Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

A PEST MEGYEI 'HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM ■V 1983. JÚLIUS 10., VASÁRNAP Megfontolták o javaslatot Pénzgazdálkodás, tiszta lappal A művelődési házakat a legtöbb ember — érthetően — csak egy oldalról nézi. Szá­mára az a lényeges, hogy az intézmény betölti-e a szere­pét, ad-e valamit, jót, haszno­sat a lakosságnak, vannak-e érdekes és szórakoztató ren­dezvényei, szakköröket mű- ködtet-e, ad-e helyet, lehetősé­get a munka utáni kikapcso­lódáshoz? Ám a ház működésének van másik, kulisszák mögötti olda­la, lévén most sok más, ez is pénzzel gazdálkodó egység. Alkalmazottakat foglalkozta­tó, meghívott előadókat, sze­replőket honoráló, eszközöket vásároló, anyagiakat igénylő munkákat végeztető. A ceglé­di járási-városi népi ellenőr­zési bizottság tavaly tavasz- szal a törteli Déryné Művelő­dési Ház pénzgazdálkodásával, bizonylati fegyelmével foglal­kozott. A vizsgálati eredmény­ről jegyzőkönyv készült. Ja­vaslatot is tettek a népi ellen­őrök, hogy s mint lehetne a hiányosságokat kiküszöbölni. Változás után Az eltelt hónapok sok mun­kát adtak a művelődési ház­belieknek, ám a munka meg­hozta a maga gyümölcsét. Fi­gyelemre méltó jelentésben adhattak számot a változások­ról, melyeket a segítő javas­latok megszívlelése nyomán már felmutathatnak. Ebben az évben az intéz­mény gazdasági életében vál­tozások történtek. Ezek egyi­ke volt, hogy megszűnt pél­dául a gazdasági előadó mun­kaköre, és a feladatkört a megalakult községi GAMESZ látja el. A kötelezően előírt számviteli nyilvántartásokat a szabályzatnak megfelelően ve­zetik. Szabályosan hitelesített már az OTP-napló, amelyet naprakészen vezetnek, havon­ta kontrollálnak. Felelősséggel A belső ellenőrzés segítő és gyakori, megvan a haszna. A hitelességet aláírások igazol­ják. Hasonló a helyzet a kész­pénz-napló vezetésénél. Módo­sult a célszerűségnek megfe- lően a 'házipénztár készpénz­forgalmának bonyolítása, szabálytalanul pénzt sehová nem fizettek. Bevételi és ki­adási lapjaik megfelelnek a követelményeknek, áttekint­hetőek, tudják a határt. Művelődési, szórakoztatással is foglalkozó intézményben, ahol gyakran belépőjegyes rendezvény kerül sorra, lé­nyeges kérdés a jegyek keze­lése, nyilvántartása, elszámo­lása, selejtezése. Ebben is Halastónál, erdőbsn Mindenki talál szórakozást Hét végén buszra ülnek a gyáriak Megannyi érdekes, hasznos programról, nyári élményről, kirándulásról, színházlátoga­tásról számolnak be mostaná­ban a KÖZGÉP dolgozói egy­másnak, holott a nyár nagyob­bik fele még előttünk van. Már több turnus lezajlott a balatonboglári vállalati üdülő­ben, s akik mostanában tértek vissza a szezonnyitás előtt új­jáalakított, széppé, korszerűvé kiépített üdülőből, elégedetten emlegethetik az ott eltöltött két hetet. Az itthon maradt sápadt arcúak pedig kicsit irigykedve nézegetik bronzos- sá barnult munkatársaikat. Thalia barátai Azoknak sem volt élmény nélküli az itthoniét, 'akik a szabadságukat későbbre tarto­gatják. A hétvégeken egy- vagy kétnapos kirándulásra viszi a gyári busz a szocialista brigádokat, KlSZ-alapszerve- zeteket, de a gyár régi dolgo­zóit, a nyugdíjasokat is, és a rendszeres országjárókat, a természetjáró sportszakosztály tagjait, patrónusait. A szerve­zőknek már kora tavasszal le kellett foglalni, a járművet a kérdéses időpontra, mert aki későn ébredt, az vagy maradt, vagy más közlekedési eszközt kereshetett. A Kilián György KlSZ-alap- szervezet Baranya megyét ba­rangolta be egy tavaszi hétvé­gén. A gépszerelők Bánki Do- nát brigádja az ország észak­keleti csücskében járt. Lillafü­red^ Miskolc, Tokaj, Sárospa­tak útvonalon. A raktári dol­gozók az aggteleki cseppkő­barlang szépségét tekintették meg. A váci búcsú program­jain vett részt a Jubileum bri­gád tagsága június elején, ugyanezen a hétvégen a spe­ciális műhely gépszerelőit Debrecenbe vitte a gyári busz s onnét a Hortobágyra. A kirándulások sora nem teljes, hiszen a Komplex ’75 brigád kirándul Szarvasra. Strandolni utaznak a Gagarin brigád tagjái, úticéljuk Tőser- dő. A Széchenyi brigád Haj­dúszoboszlót választotta. Az erdei sétákat kedvelik a hid­raulika műhely dolgozói, ve­lük a szilvásváradi Szalajka völgyet keresi meg a gyári kék Ikarus. S mert a hétvégék programokban igen gazdagok, a színházlátogatásra hét köz­ben kapnak lehetőséget Thá- lia barátai, köztük a Várnai Zseni brigádbeliek. Alig van olyan műsora a Fővárosi Ope­rett Színháznak, melyre ne szerveznének csoportos láto­gatást. De nemhiába jönnek a műsorfüzetek a Madách Színházból és a Nemzeti Szín­házból sem. Persze a toborzó- kon, a Várnai brigád tagjain kívül, sok embernek szerez­nek kellemes élményt ezek a színházi esték. A brígádtanyán A nyári szabadtéri progra­mok is kedveltek a gyáriak körében. A KISZ-bizottság szervezésében tekintették meg a Budai Parkszínpadon a Csenues-óceán gyöngyszemei című látványos folklórműsort. A sportcsarnokbeli amerikai jégrevü megtekintésére három csoport vállalkozott. A szegedi szabadtéri játékok keretében Az ember tragédiáját és a Hu­nyadi Lászlót tekinthetik meg a KÖZGÉP-esek. És van lehe­tőség itthon, városunkban is a közös programok szervezésére. A szocialista brigádok klubja a halastó mellett nem üres a hétvégeken, brigádok, baráti társaságok adnak egymásnak találkozót. Messze szól a disz­kózene, és bográcsban főtt ét» kék illatoznak. Tavasz óta több, mint nyolcszázötvenen fordultak meg a tóparti faház­ban. Erre a hétvégére a Kato­na Gyula KISZ-alapszervezet szervezett horgászbált tagjai­nak. S. B. igyekeztek rendet teremteni, napló dokumentálja, hogy fe­lelősséggel tették. A vizsgálat során a felhasznált jegyek ér­téke és a belépőjegyek bevéte­lének összege között nem volt különbség. Gondot fordítottak az úti számlák kezelésére, na­pidíjak, egyéb költségek jo­gosságának mérlegelésére, té­rítésére. A szakköri anyagok elszámoltatásának kialakult a rendje, fontos dokumentum a számla, a blokk, az utalvány. A művelődési házban a szük­séges alakítási, javítási mun­kákat elsősorban vállalattal, szövetkezettel, kisiparossal végeztetik el, a községi tanács műszaki ellenőre hagyja 'jóvá a számlákat. A szakkörveze­tők, előadók díját *az előzete­sen megkötött hivatalos szer­ződés szerint végzik. A forintok helye Azok, akik nem tartották be, amit a munkaköri kötele­zettség alapján elvárnak tőlük, megkapták, ami a hanyagsá­gért őket megilleti. A feladat, hogy a törteli művelődési ház ezután zökke­nőmentesebben végezze mun­káját, azért továbbra sem könnyű. A pénzgazdálkodás jó lehet, a bizonylati fegyelem is megfelelő — ám biztos, hogy gondot okoz némely árak, köl­csönzési díjak emelkedése. Igyekezni fognak, hogy a sza­bályokat ne sértsék, fontossá­got tulajdonítsanak minden számlának, aláírásnak, meg­fontolják, különféle utazásra, eszközök- beszerzésére mily anyagiakat fordíthatnak. *• Ügyelnek a részletekre Gyermekparadicsom Kőcseren Telkeket adnak tartós használatba Mostanában a kocsériak egy­szerre bosszankodnak, meg örülnek. Bosszankodnak, hogy kerülgetniük kell behemót épí­tőgépeket és természetesen örülnek, hogy végre-valahára a megoldás felé közeledik ez a hosszú ideje húzódó ügy. Bár­ki tapasztalhatta, ki arra jár, eddig igencsak kívánnivalókat hagyott maga után a községen átvezető út, s mivel Tíszakécs- ke az utóbbi időben igencsak felkapott kirándulóhellyé vált, az átmenő forgalom is jócskán megnövekedett. A közlekedési tárcához tar­tozó utat a községet jelző, Kécske felőli táblától kezdték el építeni, s haladnak, "amed­dig a pénzből futja. Jónak ígérkezik az út, hat méter szé­les lesz, minőségére pedig az összehasonlítás: olyan lesz, mint az Örkényi út Nagykőrö­sön, meg mint a Vett út Ceg­léden. Új irányítók Fejlődik ez a kétezerhétszá- zas lélekszámú község, sok a befejezett, s a most induló építkezés. Jóval a községtábla előtt gyönyörű házak fogadják az ide érkezőket. Az újonnan építkezők érdekeit is szolgálja, hogy a községi tanács már in­tézi a — ceglédi földhivatal segítségével — a belterület ha­tármódosítását. A tanácsháza szép park mö­gött van. A tanácselnököt ke­resem, kicsit várnom kell, ép­pen tárgyal, aztán meghív, nézzük meg együtt az óvodát, lassan befejeződik a felújítása, s kész a kiszolgáló k»ánháza is. Kovácsné Csípő Aghfa ott­honosan mozog, nem először néz szét az építkezésen. Ma­gyarázza a különböző helyis gek rendeltetését, beosztását, egy-két szót vált a dolgozók­kal, nem látszik rajta, hogy alig két hónapja vette át ezt a tisztséget. — Én nagyon megszerettem Kocsért, jól érzem magam itt. Remélem, kezdenek megszok­ni az emberek. Sok segítséget kapok, s aligha kell monda­nom, mennyire kell ez, s meny­nyire jólesik. Gyakran bejön közvetlen elődöm, a körzeti orvos, Rozsnyai doktor, ki társadalmi munkában látta el Éjjel-nappal jön a háza Aratják a búzát a környékbeli ter­melőszövetkezetek földjein. Az új gabonát a ceglédi 2 ezer vagonos tá­rolóban zökkenő- mentesen fogad­ják. A gazdaságok kérésére — előze­tes bejelentés alapján — éjsza­kai ügyeletet is tartanak. Felső ké­pünkön: a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezetből Papp Sándor gép­kocsivezető hozott búzát. Az alsó képen: a hatalmas garat pillanatok alatt elnyeli a gabonát, mellyel a járásból, Jászkarajenőről az Árpád Tsz-ből érkezett Szűrös Ernő. Apáti-Tóth Sándor felvételei ezt a feladatot, és természete­sen én is keresem. De a nép- frontosokkal is hamar össze­ültünk, s itt, a téesz nélkül, meg annak vezetője nélkül se igen lehetne dolgozni. A járá­si hivataltól is nagyon sok se­gítséget kapok — mondja a ta­nácselnök. Lakások épülnek De térjünk vissza az 6vo* ra. Ez valódi gyermekparadi­csom, hatalmas udvarral, ár­nyas fákkal, homokozóval. Akár Aranypók-reklám is le­hetne, valóban ügyelnek a részletekre. Az ajtók hófehé­rek lesznek, kívülről is hófe­hér lesz majd az épület, na­rancs-rózsaszín rozetta felü­lettel. A csoportszobákban műanyag lambéria, s a villany- kapcsolók színe pontosan ugynaz a narancs, mint az aj­tóé. Minden szobához mosdó tar­tozik, gyönyörű csempével, s a legtöbb helyen már a radiáto­rok is be vannak állítva. Ezek­re még fából készült, legöm­bölyített keretű védőrács ke­rül, nehogy az apróságoknak valami baja essék játék köz­ben. Ök most különben a szomszédos iskolában vannak elhelyezve albérletben. A kazánházzal két legyet öltöttek egy csapásra. Egyrészt megoldották vele az óvoda fű­tését, de mivel a tanácsháza sincs messzebb, oda is ennek melege kerül majd, helyette­sítve az olajkályhákat az ol­csóbb vegyes tüzeléssel. Július elsejétől a vb-titkári posztra is új ember került. Be­ne Péter személyében, tehát most végzettség és képzettség tekintetében hosszú évek óta a legjobb a helyzet. Államigaz­gatási főiskolai végzettsége van a tanácselnöknek és a titkár­nak is. Remélhető — ez a köz­ség lakóinak szíve vágya — megoldódtak tehát a régóta hú­zódó személyi ügyek. — Terveink, elképzeléseink vannak — sorolja Kovácsné. Célcsoportos lakásépítkezés kezdődik, két pedagóguslakás és a körzeti megbízottnak szol­gálati lakás, iroda épül. Új pé­künk is van. A gyümölcs-zöld­ség ellátásunk nem a legjobb,' ezen úgy segítünk, hogy rög­tön az útépítés befejezése után ideiglenes zöldség-gyümölcs elárusítóhelyet jelölünk ki a központban. — Itt csütörtök, a piaci nap kivételével, mindennap lehet majd árulni. Akinek van egy­két kosár almája, néhány cso­mó zöldsége, kihozhatja, elad­hatja. — Mi a helyzet a lakásépíté­sekkel, az építési telkekkel? — Erre a kérdésre Vtassy Ferencné, gazdálkodási előadó válaszol. Segít a tsz — Kétszáz négyszögöltől fel­felé lehet telkeket hetven év­re, tartós használatba venni. Ezek díja négyzetméterenként nyolcvan forint. Fontos része lesz a telkek kialakításának, hogy rendeződni lá,tszi,k a bel- vízelvezetés is, bár egyelőre csak a tervegyeztetés stádiu­mában vagyunk. Persze a Pe­tőfi Tsz nélkül a saját anyagi eszközeink erre elégtelenek. Itt dolgozik a munkaképes lakos­ság túlnyomó többsége, érthe­tő a közös feladatvállalás, fej­lesztés. Ami jó a tsz-nek, az jó Kocsérnak is. B. O. Korholtok és életpályák A modern művészet Kiállításon a Dévényi-gyűjtemény NAPJAINKBAN, midőn a műgyűjtés és a leplezetlen ku- fárkodás oly élesen szembe­fordult egymással, fel kell idéznünk egy ceglédi szárma­zású gyűjtő, Dévényi Inán em­lékét. Ennek az adja meg az időszerűségét, hogy ezekben a hetekben Esztergomban a Ba­lassi Bálint Múzeumban az ál­tala alapított gyűjtemény 181 műtárgyát; festményeket, ér­meket, szobrokat és grafikákat tekintheti meg a közönség. A ceglédi gimnázium'egyko- ri növendékének tragikusan rövid életpálya jutott; csupán negyvennyolc esztendős volt, midőn végleg meg kellett vál­nia negyed századon át külö­nös gonddal gyarapítóit, mi­nőségi cserékkel javított, a kortárs képzőművészetet fel­ölelő gyűjteményétől. Még megérhette, hogy 1977 nyarán a győri Múzeumi Képtárban a kiállítóterem falain láthatta szerzeményeinek legjavát. A gyűjtő, az esztergomi középis­kolai tanár, elismert művésze­ti szakíró boldog volt, hiszen szerény jövedelméből létreho­zott gyűjteményét a nagykö­zönség elé tárhatta, mint ahogy lakásán is mindig szí­vesen látta az érdeklődőket, köztük gyakran a ceglédi ba­rátokat, ismerősöket is. A Művészet című folyóirat 1978. évi 4. számában hatolda­las, számos képpel illusztrált cikkel méltatta a közben el­hunyt Dévényi Iván nagysze­rű műgyűjteményét. A képző­művészet iránt fogékony fia­tal pedagógus már édesapja, Dévényi Szilárd ceglédi házá­ban ízelítőt kapott a műkin­csek iránti vonzalomból, noha az a képanyag sem kvalitásá­ban. sem méretében nem volt az ő későbbi gyűjteményéhez hasonlítható.. Édesapja egyéb­ként Benedek Péter képeiből is szert tett egy kisebb kollek­cióra, amelyet ma már a vá- rosunkbeli Kossuth Múzeum birtokol, s ha éppen helye len­ne, a Benedek Péter állandó kiállítás anyagában tenné köz­szemlére. Dévényi Iván abban a kor­ban jegyezte el magát a gyűj­téssel, amikor még együtt vol­tak a legfeljebb hazai magán- gyűjtemények. Ezek tulajdo­nosai bizalmukba fogadták, s lehetővé tették számára, hogy gazdag anyagukat tanulmá­nyozza. Ajánlásuk alapján sor­ra nyíltak meg előtte á legje­lesebb alkotók műtermei. Hosszan tartó, elmélyült ba­rátság fűzte Czóbelhez, Borsos Miklóshoz, Bálint Endréhez és másokhoz. Ám ő még a hazai horizontnál is távolabb tekin­tett, s számos leszármozott, de magyarságát meg nem tagadó festővel épített ki művészet- történetileg jelentős levelező kapcsolatot. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent láthatott akkor Győr­ben és most Esztergomban a tárlatlátogató. Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Benedek Péter, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Csontváry Kosztka Tivadar, Czó- bel Béla, Derkovits Gyula, Eg- ry József, Ferenczy Béni, Gu- lácsy Lajos, llosvai Varga Ist­ván, Kassák Lajos, Kondor Bé­la, Korniss Dezső, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Med- nyánszky László, Rippl-Rónai József, Szőnyi István, Tihanyi Lajos és Varga Imre neve min­denképpen megemlítendő. A kiállított műkincsek korszako­kat és életpályákat fognak át, a lehető legszerencsésebb és céltudatosabb összeállításban, AZ ESZTERGOMI kiállítást Mucsi András rendezte, a ka­talógus előszavát is ő írta, amelyet emigyen fejezett be: „Köszönet illeti a hagyaték gondos megőrzőjét. Dévényi Ivánnét, hogy a gyűjteményt — ezúttal múzeumi kiállítás formájában — Esztergom vá­rosa és a nagyközönség szá­mára hozzáférhetővé, szellemi közkinccsé tette". Cegléd hí­ján van a kiállítótermeknek, így csak szerény reményünk le­het, hogy egyszer talán annak a városnak a lakói is. láthatják a Décén?/i-gyűjteményt, ahol if­jú éveit töltötte. Tamási Tamás ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom