Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

4 mr wir. ref 1983. JÚLIUS 24., VASÄRNAP Nyolcadszor A mendemondák nem voltak szívderítőek: a pé­csi (nyolcadik) kisplaszti­kái biennálé zsűrije kira­kott minden olyan munkát, ami távol áll a geometri­kus szemlélettől, s a tár­lat hovatovább csak egy szűk kör megmutatkozá­sát szolgálja. Megpezsdült a szobrászati közélet, pro- és kontravélemények röp­ködtek. mígnem két hete megnyílt a kiállítás és cso­dák csodája kiderült: a bírálók csapata nem vég­zett vandál munkát, csu­pán minőséget akart. Per­sze, ettől függetlenül, most is lesznek aggályoskodók, hiszen az új kísérletek, technikák, technológiák, formai újítások, gondolati sziporkák túlsúlyban van­nak. Mellettük viszont éppúgy megtalálhatjuk a realistán megfaragott kö­veket, kisbronzokat, mi­ként a működésképtelen neon-kompozíciót vagy a hagyományos érmeket. Nem tudom, kiknek érde­kük, hogy megkeverjék a művészeti közélet amúgy sem nyugodt vizének iszapját, de az biztos, hogy a kísérlet ezúttal kudarcot vallott. Mindenekelőtt a színvonal miatt. Azokon az alkotásokon, amelyeket Farkas Ádám, Bencsik Ist­ván. Fornay Endre And­rás, Csikszentmihályí Ró­bert, Benedek György. Lu- gossv Mária. Csiky Tibor, Paulikovics Iván, Csikváry Péter. Holdas György neve fémjelez. Többek között ők azok, akik nem a már meglévőt, a már ismertet kívánják állandósítani, ha­nem művészetükben foly- ton-folyvást keresik az al­kotó ember megújulását. A zavartkeltőkre így ütött vissza a bírálók szigorúsá­ga: megbuktak, mert meg­méretés közben mások jobbnak találtattak. S a különbséget a művészi élet­ben sem árt figyelembe venni. M. Zs. Néprajzi grafikák Vácott Tudományos, művészi hitellel Dálnokl nagykapu Napjainkban mind világo­sabbá válik, hogy egy-egy nép kultúráját csak úgy lehet iga­zán megismerni, ha fogal­munk van történelméről, ha­gyományairól, népművésze­téről. Nem véletlen tehát, hogy a néprajz szerepe meg­növekedett, hogy tudósok ku­tatnak Európától Ázsiáig, Af­rikától Amerikáig, hogy meg­ismertessék velünk a külön­féle etnikumok múltját, fejlő­dését. Alapos, igényes kiállítás Néprajzi grafikák címmel érdekes kiállítás nyílik ma Vácott, a Valc Bottyán Mú­zeum görög templom kiállí­tótermében. Erről beszélget­tünk Ráduly Emil múzeum- igazgatóval : — Az volt a szándékunk, hogy alapos, igényes kiállítás kapcsán olyan közművelődési programsorozatot mutassunk be a közönségnek, amely mű­vészi és tudományos hitellel- tájékoztatja őket az erdélyi, moldvai, magyar, román, va­lamint rutén népesség folklór­járól, építészetéről, tárgyi Jártak-e értelmes lények Földünkön? Az UFO-k rejtélye A Magvető Gyorsuló idő so­rozatában Pető Gábor Pál tol­lából érdekes könyv jelent meg A „repülő csészealjak” rejtélye címmel. A szerző an­nak ered nyomába hogy fel­kutassa: jártak-e értelmes lé­nyek Földünkön? Ez ugyanis nagyon foglalkoztatja az em­beriséget. hazánk lakosságát is. Emlékezzünk csak: egy na­pon Budapest fölött különös nagyságú, alakú, lassan, yle szabálytalanul mozgó test tűnt fel. Pillanatok alatt elterjedt a hír: „Repülő csészealjat lát­tak!”. Mindenki az eget für­készte, s napokig szóbeszéd tárgya volt, míg végül is ki­tűnt, hogy osztrák meteoroló­giai léggömb tévedt hazánk légterébe. Tehát szétfoszlott egy illú­zió, hiedelem. Az ember ugyanis szeretné, ha többet tudna a világmindenségről, a természet csodáiról, a számára megfejthetetlen titkokról, ar­ról, hogy más bolygón van-e élet. laknak-e értelmes lé­nyek? Ha igen, akkor hogyan lehetne velük, megteremteni a kapcsolatokat? Esetleg ők már fejlettebb technikájuk révén kitörtek légterükből és meglá­togatták Földünket? Ez a fel­tevés ugyanis él. Az UFO-knak nagy az irodalma, napilapok hasábjain sokat írtak már ró­luk. Ez a népszerű természettu­dományos mű közelebb visz bennünket az UFO-titok meg­oldásához, ezért hasznos könyv a Pető Gábor Pálé. Rendkívüli tájékozottsággal, hatalmas irodalmi anyagot dolgozott fel, hogy velünk megismertesse ezt a témát. Igazi erénye, hogy mindennek utána jár. idéz. tényeket, szá­mokat sorakoztat fel. bizonyít, és ha nem is saját kutatásai alapján, de az újságíró kíván­csiságával gyűjtötte össze a hatalmas tényanyagot. Ponto­san megjelöli a hírforrást, be­bizonyítja. hogy minden csak feltevés. S mint írja: lehet, hogy az UFO-kkal kapcsolat­ban megkülönböztethető mindkét tábor szenvedélyesen ellene fordul és szidalmazni fogja. Vállalja, hogy szidják az UFO-hívők, azért, mert a szerző tagadja, hogy ők már láttak Földön kívüli UFO-kat. Az UFO-ellenesek pedig azért marasztalják el, mert elismeri annak a lehetőségét, hogy lé­teznek azonosíthatatlan repü­lő és nem repülő jelenségek. Vállalja tehát a vádakat is, de megmutatja a lehetséges utakat, felvet bizonyos dolgo­kat. Célja a tények tisztázá­sa, a lehetséges természettu­dományos jelenségek magya­rázása. Ilyen annak a bizonyí­tása. illetve feltevése, hogy vannak-e értelmes lények a világegyetemben a Földön élő­kön kívül? Erre a kérdésre a tudomány nem tud egyértel­műen választ adni. tehát min­den csak feltevés, ő is csak gondolati úton próbálja meg­oldani a kérdést. Röviden fel­vázolja a lehetséges utakat. Hangoztatja, hogy Tejútrend­szerünkben a csillagászok je­lenlegi számítása szerint kere­ken százmilliárd csillag van. Hogy melyiken lehetséges élet. nem lehet pontosan tudni. Földünk ismereteink szerint négy és fél milliárd évvel ez­előtt alakult ki. Az élet körül­belül hárommilliárd éve léte­zik a Földön. Az értelem, vagyis az ember, alig néhány millió éve jelent meg. Ahhoz, hogy más bolygón a miénknél fejlettebb civilizáció létezzen, annak a bolygónak élettarta- 1 ma legalább 10—12 milliárd év. Lehetséges ez? Még vá­laszt erre sem lehet adni. A kérdés feltevése is érde­kes. Ezért 16 könyv Pető Gá­bor Pálé. A nagy példányszám ellenére a könyvnapokon szin­te órák alatt elfogyott. Remél­jük. hogy nem késik a máso­dik kiadás, Gáli Sándor néprajzáról, viseletéről. A tár­latot koncepciózus ismeretter­jesztő előadások és műsorok egészítik ki. A grafikai anyag Déri Frigyes kormányfőtaná- csos, Bács megyei származású bécsi salyemgyáros gazdag gyűjteményéből való, aki egész vagyonát a magyar államra hagyta. E tárgyi emlékek Deb­recenbe kerültek. Az értékes kincs egyik egysége az ere­detileg háromszázötven darab­ból álló néprajzi grafikai gyűjtemény, amelynek egy ré­szével ismerkedhetnek meg most a látogatók. — Mi ezeknek a képeknek a jelentősége? — A grafikákat Déri azért készíttette, mert képes albumot kívánt kiadni, amely méltó­képpen reprezentálja a romá­niai magyar nemzetiség nép­művészetét. A szerkesztés mun­kálataira nem kisebb tudomá­nyos szaktekintélyeket kért föl, mint Bátky Zsigmondot, Győrffy Istvánt, Madarassy Lászlót és Viski Károlyt. Á szigorú „szakfelügyelet” — mint azt a képek-is bizonyít­ják — kizárta a romantikus szemlélet megnyilvánulását. Az alkotók közül érdemes kü­lön kiemelni Undi Máriát, aki a gödöllői körhöz kötődött és magyaros, szecessziós képeiről volt ismert, valamint Haran- ghy Jenőt — nevezetesek templomfreskói, történelmi táblaképei. A szakértő bizott­ság egyébként — a néprajzi hitelességet szem előtt tartva — huszonkét képet kizsürizett. Ennek ellenére nem lebecsü­lendő a grafikák művészi ér­téke, bár legtöbbjüké a nép­rajz és a művészet határán mozog. Miután a technika szabadon választható volt, látható vegyes kivitelezésű rajz, ceruza, tus és akvareld is. Az elmélyülést segítő műsorok — Mi lett a tervezett album sorsa? — Sajnos, mind a mai napig nem készült el. Talán nem lenne fölösleges a régi elkép­zelés megvalósítása. 1926-ban megjelent tizennégy színezés nélküli rajz. Néhány fotót, másolatot fölhasználtak a Ma­gyarság néprajzának készíté­sénél. Négy képet bemutattak 1924-ben Monzában és a deb­receni Csokonai kör üléster­mében. Jenleleg a Déri mú­zeum új, Kárpát-medencei népviseleteket ismertető idő­szaki kiállításán tekinthető meg néhány darab. — Milyen jellegűek a tár­lathoz kapcsolódó előadások? — Ezekkel az elmélyülést kívánjuk segíteni. Különféle népzenei programokat szervez­tünk s emellett neves néprajz- kutatókat kértünk föl népsze­rű tudományos ismeretterjesz­tésre. Az érdeklődők megis­merkedhetnek majd a széki templom építészettörténetével, a moldvai csángók népvisele­tével, ' a magyar körtánc és Európa kapcsolatával, a kis- nemesi kultúra jelentőségével és az erdélyi hiedelemvilág­gal is. A szeptember 11-ig megtekinthető kiállításon fo­lyamatosan szervezzük e mű­sorokat. A kőrösfői templom Körmendi Zsuzsa Magyar—szovjet irodalom Bővülő kapcsolatok Az elmúlt években jelentős sikerek születtek a maigyar és a szovjet irodalom kölcsönös népszerűsítésében, bővültek a két ország közötti irodalmi kapcsolatok — állapíthatták meg a közelmúltban Budapes­ten megtartott titkársági ülé­sen a két írószövetség vezetőd A két írószövetség idei mun­katerve írók, költők, műfordí­tók cseréjét, alkotói találkozó­kat, közös elméleti tanácsko­zások megrendezését irányoz­ta elő. Ennek alapján szovjet íródslegációt köszönthettünk az ünnepi könyvhéten: a ven­dégek nemcsak a könyvsereg­szemle eseményein vettek részt, hanem találkoztak ma­gyar olvasókkal, dedikálták magyarul megjelent műveiket is. A Szentendrei nyár végén Ma véget ér a Szentendrei nyár eseménysorozata, sorrendben a huszonötödik. Csak emlékeztetőül: az elmúlt négy hétben voltak nemzetiségi napok, hódított a Templom téri sokadalom, kiállítások és színházi előadások, hangversenyek csábították a nézőket. Ma este a Nosztalgia kávéházban átadják az idei, tevékenységekért az emlékérmeket és az okleveleket, de a kínálat folytatódik, miként a nyár is. / Trencsényi Zoltán felvétele Radíófigyelő VOLT. LESZ. Ki ne emlé­keznék, aki látta a Valahol Európában kedves csibész ka­maszára, vagy az Éjfélkor fil­mesére, aki nyakán körbete­kert sállal a kijárási tilalom kellős közepén keresi fel a híres nagy színészt — Gábor Miklós játszotta emlékezete­sen — annak tervezett disszi­dálása előtt. Féireszegett fej­jel, szomorkás félmosollyal a szája szögletében eikként fogal­mazta meg maradásának okát: „egy pesti vagány csak Pesten vagány.”. Nem pesti volt Rozsos Ist­ván, Szegedről kerül a fővá­rosba a háború után fiatal szí­nészként, de már jelentős színpadi múlttal. Budapesten ez a szerep Vár- konyi Zoltán alakításában vált mércévé, ennek kellett tehát neki is megfelelnie. Keleties, egzotikus arcával, rekedtes,, mutáló hangjával a szerepek hosszú sorában bizonyíthatta kivételes tehetségét: játszott' bacilust, volt szerepe lépcső­házi korlát, és egy kamasz, a nálunk filmről ismert Fiúk, lányok, kutyákban. Eljátszott Negyvenféle tankönyv készül A debreceni Alföldi Nyomdában az idén negyvenféle, összesen 3,5 millió tankönyvet készíte­nek a 83—84-es tanévre. Az egyetemek, főiskolák, középiskolák és általános iskolák tanköny­veit a nyomda július végére kinyomtatja számos zenés, táncos szerepet is, de az utolsó, s legemléke­zetesebb alakítása mindazok számára, akik szerették őt, Pagonyin: Arisztokraták-já­nak Kosztya kapitánya volt. Ennek az előadásnak 20 esz­tendeje készült felvételéről hallhattuk tegnap délelőtt a Hangarchívumban könnyed hangját, Kosztya búcsúszavait —, melyek ki gondolt volna rá akkor —, neki privát sza­vai is voltak. Hamarosan. Mert nem tudott megbirkózni lelke démonjaival, véget vetett életé­nek. Micsoda nagy szerepek vártak még rá, hisz most is csak 60 éves lenne. S várhat­tak volna Soós Imrére is, aki­re a tegnapi műsorban a barát és sorstárs Horváth Teri és a tanár, Simon Zsuzsa emléke­zett. igyekezve megrajzolni emberi arcát, melyről élete si­keresztendeiben annyi irigy­séggel (sokan), szeretettel, ba­rátsággal, segíteniakarással beszéltek barátok (keveseb­ben), amikor válságokkal küz­dött. _Vajh’ ha a színész és rende­ző, színész és színész, elvonat­koztatva a színpad világától, vagy mi mindannyian, hétköz­napi emberek több fáradságot vennénk, hogy felfogjuk a kö­rülöttünk élők hangtalan, csak a szemük sugarából kiolvas­ható segélykiáltását, mennyi­vel ritkábban vesztenénk el értelmetlenül — kincset érő tehetségeket. LELKI ELSŐSEGÉLY­SZOLGALAT. A véletlen hoz­ta, de akár tudatosan is egy­beszerkeszthették volna a fen­tivel azt a beszélgetést, me­lyet Bicskén készítettek a Csa­ládi kör riporterei. Ebben a nagyközségben az országban is egyedülállóan lelki elsősegély- szolgálatot hoztak létre, mely- lyel az orvosokat és a megva­lósításban bábáskodó községi vezetőket az a felismerés ve­zette, hogy a nagyközség kör­orvosához forduló betegek kö­zül minden harmadiknak lel­ki bajai vannak, vagy betegsé­gük lelki okokra vezethető vissza. A szolgálat rendkívül rövid idő alatt népszerű lett. Az ide fordulók tudják, hogy minden gondjukra, szorongásukra nyu­godtan kérhetnek gyógyírt, amely tanács és gyógyszer is lehet Bányász Hédi

Next

/
Oldalképek
Tartalom