Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
a PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxvii. Évfolyam, 174. szám_______________________1983, július 84., vasárnap Cseni®, November 7. Tsz Szerény javulást remélnek Ä háztáji termelés szervezm SzécsényteS Seredig Hegyek-völgyek vándorai voltak Csodák Csemőben sem történnek, így hát máshol kell keresni a dolgok hátterét. Tény az, hogy ebben a komisz, száraz évben, amikor a homok hónapszám nem látott számottevő mennyiségű esőt, jobban áll a közös szénája, mint egy évvel ezelőtt. Persze dőreség volna azt gondolni, hogy ezzel minden gond megoldódott. Van még ezekből épp elég a November 7. Tsz háza táján, ám azt is észre kell venni, hogy a rossz körülmények ellenére is lehet látszata az átgondoltabb, következetesebb, szívonalasabb gazdálkodásnak. Megviselt növények Küzdelmes hónapokról adott képet a minap Fölföldi Sándor tsz-elnök, de az elmondottak tükrében megcsillant egy szerény reménysugár: még így is jobb lehet az eredmény a tavalyinál. Hogyan is vészelték át 1983 első felét? Ök is rekordidő alatt betakarították 1020 hektár kalászosukat. Az árpa jól fizetett; a gyenge homokon 27 mázsás hektáronkénti átlagot adott. Rozsból és búzából a tavalyinál több, de a tervezettnél kevesebb lett a termés. Miután a gépparkot folyamatosan felfrissítették, nem egészen egy hónap leforgása alatt biztonságba helyezték a termést. Még arra is volt módjuk, hogy a tangazdaságban égy 150 hektáros táblával segítségképpen megbirkózzanak. Az aszály károkat, kiesést okoz a többi növényfélénél is. Kevés a silókukorica, a napraforgót is megviselte a száraz meleg. Olajnövényünkből tavaly olyan kevés termet, hogy az idén annál csak több lehet. Fájó pontjuk, hogy az idén telepített 220 hektár új lucerna kiégett elegendő víz hiányában. A gyeptelepítéssel nagyobb szerencséjük volt, az az ősszel jól sikerült. A szőlőben, gyümölcsösben a téli fagyok most nem tettek kárt, ezért jobb lenne a termés a korábbinál, ám azt észreveszik a növények, hogy fél év alatt alig kétsizáz milliméter csapadék hullott földjeikre. Szőlőből 40 mázsa körüli hektáronkénti mennyiséget remélnek. Az alma kezdetben ígéretesnek mutatkozott, ám nemcsak a perzselő hőség akadályozza fejlődését, hanem a levélaknázó moly fákat pusztító tevékenysége is. A meggyesben tíz vagon gyümölcsöt szedtek le, szép komótosan, olyan ütemben, amilyet a konzervgyár diktált. Újdonság a szövetkezetben a száz hektár görögdinnye. Túlságosan nagyra nem nőttek, ráadásul egyszerre érik szinte az egész. Ügy szeretnék értékesíteni, hogy azért hasznuk is maradjon rajta. Másképpen nem hasznosítható földjeiken belekezdtek a fenyő, tölgy, nyár és akác telepítésébe. Hetven hektáron már kinn vannak a csemeték, s ezen az őszön további száz hektárt fásítanak. Növekszik a nyáj A juhtenyésztés fejlesztését igen komolyan vették. Üresen álló hodályaikat sikerült benépesíteni. Már háromezer anyajuhval rendelkeznek, s ilyen körülmények között nem lesz könnyű a takarmányozásuk. Téli legelőnek rozsot vetnek, ily módon enyhí- 'ik a takarmányhiányt. Az rpa- és a búzaszalmának is szerepet szánnak. A pecse- nyebárány-értékesítés viszonylag kedvező, ezért érdemes foglalkozni vele. Változást hozott, hogy megnövekedett a háztájival való törődés. A tejtermelést szervezik a környékben, megoldották az átvételt. Kihelyeztek nevelésre több száz hízómarhát, adtak ki sertéseket, kocákat, süldőket egyaránt. Az idei vágósertés-átvétel ekképp en má sf élszeres e - kétszerese lesz a tavalyinak. Az ipari tevékenység terén rá kellett jönniük, hogy a megrendelésekért egyre jobban meg kell küzdeni. Nélkülözhetetlen ma már a körültekintő piackutatás és megfelelő árfekvésű termékekkel kell foglalkozni. Ami az alaptevékenységet illeti, a féléves mérlegadatok alapján nem látszik rosszabbnak, mint tavaly, inkább valamiMindennek a kánikula az oka — mondják olvasóink, önmaguk nyugtatására, a tények tisztázására. S hozzáfűzik: kár ilyesmiért most tollat fogni, panaszkodni, ezek a nyár kellemetlenségei. Régen jóval több ilyen kellemetlenség volt, az, hogy most kevesebb, az már vívmány. Ám azért panasszal mégis betérnek, kiváltképp piaci napokon, amikor egyébként is erre visz az útjuk, vagy ha a tanácsnál kell ügyes-bajos dolgukat intézniük. Nem adják írásban sérelmüket, hiszen nem nagy dolog, amiről szólnak, csak épp kellemetlen. És a sok kicsi is sokra megy. Mostanában például „tej- napok" vannak. Hiába öblítik le otthon tiszta, folyó vízzel a tasakot félbontás előtt, hiába kezelik gondosan a tejforraló edényt, a tej mégis ösz- szefut. Jobbik eset. ha forralás előtt megízlélik, mert afcvel javul. A szigorú költség- gazdálkodásra vall, hogy az áremelések ellenére a megfelelő szinten maradnak, s a tavalyival azonos vagy annál jobb eredményekre számítanak. Ä teljesítmény szerint A csemői November 7. Tsz bölcsen megfogadja mindazokat a gazdálkodásának javítását szolgáló tanácsokat, amellyel a szakfelügyelet ellátta. Igyekszik hatékonyabbá tenni a növénytermesztést, állattenyésztést, ipari és melléküzemi tevékenységet. Ezzel összhangban álló, szigorúan a teljesítményen alapuló bérgazdálkodást próbál meghonosítani, amely méltó ellenértéke a jól végzett munkának, ugyanakkor nem viszi túlzásba a jövedelem növelését. Tamasi Tamás kor rögvest pohárba kerül, altathatják. — Az aludttej kellemes, üdítő táplálék —, de nem hét- számra! — imigyen keseregnek. Csütörtököm reggel egy asz- szony ceglédtejes zacskót hozott, bemutatni. Tartalma enyhén savanykás és jellegzetes illatú tej volt. A tasak felirata szerdát jelzett. Miért került ez csütörtökön reggel fél hét tájban a bolti hűtőpultra? Az igazság, hogy a boltban a tejespakkon a dátumot nem nézte, amikor kiemelte a garmadából és vitte haza. Csak akkor lepődött meg, amikor a frissen főtt kávéhoz töltötte a csészébe, mint valami félre sikerült bűvésztrükk eredménye, zavaros-darabos lett a reggeli ital. Az asszony kára egy liter tej és egy főzet kávé ára. Ám, rajta kívül ezen a napon — és más napokon is —, hányán jártak mostanában így pórul? Ugyan, hányán? Szécsény, Hollókő, Rárós- puszta, Karancsberény, Somoskőújfalu, Eresztvény, Ce- red. Tíz nappal ezelőtt kissé szorongva mormolta a fenti neveket a törteli diákok vándortáborba induló csoportja. Most érkezett vissza az expedíció. Mint mondják, a nógrádi kis települések száz meg száz élménnyel kedveskedtek. Az utolsó éjszaka — mint a táborlakók többségét — ébren találta a csoportot, de a mesélőkedven ez mit sem érződik. Az első szó jogán Retkes Erzsébet, a törteli 153-as számú Helmeczy Mihály úttörő- csapat vezetője értékeli a határmenti portyát. — Szinte minden éjjel máshol aludtunk. Sátorban, turistaházban, iskolában. Ily módon nem hiányzott a romantika, de a sátorverést sem untuk meg. Kultúra, sport, discó, kaland — minden adódott menet közben. A kísérlet bevált, a gyerekek egybehangzó véleménye: tíz álló tábornál többet ér egy vándorkurzus. A csoport legfiatalabb, de egyben legenergikusabb tagja az ötödikes Horváth Eleonóra volt. Hol a menet élén, hol középtájon, hol pedig a sor végén lelkesítette, buzdította társait. Pöttöm termete és kedves, csacska beszéde miatt el is nevezték Lencsi babának. — Nekem az erdő tetszett legjobban. Minél meredekebb, s minél keskenyebb ösvények legyenek, ez volt minden reggel a kívánságom — fogja rövidre ezúttal mondandóját. A kullancsmsster Urbán Antal, az egyik apuka afféle mindenes volt a táborban: szakács, sportfelelős, s ami hegyvidéken igen megtisztelő cím: kullancsmester. — Szakácsélményeim közül a lebbencs sirató lesz sokáig emlékezetes.. Kicsit bőre szabtam az adagot, s a maradékot nagy ceremónia közepette temettük el. A fej fára azt írtuk: A bográcsba kevesebbet cseppents, / mert turista gyomornál a lebbencs / méltóbb nyughelyét aligha lelhet Bakos Zoltán és Petrovics János leendő nyolcadikosok. — Magunk se hittük, hogy a napi 15—20 kilométer gyaloglás után lesz kedvünk, s erőnk sportolni. S mi történt? Nem múlt el nap sötétedésbe hajló mérkőzések nélkül — újságolja Zoli. — A Salgóbányán táborozó abonyiakat megvertük, a helybeli diákokkal vívott meccsek fogósabbak voltak. Ismét Urbán Antalnál a szó. — Nem vagyok pedagógus, de az a meglátásom, hogy sok pluszt kaptak a velünk levő úttörők. Főleg nevelési szempontból. — Éspedig? —• Megismerték diákjaink a hegyi emberek szokásait, szerény és nyugodt életvitelét. A tíz nap alatt adódtak nem várt feladatok, melyeket csak közösen tudtunk megoldani. Egyszer például, a leggondosabb beosztás mellett is, megtörtént, hogy fogytán volt az élelmünk. Nosza, elő a matematikát, s a bajtársiasságot: hogyan lehet két karéj kenyérből 18 személynek jól lakni? Ha hiszi, ha nem, a gyerekek nagy része úgy nyilatkozott, hogy régen evett olyan jóízűt, mint akkor, az emlékezetes elosztásnál Vadon és kultúra — Vadon és kultúra milyen jól megfér egymással, számomra ez volt nagy élmény — mondja Mihály Regina. — Az építkezés mindig gondot jelent, de azt mondják, ha nagyobb a helység, nagyobb ez a gond, illetve, ha kisebb, egyszerűbben intézhető. Egy biztos, mindenütt építkeznek az emberek, s az is tény, jóval többet hallhatunk, olvashatunk a nagyobb településeken lakók ilyen irányú tevékenységéről, mint egy kisebb község fejlődéséről. Pedig itt is sokan építkeznek, sőt, az esetek túlnyomó többségében ott a városokban megszokott formákra, mint például OTP-lakás, tanácsi lakás, nem is gondolhatnak, mert ilyen nem is épül. Mégis, a tanácsok ott is igen sok* irányú tevékenységgel tudják megkönnyíteni az építkezők helyzetét. — Mi a helyzet Nyársapáton? — erről beszélgettünk Labancz Árpáddal, a községi tanács elnökével. — A község belterületén lakók száma évek óta növekszik, tekintélyes tempóban. S ez természetesen azzal jár, hogy az ideköltöző emberek építkeznek. Elég végigmenni csak a község főutcáján, mennyi az új porta. Helybeli fiatalok — Köztudott dolog, hogy Nyársapáinak tekintélyes határa, tanyavilága van. Vajon az ott élők választják egy idő után a központot? — Szerintem ez a kérdés többoldalú megközelítést igényel. Tudniillik, a tanyakérdés más volt az ötvenes, más a hatvanas, eltérő a hetvenes és nyolcvanas években is. Akkor, amikor a kisgazdaságok elhalásáról beszéltek, sokan a tanyájukat hagyták ott. bejöttek a faluba.^ Aztán egyre inkább átértékelődött a tanyavilág, az élet bebizonyította, hogy életképes a kisüzem, a háztáji gazdaság, jól kiegészíti a nagyüzemi tevékenységet. Ekkor már nem látszott célszerűnek otthagyni a tanyát, mert nyilván — már csak nagysága, a hozzákapcsolódó földterület miatt is — ott is megtalálják számításukat az emberek. Ez az átértékelés a hetvenes évek közepétől következett be, s a konkrét telekforgalomban Az EB főpróbájaként vett részt a magyar ifjúsági asztalitenisz-válogatott az olasz nemzetközi ifjúsági bajnokságon. A magyarok — s köztük a Ceglédi VSE fiatalja. Harczi Zsolt — jól szerepeltek egyéniben és csapatban egyaránt. Olaszországban tizenegy ország sportolói találkoztak. | Harczinak igazán jól ment a játék. Ha ezt a kontinens- viadalon meg tudná ismételni, kellemes meglepetést szerezhet. Csapatban az eredmény: 1. Magyarország, Simon és Harczi összeállításban. A DC-rendszerű viadalon a fiúk végig jól vették az akadályokat, s a döntőt is sikerrel fejezték be. Itt a jugosz- lávokkal találkoztak. A vezető szerepet a két ceglédi versenyző ragadta magához, Harczi két, Simon pedig egy győzelmet szerzett. Ez eredSomoskő és Salgó várán kívül nagyon tetszett a szécsényi kastély Karancsberény nevezetessége a volt Légrády-kúria és a partizán emlékház. Cered műemlékei közül egy 18. századból való haranglábat láttunk. Esztendő múlva A hír gyorsröptű: megjöttek a „vándorok”! Ki-ki fölcsatolja hátizsákját, s a fogadásra érkezett családtaggal ' indul hazafelé. Ami a búcsúzó mondatokban mindenki részéről közös: — Találkozunk kerek egy esztendő múlva! Győri Mária azt jelenti, hogy nagyjából ettől kezdve az új telekvásárlók többsége nyársapáti — és fiatal. Ez minden másnál jobban bizonyítja a népfront, a kormány, s ezeket követően az akadémiai állásfoglalást, helyzetértékelést. miszerint van jövőjük, mi több, új rangjuk ezeknek a miénkhez hasonló kis településeknek. — És. ha már a telkeknél tartunk, a nem építkezők, tehát a zártkertek, hobbikertek értékesítésében is hasonló tendencia mutatkozott. Itt viszont már jócskán akad vidéki, azaz nem nyársapáti is az ezt igénylő, illetve használók között. Bőséges választék — Térjünk vissza az építési telkekre. Milyen a választék? — Elsősorban a telek nagysága szerint nagyon változatos a _ kínálatunk, gyakorlatilag kétszáztól akár hatszáz négyszögölig tudunk állami telkeket tartós használatba adni. A már említett régebbi beköltözők túlnyomórészt ilyen nagyobb telkeket kaptak. Négyszáz telek körül tudunk kiadniJelenleg a telkek kisfeszültségű villannyal vannak ellátva, ami nem kis feladat, minden^ évben folyamatos előkészítő, szervező munkát igényel. A telkek bérleti díja négyzet- méterenként 25 forint, így egy átlagos nagyságú — tehát kétszáznegyven négyszögöles porta nagyjából huszonötezer forint. A környező városok hasonló méretű telkei ennek három-négyszeresébe kerülnek, tehát az alap is kijön itt még abból a pénzből. S építkeznek az emberek, a községben sokrétű és elegendő a munkaalkalom, van jövő — mondta Labancz Árpád tanácselnök. Lesz, aki segít — Építőanyag-ellátás? — Jelenleg a környező városokból lehetséges a beszerzés, de felmerült a helyi telep kialakításának gondolata is. Jelenleg ez a tárgyalások szakaszában van, vagy egyéni vállalás, vagy az áfész fog segíteni. Ballal Ottó ményezte a jugoszlávok ellem 3-2-es győzelmet. Vegyespárosban Harczi Bátorfival az oldalán kettőre növelte aranyérmeinek számát. Magabiztos teljesítménnyel valamennyi ellenfelüket maguk mögé utasították, így vegyespárosban 1. Harczi—Bátorfi, a fiú párosban 2. Simon—Harczi. Egyéniben a legjobb nyolc között Harczi a jugoszláv Lupulescuval találkozott, akit előzőleg a csapatban egyszer már legyőzött. Most ellenfelének sikerült jobban, szoros küzdelem után nyert Végül Lupulescu nyerte ezt a számot. ★ A magyar asztalitenisz-válogatott — köztük Harczi — most Malmőbe, a serdülő, ifjúsági Európa-bajnokságra utazott. ISSN 0133-450» jfCeglédí Hírlap) Sorra lyuggatják, rendelésre Ezek a csövek, amelyeket a képen látni, nem pöttyösek, hanem lyukasak. Nemcsak a két végükön, hanem oldalukon is. A ceglédi Lenin Tsz forgácsolóüzemében rendelésre lyuggatták, perforálták az eternitet, ipari célra keli valamennyi. A képen: emelővel szállítják a tárolóhelyre a kész darabokat. Apátl-Tóth Sándor felvétele Mindennap aludttej? Szinte szundít a pakkban Nyársapáti építkezők Tanyáról faluba települnek Asztalitenisz Harczi címeres mezben
