Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

Ma 3. oldali Helyszínrajz Az ügyfél, a lakosság nyer vele i. oldal; Megőrizni, közkinccsé tenni S. oldalt Postabontás 1. oldal: Ki a motocrosst szereti 8. oldal: Motorral karambolozott PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W AZ MSZMP PEST OTTSAGA ÉS A MEGYEI XXVII. ÉVFOLYAM, 156. szAm Ára: 1,40 forint 1983. JÚLIUS 3., VASÄRNAP Félév előtt Pest megye üzemeiben Hajrá nélkül, a tervhez igazodva A közeljövőben Hazánkba látogat Pierre ffllauroy Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára Pierre Mauroy, a Fran­cia Köztársaság miniszterel­nöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. Félév végén nem érdektelen körülnézni szűkebb pát­riánk üzemeiben, hogyan állunk a tervek teljesítésével, s ebből következően mi várható a következő hónapok­ban. Ezúttal egy mezőgazdasági gépgyártó, valamint sze­relvénygyártó és egy építő vállalat portáján néztünk körül. A Monori Mezőgép Vállalat féléves termelési értéke és ár­bevétele a tervezettnek meg­felelően alakult, nyereségter­vük azonban néhány száza­lékkal elmaradt a várakozá­soktól. A széles termékská­lának megfelelően a gyár ki­terjedt ^kooperációs tevékeny­ségének* hátránya kettős: gyak­ran. csúsznak a szállítási ha­TEGNAPELŐTT sokkal okosabb az ember, mint amikor cselekednie kell, azaz ma már nyilván­való, hogy például a megye gazdasági szerkezetének alakításában a kelleténél sokkal kisebb szerepet ka­pott hosszú időn át az élel­miszeripar, ugyanakkor túlzott súlya lett az építő- anyagiparnak, de akkor in­dokok serege szólt a lépé­sek mellett. Ezeknek az in­dokoknak az egy része meg­alapozatlannak bizonyult — így a gépipari kivitellel összefüggő remények, amik okán háttérbe került az- élelmiszerfeldolgozás —, de ehhez a valóság király­vize -kellett! Ez a képletes királyvíz könyörtelen következetes­séggel minősíti a talmit és a nemesfémből készültet, azaz a fejlesztésnek szinte megtervezhető kudarcai, tévutai is vannak — csak éppen az nem tudható, hol, melyek lesznek ezek a ku­darcok —, s nem ezek okozzák az igazi gondokat. Az igazi gondok okozója az elkerülhető, de el nem ke­rült téves döntések sora, mint amilyen a többi között volt az, amely a megye mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártását je­lentéktelenné sorvasztotta, amely ismétlődően a ter­melőszövetkezeti kiegészítő tevékenységben vélte föl­fedezni a nagyüzemek ne­hézségeinek eredőit, amely a háztáji és kisegítő gazda­ságok hibás megítélésével hosszú időre visszavetette a bővített újratermelést ezen a terenen. T eljesen téves irányban tapogatóznánk tehát, ha egy valamiben, egy döntésben, egy határo­zatban, egy testület gyakor­latában vélnénk megjelöl- hetőnek az okot, mely mai terheinket teremtette. Ezeknek a terheknek a te­remtője a tegnapelőtt és a tegnap valamennyi döntése, határozata, testületi gya­korlata, nem feledve az ezernyi, helyesnek bizo­nyult döntést, határoza­tot...! A helyes és a téves közötti arany, viszony az, ami ténylegesen minősíti a gazdaságfejlesztést, s ez nemcsak határokon belül igaz. Nincs olyan fejlett és még kevésbé nincs olyan fejlődő ország, amely ne nyögné terhei növekedését, azaz nem e terhek gyarapo­dásában kell látni. a reánk vonatkozó különöst, hanem abban, miként válaszolunk — a termelésbeli eredmé­nyekkel — erre a póbaté- telre. Ez a válasz ismét év­tizedekre gyűrűző hatások­kal lesz gazdaságfejleszté­sünkre. Mészáros Ottó táridők, s egyre nőnek a vál­lalattól független ráfordítások. A szakemberek szerint azon­ban a második féléves terv módosításával ezt a lemara­dást hamar behozzák. A szocialista export mara­déktalan teljesítésén túl, júniusban hozzáfogtak a kö­vetkező negyedévre . vállalt termékek kiszállításához.