Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

Akikről keveset bészé’ünk Összetartó szakmai hagyomány Meg kell fogniuk a munka végét Hír: Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a kö­zelmúltban Az építőipar kivá­ló dolgozója kitüntetésben ré­szes-tette Gonda Lajost, a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat ku­bikosbrigádjának vezetőjét. Ha valaki szóba hozza a Béke brigádot az ÉSZKV-nál, akkor mindjárt vezetőjükre gondol mindenki. Pedig har­minckét tagú jelenleg ez a kollektíva, valamennyien jász- ladányi születésűek, vagy on­nan leszármazottak. Az összetartás náluk ősi ha­gyomány, évszázadokra vissza­menőleg is bizonyítható. — Apám is kubikos volt, így csak természetes, hogy én is ezt a mesterséget választot­tam — mondja Gonda Lajos akit mindössze három év vá­laszt el a nyugdíjtól. — Elő­ször Balatonfűzfőn dolgoztam még a háború idején, 1944-ben Légópincéket, egyéb létesítmé­nyeket csináltunk akkoriban. Aztán dolgoztam sok helyen, többek között a mai Dunaúj­városban és Százhalombattán is. Járásszerte dolgoznak Egy magánvállalkozónál már 1948-ban brigádvezető voltam, úgy látszik a szervezőkészsé­get apámtól örököltem. Ott voltam például a tiszasiilyi rizstelepítésnél, amely szintén kubikosmunka volt a javából. — Hogyan állt össze a mos­tani brigád? — Jászladányt, ezt a Szol­nok megyei községet még ma is úgy emlegetik, hogy kubi- kosfalu. Helyben korábban nem találtak a férfiak mun­kát, így felkerekedtek, s el­mentek Pestre valamelyik vál­lalathoz. Mi is így tettünk 1962-ben, amikor több társam­mal együtt a 22. számú Állami Építőipari Vállalatnál kötöt­tünk ki. Dolgoztunk szinte az ország minden tájékán, bi­zony az asszonyaink hébe-hó­ba láttak csak bennünket. Utoljára a Vörös Október Mgtsz-nél voltunk, de 1971-ben felszámolták a mi részlegün­ket. Gondoltunk egyet, s egy közelebbi munkahelyet válasz­tottunk, így jöttünk az akko­ri TÖVÁL-hoz. — Milyen munkákat végez­nek a brigád tagjai? — Nézze, a kubikosmunká­ba sok minden belefér. Az épületek alapozása, zsaluzása, tetőszigetelése, földmunkája, parképítés és még hosszasan sorolhatnám. Amolyan min­denesek vagyunk, egy azon­ban biztos, olyan feladatot ka­punk mindig, "hol meg kell fogni a munka végét. Tizenkét éve vagyunk a gyömrői vállalatnál, s mond­hatom, sehol sem éreztük ilyen jól magunkat. Tavaly költöz­hettünk be az új munkásszál­lóba Gyomron, az Üllői úton, amely megfelel a mi igé­nyeinknek. Kétágyas, kényel­mes szobákban lakunk, a közel­múltban megoldották a vacso- ráztatást is. Jelenleg szétszórva dolgozik a brigád. Monoron, az épülő áruháznál, aztán a vecsési rendelőintézetnél, a fővárosban és a pilisvörösvári bányászlakásoknál. — Mivel mindnyájan ismer­jük egymást, nálunk.a lógás kizárt dolog. Ha nem teszi a testit a munkához mindenki, akkor megette a fene az egé­szet ... A hétköznapokon és a hétvégeken is szinte mindig együtt vagyunk. Együtt építjük egymás családi házait, s a tár­sadalmi munkaakciókban is részt vállalunk. De még hogy! Egyszer egy brigádtársunk bejelentette, hogy nem tud el­jönni az új telephely építésé­hez. mert otthon van dolga. Szombaton reggel a buszra felszállt egy falubeli fiatalem­ber. Nem szóltam neki, gon­doltam Pestre igyekszik; hát elvisszük. Aztán, amikor le­szállt ő is a buszról, kezdett gyanússá válni a dolog. Oda­jött hozzám, s elmondta ő is dolgozni jött, mivel brigádtár­sunk megfogadta őt napszá­mosnak arra az egy napra ... Hát ilyen nálunk a brigád összhangja. Kétszer nyertükéi az aranykoszorús címet, s ugyanennyiszer A vállalat ki­váló brigádja kitüntetést. — Megbecsülik a munkáju­kat? — Minden évben részt ve­szünk valamilyen kirándulá­son. részesülünk a külföldi és hazai üdülésekből egyaránt, a brigád fele büszkélkedhet ma már a kiváló dolgozó elisme­réssel. Ügy érezzük, a fizetésünkért megdolgozunk, s a vállalatve­zetői is méltányolják igyeke­zetünket. Az eddigi 12 év alatt egyszer sem éreztük, hogy mi idegenek vagyunk. Nézem Gonda Lajos napbar­nított arcát. Törékeny alkatú, aligha hinné valaki, hogy ku­bikos az ő mestersége. Har­minckét ember munkáját irá­nyítja nagy szorgalommal és felelősséggel. Tekintélye van a vállalatnál, pedig halk szavú, szerény ember. A munka az életeleme. akárcsak társaié. Azt mondja, a mostani kitün­tetés sem az övé, hanem az egész Béke brigádé, hiszen tár­sai nélkül aligha tudtak volna ilyen szép eredményeket fel­mutatni. Nincs kivételezés Amikor azt kérdezem tőle, van-e haragosa, azonnal rá­vágja: — Én nem tudok róla. Azt hiszem a legfontosabb, hogy az ember ne tegyen soha ki­vételt senkivel. Egyszerű, mégis milyen igaz szavak. Gér József Tckintélye van Hét végép pénteken délután utazunk haza, hogy aztán hét­főn hajnalban visszajöjjünk. Mostanában a hétvégek sem szabadok, mert nálunk is ala­kultak gazdasági munkaközös­ségek és szombat-vasárnap is vállalunk munkát. — Mi tartja össze a közös­séget? Bajnokságot nyertek Később is bizonyíthatnak Többször is megcsodáltam már az úttörő-olimpia járási labdarúgódöntőin (kis- és nagy­pályán) a pilisi gyerekek bá­mulatos technikáját. Nemré­giben a televízióban is szere­peltek az 1. számú általános iskola tanulói a Pályán marad­ni című vetélkedőn, s bár ott kikaptak, mégsem vallottak szégyent. A Pilisi KSK felnőtt labda­rúgói, mint ismeretes. csak osztályozó árán tudták bizto­sítani a bennmaradást a me­gyei II. osztályban. Az ificsa­patot nem fenyegette ilyesféle veszély, hiszen biztosan szerez­ték meg a bajnoki címet at 1982—83-as bajnokságban. 1. Pilis 26 18 4 4 83 — 28 40 Így végeztek a tabellán: A második helyezett Nagy­kőröstől három, a harmadik Bugyitól öt ponttal szereztek többet a pilisi fiatalok. A csapat edzője, mindené- se, Gyöngyössi Károly elisme­réssel szól a fiúk teljesítmé­nyéről. — Végre összejött egy olyan társaság, amellyel öröm foglal­kozni. Tíz éve hagytam abba az aktív labdarúgást Pilisen, utána a tartalékcsapat edzé­seit vezettem, később átvettem az ifik irányítását, emellett se­gítek a felnőtt csapatnál is — Még a megyei I. osztály­ban szerepeltünk, amikor meg­jósoltam. ez a korosztály sok örömet fog majd szerezni a szurkolóknak és önmaguknak. — Különösen ősszel szerepel­tek jól. — Igen. az őszi szezonban veretlenek tudtunk maradni. Az első meccsen 3-1-re győz­tünk Nagykőrösön, s ez nagy lökést adott a fiataloknak, amely a későbbiekben is ka­matozott. Ősszel csak két dön­tetlen csúszott be. Tápiószelén és Bugyin is 1-1-re végeztünk. • • — Minek köszönhetik ezt a szép sikert? — Összeforrott közösség a miénk. Jó a csapatszellem, s az edzéseket is szorgalmasan látogatták a fiúk. Megérdem­lik, hogy felsoroljuk a nevüket, íme a bajnokcsapat névsora: Lendvai Ferenc, Manulek Ti­bor, Kanalas János, Sztanó Béla, Királymezei Tibor, Var­ga László, Manulek István, Tóth Károly, Borgulya Ká­roly, Szuda Zoltán, Maczó Pál, Sági József, Szluka János, Ormai János, Kbblencz József, Mezőfalvi István, Kolos István, Erdős Attila és Gál Károly. — Hogyan tovább? — Több tehetséges fiatalunk már ősszel szóhoz juthat majd a felnőtt csapatban. A második osztályozó mérkőzésen a Szi­gethalom ellen öten már pá­lyára léptek. Kicsit lámpalá­zasak voltak, de úgy érzem, nem vallottak szégyent. Most a serdülőkből kell néhány fiút felhozni, s elölről kezdeni. Nem lesz könnyű feladat... Gyöngyössi Károly az idén ünnepli 10 éves edzői pályafu­tását. Tanítványai ennél szebb ajándékokkal nem is kedves­kedhettek volna nekik. • • • A közelmúltban megtartott megyei labdarúgó-évadzárón a sportkörök képviselői jelentek meg. Gyöngyössi magukkal vitte a fiúkat is, hogy még emlékezetesebb maradjon szá­mukra a szép' siker. Csendben, fegyelmezetten ültek az utolsó sorokban. Szerények maradtak azokban a pillanatokban is. Ez vezetheti őket a még na­gyobb sikerek felé. Ügy legyen! G. 3. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM A 1983. JÚLIUS 12., KEDD Elem mellékes A bedolgozók hasznot hoznak Az ágazatok vezetői egyete­mi, főiskolai és technikusi végzettséggel rendelkeznek. Így lehetővé válik, hogy ma­gas műszaki felkészültséget igénylő gyártmányokat is ké­szítsenek. Az ágazatok létjogo­sultságát bizonyítja, hogy sok­oldalú és közvetett exportra készülő, importot kiváltó tevé­kenységet is folytatnak. Kife­jezett céljuk, hogy olyan sta­bil bedolgozói csoportokat hozzanak létre, amelyek hosz- szú távon is megfelelnek a mennyiségi és minőségi igé­nyeknek. Kooperációban A népgazdasági elvárások­nak eleget téve, olyan termé­keket gyártanak, amit a nagy­ipar nem, vagy csak részben tud előállítani. A szinterező, zsugoröntő üzem március közepén kezdte meg tevékenységét, a PEVDl gyömrői vegyi gyáregységével Áruszállítás s raktárból kötöttek kooperációs szerző­dést/. A legdinamikusabban fejlődő ágazat az édesipari csomagolóüzem. Jelenleg ők is gondokkal küzdenek, mivel a partner, a Csemege és Édes­ipari Gyár nehezen tudja ér­tékesíteni termékeit. Új üzem Érdekes kép a kánikulában. Sulán Éva és Fehér Gabriella má­sodéves kereskedőtanulók, akik jelenleg a monori Jászai Mari téri ABC-ben dolgoznak, kézikocsin szállítják az árut a boltba. A dolog magyarázata egyszerű: a mindennap szükséges cikke­ket nem rendelik, hanem maguk választják ki a Duna ÉLVEGY raktárházában, s ők is szállítják el. Hancsovszki János felvétele Hégi gépek és filmek Leperegnek a múló esztendők Nyugdíjasok Jelentkezhetnek A monori nyugdíjasok klub­jában igyekeznek tartalmas programokat biztosítani a nyá­ri hónapokban is. Tudják jól azonban, hogy sok olyan idős ember van még a járási székhelyen, aki nem tud létezésükről. Kérik őket hogy naponta 18—19 óra között jelentkezzenek a Kossuth La­jos utcai székházban, s jelent­sék be tagsági igényüket. Még kézzel kurblizta a fil­met Oroszi János bácsi a 20- as évek elején Monoron, Dra- pál János Apolló mozijában, aztán, amikor tüsszentett, na­gyot ugrott a kép. Ilyen ese­mény pedig gyakran előfor­dult, huzatos volt ugyanis a gépház. Telt ház előtt Akkor még a némafilmek koronázatlan királyait bámul­ta, irigyelte a nagyszámú né­zőközönség. Monoron már ak­kor is népes táborral dicse­kedhettek a filmbarátok. Sorban álltak a mozi pénz­tára előtt, amikor a legszebb sztárnak ismert és reklámozott Rudolf Valentino Sejk soroza­tának filmjét vetítették, part­nere mindig a szépséges szép magyar Bánki Vilma volt. Ramon Novarro Ben Húrja is emlékezetes sikere volt a némafilmkorszaknak. Felejt­hetetlen film volt a Hindu síremlék és a Királyok kirá­lya is. — A humort bőven adagolta az amerikai filmfőváros, a dán Zoro és Huru, a Zigotto, az újonnan életre keltett Buster Keaton és Verőcemaroson az elmúlt evekben elhunyt má­zsás Huszár Pufi filmjeit min­dig telt házak előtt, vetítették — emlékezik a nyolcvanadik éve felé ballagó mozigépész, aki főállásban több mint negyven évig lakatosként dol­gozott a MÁV Északi Főmű­helyében és 1924-ben került kapcsolatba, mint rolnizógye­rek a mozis szakmával Mono­ron, ahol a némafilmek el­maradhatatlan kísérő zenéjét Mikuláné és Nagy Miklós zon­gora-, hegedűduója szolgáltat­ta. A szép muzsika sokszor többet ért, mint a . vetített film. • Az első hangos film szintén magyarul szólóit meg, a Csak egy kislány azonban még le­mezről történő hangosítással készült, ami igen kezdetleges módszer volt, az igazi hanaot a Hippolit című filmben hall­hatta a közönség. Emlékezetes sikerek Akkor azonban már a vetí­tés a Tobis Klang rendszer­rel folyt, amit aztán a Drapá- lék felcseréltek a még ‘'ikéle- tesebben. tisztán szóló Wes­tern Electric rendszerrel. Ebben az érában is voltak emlékezetes filmsikerek, hogy néhányat említsek a magyar filmeken kívül — Greta Gar­bo Karenina Annája, a Ker­tész Mihály rendezte szuper- produkciók, Spencer Tracy fő­szereplésével a Hét kereszt. meg a Fiúk városa. A notre-dame-i toronyőr Charles Laughtonnal a fősze­repben felülmúlhatatlan ala­kításokkal gazdagították a film meg-megújuló történel­mét. Hetente ötször Akkor azonban már Adori József volt Monoron a mozi vezetője és a híradókban a vásznat már az ágyúdörgések repesztették, s amikor elhall­gatott a csatazaj, 25 év után búcsút mondott Monornak a vizsgázott mozigépész és több mint 10 éve Üllőn tevékeny­kedik a Szabadság mozi szűk gépházában, két 2500-as Xeno- lux vetítőgép társaságában, ahol hetenként öt estén pe­reg a film. És lepergeti sajnos a szép emlékekkel teli életünket is. Kiss Sándor A tervek között szerepel, hogy Gombán egy galvanizáló üzemet létesítenek, amelynek építése folyamatban van. A fővárosban nyomdaipari ter­mékeket előállító részleg fel­újítását tervezik a közeli jö­vőben. Termékeik közé tarto­zik majd a különféle nyomtat­ványok előállítása, belső fel- használásra és külíső megren­delők részére egyaránt. Megtelt a bánya Szánkózó lesz A belváros házi szemétjét Budapestről már közel egy éve még mindig Vecsésre hordják. A MAVAD telepén túl a bá­nyagödröket ezzel töltötték fel, aztán hogy tömörüljön és a vihorászó szél ne hordja, vi­gye, állandóan nehéz traktor járja. , A mély bányagödrök már színültig megteltek, a szemét-- szállítás azonban nem szűnt meg, ugyanis kétszer 20 méter széles, 50 méter hosszú és 5 méter magas dombot készíte­nek a sziklakeménnyé vált ku­kahordalékból, ahol a jövő év­ben már vígan szánkázhat a gyereksereg. Persze, ha elegendő hó lesz. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, bará­toknak, volt munkatársaknak, MÁVAUT dolgozóinak, szomszé­doknak. ismerősöknek, akik sze­retett testvérünk, Gál Imre teme­tésén megjelentek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, részvétük­kel mély fájdalmunkban osztoz­tak. Két testvére: Bekkerné és Gál László. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik szeretett férjem, Csákvári István halálakor fájdal­munkban osztoztak és sírjára vi­rágot hoztak. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, Gál Imre temetésén részt vettek és sírjára virágot és koszorút helyeztek el. Gál Imréné és családja. FELVESZÜNK felső-, illetve középfokú végzettségű, gyakorlott faipari, gépipari szakembereket vezetői és ügyintézői munkakörbe, meóst, technológust, valamint könnyű fizikai munkára (ecset, műszakikeíe- készítés) nőket Étkezési és üdülési lehetőség, Monori Kefe- és Játékgyár Monor, Kölcsey Ferenc u. 2-6. 2200 ISSN #133—2651 (Monori Hírlap) A termelőszövetkezetekben fontos szerepet töltenek be a melléküzemágak, amelyek be­vételeikkel segítik az alaptevé­kenység fejlesztését. Sikeres negyedév A gombai Fáy András Tsz- ben a vezetőség határozata nyomán az idén március 1-én hozták létre az ipari főáagaza- tot. azzal a felismeréssel, hogy a veszteségesen működő buda­pesti szolgáltató főágazatot át kellett szervezni és az ipari bázist a több nyereséget pro­dukáló bedolgozó ágazatra kell építeni. Ügy tűnik, jól döntött a ve­zetőség, mert az ipari főágazat első negyedéve sikeres volt. A legdinamikusabban a bedolgo­zó ágazatok fejlődtek, mivel árbevételi tervüket 147. nyere­ségtervüket 170 százalékra tel­jesítették, ebben az időszak­ban. (A féléves eredmények kimunkálása most van folya­matban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom