Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

1985. .WLIUS 15.. PÉNTEK "imiap A Somogy megyei pártbizottság ülésé» Felmentés Á Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága csütörtökön ülést tar­tott. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottságának jú­lius 6-d üléséről, majd szemé­lyi kérdésben döntött. Varga Pétert, a megyei pártbizottság első titkárát — akit az MSZMP Központi Bizottsága július 6-i ülésén a KB osz­tagvezetőjének kinevezett — felmentette funkciójából. Az ülésen részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pécsi vásáron Díjkiosztás Csütörtökön kiosztották a IX. Pécsi Ipari Vásáron elő­ször bemutatott és legkorsze­rűbbnek ítélt termékeknek já­ró dijakat. Az idén bevezetett új értékelési szempontok sze­rint a termékek minőségét, el­adhatóságát és exportképessé­gét jutalmazták. Melege van a kovácsnak Meztelen felsőtesttel még kánikulában is tilos az Ipari Szerel­vény és Gépgyár kovácsüzemében dolgozni. A 35 kilós, izzó vas­tól öt méterre 50—70 fokos a levegő. Erdősi Ágnes felvétele Mindenkire kötelese az üzemi munkavédelem Többet törődni a szabályokkal 9> — Talán jobb, ha csavarognak?.., — kérdezték az $ Indulatos szülők a Duna Elelmiszerkereskedelmi Válla- ^ lat monori telepen Csatári Mihályné munkavédelmi ^ felügyelőtől, aki nem engedélyezte az iskolások további ^ munkáját. Korántsem drákói szigorról, vagy meg nem ^ értésről tett tanúságot a munkavédelmi felügyelő ezzel í az intézkedésével, csupán a nagyobb bajt kívánta ezzel j elkerülni. ^ Tudjuk mindannyian: gyakori az, hogy egyes mun- ^ kahelyeken szemet hunynak a szabálytalanságok láttán, $ mondván, a munkának mennie kell! Pedig leggyakrab- ^ ban az ilyen esetekből származnak a súlyos és a ha'á- í los balesetek is. A Szakszervezetek Pest megyei Taná- 4 csának munkavédelmi felügyelői pedig — mint ez Ideig g számtalanszor bebizonyították — a rendszeres ellenőr­ei zéssel és vizsgálattal segítik a vállalatok munkáját, s J hozzájárulnak észrevételeikkel, hógy a szabálytalansá- gok megszűnjenek. egészségügyi könyve, holott az élelmiszeriparban dolgozóktól ezt is okkal várja el a rende­let. Nemcsak a papírokkal volt gond, hanem a vizsgálódás so­rán az is kiderült: a munka­védelemmel vezetői szinten nem foglalkoznak. Az oktatás­nak, az ellenőrzésnek nyoma sincs. A mononiak viszont ezekről számot adhattak. A budavidékieknél mindent rendben találtak. A diákok papírjai hiánytalanok voltak, s a munkavédelmi szabályo­kat is mindenhol pontosan betartották. Kényszerpályán a tanácsadás Számítógép segít a kismamáknak v A közelmúltban a dabasi járásból olvashattak ripor- '/ tot arról: miképpen is segítenek ott a kismamáknak ab- r ban, hogy terhességük ideje alatt a lehető legkevesebb j veszéllyel, az egészségükre és a magzatukra károsan ha- ^ tó problémával kelljen megbirkózniok. Ezúttal a rác- $ kévéi járásban kerestünk, s kaptunk valóban sok új $ információt felvonultató választ. Itt ugyanis már évek óta tart egy komoly eredményekkel kecsegtető kísérlet. 0 a Natasystem program. Ennek keretében a számítógépet ^ hívják segítségül a tanácsadáshoz, a terhesek és a mag- g zatok gondozásához. Sok-sok tényező Szigethalmon, a szakorvosi rendelőintézetben dr. Szabó Raffael főorvos az alábbiakból indul ki a téma megközelítésé­nél: — Gyakorlatilag bármily jól szervezett rendszerben sem le­het sematikusan szemlélni a lolgokat. Minden kismama más és más, sok függ személyisé gétől, egészségügyi kulturált­ságától, a méhében hordott magzattól, de az orvos egyéni felkészültségétől, a védőnői há­lózattól, s attól is, milyen ha­tékonyságú a tanácsadás. Eze­ket kell az orvosnak a lehető legnagyobb összhangba hoznia a sikeres terhesség és szülés érdekében. Annak ellenére, hogy a hazai egészségügyben talán a terhestanácsadás a leg­szervezettebb, mégis ez a te-, rület okozza a legtöbb fejfá­jást a nőgyógyász szakorvosok­nak. A ráckevei járásban a nő- gyógyászati munka sarkalatos területe a terhesgondozás. Nem véletlen, hiszen dr. Szabó Raf­fael annak idején dr. Lóránd Sándor egyetemi magántanár mellett igyekezett ellesni a hi­vatás legfontosabb tudnivalóit, s az ő elve volt az: a jövő ge­nerációja érdekében is sokszo­rosan kiemelt feladat a ter­hesek megfelelő ellátása, a leg­kisebb baj idejében történő fel­ismerése. Az igazi változást a járás­ban a számítógépes tanácsadás megszervezése jelentette. 1978- ban az Egészségügyi Miniszté­rium közreműködésével kezd­csa volt, hogy a bemenő ada­tok épp e változások miatt folyton mások. A Natasystem rendszer kulcsszereplői a védőnők. Ők azok, akik a tanácsadásokon, vagy a rendszeres látogatások alkalmával kitöltik az egész­ségi állapotra, az életmód­ra. a terhes kismamával ősz- szefüggő valamennyi kérdés­re a választ, kódolják a ténye­ket. Azt tartják a ráckeveiek hogy bizonyos kényszerpályára került ily módon a tanács­adás. Az orvos is. a védőnő is mindig kénytelen újabb és újabb adatokat szolgáltatni a számítógépnek a terhesekről, ezáltal a folyamatos figyelem biztosított És jött a Natasystem — Amit mi itt csinálunk, az a Natasystem többlépcsős rendszerének csak egyik része A terheseket tartjuk nyilván ezzel az új módszerrel, de a szülést követően az anya, majd a gyermek szempontjából is fel lehet dolgozni, átalakítani a számítógép nyelvére az or­vosi tapasztalatokat. A követ­kező állomás az újszülött, majd a 14, később a 18 éves korig vezetett kórlap, amelyhez az információt a számítógép „agya” tárolja. Ez lenne az ideális, hiszen így a születés­től a felnőtté válásig minden egészségügyi tudnivalót egy he­lyen tárolhatnánk az illetőről, s az orvos a diagnózis megál­lapításához sokoldalú és teljes Információhoz jutna — beszél a jövőről dr. Szabó Raffael. Kis megtorpanás Sajnos, egyelőre úgy tűnik, megtorpant ez a munka. A gé­pi adatfeldolgozás akadozik, márpedig enélkül csak hagyo­mányos módszereket alkalmaz­hat az orvos, a védőnő. Meg­feszített lelkiismeretes munká­juk is kárbavész. Márpedig, e rendszer előnye felbecsülhetet­len. — 1500 a szülések száma évente a járásban, s míg a ko­rábbi években átlagosan 33,6 ezrelék volt a születés körüli időben a csecsemőhalandóság, a- elmúlt esztendőben már csak 21 ezrelék. A Natasystem másik haszna, hogy többet kö­vetel az orvostól is, a védőnő­től is, s nyomon követik se­gítségével a tanácsok hasznát — érvel a főorvos. Mi lesz a jövő? Nos, január elsejétől némiképp az élethez igazítják a rendszert, s terve­zik, hogy egy kis terminált Is felállítanak a szigethalmi ren­delőben, ahonnan az I. számú nőgyógyászati klinikán elhelye­zett számítógépre azonnal rá- vihetik az adatokat, s a szü­lést levezető orvos munkáját seregnyi pontos információval segíthetik. A gond csak az, hogy a jelenlegi kis számító­gép már nem tud megbirkózni a megnövekedett információ- halmazzal, kellene egy nagyobb teljesítményű. A Csepel Autó­gyár vezérigazgatója, dr. No­vak Béla felajánlotta; az 6 számítógépükre vihetik ezeket az adatokét, a ráckevei járás­beli kismamák jobb ellátását segítve ezzel. A végső megoldás még nem született m:g, egy azonban biz­tos: a rendszer továbbfejleszt­ve másutt is sikerrel alkalmaz­ható. ‘ Gáspár Mária A közlekedés-szállítás szakszervezete tárgyalta Energia, másodnyersanyag Ez történt legutóbb is, ami­kor az említett munkavédel­mi felügyelő háromnapos vizs­gálatot tartott a Duna Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat köz­pontjában és telepein, neve­zetesen Monoron, Budavidé- ken, Vácott és Salgótarjánban. A megyén kívüli telephelyet is meglátogatta, hiszen a vál­lalat komplex munkavédelmi helyzetéről, a dolgozóik előze­tes és időszakos orvosi vizs­gálatának rendjéről, valamint a szünidős diákok foglalkozta­tásáról csupán így nyerhetett teljes képet. Feketén dolgoznak, szerződés nélkül A monori telepen főként a szünidős diákok foglalkoztatá­sát vizsgálta. S az imént idé­zett szülői felháborodás nem a felügyelőt illette volna. Ott ugyanis az történt, hogy a gyerekekkel nem kötötték meg a munkaszerződést, vagyis fog­lalkoztatásuknak nyoma sem volt papiron. Feketén dolgoz­tak. Az ugyan nem vitás, hogy jól jön minden családban a pénz, s az sem baj, ha a tizen­éveseket munkára szoktatják. De nem így! Hogy miért hi­ányzott a papír? Kiderült né­hány kérdés után az is. Azért, mert az iskola nem adott a gyerekeknek munkavállalási engedélyt. Mielőtt bárki a sza­bályokat és rendeleteket pon­tosan ismerő iskolaigazgatót kiáltaná ki vétkesnek, azonnal előre kell bocsátani, hogy min­den vállalatnak — s ezt ren­delet írja elő — február 15-ig kell engedélyt kérnie az ille­tékesektől, ha nyáron diáko­kat kíván dolgoztatni. Hogy ez miért nem történt meg, annak vizsgálata már nem a munkavédelmi fel­ügyelő feladata, ö ezért állí­totta le a további munkát, mert úgy ítélte meg: az or­szágos rendelkezések minden­kire vonatkoznak. Orvosi vizsgálatra sem küldték Nemcsak Monoron hánytak fittyet ezekre a szabályokra, hanem Vácott is. Ott ugyanis szabálytalanul foglalkoztatták a 18 éven aluli diákot, ko­csikísérőként. A diák munka­vállalói engedélye szintén hiányzott, s orvosi vizsgálat­ra sem küldték, ami ugyan­csak elengedhetetlen. De a fiókigazgatóságon dolgozók közül sem rendelkeztek töb­ben az orvosi vizsgálatot do­kumentáló irattal. Százhat- vantoiílencen vannak, s alig negyvenüknek volt rendben Salgótarjánban a diákok voltak orvosi vizsgálaton, vi­szont a munkavédelmi okta­tásról nam volt dokumen­tum. S a munkaszerződést se szabályosan kötötték meg, mivel a diákokkal személyre szóló, konkrét szerződéseket kellett volna kötni arról, hol és hogyan kívánják dolgoz­tatni őket. Ä nyárnak még nincs vég© Az összkép tehát a vizsgált helyeken egy cseppet sem vi­gasztaló. Jó lenne — hisz még a nyárnak nincs vége —, ha többet törődnének a szünidős diákok foglalkoztatásának kö­rülményeivel. No és a munka- védelmi előírások betartásá­ték meg a munkát, s — tény­legesen 1979 áprilisától — a számítógépes rendszerben öt­ezer terhest tartanak nyilván. Az azóta eltelt időszak tapasz­talatairól hallgassuk ismét a főorvost. — Sok a buktató. A kódolás nagyon nehéz, s mi olyan ma­ximális igényekkel indultunk, hogy valószínűleg módosítani kell a programot. Egyszerűen képtelenség ugyanis, hogy a terhesség naponta vagy gyak­ran változó jellemzőit azonnal átvigyük a számítógépre, az orvos előtt mindig a legrissebb adatok legyenek... Hiszen megtörténik, hogy valaki itt a tanácsadáson panaszmentes, néhány óra múlva pedig vala­mi problémával már kórházba is kerül. A számítógépes szak­emberek számára nagyon fur­A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének, leozponti vezetősége csütörtö­kön, a SZOT-széüházban tar­totta ülését. Uroán Lajos köz­lekedési minisztériumi állam­titkár a szakma energiagazdál­kodásának és másodnyers­anyag-felhasználásának hely­zetét ismertette a résztvevőie­kéi. Elmondotta, hogy a nép­gazdaság idei, 30 millió tonna kőolajnak megfelelő energia­felhasználásából mintegy 15 százalékkal, 4,5 millió tonna kőolajtermék egyenértékévei azonos arányban részesedik a közlekedés és a szállítás. E mennyiség 78,5 százalékát a közúti, 16,5 százalékát a vasúti, 5 százalékát a légi és 2 százalékát a vízi közlekedés használja fel. Az ágazat 1981— 82-ben elérte a tervezett évi 100 ezer tonnányi kőolajter­méknek megfelelő megtakarí­tást, s ez várhatóan a terv­időszak hátralevő éveiben is igy lesz. Jó ütemben halad a dízele- sítési program, eddig több mint ezer ZIL-tehergépkocsi motorcseréje fejeződött be. Míg 1930 végén 23 ezer 600 ZIL járt az utakon. 1985-re számuk várhatóan 10 ezerre! csökken, s ebből is 7 ezer 200-at dízelmotorral szerelnek fel. Az energiaracionalizálás el­engedhetetlen feltétele a gép­járművek diagnosztikai vizs­gálatának fokozása, valamint a takarékos vezetéstechnika elterjesztése. E téren vannak még hiányosságok, nem halad például kellően az üzemanyag fogyasztásmérő próbapadok elektronikus adatrögzítők gyártása, alkalmazása. A légi közlekedésben a MALÉV energiagazdálkodási intézkedéseinek eredménye­képpen jelentősen csökkent a; energiaköltség. A hajózásban a nemzetközi tapasztalatok adaptálása é° hasznosítása gyors ütemű eredményes. Gondot okoz vi­szont, hogy a közismerten ala­csony energiaigényű hajózás részaránya nem növekszik a belföldi áruszállításban. A másodnyersanyagok fel­használásáról szólva az állam­titkár rámutatott, hogy az egyes vállalatoknál elért ered­mények ellenére e tevékenység nem halad kellő ütemben. A közlekedési és szállítási válla­latok fejlesztési lehetőségei elégtelenek, s ez még a jár­műfenntartást, a telephelyek megfelelő ellátottságát is ne­hézkessé teszi, így a másod- nyersanyagok felhasználása különösen háttérbe szőrűi. Is­merve az ipar kihasználatlan kapacitásait, a jelenlegi gazda­sági helyzetben fokozottabban kellene támaszkodni — példá­ul szerződéses kapcsolatok for­májában — az Ipari és szövet­kezeti vállalatokra az alkat­rész-felújításban és más má­sodnyersanyag-hasznosításban. A központi vezetőség hatá­rozati javaslatban fogalmazta meg a szakszervezeti feladato­kat az energiagazdálkodásban és a másodnyersanyag-felhasz­nálásban. Egyebek között fel­adatul tűzte ki, hogy o gazda­sági vezetés rendszeresen tá­jékoztassa az energiagazdál­kodás helyzetéről az üzemi szakszervezeti bizottsági titká­rokat, főbizalmiakat, s a veze­tők munkájának értékelésénél kiemelt szempont legyen, mi­lyen intézkedéseket tettek ez energiatakarékosság és másod­nyersanyag-felhasználás érde­kében. A központi vezetőség a szakszervezeti szervek felada­tául határozta meg: fordítsa­nak fokozott figyelmet arra, hogy csak olyan jármüvek vé­nyének részt a forgalomban, amelyek műszaki szempontból alkalmasak az üzemanydg- norma betartására^. A szakszer­vezetnek pályázati és újítási kiírások szorgalmazásával, a bevált, élenjáró tapasztalatok széles körű terjesztésével is tá­mogatnia kell az energiagaz­dálkodás korszerűsítését. val... Szalai Mária Jól működik még az öreg gép Talán nem olyan szemet gyönyörködtető a képen látható régi gyapjúi peri szelfaktor fonógép mint modern utódai, de rendkívül hasznos., A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár váci gyárának előfonodájában naponta 300 kiló fonalat sodor. Trencsényi Zoltán felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom