Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
4 mr wir. ref 1983. JÚLIUS 24., VASÄRNAP Nyolcadszor A mendemondák nem voltak szívderítőek: a pécsi (nyolcadik) kisplasztikái biennálé zsűrije kirakott minden olyan munkát, ami távol áll a geometrikus szemlélettől, s a tárlat hovatovább csak egy szűk kör megmutatkozását szolgálja. Megpezsdült a szobrászati közélet, pro- és kontravélemények röpködtek. mígnem két hete megnyílt a kiállítás és csodák csodája kiderült: a bírálók csapata nem végzett vandál munkát, csupán minőséget akart. Persze, ettől függetlenül, most is lesznek aggályoskodók, hiszen az új kísérletek, technikák, technológiák, formai újítások, gondolati sziporkák túlsúlyban vannak. Mellettük viszont éppúgy megtalálhatjuk a realistán megfaragott köveket, kisbronzokat, miként a működésképtelen neon-kompozíciót vagy a hagyományos érmeket. Nem tudom, kiknek érdekük, hogy megkeverjék a művészeti közélet amúgy sem nyugodt vizének iszapját, de az biztos, hogy a kísérlet ezúttal kudarcot vallott. Mindenekelőtt a színvonal miatt. Azokon az alkotásokon, amelyeket Farkas Ádám, Bencsik István. Fornay Endre András, Csikszentmihályí Róbert, Benedek György. Lu- gossv Mária. Csiky Tibor, Paulikovics Iván, Csikváry Péter. Holdas György neve fémjelez. Többek között ők azok, akik nem a már meglévőt, a már ismertet kívánják állandósítani, hanem művészetükben foly- ton-folyvást keresik az alkotó ember megújulását. A zavartkeltőkre így ütött vissza a bírálók szigorúsága: megbuktak, mert megméretés közben mások jobbnak találtattak. S a különbséget a művészi életben sem árt figyelembe venni. M. Zs. Néprajzi grafikák Vácott Tudományos, művészi hitellel Dálnokl nagykapu Napjainkban mind világosabbá válik, hogy egy-egy nép kultúráját csak úgy lehet igazán megismerni, ha fogalmunk van történelméről, hagyományairól, népművészetéről. Nem véletlen tehát, hogy a néprajz szerepe megnövekedett, hogy tudósok kutatnak Európától Ázsiáig, Afrikától Amerikáig, hogy megismertessék velünk a különféle etnikumok múltját, fejlődését. Alapos, igényes kiállítás Néprajzi grafikák címmel érdekes kiállítás nyílik ma Vácott, a Valc Bottyán Múzeum görög templom kiállítótermében. Erről beszélgettünk Ráduly Emil múzeum- igazgatóval : — Az volt a szándékunk, hogy alapos, igényes kiállítás kapcsán olyan közművelődési programsorozatot mutassunk be a közönségnek, amely művészi és tudományos hitellel- tájékoztatja őket az erdélyi, moldvai, magyar, román, valamint rutén népesség folklórjáról, építészetéről, tárgyi Jártak-e értelmes lények Földünkön? Az UFO-k rejtélye A Magvető Gyorsuló idő sorozatában Pető Gábor Pál tollából érdekes könyv jelent meg A „repülő csészealjak” rejtélye címmel. A szerző annak ered nyomába hogy felkutassa: jártak-e értelmes lények Földünkön? Ez ugyanis nagyon foglalkoztatja az emberiséget. hazánk lakosságát is. Emlékezzünk csak: egy napon Budapest fölött különös nagyságú, alakú, lassan, yle szabálytalanul mozgó test tűnt fel. Pillanatok alatt elterjedt a hír: „Repülő csészealjat láttak!”. Mindenki az eget fürkészte, s napokig szóbeszéd tárgya volt, míg végül is kitűnt, hogy osztrák meteorológiai léggömb tévedt hazánk légterébe. Tehát szétfoszlott egy illúzió, hiedelem. Az ember ugyanis szeretné, ha többet tudna a világmindenségről, a természet csodáiról, a számára megfejthetetlen titkokról, arról, hogy más bolygón van-e élet. laknak-e értelmes lények? Ha igen, akkor hogyan lehetne velük, megteremteni a kapcsolatokat? Esetleg ők már fejlettebb technikájuk révén kitörtek légterükből és meglátogatták Földünket? Ez a feltevés ugyanis él. Az UFO-knak nagy az irodalma, napilapok hasábjain sokat írtak már róluk. Ez a népszerű természettudományos mű közelebb visz bennünket az UFO-titok megoldásához, ezért hasznos könyv a Pető Gábor Pálé. Rendkívüli tájékozottsággal, hatalmas irodalmi anyagot dolgozott fel, hogy velünk megismertesse ezt a témát. Igazi erénye, hogy mindennek utána jár. idéz. tényeket, számokat sorakoztat fel. bizonyít, és ha nem is saját kutatásai alapján, de az újságíró kíváncsiságával gyűjtötte össze a hatalmas tényanyagot. Pontosan megjelöli a hírforrást, bebizonyítja. hogy minden csak feltevés. S mint írja: lehet, hogy az UFO-kkal kapcsolatban megkülönböztethető mindkét tábor szenvedélyesen ellene fordul és szidalmazni fogja. Vállalja, hogy szidják az UFO-hívők, azért, mert a szerző tagadja, hogy ők már láttak Földön kívüli UFO-kat. Az UFO-ellenesek pedig azért marasztalják el, mert elismeri annak a lehetőségét, hogy léteznek azonosíthatatlan repülő és nem repülő jelenségek. Vállalja tehát a vádakat is, de megmutatja a lehetséges utakat, felvet bizonyos dolgokat. Célja a tények tisztázása, a lehetséges természettudományos jelenségek magyarázása. Ilyen annak a bizonyítása. illetve feltevése, hogy vannak-e értelmes lények a világegyetemben a Földön élőkön kívül? Erre a kérdésre a tudomány nem tud egyértelműen választ adni. tehát minden csak feltevés, ő is csak gondolati úton próbálja megoldani a kérdést. Röviden felvázolja a lehetséges utakat. Hangoztatja, hogy Tejútrendszerünkben a csillagászok jelenlegi számítása szerint kereken százmilliárd csillag van. Hogy melyiken lehetséges élet. nem lehet pontosan tudni. Földünk ismereteink szerint négy és fél milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Az élet körülbelül hárommilliárd éve létezik a Földön. Az értelem, vagyis az ember, alig néhány millió éve jelent meg. Ahhoz, hogy más bolygón a miénknél fejlettebb civilizáció létezzen, annak a bolygónak élettarta- 1 ma legalább 10—12 milliárd év. Lehetséges ez? Még választ erre sem lehet adni. A kérdés feltevése is érdekes. Ezért 16 könyv Pető Gábor Pálé. A nagy példányszám ellenére a könyvnapokon szinte órák alatt elfogyott. Reméljük. hogy nem késik a második kiadás, Gáli Sándor néprajzáról, viseletéről. A tárlatot koncepciózus ismeretterjesztő előadások és műsorok egészítik ki. A grafikai anyag Déri Frigyes kormányfőtaná- csos, Bács megyei származású bécsi salyemgyáros gazdag gyűjteményéből való, aki egész vagyonát a magyar államra hagyta. E tárgyi emlékek Debrecenbe kerültek. Az értékes kincs egyik egysége az eredetileg háromszázötven darabból álló néprajzi grafikai gyűjtemény, amelynek egy részével ismerkedhetnek meg most a látogatók. — Mi ezeknek a képeknek a jelentősége? — A grafikákat Déri azért készíttette, mert képes albumot kívánt kiadni, amely méltóképpen reprezentálja a romániai magyar nemzetiség népművészetét. A szerkesztés munkálataira nem kisebb tudományos szaktekintélyeket kért föl, mint Bátky Zsigmondot, Győrffy Istvánt, Madarassy Lászlót és Viski Károlyt. Á szigorú „szakfelügyelet” — mint azt a képek-is bizonyítják — kizárta a romantikus szemlélet megnyilvánulását. Az alkotók közül érdemes külön kiemelni Undi Máriát, aki a gödöllői körhöz kötődött és magyaros, szecessziós képeiről volt ismert, valamint Haran- ghy Jenőt — nevezetesek templomfreskói, történelmi táblaképei. A szakértő bizottság egyébként — a néprajzi hitelességet szem előtt tartva — huszonkét képet kizsürizett. Ennek ellenére nem lebecsülendő a grafikák művészi értéke, bár legtöbbjüké a néprajz és a művészet határán mozog. Miután a technika szabadon választható volt, látható vegyes kivitelezésű rajz, ceruza, tus és akvareld is. Az elmélyülést segítő műsorok — Mi lett a tervezett album sorsa? — Sajnos, mind a mai napig nem készült el. Talán nem lenne fölösleges a régi elképzelés megvalósítása. 1926-ban megjelent tizennégy színezés nélküli rajz. Néhány fotót, másolatot fölhasználtak a Magyarság néprajzának készítésénél. Négy képet bemutattak 1924-ben Monzában és a debreceni Csokonai kör üléstermében. Jenleleg a Déri múzeum új, Kárpát-medencei népviseleteket ismertető időszaki kiállításán tekinthető meg néhány darab. — Milyen jellegűek a tárlathoz kapcsolódó előadások? — Ezekkel az elmélyülést kívánjuk segíteni. Különféle népzenei programokat szerveztünk s emellett neves néprajz- kutatókat kértünk föl népszerű tudományos ismeretterjesztésre. Az érdeklődők megismerkedhetnek majd a széki templom építészettörténetével, a moldvai csángók népviseletével, ' a magyar körtánc és Európa kapcsolatával, a kis- nemesi kultúra jelentőségével és az erdélyi hiedelemvilággal is. A szeptember 11-ig megtekinthető kiállításon folyamatosan szervezzük e műsorokat. A kőrösfői templom Körmendi Zsuzsa Magyar—szovjet irodalom Bővülő kapcsolatok Az elmúlt években jelentős sikerek születtek a maigyar és a szovjet irodalom kölcsönös népszerűsítésében, bővültek a két ország közötti irodalmi kapcsolatok — állapíthatták meg a közelmúltban Budapesten megtartott titkársági ülésen a két írószövetség vezetőd A két írószövetség idei munkaterve írók, költők, műfordítók cseréjét, alkotói találkozókat, közös elméleti tanácskozások megrendezését irányozta elő. Ennek alapján szovjet íródslegációt köszönthettünk az ünnepi könyvhéten: a vendégek nemcsak a könyvseregszemle eseményein vettek részt, hanem találkoztak magyar olvasókkal, dedikálták magyarul megjelent műveiket is. A Szentendrei nyár végén Ma véget ér a Szentendrei nyár eseménysorozata, sorrendben a huszonötödik. Csak emlékeztetőül: az elmúlt négy hétben voltak nemzetiségi napok, hódított a Templom téri sokadalom, kiállítások és színházi előadások, hangversenyek csábították a nézőket. Ma este a Nosztalgia kávéházban átadják az idei, tevékenységekért az emlékérmeket és az okleveleket, de a kínálat folytatódik, miként a nyár is. / Trencsényi Zoltán felvétele Radíófigyelő VOLT. LESZ. Ki ne emlékeznék, aki látta a Valahol Európában kedves csibész kamaszára, vagy az Éjfélkor filmesére, aki nyakán körbetekert sállal a kijárási tilalom kellős közepén keresi fel a híres nagy színészt — Gábor Miklós játszotta emlékezetesen — annak tervezett disszidálása előtt. Féireszegett fejjel, szomorkás félmosollyal a szája szögletében eikként fogalmazta meg maradásának okát: „egy pesti vagány csak Pesten vagány.”. Nem pesti volt Rozsos István, Szegedről kerül a fővárosba a háború után fiatal színészként, de már jelentős színpadi múlttal. Budapesten ez a szerep Vár- konyi Zoltán alakításában vált mércévé, ennek kellett tehát neki is megfelelnie. Keleties, egzotikus arcával, rekedtes,, mutáló hangjával a szerepek hosszú sorában bizonyíthatta kivételes tehetségét: játszott' bacilust, volt szerepe lépcsőházi korlát, és egy kamasz, a nálunk filmről ismert Fiúk, lányok, kutyákban. Eljátszott Negyvenféle tankönyv készül A debreceni Alföldi Nyomdában az idén negyvenféle, összesen 3,5 millió tankönyvet készítenek a 83—84-es tanévre. Az egyetemek, főiskolák, középiskolák és általános iskolák tankönyveit a nyomda július végére kinyomtatja számos zenés, táncos szerepet is, de az utolsó, s legemlékezetesebb alakítása mindazok számára, akik szerették őt, Pagonyin: Arisztokraták-jának Kosztya kapitánya volt. Ennek az előadásnak 20 esztendeje készült felvételéről hallhattuk tegnap délelőtt a Hangarchívumban könnyed hangját, Kosztya búcsúszavait —, melyek ki gondolt volna rá akkor —, neki privát szavai is voltak. Hamarosan. Mert nem tudott megbirkózni lelke démonjaival, véget vetett életének. Micsoda nagy szerepek vártak még rá, hisz most is csak 60 éves lenne. S várhattak volna Soós Imrére is, akire a tegnapi műsorban a barát és sorstárs Horváth Teri és a tanár, Simon Zsuzsa emlékezett. igyekezve megrajzolni emberi arcát, melyről élete sikeresztendeiben annyi irigységgel (sokan), szeretettel, barátsággal, segíteniakarással beszéltek barátok (kevesebben), amikor válságokkal küzdött. _Vajh’ ha a színész és rendező, színész és színész, elvonatkoztatva a színpad világától, vagy mi mindannyian, hétköznapi emberek több fáradságot vennénk, hogy felfogjuk a körülöttünk élők hangtalan, csak a szemük sugarából kiolvasható segélykiáltását, mennyivel ritkábban vesztenénk el értelmetlenül — kincset érő tehetségeket. LELKI ELSŐSEGÉLYSZOLGALAT. A véletlen hozta, de akár tudatosan is egybeszerkeszthették volna a fentivel azt a beszélgetést, melyet Bicskén készítettek a Családi kör riporterei. Ebben a nagyközségben az országban is egyedülállóan lelki elsősegély- szolgálatot hoztak létre, mely- lyel az orvosokat és a megvalósításban bábáskodó községi vezetőket az a felismerés vezette, hogy a nagyközség körorvosához forduló betegek közül minden harmadiknak lelki bajai vannak, vagy betegségük lelki okokra vezethető vissza. A szolgálat rendkívül rövid idő alatt népszerű lett. Az ide fordulók tudják, hogy minden gondjukra, szorongásukra nyugodtan kérhetnek gyógyírt, amely tanács és gyógyszer is lehet Bányász Hédi