Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
1983. JŰLIUS 27., SZERDA ~vMtav 3 Világkongresszus előtt Egyetemes közvetítő A 68. eszperantó világkongresszust július 30. és augusztus 6. között rendezik Budapesten. Az eseményen — melynek fő témája, központi gondolata a modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai — hetven országból mintegy 4600 eszpe- rantista vesz részt. Az élő nyelvekből kifejlesztett nemzetközi nyelv első tankönyvének 1987-ben lesz a 100. születésnapja. A létrejötte óta eltelt 96 esztendő alatt az eszperantó nyelv körül sajátos társadalmi és kulturális világmozgalom alakult ki, amelyben részt vesznek a föld öt kontinensének különböző nemzetiségű, világnézetű es osztályhelyzetű polgárai. Mindnyájukat az a humanista eszme, internacionalista felismerés vezényli, hogy a soknyelvű emberiségnek szüksége van a népek nemzeti nyelvei mellett egy könnyen megtanulható, semleges nemzetközi nyelvre, amely egyetemes közvetítővé válhatna mindenfajta emberi kapcsolatban. E mozgalom első támogatói világszerte a munkásmozgalom, illetve a szocialista és haladó gondolkodású polgári értelmiségiek, papok soraiból kerültek ki; Készülnek a szüretre I II | I Ä eiemlMöm és a túlbuzgó És mit mondanak a kismamák? A dömsödi Dózsa Tsz-ben megkezdték a szüretre való felkészülést. Az új bor fogadására javítják, tisztítják a hordókat, szerelik a présgépeket. Ha a híítőlánc megszakad A tejeskocsi éjfélkor indul A kereskedelem pertáján is akad tennivaló Az udvaron egész piramis áll rekeszekből, tele üres sörösüveggel, két izzadó ember iikoddk a rekkenő hűségben. — Hoztak is, vagy csak visznek — kérdeztem Rákóczi Jánost, a Volán gépkocsivezetőjét? — Most csak visszük. de akármennyit hoznánk, nem lenne elég. Szerintem, kérem, nem az a baj, hogy kevés a sör. hanem az, hogy sokat isznak az emberek. Egész nap ülök a fülkében odabenn, van vagy 45 fok, néha több is, s hátam mögött a sok sör, mégse iszom. — Ja, aki vezető állásban van, annak vigyáznia kell — mondja nevetve Agócs János, a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 148-as boltjának vezetője. — Azért egy Traubit megiszik? Isszuk a kisüveg traubiszó- dát és a sörellátásról beszélünk. — A Kőbányai Sörgyár váci kirendeltségére, napontá 500 hektó sört fejtenek le két műszakban, óránként, hatezer palackkal, de ez kevés. Most állítanak be Kőbányán egy hatvanhatezres gépsort ez talán valamit segíteni fog — reméli Németh János gépkocsi- rakodó. — Mindenki csak a Kőbányait kéri. hiába van imn'irt sörünk, az még a maszekoknak sem nagyon kei!. Tegnap vittünk ötszáz rekesz 12 forintos cseh sört és csak harmincat adtunk el belőle. Ráadásul még a kocsink is lerobbant, be kellett vontatni. Konzervből csak négyféle Az üzlet vevői a környék lakosságából verbuválódnak. Inkább idősebbek, kismamák és háziasszonyok vásárolnak itt. Sok a Pesten dolgozó és ők még a kenyeret is a fővárosból hozzák. Pedig kenyér egész nap van. A tejellátás is jó: a reggelihez való hat órára megérkezik, majd délelőtt 11 órakor újabb kocsi áll be tejjel, tejtermékkel. Tőkehúsból is elég nagy a választék. — Az ismerős törzsközönség mellett ilyenkor nyáron. még a víkendezők jönnek hozzánk vásárolni. Konzervből készételből több fogyna, de csak négyfélét kapunk a nagykereskedelemtől — mondta a boltvezető. — Zöldségféléből naponta friss árunk van, inkább csak az alapellátást igyekszünk biztosítani, mert sok a kistermelő és árusítanak is. Kovács István nyugdíjas, bácskait keresett, de nem kapott. Az eladó másnapra ígérte, a pontos szállításban bízva. — Nem baj, megvárom — mondta az idős férfi. — Mindennap itt vásárolok, az ellátás jó, van hús bőven. Gyesen lévő kismama, Márta Istvánná arra panaszkodott, hogy sóska, spenót, kelkáposzta nincs, pedig főzeléket szeretne adni a kicsinek. Mehet a maszekhoz is, de az sokkal drágább, Mint a stafétabotot Óriási a forgalom a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 271- es boltjában. Ez a közért Szentendre főterén van. A szabadtéri színpad állványa eltakarja a bejáratot. Turisták, nyaralók és helybéliek, mint a stafétabotot úgy kapják ki egymás kezéből a bevásárló kosarakat Az árukínálat elég bőséges, csak a hely kicsi. Elkelne itt kétszer ekkora ei- árusítótér, hűtőpult és raktár. — Nagy gondunk a 48 órás előrendelést kényszer a tejtermékeknél. Ha jó idő van. minden elfogy, de elég egy kiadós zápor, hogy elmossa a turistaözönt és akkor sokkal kevesebb kell — közölte Román Sándorné üzletvezető. — A tejre sok a panasz, a Budapesti Tejipari Vállalat kelenföldi üzeméből már savanyúan érkezik. Polgár Erzsébet, a tejüzem értékesítési előadója elmondta: — A lehűtött tejjel éjfélkor indul a tejeskocsi a Dunakanyarba. Ezek nem hűtőkocsik. Az árut leteszik az üzlet elé és csak nyitás előtt viszik be az eladók a hűtőpultra. Ez legalább hat óra kiesést jelent a hűtőláncban, ezért nem csoda, ha a meleg éjszakákon megsavanyodik a tej. Egy műszak helyett kettő Budakalászon a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat 83. számú üzlete tatarozás mialt már hetek óta zárva tart. Július 18-án kellett volna befejezni a munkát, de még hozzá sem fogtak a felújításhoz. — A községben csak kisebb boltok vannak, de ezek sem mennyiségben, sem választékban nem tudják a Petőfi tér sarkán lévő üzletet pótolni. Pedig az egyik áruda dolgozói nem tudták emiatt kivenni a szabadságukat, sőt kénytelenek voltak egy műszak helyett kettőt vállalni. — A legközelebbi élelmí- szerelárusító-helyhez meredek utcán kell felmászniuk a vevőknek és ez az üzlet csak délelőtt tart nyitva, mer* nincs elég eladó — tájékoztatott Karsai Miklós tanácselnök. Körséta. A kialakult kép önmagáért beszél. Sem hozzátenni, sem elvenni nem kei! belőle. Hiszen világos: a kereskedelem portáján is akad még bőven tennivaló. Seress Eszter Az elmúlt hetekben gyakran olvashattak ezeken a hasábokon olyan írásokat, amelyekben a terhesség-tanácsadásról, a terhesgondozásról beszélgettünk a szakemberekkel, a kismamák egészségének, a születendő gyermek épségének védelmezőivel, az orvosokkal. Nem'szóltunk viszont a legilletékesebbekről, magukról a leendő anyákról. Itt az ideje, hogy pótoljuk ezt a hiányosságot, s szót ejtsünk arról, hogyan is vélekednek a terhességgel járó kötelezettségekről, a terhesgondozásról a kismamák! lárl ajtók Az elmúlt időszakban csaknem minden utamba kerülő kismamát kifaggattam ezekről a kellemes és kevésbé szívderítő gondokról. Ha most nem idézek név szerinti, szó szerinti ' válaszokat, annak oka mindössze az, hogy az elhangzott vélemények besorolhatók három csoportba. Azzal a megkötéssel, hogy természetesen minden kismama más és más egyéniség. Vélekedése függ életkorától, lakóhelyétől, műveltségétől, s attól is, hogy az orvosok, akik a tanácsadók, milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy terhességét megkönnyítsék. Nos, a legszomorúbb talán az, hogy a szülés előtt álló nők között szép számmal akadnak olyanok, akik közömbösségükkel, nemtörődömségükkel tüntetnek. A tanácsadásra csak a szülési segély folyósításához szükséges négy alkalommal látogatlak el, mit sem törődnek az orvos utasításaival. Fennen hangoztatják, ők ugyan nem mondanák le a cigarettáról, a kávéról, de még', a szeszes italról sem a saját maguk és a leendő gyermek egészsége ■Krdckábeh. ; Nem Véletlen, hogy az őket látogató védőnők bizony gyakran zárt ajtókat találnak. S nem változnak meg a szüjés után sem, az anyai érzés csak a legszükségesebb testi teendők ellátására szorítkozik náluk a gyermekükkel kapcsolatban. Amikor belsszétaak / Míg az előbbi csoportba tartozó nők talán fel sem fogják, mekkora veszély is fenyegetheti a méhükben fej ,ödó eletet nemtörődöm magatartásuk következtében, akadnak olyanok is — nem Kevesen —, akik terhességü- Ket betegségként kezelik, el is várják, hogy betegként pá- tyolgassa őket környezetük. S bár szerencsés, hogy rendszeresen eljárnak a tanácsadásra, meghallgatják az orvost, talán' követik is útmutatásait, de a szakember józan érveinél nagyobb súllyal esik latba náluk a mama, a nagymama jószándékú, de nem mindig a legjobb tanácsa. Ismert, milyen tévhitek kerengenék még ma is főleg faluhelyen: egyél, lányom, neked most már kettő helyett kell enned, a szülés után pedig igyál sok sört, attól lesz elég tejed! S hiába az orvos jóindulatú figyelmeztetése, a megkövesedett szemlélettel, különösen családon belül nehéz felvenni a harcot, hál még, ha nem is nagyon akar csatázni a kismama! Kevesektől hallhattam azt ők tudatosan készültek az anyaságra. Nemcsak meghallgatják, hanem mindig be is tartják az orvos utasításait szakkönyvekből igyekeznek még többet megtudni a terhesség során követendő életmódról, domborodó pocakkal is szorgalmasan tornáznak, s a szülés után sem kell szégyenkezve a tükörbe nézniük a felesleges kilók miatt. Maguk akarják ' S ugyancsak kevesen vannak, akiknek mindehhez a család, a férj, a hozzátartozók is segítséget nyújtahak. Tiszteletben tartják álláspontjukat, nem adnak nekik felesleges, megtévesztő tanácsokat. Ezek a kismamák jól tudják, a terhességre éppúgy fel kell készülni, s kilenc hónapját oly tudatosan átélni, mint az élet bármely más időszakát Hiszen az anyaság tulajdonképpen nem a szüléssel, hanem a fogamzással kezdődik, tartják a szakemberek, s a születendő gyermek iránti felelősség is. S hiába az orvosok, a védőnők minden igyekezete, ha a segítő szándékú szavak nem találnak meghallgatásra, ha a kismamák nem partnerek, együttműködők a terhesség hónaoiaiban. Pedig a leg- qqgvszerűbb egészségügyi ellátás sem teheti könnyebbé a terhesség idejét, nem óvhatja meg a gyermek és a mama egészségét, ha maguk a kismamák nem akarják. G. M. OMFB-taniilmány Széles körű automatizálás Növeli a versenyképességet A magyar gépipar korszerűsítése és jövőbeni exportlehetősége nemcsak termékeink minőségétől és árától, de főleg gyártási rugalmasságunktól függ, amelyhez a számítógéppel segített automatizálás széles körű bevezetése az egyetlen járható út — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közelmúltban készített tanulmánya. Az elemzés szerint az a fontos népgazdasági célkitűzés, hogy a hazai gépgyártás rövid átfutási idővel a tőkés piacon is versenyképes termékválasztékot nyújthasson csak magas szintű gyártási kultúra megteremtésével képzelhető el. Mindez egybecseng a számítógépipar és az egyes vállalatok érdekelve] is. hiszen a számítógépes, rugalmas gyártórendszerek alkalmazása termelékenységnövekedést és gyártási rugalmasságot eredményez, növeli a versenyképességet, miközben visszahat a gyártó környezetre is: magas szintű gyártási kultúrát és fegyelmet követel meg, növeli a szervezettséget, és ez kihat az egész gyár termelésére is. Mi lesz az ékezetekkel? Nyékünk és a számítógép hóz képest, ami ezután várható — ha nem történik valami. A gondot persze mások Is észrevették, olyannyira^ hogy magyar szabványt dolgoztak ki az ékezetes betűk elhelyezésére. Am ezt a szabványt a nyelvészek meg a számítás- technikusok is bírálják, ugyancsak érthetően. Gondoljunk csak a képújság ékezet nélküli betűire! Minden bizonnyá! ez a magyarázata annak, hogy vannak, akik eltérnek nálunk a szabványtól. Elég sok az egyedi megoldás, ami majdhogynem káoszt idézhet elő. Most még nem késő! Amíg a számítógép nem lépett ki a géptermekből, addig a fenti gondok csak néhány ezer ember gondjai voltak. Csakhogy a helyzet gyökeresen változik: a számítás- technika rohamosan terjed, s a számítógép néhány éven belül sok tízezer ember mindennapi munkaeszközévé válhat. Nem beszélve az iskolai számítógépek térhódításáról: már ott kezdődik a nyelvrontás, ha tétlenek maradunk. Most még nem késő. Nyilván, csak egy megoldás képzelhető el ebben a nehéz helyzetűén. A nyelvészeknek és számítástechnikusoknak — mindazoknak, akik az ügyben érdemlegesen dönthetnek — közösen kellene kialakítaniuk egy olyan megoldást, amely kölcsönös engedmények árán mindenkit kielégítene, s lehetővé tenné nyelvünk tisztaságának megőrzését a számítógép tömeges elterjedésének időszakában is. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője már 94 jelnél tartunk. Ezen kívül ott vannak még az általánosan hásznált, elengedhetetlenül szükséges írásjelek (pont, vessző stb.), meg a számítástechnikához okvetlenül szükséges matematikai műveleti jelek — vagyis újabb 20- 22-vel fogyott a jelkészlet. Vegyük tekintetbe még a speciális jeleket (szögletes és kapcsos zárójel, a §, stb), s odajutunk, hogy csak 4 magyar nagy- és kisbetűvel tudnánk az angolszász nyelvterületen kidolgozott kódtáblázatot kiegészíteni. Kompromisszum Nyilvánvaló, hogy valamilyen kompromisszum szükséges ebben a helyzetben. Ez megtörténhetne számítástechnikai oldalról is elvben: nem 120, hanem 256 elemből álló kódtáblát használnánk. Csakhogy ez igen nagy anyagi ráfordítást igényelne. Történhet kompromisszum a nyelv oldaláról is: nem ragaszkodunk az összes ékezetes magánhangzó kis- és nagybetűs alakjához, kibékülünk néhány speciális jel elhagyásával, s azzal, hogy az ő betű helyett ű betűt lábunk nyomtatásban. Erre is van példa. Eljutottunk hát a problémák gyökeréig. A nyelvvédők — okkal és joggal — máig sem tudnak megbékélni például azzal, hogy az írógép klaviatúrával nem ábrázolható a hosszú í betű. Pedig ez még csak szerény nyelvrontás ahelobbibol fakad: sok a sajátos magánhangzónk. Amíg a német nyelv csak három ilyen magánhangzót ismer, s a svéd négyet, a magyar kilencet! Ez már az írógépkorszak küszöbén gondot okozott, nem tudtunk ennyi betűt elhelyezni a klaviatúrán. A nyelvrontó következmények meglehetősen ismertek. A vezérlő jelek Az írógép billentyűzete általában 44-49 jelből áll. Ez a szám megkettőzhető a váltóval. A számítógépen 128 jel található; látszólag tehát nincs gond. Csakhogy ebből a 128- ból 32 úgynevezett vezérlő jel, amelyek a sor végét, a közlemény elejét vagy végét, a különféle átviteli üzemmódokat jelzik, betűk és írásjelek ábrázolására nem használhatjuk azokat. Az angol ábécé 26 kis- és nagybetűjének ábrázolása 52 jelet köt le, a számjegyek pedig a zérustól a kilencesig 10-et — vagyis I Megváltozik az értelme Csakhogy az angol nyelv : mindössze 26 betűt használ, a , magyar ábécé viszont 44 be- : tűből áll. Kilenc olyan éke- 1 zetes magánhangzónk van, amelynek az angolban nem ta- 1 lálni párját, nem beszélve a kettős mássalhangzókról és az egyéb eltérésekről. A problémával nem állunk j egyedül, hiszen majdnem minden latin betűvel író nyelvnél így a németnél, a 1 lengyelnél, a csehnél, a ro- : mánnál is hasonló a helyzet. A magyar azért van ezeknél is nehezebb helyzetben, mert ! a mi nyelvünkben a magán- j hangzókra helyeződik a hang- 1 súly. (A gyorsírásunk is alap- < jában véve a magánhangzók 1 jelölésén alapul.) Az ékezetek I léte, vagy hiánya gyökeresen 1 megváltoztathatja egy szó ér- j telmét, gondoljunk csak pél- í dául a sokat emlegetett veréb- í véreb, bor-bőr ellentétpárok- i ra! i A másik probléma, ami az t Nem a nyelvőrök szakmájába akarok belekontárkod- ni, hiszen az elektronika, a számitógépek szerelmese vagyok, nem pedig nyelvész. Ám még a komputerek iránt sem lehetek annyira elfogult, hogy ne vegyen eret rajtam a nyugtalanság. Az elektronikus gépcsodákat nézve ugyanis azt tapasztalom, hogy a kiállított számítógépeknek körülbelül a fele sem ismeri a magyar ékezetes betűket. A dolog voltaképpen nem meglepő, hiszen a számítástechnika az Egyesült Államokból indult el diadalút- jára, ezért az aiapnyelvc még mindig az angol. Ennek megfelelően a különféle programozási nyelvek, szabványok is az angol nyelvterületen jelentek meg először.
