarok belekontárkod- ni, hiszen az elektronika, a számitógépek szerelmese vagyok, nem pedig nyelvész. Ám még a komputerek iránt sem lehetek annyira elfogult, hogy ne vegyen eret rajtam a nyugtalanság. Az elektronikus gépcsodákat nézve ugyanis azt tapasztalom, hogy a kiállított számító­gépeknek körülbelül a fele sem ismeri a magyar ékeze­tes betűket. A dolog voltaképpen nem meglepő, hiszen a számí­tástechnika az Egyesült Államokból indult el diadalút- jára, ezért az aiapnyelvc még mindig az angol. Ennek megfelelően a különféle programozási nyelvek, szabvá­nyok is az angol nyelvterületen jelentek meg először.

Next

/
Oldalképek
Tartalom