Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

I *™rt V x/unav 1983. TÜUI1S 19., KEDD Változatlan a máltai álláspont a madridi találkozán Nincs megállapo dás a záróülésről A madridi találkozó hétfői teljes ülésén a máltai kül­dött országa ismert véleményét fejtette ki, s így a 35 ország között továbbra sincs maradéktalan egyetértés a záródoku­mentum-tervezetet illetően. Egyelőre nem jött létre meg­állapodás a külügyminiszteri szintű záróülés időpontjára vo­natkozóan sem. A péntek éjszakától hét­fő délutánig tartó hét végi szünetet a madridi találkozón részt vevő delegátusok inten­zív megbeszélésekre használ­ták ki. Miután pénteken Mál­ta kivételével a delegátusok előzetes jelleggel megállapo­dásra jutottak a záródoku­mentum-tervezet szövegében, a kongresszusi palotában nagy érdeklődéssel várta mindenki, hogy Málta változtat-e állás­pontján. Ugyancsak nagy vá­rakozás előzte meg a külügy­miniszteri találkozók idő­pontjához kapcsolódó megnyi­latkozásokat. 1980 novembere óta a hét­fői plenáris ülés sorrendben már a 157. volt. Ezen Gilles Curien francia fődelegátus el­nökölt. Elsőként a máltai kül­dött ismertette hazája válto­zatlan álláspontját. Málta, mint ismeretes, a földközi­tengeri biztonság és együtt­működés kérdéseit — ami már csak a közel-keleti konf­liktus miatt is rendkívül bo­nyolult kérdéskör — szeretné szorosabban összekapcsolni az európai biztonsági és együtt­működési folyamattal. Ez szá­mos résztvevő — elsősorban a nyugati országok — számára elfogadhatatlan. Az elmúlt hé­ten a tizek nevében a gö­rög képviselő fejtette ki ezt a véleményt. Hétfőn a spanyol küldöttségvezető, illetve ennél határozottabb formában az Egyesült Államok küldötte utasította el a földközi-tengeri szigetország fenntartásait. Max Kampelman amerikai küldött kifejtette, hogy Wa­shington elégedett a záródo­kumentum-tervezettel, fon­tosnak tartja a leszerelési konferencia összehívását. Em­lékezetes. hogv a pénteki ülé­sen a nyugati szövetségi rendszer képviseletében fel­szólaló norvég delegátus az Egyesült Államok egyetértését is tolmácsolta. Kampelman ugyanakkor felszólalásában bírálta a Szovjetuniót, a szo­cialista országokat, amelyek szerinte megsértik az emberi jogokat és nem tartják be kellőképen a helsinki záródo­kumentumban foglaltakat. Ezt követően a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország képviselője visszautasította és a találkozó jelenlegi szakaszában negatív­nak minősítette az amerikai küldött vádaskodásait. A madridi találkozó kedden dél­előtt ismét teljes ülést tart. A küldöttségek illetve fő­városaik között továbbra is élénk eszmecsere folyik, mindenekelőtt arról, hogy a találkozó tényleges és hivata-H los befejezését jelentő kül­ügyminiszter; záróülésekhez mindenki számára elfogad­ható időpontot találjanak. Amennyiben egyetértés jön létre és Málta is eláll eddigi fenntartásaitól, lehetőség nyí­lik arra, hogy a közel három esztendeje tartó madridi ta­nácskozássorozat a külügymi­niszterek találkozójával még e hónap, végén befejeződjék. „ A záródokumentum-terve­zetet diplomaták úgy értéke­Csádi helyzetkép Eredménytelen AESZ-felbívás Gukuni Veddel ideiglenes nemzeti egységkormánya va­sárnapi rádiónyilatkozatában azonnali távozásra szólította fel a Csádban tartózkodó kül­földi csapatokat. A tavaly ka­tonai államcsínnyel megdön­tött Veddei ellenkormánya közleményében sürgette az Afrikai