^ A tőkés exportra szánt termé­kek, a szerződések szerint ugyancsak előbb indulnak útra a címzetthez, s a mennyiség további növelése érdekében újabb tárgyalásokat kezdemé­nyeztek. A vállalat termelésé­nek jelentős hányadát teszik ki a mezőgazdaságot szolgáló pótalkatrészek, melyeket a ko­rábban kezdődött aratásnak megfelelően, időben elkészí­tettek. A magánépítkezőknek gyártott kislakásba szánt ka­zánok termelése és értékesí­tése során jelentősen túltelje­sítették a tervet. A budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár mintegy 15 millió forinttal teljesítette túl a 990 millió forintra tervezett árbe­vételét. Nem utolsó szempont, hogy a készletek ás a tervek szerint alakultak, s az első ielevben nem volt komolyabb import alapanyag-eiiátasi gondjuík. A szocialista orszá­gokból érkezett megrendelé­sek 100 százalékos teljesítése mellett, a szerződésekhez iga­zodva indították útnak a nyu­gatra készülő gyártmányodat. A túlteljesítést a pillangósze­lepek növekvő népszerűsége, a visszacsapószelepek felfutó mennyisége tette lehetővé, va­lamint az, hogy a maglodi gyáregységben több mellső tengelyt készítenek a Csepel Autógyárnak. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat tevékenységi területeit felso­rolni is sok volna. A legfon­tosabb; a határidőket lényegé­ben mindenütt tartani tudják, s bár munkaterület-átadási gondokkal birkóznak a duna­keszi és a budaörsi 16 tanter­mes iskolák építésénél, ezek nem veszélyeztetik a szeptem­beri nyitást. A vállalat szék­helyén, Gödöllőn jól haladnak a Kör utcai lakótelep három épületének kivitelezésével, sa Szabadság tér, az új tanács­háza közműhálózatának kiala­kításával, K. T. Permetfelhő a széleken A Kertészeti Egyetem Tangazdaságának szigetcsépi kerületé­ben az idén negyedszer permetezik a mintegy négyszáz hek-. tárnyi szőlőterületet. Szentendrei nyitány Nem egyetlen hónap kínálata • A hagyományoknak megfe­lelően Vujicsics Tihamér fan­fárjával vette kezdetét tegnap délelőtt tíz óraikor a Szentend­rei nyár eseménysorozata, A városi tanács dísztermé­ben a helyi zeneiskola tanárai és egy rézfúvós kvintett adott rövid hangversenyt, majd Ma­rosvölgyi Lajos tanácselnök köszöntötte az idei rendezvé­nyek közreműködőit és látoga­tóit. Az ünnepi megnyitón — amelyen részt vett dr. Baráth Endre, az MSZMP Szentendre városi-járási Bizottságának el­ső titkára —, a tanácselnök többek között elmondotta, hogy a Szentendrei nyár sokszínű programja nemcsak egyetlen hónap, a július kínálata, hanem szerves része egy következetes, egész éves kulturális életnek. A művészeti ágak reprezentá- lása mellett arra törekednek, hogy a helybeliek az eddigiek­nél még jobban gazdálkodja­nak ezzel a kultúrával, s még inkább megismerkedjenek a hely múltjával, vegyenek részt a jeíen alakításában, formálá­sában. A köszöntő elhangzása után kezdetét vette a honismereti­helytörténeti konferencia. Dr. Soproni Sándor régész, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum mun­katársa, a Szentendrei nyár 1983 fővédnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben sokrétű kutató­bázis alakult ki Szentendrén. Munkatársai intenzíven foglal­koznak a város múltjának ku­tatásával, a tárgyi anyag ösz- szegyűjtésével. Ismertette a várossal kapcsolatos kiadvá­nyokat, majd mégállapította, hogy a kutatások soha nem öncélúak, hiszen a beszámolók­kal. sokak számára érthetővé és elérhetővé teszik az ered­mények mindennapi haszno­sítását. Ezután került sor az előadá­sok megtartására. Pamlényi Klára, a Ferenczy Múzeum munkatársa a közgyűjtemény helytörténeti tevékenységét elemezte. Máté György, a PMKK munkatársa, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár hasonló munkáját tudatosította. Szentendre ter­mészeti környezetének kutatá­sa, védelme címmel Sánta An­Hosszú a hiánylista Vezet a cserép és a tégla Nyár van, az építkezések [ sét is el tudnák adni. Kielégí­tő az ellátás épületfából és nyílászárókból. Cementből és mászböl pedig bőséges készle­teket tejtenek a raktárak, BUDAÖRS. Talán a cement az egyetlen, amiből minden mennyiségben tudnak adni. Nincsen viszont a családi há­zakhoz használatos F-jelű be­tongerenda és a hozzá szük­séges béléstest. Nagyon gyen­ge a kínálat falazóanyagokból, a hamar népszerűvé vált me­zőtúri pillértéglából és a be­led! burkolótéglából. Hasonló a helyzet a tetőcseréppel, itt még palát sem tudnak ajánla­ni helyette. Semmi jót nem lehet elmondani a nyílászáró­készletekről. Aki viszont drótkerítést akar venni az kap, igaz feszítő- és kötöződrót nél­kül. A gyenge kínálat és a fő­városból nagy tömegben ér­kező vásárlók miatt az építke­zők szinte közelharcot vívnak az áruért, jószerivel a szállító teherautóról elkapkodják, ha áru érkezik. szezonja. Ez a legalkalma sabb időpont a falak felhú­zására, az épület tető ' alá hozására. Feltéve persze, ha van minden: tégla, cserép, cement, mész vagy beton- gerenda. Ezen árucikkek után érdeklődtünk mi is a megye különböző TÜZÉP- telepein. Az eredmény nem túl rózsás. CEGLÉD. Régen hiánycikk már a tetöcserép, kínálnak he- lyete palát, de ez nem min­denkinek felel meg. Jíincsen elegendő tégla sem, se kismé­retű, se másféle. Hiába kapja meg a telep a szerződött mennyiséget, ha a többszörö­tal, a Pilisi Tájvédelmi Körzet vezetője tartott előadást. A szentendrei szerb művészeti, irodalmi és művelődéstörténeti hagyományok feltárásáról Vu- jicsics D. Sztoján, a szerb egy­házművészeti és tudományos gyűjtemény igazgatója adott számot. Szabó Leventéné, a vá­rosi tanács főmérnöke Műem­lékvédelem és városrendezés Szentendrén címmel mondta el gondolatait. A Ferenczy Múzeum régé­szeti, néprajzi és helytörténeti (Folytatás a 4. oldalon.) SZENTENDRE, ^.jtó, ablak és cserép itt sincs.' Téglából viszont kisebb mennyiséget helyben, a telepen is tudnak adni. A többi árusítóhelyhez hasonlóan bőséges a cement­készlet. SZÄZIIALOMBATTA. A hiánylista fentebb említettek­hez hasonló: első helyen a nyílászárók és a különböző falazónyagok állnak. Cserép volt, de már elfogyott. Cement, mész kapható. M. N. P. Korszakos változások Falu és szövetkezetek Számolni kell az igények növekedésével A falu és a szövetkezetek kapcsolatáról tanácskozott az Országos Szövetkezeti Tanács szombaton Egerben az MSZMP oktatási igazgatóságának szék­házában tartott kibővített ülé­sén. Szlamenicky István soros el­nök, a SZÖVOSZ elnöke meg­nyitó beszédében megemléke­zett a 61. nemzetközi szövetke­Közélet Templom téri sokadalom Trencsényi Zoltán felvétele AZ MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te a Sri Lanka-i Kommunis­ta Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Fejti György, a KISZ KB első titkára vezetésével szom­baton Moszkvába utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja a leni­ni Komszomol Központi Bi­zottságának meghívására. A delegáció tapasztalatcserét folytat a két ifjúsági szerve­zet tevékenységének idősze­rű kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatok további fejleszté­séről és a nemzetközi ifjúsági mozgalom előtt álló feladatok­ról. Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes meghívására jú­nius 28. és július 2. között lá­togatást tett Magyarországon Li Dzong Mok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszter-helyettese. A látogatás során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcso­latok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A vendé­get fogadta Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Szűrős Má­tyás, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. zeti napról. Ezután Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese terjesztette elő a beszá­molót. összegezte a falvakban a felszabadulás óta végbement korszakos jelentőségű változá­sokat, foglalkozott a település­politika továbbfejlesztésének időszerű kérdéseivel és az elő­rehaladást gátló tényezőkkel. Rámutatott, hogy a szocialista fejlődés évtizedei mélyreható történelmi változásokat ered­ményeztek a magyar falvak életében. Gyors átalakuláson ment és megy keresztül az életmód, a fogyasztás szokás- rendszere, és szerkezete. El­ismerésre méltó a fejlődés a kereskedelmi ellátás és a vá­sárlási körülmények, valamint a szolgáltatások terén, s mind­ezek kedvezően hatnak a falu­si életkörülményekre. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fel­szólalásában átadta a Minisz­tertanács üdvözletét az or^ó- gos tanács ülésének. Felhívta a figyelmet arra, hogy a falun élő emberek igényei is állan­dóan növekszenek és ezekkel a fejlesztésben érdekelteknek mindig számolniuk kell. K érdések sokaságat kap­ta az újságíró azon a baráti beszélgetésen, amelyen fiatal műszakiak és közgazdászok vettek részt Százhalombatta két óriásá­ból, a Dunamenti Hőerő­mű Vállalattól és a Dunai Kőolajipari Vállalattól, ám a kérdések legtöbbje egy pont körül sűrűsödött. Ezt a pontot így fogalmazhat­juk meg: miért vannak ek­kora gondjaink, kik, mikor, milyen hibákat követtek el, hogy ide jutottunk. Vélet­lennek kellene tulajdoníta­nunk az ilyen kérdések megfogalmazódását? Alig­ha. A fiatal szakemberek a szocialista ipar két felleg­várában testközelből érzik a szorító nehézségeket, azaz érthető, ha azokra magya­rázatot keresnek. A magyarázat azonban nem valamilyen hibák meg- lelése. Napjainkban hazánk egy­ségnyi behozatalért húsz százalékkal több árut kény­szerül exportálni, mint egy évtizeddel ezelőtt, 35—40 százalékkal többet, mint az ötvenes évek végén. Ezek szerint a cserearányok so­kat emlegetet romlása rej­tené a feleletet? A gazda­sági növekedés külföldi fel­tételeinek folyamatos rom­lása folyamatosan leérté­kelte a termelésben elért teljesítményeinket, ám ez Inkább már csak okozat volt és nem ok. A valódi okot — okokat — abban a tegnapelőttben kell keres­nünk, amelyre kevés figye­lem jut. holott a gazdaság- fejlődés történelmi szemlé­letű megítélése az a kizáró­lagos módszer, amely he­lyes eredményre vezet. Eb­be a történelmi szemléletű megítélésbe éppúgy bele­tartozik a két háború kö­zötti időszak sokszorosan téves irányú gazdaságfej­lesztése, mint az ötvenes évek befelé forduló, a pro­tekcionizmust szinte a vég­letekig érvényesítő gazda­ságpolitikája, s beletartozik az is, hogy jelentős késede­lemmel ismerte fel a hazai gazdaságvezetés és gazda­ság a nemzetközi munka- megosztás gyorsan fokozó­dó jelentőségét, hazánk be­kapcsolódásának fontossá­gát. Elnagyolt vázlat termé­szetesen az előbbi, de ta­lán arra elég, hogy érzé­kelhessük: mai gondjaink­ban valójában a század hú­szas évektől számított ré­szének minden tévtette, va­lamennyi mulasztása ott összegeződik, ahogy mai tévutaink, mulasztásaink sem rögtön, hanem majd egy idő elteltével válnak igazán érzékelhetővé. Visz- szanézve természetesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom