Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

Mr nrr.irt 6 1983. JŰLIUS 20., SZERDA TANÁCSOK Mikor lehet a tanácsi bérlakást szolgálativá átminősíteni — Az utódszövetkezet felel a felszámolt elődje tartozásáért • A tanácsi bérlakás átmi- nősithető-e szolgálati lakássá. Községi közérdekű feladatot látok el. Négy évvel ezelőtt ta­nácsi bérlakáshoz jutottam, akkor még nem dolgoztam az államigazgatásban — írja olva­sónk. Nem régen azonban fel- mondtam korábbi munkavi­szonyomat, családom is örül. hogy helyben helyezkedtem el. és így mentesülök a napi ingá­zás alól. Amikor ezt a felada­tot a tanáccsal megbeszéltük, a lakásom bérleti jogi helyze­tének megváltoztatása szóba sem került. Utóbb a lakásosz­tály vezetője azt közölte, hogy lakásomat szolgálati lakásnak minősítik át, mert erre jogsza­bály van. Válaszút elé kerül­tem, inkább otthagytam mun­kahelyemet, ezáltal viszont ab­ba a helyzetbe kerülök, hogy egy év alatt kétszer szüntettem meg munkaviszonyomat fel­mondás útján, ami ream néz­ve újabb elhelyezkedésemnél hátrányt jelent. Sietünk olvasónkat meg­nyugtatni. Valóban van olyan jogszabály (a lakásrendelet 35. §-a), amely szerint a tanács a községi közérdekű feladatok ellátása szempontjából fontos munkakört betöltő személyek részére, e munkakörükre te­kintettel, szolgálati lakást biz­tosít. Természetesen erre akkor van lehetőség, ha van erre al­kalmas lakás. Ha azonban a munkavállaló már rendelkezik tanácsi bérlakással, utóbb, a bérlő beleegyezése nélkül, azt községi szolgálati lakássá nem lehet minősíteni. Olvasónk esetében ha a ta­nács ezt tenné, az ilyen értel­mű határozat jogszabálysértő, az ellen olvasónk éljen jogor­voslattal. Az ÉVM. elvi állás- foglalása is megjelent erre vo­natkozóan. Olvasónk az Épí­tésügyi Értesítő ez évi 12. szá­mában találja meg az irány- mutatást. Olvasónk helyesen ltja le hogy a szolgálati lakás bérlő­jének jogai szűkebb körűek, mint a tanácsi bérlakás bérlő­jének. Ez teljes egészében így van, ezért is volt szükséges az egységes iránymutatás. Ha a tanácsnak ugyanis az a szán­déka, hogy az adott tanácsi bérlakást átminősítse községi szolgálati lakássá, akkor meg kell várnia, amíg a lakás tény­legesen megürül. Ezt köve­tően kerülhet csak sor arra — mondja az iránymutatás —, hogy a községi tanács végre­hajtó bizottsága a lakást a jog­szabályban felsorolt munka­körök valamelyikének betöltő­je részére (pl. orvos, gyógy­szerész, védőnő stb.) kifeje­zetten szolgálati lakásként utalja ki. Tehát olvasónkat nem fenye­geti veszély, a tanácsi bérla­kásként kiutalt lakást, a bér­leti jogviszony fennállása alatt, nem lehet elismerni községi szolgálati lakásnak. 0 A jogutód szövetkezet fe­lel jogelődje tartozásáért. O. L.-né nagykőrösi olva­sónk Tatabányán dolgozott, a szabóipari szövetkezetben, mint tanuló. A gyes ideje alatt Tatabányáról Nagykőrösre j költözött, időben felmondta tagságát, a részjegy visszafize­tését egy éven belül, a köz­gyűlés megtartása utáni időre 'ígérte a szövetkezet. Az egy é” letelt, olvasónk nem kapta meg a pénzét, mert időközben a szövetkezet felszámolt. Olvasónk levelében, mintha utalás történt volna arra, hogy jogutódlás történt a felszámo­lással egyidejűleg. Ha ez így van, a jogutód felel a jogelőd tartozásaiért. Ha nem volt jog­utódlás, akkor már olvasónk nehezebb helyzetben van. Bár a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvénynek és a végre­hajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. sz. rendeletnek a módosító jogszabályokkal (leg­utóbb a 67/1982. (XII. 10.) (MT. sz, r.) egységes szerkezet­be foglalt szövegétől kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal el kell szá­A polgári repülés szaksze­mélyzetének szakszolgálati engedélyeiről, a légügyi ható­sági feladatok ellátásáról, a hajózással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosí­tásáról, közúti közlekedéssel összefüggő egyes rendeletek módosításáról a 29. sz. Ma­gyar Közlönyben jelentek meg a 12/1983. (VI. 30.) KPM, a 13/1983. (VI. 30.) KPM, a 14/1983. (VI. 30.) KPM, és a molni. A volt tag és a szövet­kezet kölcsönös követelései — az ez év végi részesedés és a részjegy összege kivételével — a tagsági viszony megszűnése időpontjában válna esedékessé. Vitás kérdés esetén a szövet­kezeti döntőbizottsághoz lehet fordulni, majd ennek határo­zata ellen, a közléstől számított 30 napon belül, keresetet lehet a bírósághoz beadni. A tagsá­gi viszonyból származó igény általában 3 év alatt elévül. Kétségtelen, hogy olvasónkat a részjegy alapján, a szövetke­zet eredményéből osztalék il­leti meg. A részjegy összegét a tagsági viszony megszűnése esetén vissza kell fizetni, kivé­ve, ha a szövetkezet vesztesé­ges gazdálkodása miatt, feloszt­ható vagyonnal nem rendelke­zik. Azt kellene olvasónknak el­sősorban tisztáznia, hogy a szövetkezet megszűnt-e vagy sem. Ha megszűnt a szövetke­zet, akkor azt fel kellett szá­molni, a vezetőség hatáskörét a felszámoló bizottság gyako­rolja. Ebben az esetben olva­sónknak azt is meg kellene tudnia, hogy a felszámolás be­fejeződött-e, milyen eredmény­nyel zárult. A részjegyek össze­gét a jogszabályok szerint a tagok között, az év végi része- sédés céljára szolgáló összeget pedig, a tagok és az alkalma­zottak között kell — az ön által is hivatkozott közgyűlés határozatának megfelelően — felosztani. Olyasónk tehát forduljon írásban a felszámolási bizott­sághoz, és jelentse be igényét. Ettől függően kell azután a to­vábbi lépéseket megtennie. Dr. M. J. 15/1983. (VI. 30.) KPM sz. rendeletek. A közutakról, az utak igaz­gatásáról a közlekedés és pos­taügyi miniszter 18/1983. (VI. 30.) KPM sz. rendelete ugyanitt jelent meg. A vadászati idényekről és egyes vadászati korlátozások­ról tájékoztató jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 14. számában. Felelősségi rendszer O Állami ellenőrzés A Magyar Közlönyben je­lentek meg azok a paragrafu­sok, amelyek a vállalatok fej­lesztési alapját mérséklik. Erre azért vök szükség, mert a statisztikák szerint a válla­latok beruházásai jócskán meghaladták az eredetileg ter­vezett szintet, ami a népgaz­daság jelenlegi helyzetében nem engedhető meg, az egyensúly fenntartását vesze- lyezteti. Az egyik legfonto­sabb változás, hogy a válla­latoknak az új szabályok szerint a fejlesztési alapból kilenc százalékot, egyes ága­zatokban pedig hat százalékot kell befizetniük a költségve­tésbe. A fejlesztési alap ösz- szegét csak az expo.tcéiokra felvett hitelek törlesztésével lehet csökkenteni. A Minisztertanács módosí­totta korábbi rendeletéit az allami ellenőrzéssel és a gaz­dasági bírságokkal kapcsolat­ban. Ami az előbbit ilietl: július 1-től az ellenőrzést végző szerv kezdeményezésére a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a fegyelmi eljárást le­folytatni, s annak eredményé­ről az ellenőrzést végző szer­vet hatvan napon belül tájé­koztatni. Megszűnik tehát az a helyzet, hogy a felettes ha­tóságok elkendőzhetik á sze­mélyes felelősség érvényesíté­sét. A gazdasági bírságok ki­szabásával kapcsolatban az egyik leglényegesebb újdon­ság, hogy ezentúl a bírságösz- szeget úgy kell megállapítani, hogy az legalább harminc szá­zalékkal haladja meg a válla­lat által elért jogosulatlan előny, illetve az okozott kár összegét. Hatályba lépett az a minisz­tertanácsi határozat, amely a gazdálkodás felelősségi rend­szerének következetesebb mű­ködését szolgáló irányelveket tartalmazza. Ez egyebek kö­zött részletesen előírja, Jóit terhel a felelősség az elha­markodott, hibás testületi ál­lásfoglalásokért, hogyan kell hatékonyabbá tenni a jövőben a minőség- és az áruellenőr­zést, melyek a legfontosabb feladatok a fegyelmi és kárté­rítési felelősség megállapítá­sával kapcsolatban. Az irány­elvek szerint a magasabb ve­zető állású személyek mun­kájának értékeléséből, anyagi és erkölcsi elismerésénél a to­vábbiakban azt is figyelembe keli venni, hogy mennyiben élnek következetesen a ren­delkezésükre álló szankciók alkalmazásával. = Tí v m 4P RENDKLETEIBŐLM Előzetes megállapod ás haszna Sok idős ember egészítené ki szívesen nyugdíját albérlet létesítésével. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, mi­lyen jogai és kötelezettségei vannak a bérbeadónak. Akinek saját tulajdonú la­kása van, az az egészet albér­letbe adhatja. A bérlő csak a lakás egy részébe fogadhat al­bérlőt. A bérlő a lakószobák számának több mint a felét csak akkor adhatja albérletbe, ha a jogszabályban meghatá­rozott okból van távol a laká­sától. Ilyen elfogadható ok a tartós gyógykezelés, a katonai szolgálat, külföldi kiküldetés, lrécóhelyen kívüli munkavál- h%s, feltéve, hogy ott nincs ál- állandó lakása. Szerződés Az albérlő és albérletet adó lehétőleg kössön írásbeli szer­ződést egymással. Ebben egy­értelműen fel kell tüntetniük, hogy az albérlet határozott időre vagy határozatlan időre szól-e. Továbbá tanácsos írás­ba foglalni, hogy az albérlő melyik helyiséget használja kizárólagos joggál, és más he­lyiségeket milyen feltételekkel vehet igénybe. Az albérlő ál­tal kizárólagosan használt he­lyiség tisztántartása — ha az albérleti szerződés másként nem rendelkezik — az albérlő kötelessége. Az albérlő az ál­tala kizárólagosan használt helyiségbe is csak az albérlet­be adó (társbérlet esetén a másik társbérlő is figyelembe veendő) beleegyezésével fo­gadhat be más személyt. Kivé­tel ez alól a szabály alól a szerződés megkötése után szü­letett vér szerinti gyermek. Az 1983. január 1. óta léte­sített albérleti szerződések ese­tében az albérleti jogviszony megszűnésével az albérlő az .elhelyezésre csak akkor tart­hat igényt, ha azt a felek a szerződésben kifejezetten ki­kötötték. Mivel az albérletek létesíté­sére még jó ideig szükség lesz, mind az albérletbe adók, mind az albérlők érdeklődésére szá­mot tarthat az a kérdés, ho­gyan lehet az albérleti jogvi­szonyt megszüntetni. A határozott időre szóló szerződéseknél egyszerűen a határidő bekövetkezte vonja maga után a szerződés meg­szűnését. A lakás tulajdonosa, bérlője egyoldalúan is fel­mondhatja az albérleti szerző­dést, ha az albérlő magatar­tása okot szolgáltat erre. Pél­dául a bért nem fizeti meg, a szocialista együttélés szabá­lyaival ellentétes, botrányos magatartást tanúsít; ha a la­kás állagát rongálja,. illetőleg rendeltetésellenesen használ­ja. (Tapétaletépés, parketta, padlószőnyeg kiégetése stb.) Felmondás Fel lehet mondani az albér­lőnek akikor is, ha azt az al­bérleti jogviszony létesítése utáni megváltozott családi vagy egészségügyi körülmé­nyek indokolttá teszik; ha az albérlő az általa kizárólago­san használt helyiségbe a jog­szabály tiltó rendelkezése elle­nére más személyt befogad. Ok lehet a felmondásra az is, ha a lakást elcserélik, vagy műszakilag megosztják. Az al­bérlet a következő hónap utolsó napjára mondható fel a tulajdonos vagy a bérlő részé­ről. Ha az albérlő mdnd fel, megteheti ezt a hónap 15. vagy utolsó napjára, de ezt 15 nappal előbb kell jeleznie. Az albérleti díj alapösszege legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lak­bérhányad kétszerese lehet. (Például egy összkomfortos la­kásban, amelynek négyzetmé­tere tizenöt forint, az albérlő a húsz négyzetméteres szobája után hatszáz forintot fizet ha­vonta.) Felszámítható még a bútor- és ágyneműhasznála­tért járó díj. Ennek felső ha­tára személyenként kettőszáz Ft. (Ha csak a bútort használ­ja az albérlő, akkor plusz százötven Ft a személyenkénti összeg.) Az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényle­ges költségei is felszámítha­tok (fűtés, világítás stb.). A lakásban lehet több al­bérlő is. De csak úgy, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószobaterü­let jusson. Az albérlőtársak által használt helyiség bérét úgy kell megállapítani, hogy az az albérlőtársak között egyenlő arányban osztódjék el. (Az előbb említett húsz négyzetméteres szoba hatszáz forintos alapdíja két albérlő esetén nem ezerkettőszáz Ft, hanem háromszáz forint sze­mélyenként.) Szolgáltatások Itt jegyezzük még meg, hogy az ágybérlő által hasz­nált bútor és ágynemű hasz­nálatért ágybérlőként legfel­jebb havi ötszáz forint, továb­bá az ágybérlő részére nyúj­tott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fel. Az ismertetett rendelkezé­sek 1983. július 1-től alkal­mazhatók. A korábbi albérleti és ágybérleti díjak összege csak akkor emelhető, ha an­nak összege az új jogszabályi rendelkezések alapján megál­lapítható díjnál alacsonyabb A magasabb összegű albérleti díjak a jogviszony fennállá­sáig változatlanok maradnak Dr. K. É. ■ Vizek partján — n ___- HORGÁSZBOTTAL ■ Ügye skedjen, ha halat akar Dög a víz! A berkeinken kívül járók számára nyil­ván furcsán hangzik ez a kifejezés, pedig akár szakmai zsargonnak is tekinthetjük. Gyakran hallani ezt mosta­nában válaczul arra a kérdésre: mi a helyzet egyik vagy másik horgászvizünk környékén? A nagy kániku­la kezdete óta egyre több társunk panaszkodik, hogy lényegesen kevesebb halat tud fogni, mint az év bár­melyik más szakában, vagy akár tavaly. Persze az öreg rókák számára ez nem meglepő, régi tapasztalat. A fel­melegedő vízben a halak étvágyánál nagyobb arányban szporodik el a természetes táplálék, ugyanakkor a ke­vesebb oxigéntartalom elbágyítja, ellustítja az arany- hasúakat is, Fölösleges tehát bosszankodni, inkább olyan ötleteken, módszereken törjük a fejünket, ame­lyekkel még ezekben a nyári hónapokban is horogra csábítható egy-két termetes potyka, lapátnyi dévér vagy nyurga amur. Inkább éjszaka A nagyobb pontyos vizeken horgászon többsége már rájön erre, hogy ahol lehetséges — a szabályok megengedik —, inkábo éjszaka erdemes pró­bálkozni. Az is több ered­ménnyel kecsegtet, ha ezúttal a parttól minél távolabb, a mélyebb, hűvösebb mederré­szeken kínáljuk fel a csalit. Ilyenkor több zsákmányt ígérnek a sok „haltartóval' rendelkező bányatavak. Még a félig-msddig elsiratott, leírt Délegyházáról is kaptunk a közelmúltban hírt egy tíz és egy hat kilogrammos pikke­lyes fogásáról egyetlen nap. Természetesen huzamosabb ideje és rendszeresen etetett helyről... Ezüstös tcstűek Akiknek kevesebb a türel­mük, s nem annyira a hal húsa, súlya izgatja őket, mint a fogásélmények, azok szá­mára a keszegezés még ebben az időben is kellemes kikap­csolódást jelenthet. Lehetséges persze, hogy mostanában ezek az ézüsfós testű kedvenceink is finnyásabbak, mint máskor, de megfelelő csalival és szere­léssel horogra lehet csábítani őket. A tízes, tizenötös zsinór­ral, 18—22-es horoggal való minden egyes fárasztás igazi próbája a horgász ügyességé­nek. A csalik közül a legismer­tebbek a trágyagiliszta, a csontkukac vagy — kevésbé — az árvaszúnyog-lárva. Az utóbbit év közben elsősorban a versenyzők használják, de ilyenkor egy kis munkával áz „amatőrök” is gyűjthetnek egy-egy kirándulásra való adagot a kisebb patakokból vagy állóvizekből. Érdemes átrostálni néhány kilónyi isza­pot ... Ifik tábora Javában tart az üdülési szezon, természetes, hogy a horgászok többsége valame­lyik nagy vizünk partján igyekszik eltölteni szabadsá­gát. Mások — későbbi hor­gásztársaink — ilyenkor kós­tolnak bele a halfogás rejtel­meibe, szépségeibe. Akadnak azonban, akik kifejezetten horgászismereteik gyarapítá­sára fordítanak egy-két hetet. Közéjük tartoznak majd azok az ifjúsági horgászok, akik július 31. és augusztus 10. kö­zött a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottság táborának la­kói lesznek Tass-Rózsaszige­ten. Miseta János titkár szerint az IB az idén a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb körül­ményeket tudott teremteni a gyerekek számára. A felügye­lő felnőttek Rudnai Attila tá­borvezető irányításával szá­mos érdekes programot készí­tettek elő. Országos döntő Július 25-én Szarvason, a Kákafoki-öbölben kezdődik az idei országos ifjúsági hor­gászvetélkedő 10 napos döntő­je. Megyénket mindkét korosz­tályban monori gyerekek — a megyei versenyek győztesei — képviselik majd: ifj. Rigó László és ifj. Borsai József. Számukra ez tesz az első iga­zi nagy erőpróba, ennek elle­nére reméljük, hogy megáll­ják majd a helyüket. Megyei verseny A hét végén, vasárnap a Duna csepeli szakaszán, a vakvezetőkutya-képző iskola előtti részen rendézték a me­gyei horgászegyesületek első osztályú halfogó csapatbaj­nokságát. Az érdekeit tíz egyesület közül csak a BM horgászai nem képviseltették magukat, így ők automatiku­san kiestek. A nagy kánikula a korai kezdés ellenére is próbára tet­te a versenyzőket. A keszegek sem tülekedtek a horgok kö­rül, így aztán nagy előnyt je­lentett a tapasztalat, a hely­ismeret és a rutin. A rácke­vei „profikat” — R immerék, Mészáros — senkinek sem si­került megszorítani, meggyő­ző fölénnyel, magabiztos ver­senyzéssel szerezték meg ez­úttal is a győzelmet. Mögöt­tük a második helyen a szent­endreiek végeztek, a sziget- szentmiklósiaknak be kellett érniük a harmadik hellyel. A további sorrend: 4. a Neptun HE megelőzve a sződ- ligetieket, a Monor és Vidéke HE csapatát, valamint a bu­gyi horgászokat. Ez a hét együttes maradt bent egyéb­ként az első osztályban, a 8. Cegléd és a 9. Csepel Autó kiesett. Furucz Zoltán Vereszki János Szellő sem rezdíti a kapásjelzőt, mozdulatlan a gyömről horgásztó tükre Mutnéfalvy Zoltán felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom