Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

m Szombati jegyzet« A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1983. JÚLIUS 9., SZOMBAT A vásárlók kívánságát lesve A kánikulában felüdülést jelent a múzeumok meghitt csendje, régi hangulatot sugalló környezete. Az érdeklődőket — egye­bek közt — újabb részlegekkel várja az isaszegi falumúzeum is, ahol az 1848—49-cs szabadságharc emlékeit és ennél korábbi leleteket is bemutatnak. Képünkön: a múzeum egy kis részlete Hancsovszki János felvétele Veszélyes gödör Figyelmeztetés nélkül Tréfából is származhat veszély Figyelem, vigyázat! Az arra közlekedőket óvatosságra int­jük: a Dózsa György út és a Kossuth Lajos utca sarkán, nyilván az építkezés velejáró­jaként, egy jókora gödröt ás­tak a gyógyszertárral szemben. Magam is majdnem belepoty- tyantam átkelés közben, s első felháborodásomban rögtön az építőket kezdtem szidni gon­datlanságuk miatt. Hogyan lehet egy hárommé­teres szakadékot' figyelmeztető jelzés nélkül hagyni? Kíváncsi ember lévén bele­pillantottam a gödörbe, s ré­szint megoldódott a rejtély: az alján ott láttam az állványo­kat és a bekerítéshez szükséges deszkákat. Gondolom, ezeket nem a munkások, hanem rossz tréfát űző polgártársaink do­bálták be a gödörbe. Mindenesetre a következő napon sem változott a helyzet. Pedig ugye felesleges ismétel­ni, hogy milyen veszélyről van szó. Járnak erre idősebbek, gyerekek, babakocsit toló ma­mák is, de az ereje teljében levő ember is gödörbe kerül­het. Két kérdés merül fel: az egyik, hogy vajon miért oko­zunk egymásnak felelőtlenül bajt? A másik: azért ugye az sem ártana, ha az építők né­ha-néha megnéznék, a szabá­lyosan elhelyezett kerítés a helyén van-e még? Szikii Sándor Egyre tökben lesznek Víz nélküli horgászok Versenyek szervezését tervezik E hónaptól kezdve pénte­kenként rendszeresen talál­koznak a művelődési központ­ban a gödöllői horgászok, hogy klubjukban megbeszél­jék ügyes-bajos dolgaikat. Legnagyobb gondjukon azon­ban pillanatnyilag nemigen tudnak változtatni, noha nyil­ván erről esik majd a legtöbb szó, nevezetesen a vízhiányról. Vagyis a lényegről. Horgász víz nélkül majdnem olyan, mintha a halat vetik szárazra. Gödöllőn a tavasszal alakult meg a horgászegyesület, mi­után megszűnt a lehetőség a fővárosi egyesületi tagságra. A budapesti tagság sem jelen­tett mást és többet, minthogy így juthattak hozzá az alap­jegyhez, ami előfeltétele, hogy valahol egváltalán horgász­hassanak. Százhetven ember tartozik jelenleg a gödöllői egyesületbe. Két vezetőjüktől, ócsai Józseftől és Újvári Miklóstól megtudtuk, azóta újabbik jelentkeztek. Egyre többen szeretnének horgászni, s nyilván ezzel ma­gyarázható, hogy mind keve­sebb a hely, a vízpart, ahol bevethetik horgukat a zsák­mány reményében. Már az alakuló ülésén is e körül folyt a szó, noha mindenki tisztá­ban lehetett azzal, hogy a hor­gászegyesület megalakulásá­val nem lesz több víz a város környékén. Ez persze nem je­lenti azt, hogy ne kutatnák a horgászhelyek kialakításának lehetőségét. Ilyen például az Űrréti-tó, aminek a rendbe­tételéhez a horgászok is fel­ajánlották segítségüket. A gödöllői horgásznak te­hát, ugyanúgy, mint az egye­sület megalakítása előtt, az a jellegzetessége, hogy utazik Az egyesület vezetőinek, az adminisztráción kívül a szer­vezeti keretek teljessé tétele a feladata. Az újonnan belé­pőknek megszervezik a mit kell tudni a horgásznak című anyag elsajátítását, a belőle való vizsgáztatást. A télre ter­vezett közgyűlésen kiegészítik a vezetőséget, ifjúsági és nő­felelőst választanak. A szervezeti élethez tarto­zik az igazolványok kiadása, a kartonozás. Elképzeléseik­ben versenyek rendezése is szerepel. Csaknem , kétszáz embert érint jelenleg a horgászegye­sület tevékenysége Gödöllőn. Ha vízpartra akarnak jutni, utazniuk kell, de az admi­nisztrációt most már helyben intézhetik. S felszerelést is vásárolhatnak a városban, amióta megnyílt a Patak té­ren a horgászbolt. Ez is vala­mi. 5 lassan majd a többi kérdés is megoldódik. Cs. J. Moh Szexis hétvége. Szinkroni­zált olasz—francia film. II. helyáron. 6 és 8 órakor. Régi törekvése a város ve­zetőinek, ami egybeesik a kö*- zönség óhajával is, hogy a centrumon kívül, a külső ke­rületekben s a nagyobb lakó­telepek szomszédságában is ellátáson kívül különlegesnek ma már nem mondható, de feltétlen választékbővítő szol­gáltatásokra is alkalmasak. Jó példa erre a Patak téri kis üzletház, amely a János és Munkácsy utca környékén lé­vő folyamatosan bővülő lakó­telep ellátásának javítására hivatott Nem aranybánya Egy esztendeje, hogy sorra bemutattuk az üzletházban helyet kapott négy kiskereske­dő és egy kisiparos tevékeny­ségét, kínálatát; részletesen beszámolva a gondokról, a kezdés nehézségeiről. Az el­telt időben sem változott meg gyökeresen a helyzet, s néme­lyek feltételezésével szemben itt dolgozni, árusítani ma sem jelent aranybányát. A tulajdo­nosoknak igencsak meg kell küzdeniük a vásárlók ke­gyeiért; azért, hogy befekteté­seik megtérüljenek, s hogy folyamatos legyen az üzletme­net. Sebaj, vélekedhet a vásárló, éppen ez a cél: a kereskedő­ket arra kell szorítani, hogy érdekük legyen minél jobban árukkal, széles választékkal, kiszolgálni a közönséget. Jó udvarias, figyelmes kiszolgálás­sal keresnék eltartóik,, a vevők kegyeit. így érjük el a beve­zetőben említett célt. Először most is a horgász-, sport, és játékboltba kopog­tattunk be, amelynek Rácz Istvánné a gazdája. Érdeklő­désünkre elmondta, hogy min­den időben a keresletnek, az évszaknak megfelelően igyek­szik feltölteni a kis üzlet pol-. cait. A szomszédban lévő bőr­díszműves kisiparos, Bálint Miklósné nem marad meg az üzlet falai között, portékáival felkeresi a piacot is, különben rajta maradna az áru. Bőséges választék A lakásfelszerelési üzlet tu­lajdonosa Czibula Péterné. Tő­le azt tudtuk meg, hogy idő­közben bővítette iparát, s a már klasszikusnak számító barkácsboltokon is túltéve fej­lesztette a helyiséget. így pró- bádja megtartani vevőkörét, hiszen korábban már azon gondolkozott, hogy . bezárja az ajtót, s lehúzza a rolót. Veresegyházi bajnokok Mill w. Veget értek a küzdelmek a megyei másodosztályú ifjúsági labdarúgó-bajnokság B-csoportjában is, ahol a veresegyházi KSK csapata végzett az első helyeit. Képünk a csapat tagjait mutatja be. Álló sor, balról jobbra: Huszárik Mihály, Hajdi Ferenc, Kiss László, Marinov László, Galambos István edző Bóta József, Budai István, Kosztolnik Tamás. Guggolnak: Sztriskó János csapatkapitány, a csapat- cs a B-csoport gólki­rálya, Tóth István, Juhász Zoltán, Eszes Sándor, Hajdi Attila valamint Gáspár Zénó kapus a labdával Nincs a képen, de iát szott még Hajdi Zoltán, Madarász Attila és Debreczeni Csaba Most nagyon széles válasz­tékkal keresi a vevők jóindu­latát. A kilóra árusított méter­áru mellett különféle szöve­tek, szőrmék, cérnafélék, fo­nalak kaphatók mindenféle színben. De nem hiába keres a közönség tűt, cipzárakat, díszgyertyákat, iparművészeti tárgyakat sem. Egy ajtóval odébb madár­fütty fogadja az érdeklődőt: Virág Istvánné díszhal- és ma­dárüzlete, úgy gondoljuk, va­lóban illik egy városi lakóte­lep mellé. Hiszen a falak kö­zé zárt felnőttek, s még in­kább a gyerekek tefmészetra- jongására épít, a lakást felvi­dító, színesítő jószágokat hoz­za helybe. A sort Mikus Györgyné virágboltja zárja. Az ő tapasztalata az, hogy ilyenkor nyáron alaposan visz­szaesik a forgalom, érdemes tehát ekkor kivenni a szabad­ságot. Szükség van rá A kiskereskedők egybehang­zó véleménye, hogy korántsem gondtalan itt az üzlet. Ogy látszik, ekkora lakótelep még nem tud eltartani ennyi ke­reskedőt? Fellendülést várnak a további házak elkészültétől. Az viszont, hogy még mindig valamennyi üzlet működik, mégis arra vall, igenis szük­ség van erre a kis kereskedel­mi központra, s véleményünk szerint, a kereskedőknek még inkább arra kellene töreked­niük, hogy bővítsék profiljukat, s minél sokoldalúbban állja­nak a közönség rendelkezésé­re. . Csiba József 1 Az üzletsor közvetlen környékét sem ártana csinosabbá tenni, talán az is vevőcsalogató lenne Kispályás sikercsapat Végleg elnyerték a kapát A gödöllői városi kispályás labdarúgó-bajnokság kétségkí­vül legsikeresebb csapata a Ganz Szb: amióta bekapcso­lódtak a sorozatba, mindany- nyiszor bajnokként ünnepel­hettek egy-egy idény után. Négy évvel ezelőtt verbuváló­dott össze a .sikergárda, az el­ső évben a másodosztályú me­zőnyben toronymagasan lettek elsők, a legmagasabb osztály­ban pedig zsinórban egymás után háromszor hódították el a vándorserleget, amely most már nem is vándorol tovább: végleg a csapat birtokába ke­rült. Az év végi számadáskor megállapítható, hogy remek sorozatot tudhat maga mögött a gárda, huszonkét mérkőzés­ből tizenkilencszer győztek, két döntetlent értek" el és mindössze egy alkalommal szenvedtek vereséget az örök rivális HTÜ csapatától. A gólkülönbségük sem min­dennapi, 103 szerzett és 30 ka­pott találattal zártak, három pont maradt az előnyük az ezüstérmessel szemben. A há­zi góllövőlistán Tihon József lett az első huszonnégy. Kő­szegi András a második húsz. Rab János, a harmadik tizen­öt és Juhász László a negye­dik tizennégy találattal. A kiváló csapatot jól me­nedzselték a vezetők. Imre Jó­zsef szakmai irányító. Nagy László technikai vezető és Lajkó István, a tömegsport­bizottság vezetője. A vezérkart még egy aktív szakosztály is irigyelheti, hiszen a felsorolt három személyen kívül bese gített a munkába Nagy Zoltán és Obrecsón Gábor, aki most sorkatonai szolgálatát tölti. A városi bajnokságon kívül ebben a bajnoki évben szinte minden olyan rendezvényt megnyertek, amelyen indultak. Példa erre a November 7., az Április 4., a megyei forradal­mi ifjúsági napok tornái után kapott serlegek, kupák. Nemcsak a sportpályán, hanem a munkahelyükön is becsülettel helytállnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy tavaly — a vállalat ki­váló brigádja címet az Aszta­los János szocialista brigád nyerte el, a tagjai között ott található Kőszegi András bri­gádvezető, Imre József, Hege­dűs Ferenc, Szabó József és Rab János. Amikor a sikerekről ejtünk szót, meg kell azt is említeni, hogy a Ganz Árammérőgyár gazdasági és szakszervezeti vezetői is megkülönböztetett figyelemmel kísérték a kispá­lyás focisták szereplését, a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást mindig megkapta a gárda. Markó Gábor \ nap programja Július 9-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: A XX. század a karikatú- risták szemével című kiállítás. Balázs-Piri Balázs. Brenner György. Dallos Jenő, Lehoczki István és Sajdik Ferenc kari­katúrái, 10—18 tekinthető meg a Gödöllői Galériában. Jeney István színházi fény­képei láthatók 10—20 óráig, az emeleti galériában. Diákcentrum: 18 órakor és 21 órakor: Jézus Krisztus Szu­persztár. filmbemutató. Szolgáltatások: cserebere. 14—18 óráig, zenebutik 14—18 óráig, apróhirdetés Veresegyház, művelődési központ: 20 órától szabadtéri video diszkó. w Érdekeltség Nemrégen történt, hogy elbeszélgettem egyik lakás­építő és -fenntartó szövet­kezetünk fiatal vezetőjével. Fiatal, hiszen alig múlt húszéves, ráadásul hölgy az illető, úgyhogy korát említeni — különösképpen így, utólag — egyáltalán nem szentségtörés, ő az, aki toliam s jegyzetfüze­tem láttán is merészen, bátran mondta el nehézsé­geiket, különösképpen az anyagbeszerzést illetően, így, mert számára, szá­mukra, akik társasház épí­tésére szövetkeztek, jelen­leg nincs más fontosabb a magánéletben, mint a ház, a leendő családi otthon fa­lainak felhúzása. Mondjam-e; problémáik sorolása ' közben többször arra gondoltam, mit te­gyek: Ha a maga nyers valóságában elfogadom, to­vábbítom a nyilvánosság számára minden kellemet­len észrevételét, nem hara­gítom-e meg azokat, akik­től a továbbiakban függ, hogy megkapja-e a kis kö­zösség azt a néhány száz­ezer téglát, aztán a tető­elemeket, s ki tudja, még mi mindent, amíg csak te­tő nem lesz a fejük felett. Mérgelődni, haragudni fő­ként akkor volna jogunk — ismerve az általános helyzetet —, ha ráadásul hanyagság, nemtörődömség miatt telnek hiábavaló vá­rakozással a napok, s anyag, ez esetben tégla se­hol. Mese nincs, föl kell tárni, hol a gond, ki a fele­lős! Ellenkező esetben az ügy, az elöbbrelépésünk ügye szenved csorbát. Csakhogy a harag, a düh nem jó ta­nácsadó. Régi igazság ez, ha el is feledkezik róla az, akit kellemetlenség, bosszúság ér. Erre gondol­tam akkor is, amikor egy másik fontos ügyről hal­lottam. Áfészünk külföld­re vitetett volna egy sor kényes árut vasúton. An­nak rendje és módja sze­rint meg is rendelte a va­gont. Nem kettőt, csak egyet. Hogy mégis a máso­dikba tudott rakodni? Azért, mert az első kocsi olyan koszosán gördült be az állomásra, s úgy is akar­ták átadni a szövetkezet­nek, hogy az szinte krimi­be illő. A vagon pedig fontos lett volna mindkét félnek már az első nekifutásra, s utólag már csak sajnálkoz­ni lehet, de ettől nem tisz­tul meg egy kocsi sem. Ta­nulsága van mindkét eset­nek, az építők átmeneti kesergésének, és a koszos vagon miatti szövetkezeti bosszúságnak. Éspedig az, hogy mindaddig nem ren­deződnek jól el a dolgok, amíg az éppen illetékes számára nem közvetlenül fontos a dolog, vagyis nem érzi a saját bőrén valami­képpen a más baját. Százszor, ezerszer fel­merül ilyen helyzetekben az erkölcsi és az anyagi felelősség, érdekeltség fon­tossága. Az erkölcsiekhez tartozna valamiképpen egy­fajta tisztelet, majdnem azt mondtam, alázat azzal szemben, aki kér valamit. Hát még aki pénzért teszi ezt, úgy értem: a vétel­árért. Azzal vajon miért packáznak, miért nem mondanak neki hihető ha­táridőt, amit be is kell tar­tani, a kölcsönös érdekek alapján? Lehet, hogy a magánvál­lalkozóktól kell hamarosan tanulnunk? ök azok, akik igazán érdekeltek abban, hogy a szolgáltatásokat közmegelégedésre végez­zék? Félő, hogy még ez sem igaz így. Az ismert környezetben ma jószeri­vel mindenütt természetes, ha mégoly dühítő is a hiány s nagyon sok helyen a nemtörődömség, a ha­nyagság, Az ellene való gyógyszer nagyon-nagyon régről ismerős: az érde­keltség. Ennek kellene végre megtalálni min­denütt a megfelelő formáit. Feliér István ISSN «133—1957 (Gödöllöl Hírlap) » a

Next

/
Oldalképek
Tartalom