Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
►AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE! TANACS LAPJA A Műhely Galériában Ma: 3. oldal: Öregség A inában — a mának élve 4. oldat: Megőrizni az emberi léptéket Tv-figyelő 8. oldal: XXVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Ara: 1,80 forint 1983. JÜLIUS 16., SZOMBAT Osztrák építők Ferihegyen Pénteken az Atrium Hyatt szállóban a Komplex külkereskedelmi vállalat osztrák vállalatokból alakult munkaközösséggel aláírta a Ferihegyi repülőtér új forgalmi csarnokának felépítésére vonatkozó szerződést. A repülőtér és a repülésirányítás korszerűsítése már 1977- ben megkezdődött. A fejlesztési program következő lépcsőiéként új utasforgalmi épület és hozzátartozó kiegészítő létesítmények épülnek fel. Az épület alapterülete 28 500 négyzetméter lesz. és évente mintegy kétmillió utas fordul meg majd benne. Vezetői tanácskozás Az ipar helyzetéről í Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén i az ipar helyzetéről és feladatairól hozott határozatot is- v. mertette pénteken a MOM Szakasits Árpád Művelődési jí Házában tartott tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZMP í Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter a vállala- ^ tok vezetőivel. Az értekezleten jelen volt több mint 400 ^ igazgató, ágazati és vállalati szakszervezeti vezető, a ^ szövetkezeti ipar, a társminisztériumok, főhatóságok szá- í mos képviselője. Méhes Lajos bevezetőjében kiemelte az iparnak népgazdaságunkban betöltött szerepét, azt, hogy nemzeti jövedelmünk 45 százalékát termeli meg és MELLÉKHATÁS teljes kivitelünk háromnegyedét adja. Az ipar legfontosabb feladata a belföldi igények kielégítése, termékeinek 80 százaléka itthon kerül piacra. A gépexport négyötöde, a fogyasztási cikkeknek fele, s általában az exportált ipari termékeknek mintegy fele a szocialista országokban talál gazdára, míg a másik fele a konvertibilis elszámolású piacokon., Az ipar tehát meghatározó szerepet tölt be az ország gazdaságában, s most különösen az egyensúlyi helyzet javításában. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a párt vezető testületé első ízben átfogó elemzést adóit a magyar ipar helyzetéről, és hosszabb távra is kijelölte a legfontosabb ipar- politikai feladatokat — hangoztatta a miniszter. A következő időszak teendőiről szólva elmondta, hogy azok meghatározásakor mindig a piaci lehetőségekből kell kiindulni. A világpiacon egyelőre nem várható nagyobb változás, nincs más lehetőségünk, mint alkalmazkodni a körülményekhez. Az iparban azok az ágazatok, amelyek eddig is állták a versenyt ■ a világpiacon — mint például a járművek, részegységek, vízgépek, energetikai berendezések, vákuumtechnikai eszközök, orvosi műszerek és egyes ruházati cikkek gyártása —. továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartoznak majd. Méhes Lajos röviden szólt az ipar első félévi munkájáról, s elmondta, hogy az ágazat termelése a tavalyi félévhez képest 99,6 százalék volt. Mivel az idei terv 1,7 százalékos növekedést ír elő, az elmaradás nem jelentéktelen. Az utóbbi hetekben azonban sok vállalat intézkedéseket tett az elmaradások behozására. A tanácskozást követő saj tótájékoztatóról a 3. oldalon számolunk be. Szentendrei képzőművészek, festők, szobrászok dolgoznak város Műhely Galériájának alkotóműhelyében. Egy gyilkosság története Sötétzöldre fújta . a szondát II oldal: Amatőr szakosztályban 12. oldal: Engedményes füzetvásár Elaludt a volán mögött megfelelő öfemű a ta?Sóhántás Befejezés dili az aratás y Tegnap estig a búzának 82, Z a rozsnak 50, a tavaszi árpá- £ nak 40, a zabnak 20 százalékát ^takarították be a I’est megyei í gazdaságok. A j8vö hét végén y lényegében befejeződik a ke- y, nyérnekvaló aratása. Megfelelő ^ütemben halad a szalma ösz- V, szógyűjtése, bálázása és a tar- ^ lóhántás is. Példásan munkál- £ Ja el földjeit a pilisi Aranykalász Tsz, ahol nemcsak tárcsáztak, hanem a száraz ldőjá- -i rási viszonyokat figyelembe 4 véve, le is zárták a megmű- vvelt talajokat, megakadályozva v ezzel a víz elpárolgását. Sajnos a csapadék eddig kevés volt. A kisebb-nagyobb helyi záporoktól csak felüdült a kukorica és a többi kapásnövény. Ezekben a napokban a szalma bálázása, tárolása, illetve értékesítése okozza talán a legtöbb gondot. Több üzemben hiányzik a bálázózsineg, s a termelőik néhol képtelenek megbirkózni a nagy mennyiségű melléktermék beszállításával. A probléma megoldását az országos hatáskörű szervek is keresik. Sok termelőszövetkezet ajánlja fel térítés ellenében a lakosságnak a szalmát. A Pest megyei tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint befejezéséhez közeledik a magborsó betakarítása. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában, amely a megye legnagyobb borsótermesztő üzemeinek egyike, péntek délutánra már csak 50-80 hektár maradt levágatlan a több mint 1000 hektáron termesztett hüvelyesből. A hozamok az aszály ellenére jó közepesek. Szabó György termelési igazgató elmondta, hogy tegnap az aratás tempója erőteljesen felgyorsult. Eddig Az utolsó fordulók Víg nyári napközisek A Vád Kötöttárugyár pásztói gyáregységében a nyári hónapokra idénynapközit nyitottak óvodásoknak. A környékről bejáró szülők elhelyezhetik gyermekeiket, amíg a falvakban nyári szünetet tartanak az óvodákban. ugyanis csupán 10 kombájn dolgozott, s a 2260 hektár búzának a felét aratták le. Az újonnan érkezett 6 kölcsöngép segítségével a jövő hét közepére szeretnének túl lenni a nagy nyári munkán. Ami a terméseredményeket illeti, az a tavalyihoz hasonló nagyságú, de kisebb a tervezettnél. A tarlóhántást ezer hektáron végezték már el, és sikerrel alkalmazzák a mélylazítást, ami a szántás drága műveletét teszi szükségtelenné. A közeli napokban az előbbihez hasonlóan a műtrágyázásban is korszerű módszer alkalmazására kerül sor. Az idén először folyékony állapotban juttatják ki az alapozó mesterséges tápanyagot a talajba. V. B. Szervezik a társulást Augusztusi vízpremier Közismert, hogy Piliscsaba is azon Pest megyei települések sorába tartozik, ahol krónikus gondot okoz a jó minőségű ívóvíz hiánya. Az előző év decemberében kezdődött az a nagy szabású munka, amelynek eredményeként ivóvízhez jut a község. A terveknek megfelelően az elmúlt hónapokban kiépítették a gerincvezetéket, két víztározó is elkészült, s a napokban érkezett meg az értesítés arról, hogy már az országhatáron belül vannak az import szivattyúk is. Várhatóan - augusztus utolsó heteiben sor kerülhet a terhelési próbára is. Már szervezik a víztársulást, s az eddigi tapasztalatok szerint a község lakói közül csak kevesen mondanak nemet a szervezőknek,, mert a jó ivóvíz reményében a többség vállalja az anyagi terheket is. Bíznak benne, hogy az eredeti elképzelések szerint Jászfalun és Tinnyén is elkezdhetik a vezeték építését Közélet Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete pénteken koktélt adott rezidenciáján a magyar —bolgár barátsági, együttműködési és kölesönös segítség- nyújtási szerződés , aláírásának 35. évfordulója alkalmából. Részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi, s a kulturális élet számos képviselője. Kovács Antal államtitkár, az Országosé Vízügyi Hivatal elnöke pénteken hazaérkezett Berlinből, ahol július 11. és 15. között tárgyalásokat folytatott az NDK környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterével. Norbert Aleksziewicz elnök vezetésével pénteken elutazóit hazánkból a Lengyel Földművesek, Mezőgazdasági Körök és Szervezetek Országos Tanácsának küldöttsége. A TOT vendégeként tartózkodtak Magyarországon. v idején — a szőlők, a gyümölcsösök tavaszi ápolásakor, őszi szüretelésekor — nélkülözhetetlen kezek ellátását feladatokkal. Ráadásul e kezek java asszonyoké, akik kisgyermekük, családjuk miatt az ingázásra nem vállalkoznának, így azonban bővítik a népgazdaság munkaerő-alapját, nyereséghez juttatják a szövetkezetei, s nem utolsósorban maguk is megfelelő jövedelemre tesznek szert. Ugyancsak a kedvező mellékhatások közé sorolhatjuk, hogy az ipari munka szervezettsége, technológiai fegyelme — például a vegyiüzemben — jótékonyan kisugárzik a mezőgazdasági tevékenység technikai, technológiai környezetére is, azaz — a szociológiai irodalom kifejezésével élve — növeli a munkakultúra színvonalát. Ami azért nem csekélység, mert a szövetkezetnek — általában a mezőgazdasági termelésnek — folyamatosan lépnie, haladnia kell a hagyományosnak jelölt feladatkörben is, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, s e lépés, haladás ma már nem más, mint a technika, a technológia magasabb fokainak meghódítása. V étkes könnyelműség lenne az eddig leírtakból arra következtetni, hogy a szövetkezetben — és általában a szövetkezetekben — szinte a tökéletességig minden rendben van a kiegészítő tevékenységgel, s ennek egyik részterepe, az ipari/ gyógyír a bajokra, balzsam a fájó sebekre. Ahogy a szó szoros értelmében vett gyógyászatban is ismeretlenek a csodaszerek, úgy az élet más területein sem léteznek ilyenek, főként nem a gazdaságban, a gazdálkodásban. Csodaszerek helyett azonban vannak hasznos gyógyszerek, igaz, gyakran nem lebecsülhető mellékhatásokkal, ám ezeknek a mellékhatásoknak mindegyikét rossznak tartani veszedelmes leegyszerűsítés lenne. Előnyök és hátrányok együttes mérlegelése, jó és rossz szembesítése nem történhet elvontan, tényékhez kötöttnek kell lennie, azaz adott helyhez kapcsolódónak. A fő hatás és a mellékhatások külön- külön nem tanulmányozhatók; összefüggenek. Egyik a másikból következik. Híná- ros talajra merészkednek tehát azok, akik hol az egyikre, hol a másikra hivatkoznak, de a kettőre együtt sohasem, mert a valóság egy darabját vélik teljességnek. Mészáros Ottó K ényszerűen ráérő, mert fekvő beteg ismerősöm összeszámolta: a gyógyulása reményében számára fölírt három medicinának összesen ötvenhét mellékhatása lehet, a fejfájástól a szédülésen át a hányingerig. Latolgatja: érdemes-e akkor egyáltalán szedni e patikaszereket? Betegsége sarokba parancsolja a töprengést, azaz ahogy az orvos megszabta, szedi a tablettákat, nézegeti a gyógyszeres dobozkákba helyezett cédulákat, melyik mellékhatás lenne a választható, ha — választható lenne... Ha választani lehetett volna, bizonyosan, nem ilyen gyenge földeket, laza homokot tesznek talpuk alá az egyesüléskor — 1978- ban — Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Örkény szövetkezeti gazdái. A kedvezőtlen termelőhelyi adottságok miatt a mezőgazdasági tevékenységgel képtelenségnek bizonyult a bővített újratermeléshez szükséges fedezet előteremtése, azaz utat kellett nyitni olyan megoldásoknak, amelyek egyszerre hoznak hasznot a népgazdaságnak és a szövetkezetnek, amelyek nyeresége pénzt kínál a mező- gazdasági termelés korszerűsítéséhez. Ezeknek a megoldásoknak a legfőbbje az ipari kiegészítő tevékenység. Igen, a sok vitát, vihart megélt, elátkozott és üdvözítőnek tartott terep — ma ismét és éppen az üdvözítő jelzők szakaszában vagyunk — itt a szó szoros értelmében a fennmaradás lehetőségét, a foglalkoztatási gondok megoldását ígérte akkor. igazolja most. Amire csupán egyetlen tényt említünk illusztrációként: az egy foglalkoztatottra jutó nyereség az ipari üzemeknél a szövetkezeti átlagnak a másfél-, kétszerese. Voltak mellékhatásai ennek a gyógyszernek? De még mennyire! Attól kezdve, hogy hallgathatták a kor- holást a szövetkezeti gazdák, mit keresnek ilyen, számukra idegen területen, egészen odáig, hogy bizony gyorsan kellett megoldást találni akkor, amikor lakatosüzemüknél nem a tervezettnek megfelelően alakultak a közúti gépjárműalkatrészekre szóló megrendelések. Hiba lenne megragadni azonban a kedvezőtlen mellékhatások körében, ugyanis vannak kedvezőek is! Ilyen, kedvező hatásnak tarthatjuk például a mező- gazdasági munkában folyamatosan le nem köthető, de bizonyos munkacsúcsok í