Egységszervezetet, te­gyen meg mindent a külföldi csapatok feltétel nélküli távo­zásáért. Ugyanakkor leszögez­te, hogy a Gukuni Veddei ái- ta! vezetett felkelők készek a párbeszédre N’dzsamenával. Közben Habré' kormányá­nak tájékoztatási minisztere vasárnap közölte, hogy a n’dzsamenai kormány nem fo­gadta el az Afrikai Egység­szervezet szombati tűzszüneti felhívását, s nem hajlandó q felkelőkkel tárgyalásokat kez­deni a vérontás befejezéséről. A Csád Köztársaságban a kormánycsapatok oldalán je­lenleg 1400 zairei katona har­col és a napokban várják to­vábbi 600 fegyveres érkezését Zairéből. Maga Hisszén Habré elnök az ország keleti terüle­teire utazott, hogy ott meg­szervezze a kormánycsapatok újabb offenzíváját a felkelők ellen. Berlinguer az ötpárti koalícióról Az 0KP ellenzékben marad Az Olasz KP ellenzékben marad egy olyan ötpárti koa­líciós kormánnyal szemben is, amelyet esetleg szocialista párti politikus alakítana meg — mondotta Enrico Berlin­guer, az OKP főtitkára a Köz­ponti Bizottság római ülésén. Helyzetelemzésében Berlin­guer abban jelölte meg az olasz kommunisták feladatát, hogy ellenzékből is a „demok­ratikus alternatíva” megvaló­sításán munkálkodjanak Bí­rálta a Szocialista Pártot amiatt, hogy a baloldali ak­cióegység helyett a Keresz­ténydemokrata Párttal való együttműködést helyezi elő-' térbe. Berlinguer szerint eljött az ideje annak, hogy. kidolgozzák „az alternatíva programját”. A főtitkár síkraszálit azért, hogy bizonyos intézményi re­formokat hajtsanak végre Itá­liában, olyanokat, amelyek előmozdítják a társadalmi ha­ladást. Külpolitikai kérdésekről szólva állást foglalt a genfi tárgyalások folytatása mellett, és emlékeztette Bettino Cra- xit, az OSZP főtitkárát, hogy az OKP milánói kongresszu­sán elhangzott beszédében azt mondta: az eurostratégiai fegyverekről folytatott genfi tárgyalásoknak mindaddig folytatódniok kell, amíg szük­séges. lik, hogy az tartalmas és ki­egyensúlyozott, s elősegíti az európai enyhülés folyamatá­nak továbbvitelét. Magát a do­kumentumot . feltehetően a külügyminiszteri találkozó idején teszik közzé, annyi azonban már eddig is isme­retes, hogy a delegátusok meg­állapodtak egy — a madridi­hoz hasonló — fórum Bécsben történő megrendezésében. Az 1933-ban megnyíló bécsi ta­lálkozóig a részt vevő országok egy sor más kérdésben is esz­mecserét folytatnak majd. Stockholmban katonai-leszere- lési problémákról, Bernben a humanitárius kapcsolatokról lesz szó. Budapest pedig az európai kulturális fórum szín­helye lesz 1985-ben. Varsó Döntéseket hozott a katonai tanács Hétfőn Varsóban Wójciech Jaruzelski hadseregtábornok elnökletével ülést tartott a nemzeti megmentés katonai tanácsa. Az ülésen úgy ítélték meg, hogy a társadalmi-politikai élet normalizálásának köve­telményeivel összhangban vannak azok az állásfoglalá­sok, amelyeket a közelmúlt­ban á LEMP, a vele szövetsé­ges két párt. vezető testületéi, valamint a Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom Or­szágos Tanácsának Végrehaj­tó Bizottsága fogadtak el. (Ezek, mint emlékezetes. a szükségállapot megszüntetésé­vel kapcsolatosak.) A nemzeti megmentés kato­nai tanácsa megfelelő dönté­seket fogadott el. Ma: Miiterrcnd-Kohl eszmecsere A rakétatelepítésről tárgyalnak A keddre tervezett, de egye­lőre a helyszínt illetően a leg­nagyobb titoktartással övezett Mitterrand—Kohl-találkozó fő témája az eurorakéták kérdése lesz — vélekednek hétfőn a francia főváros Tpolitikai kö­reiben. A francia köztársasági el­nök valahol a nyugatnémet határ közelében, a Vogézek- ben látja majd vendégül nem­hivatalos megbeszélésre az NSZK kancellárját, aki min­den bizonnyal beszámol saját moszkvai és külügyminisztere washingtoni tárgyalásainak ta­pasztalatairól. A találkozó várható ered­ményét előre vetíti, hogy a két vezető a múlt héten telefon- beszélgetést folytatott, s an­nak során a nyugatnémet fél „támogatásáról biztosította a francia elutasítást azzal a szovjet javaslattal szemben, hogy a francia és a brit atom­ütőerőt is vegyék számításba a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon” — mondják pári­zsi megfigyelők. „E tekintet­ben a francia—nyugatnémet szolidaritás maradéktalan és töretlen” — állítják az idézett körökben. Moszkvából hazatérve Bahr-nyi/atkozat A Szovjetuniónak érdeke, hogy a közép-hatótávolságú rakétákról folyó genfi tárgya­lásokon eredmény szülessék, és ennek érdekében kész lé­péseket is tenni. A siker ér­dekében azonban az Egyesült Államoknak is lépéseket kell tenni — jelentette ki hétfőn Bonnbán Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt kato­napolitikai felelőse, aki előző nap tért haza moszkvai láto­gatásáról. A szociáldemokrata poli­tikus felszólította a. bonni kormányt: vesse latba wa­shingtoni befolyását a cél el­érése érdekében. Bahr ugyan­akkor rámutatott: nem érhető el eredmény Genfben, ha a Nyugat elzárkózik a francia és a brit rakétaerők figyelembe­vételétől. USA —Közép -Á merik a Hosszá tává tervet készítenek Kétpárti bizottság létreho­zását jelentette be hétfőn a floridai Hollywoodban Rea­gan amerikai elnök. A testü­let feladata lesz, hogy az Egyesült Államok közép-ame­rikai politikájának fő irány­vonalait kidolgozza. Reagan szerint a bizottság „hosszú távra lefekteti a kö­zép-amerikai országok sza­badságához és függetlenségé­hez vezető egységes és egyér­telmű megközelítési módot. Nem engedhetjük meg, hogy kommunista uralom győzzön a térségben — mondotta. — Ha azonban a kongresszus nem biztosítja a megfelelő anyagi forrásokat, nem érhe­Dzsemaje! az Egyesült Államokba utazott Libanon támogatásra számít Amin Dzsemajel libanoni államfő Ronald Reagan ame­rikai elnök meghívására hét­főn Washingtonba utazott — egyelőre nem ismeretes, me­lyik nyugat-európai főváros útbaejtésével. A Tisrin című damaszkuszi lap hétfői kommentárja rá­mutat: a Fehér Házban járva, Dzsemajel felajánlja országát az Egyesült Államoknak, Dél- Libanont Izraelnek, s neki csupán az elnöki palota ma­rad. Az An-Nahar című bejrúti lap úgy értesült, hogy Dzse­majel a Libanonban tartózko­dó külföldi csapatok kivoná­sáról, a Szíriával való tárgya­lások előkészítéséről, fegyver­vásárlásról, amerikai gazda­sági-pénzügyi támogatásról tárgyal vendéglátójával. Az Al-Baath című damasz­kuszi lap azzal vádolja a li­banoni rendszert, hogy a had­sereg bevetésével, a drúz és síita tömegek között rendezett múlt heti vérengzés révén ki akarja érdemelni az amerikai kormányzat teljes bizalmát. Szíria bármely pillanatban kész támogatni a libanoni nép felkelését, és szükség esetén beavatkozással is hajlandó a védelmére kelni — írja az Asz-Szaura. Az átfogó közel-keleti ren­dezés elképzelhetetlen a pa­lesztin kérdés megoldása nél­kül — szögezte le Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vb-elnö- ke az amerikai Time maga­zinnak adott, vasárnap ismer­tetett nyilatkozatában. Mint mondotta, Reagan amerikai elnök közel-keleti tervéből hiányzik az 5 millió palesz­tin önrendelkezési jogának bármifajta említése. tünk el sikereket” — hangsú­lyozta. Reagan arra a 110 mil­lió dolláros, Salvadornak szánt pótlólagos katonai és 80 millió dolláros pénzügyi segélyre utalt, amelyhez most támogatást keres a kongresz- szuson belül. A képviselők körében ugyanis élénk ellen­állást váltott ki a kormány közép-amerikai politikája, mivel többen egy következő, vietnami típusú háború kez­detétől tartanak. A látogatás sajtóvisszhangja Kádár János a Szovjetunióban Amint arról .lapunk első or dalán beszámoltunk, Kádár Ja nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának ve zetésével magyar párt- és kor mányküldöttség utazott hivata­los baráti látogatásra a Szov­jetunióba. A szovjet sajtó már a hétfői nap folyamán igen nagy figyelmet szentelt a lá­togatásnak. A Pravda hétfő reggeli szá­ma címoldalán Kádár János fényképével illusztrált cikkben köszöntötte az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát,'röviden ismertetve élet rajzát is. A delegáció érkezé­séről a kora délutáni óráktól kezdve több híradásban beszá­molt a moszkvai rádió. A vnu­kovói érkezésről, valamint ? kremlbeli fogadtatásról ké­szített fllmtudósítást a szovjet televízió több híradásában is sugározta. A nap folyamán a moszkvai rádió híradásaiban rendszere­sen szerepelt a Népszabadság vasárnapi számában a * ma­gyar-szovjet kapcsolatokról negjelent cikk ismertetése. To­vábbi, hazánk életét bemutató cikkek is megjelentek a szov­jet sajtóban. A Pravda hétfői száma a veszprémi Bakony Mű­veknek, a Zsiguli-kooperáció- ban vállalt szerepéről, az Iz­vesztyija az Ikarus és a Liki- nói Autógyár együttműködésé­ről közölt cikket. Szavazás az MX-programró! Marad az eredeti költségvetés Az amerikai szenátus az MX-rakéták gyártásáról és költségvetéséről folytatott vi­tája során magyar idő sze­rint szombaton éjjel csaknem egyhangúlag elvetette a költ­ségvetés csökkentésére előter­jesztett módosító javaslatot. Mint nyugati hírügynökségi jelentésekből kitűnik, az MX- re előirányzott kiadások lefa­ragását szorgalmazó demokra­ta ellenzék taktikai okokból a republikánus többséggel együtt szavazott — ezzel a szavazás „komolytalanságát” akarván érzékeltetni. A de­mokraták előzőleg a vita el- nyújtásával szándékoztak fel­hívni a figyelmet a Reagan- kormányzat veszélyes fegy­verkezési politikájára. A szavazás eredményét, az­az a módosító javaslat 84:4 arányú elutasítását kommen­tálva a 4,6 milliárd dolláros MX-költségvetés tervét támo­gató republikánusok is elis­merték,. hogy a szavazásnak „semmi értelme nem volt”. A demokraták vezetője, Ga­ry Hart szenátor vasárnap hajnalban annak a vélemé­nyének adott hangot, hegy a republikánus többséggé, ren­delkező szenátus a héten tar­tandó szavazása során jóvá­hagyta majd az MX-ekre Reagan által kért pénzt, de kifejezte reményét, hogy a képviselőházban másként ala­kul majd a helyzet. Jesse Jackson bejelentése Újabb jelölt ez elnöki posztra Jesse Jackson lelkész, az amerikai néger polgárjogi mozgalom egyik vezetője való­színűleg jelöltetni fogja magát az 1984. évi elnökválasztáso­kon. Jackson a Demokrata Párt országos bizottságának detroiti értekezletén egy előze­tes esélyfelmérő bizottság lét­rehozását jelentette be csupán, de nem hagyott kétséget afe­lől, hogy ha a felmérést ered­ményesnek látja, az ősszel be­jelenti elnökjelöltségét. Jackson nem élvezi ugyan az amerikai néger vezetők osztatlan támogatást, de úgy véli, hogy indulása minden­képen nagy mennyiségű ki­sebbségi szavazat mozgósítását eredményezné a jövő évi vá­lasztásokon. Jackson ellenfelei ezzel szemben attól tartanak, hogy az akció következménye csak a Demokrata Párt erői­nek megosztása lesz, jóllehet az egység elengedhetetlen fel­tétele lenne a Ronald Reagan elleni győzelemnek, bárkit vá­lasszanak is végül a párt el­nökjelöltjévé. V/ashingtoni acélbehozatali korlátozás Az ESK bírálja a lépést A közös piaci tagországok külügyminiszterei hétfőn el­ítélték az Egyesült Államok­nak a közös piaci acéltermé­kek behozatala korlátozásáról hozott intézkedését. A „tízek” A támvszpontszerződés értékelése Elmarasztaló török liter Turkmen török kül­ügyminiszter „sajnálatos és aggasztó fejleményként” ér­tékeli a közelmúltban létre­jött görög—amerikai támasz­pont-megállapodás Török­országra utaló részét — kö­zölte hétfőn az ankarai kül­ügyminisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy Türkmen személyes véleményéről van szó, amelyet továbbítottak az Egyesült, Államok ankarai nagykövetének. A kormány végleges álláspontjának kidol­gozása a szóvivő szerint még nem fejeződött be. A múlt héten létrejött gö­rög—amerikai megállapodás ismertetésekor Andreasz Pa­pandreu görög miniszterelnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok vállalta a stratégiai erőegyensúly fönntartását Gö­rögország'és, Törökország kö­zött. Ez azt jelenti, hogy a két ország katonai segélye­zésében Washington arány- módosítást hajt végre: növeli a Görögországnak folyósított segélyeket. A török kormány — még a megállapodás létre­jötte előtt — több ízben is Washington értésére adta, hogy elfogadhatatlannak tar­taná Törökország bármilyen címen történő említését a gö­rög—amerikai megállapo­dásban. hangsúlyozták;, az USA pro­tekcionista lépése ellentétes a vezető tőkés országok wil- liamsburgi csúcstalálkozójá­nak szellemével, komoly aka­dályokat gördít az áruk szabad forgalma elé és gazdasági in­dokokkal nem támasztható alá. Mint ismeretes, a közös piaci bizottság már panaszt tett a GATT fórumán az USA ellen, megjegyezve, hogy az amerikai acélipar válságát nem a közös piaci termékki­vitel okozza. Közös piaci kö­rökben attól tartanak, hogy az amerikai acélbehozatali korlátozás csak a kezdete egy újabb akciósorozatnak; amellyel Reagan elnök — már a következő elnökválasztásra gondolva — igyekszik az ame­rikai ipari körök kedvében járni. TASZSl-kommentár A CDU saját b Amint Bonnból a DPA nyu­gatnémet hírügynökség jelen­tette, a Német Szövetségi Köz­társaság legnagyobb kormány­pártja, a Kereszténydemokra­ta Unió saját „békemozga­lom” létrehozását határozta el. Vajon milyen célból kíván­ják létrehozni ezt az új moz­galmat, amikor a Német Szö­vetségi Köztársaságban már működik és erősödik egy há­borúellenes mozgalom — teszi fel a kérdést a TASZSZ szem­leírója. Ez a létező békemoz­galom a különböző politikai es világnézetű embereik millióit tömöríti, fellép a fegyverkezé­si verseny, és a Szovjetunió­ra, valamint a többi szocialis­ta országra irányuló új ame­rikai rakéták nvu^t-európai telepítése ellen. Ügy tűnik, éppen ezek a követelések nem felelnek meg a CDU elképze­léseinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom