Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
m Szombati jegyzet« A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1983. JÚLIUS 9., SZOMBAT A vásárlók kívánságát lesve A kánikulában felüdülést jelent a múzeumok meghitt csendje, régi hangulatot sugalló környezete. Az érdeklődőket — egyebek közt — újabb részlegekkel várja az isaszegi falumúzeum is, ahol az 1848—49-cs szabadságharc emlékeit és ennél korábbi leleteket is bemutatnak. Képünkön: a múzeum egy kis részlete Hancsovszki János felvétele Veszélyes gödör Figyelmeztetés nélkül Tréfából is származhat veszély Figyelem, vigyázat! Az arra közlekedőket óvatosságra intjük: a Dózsa György út és a Kossuth Lajos utca sarkán, nyilván az építkezés velejárójaként, egy jókora gödröt ástak a gyógyszertárral szemben. Magam is majdnem belepoty- tyantam átkelés közben, s első felháborodásomban rögtön az építőket kezdtem szidni gondatlanságuk miatt. Hogyan lehet egy háromméteres szakadékot' figyelmeztető jelzés nélkül hagyni? Kíváncsi ember lévén belepillantottam a gödörbe, s részint megoldódott a rejtély: az alján ott láttam az állványokat és a bekerítéshez szükséges deszkákat. Gondolom, ezeket nem a munkások, hanem rossz tréfát űző polgártársaink dobálták be a gödörbe. Mindenesetre a következő napon sem változott a helyzet. Pedig ugye felesleges ismételni, hogy milyen veszélyről van szó. Járnak erre idősebbek, gyerekek, babakocsit toló mamák is, de az ereje teljében levő ember is gödörbe kerülhet. Két kérdés merül fel: az egyik, hogy vajon miért okozunk egymásnak felelőtlenül bajt? A másik: azért ugye az sem ártana, ha az építők néha-néha megnéznék, a szabályosan elhelyezett kerítés a helyén van-e még? Szikii Sándor Egyre tökben lesznek Víz nélküli horgászok Versenyek szervezését tervezik E hónaptól kezdve péntekenként rendszeresen találkoznak a művelődési központban a gödöllői horgászok, hogy klubjukban megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat. Legnagyobb gondjukon azonban pillanatnyilag nemigen tudnak változtatni, noha nyilván erről esik majd a legtöbb szó, nevezetesen a vízhiányról. Vagyis a lényegről. Horgász víz nélkül majdnem olyan, mintha a halat vetik szárazra. Gödöllőn a tavasszal alakult meg a horgászegyesület, miután megszűnt a lehetőség a fővárosi egyesületi tagságra. A budapesti tagság sem jelentett mást és többet, minthogy így juthattak hozzá az alapjegyhez, ami előfeltétele, hogy valahol egváltalán horgászhassanak. Százhetven ember tartozik jelenleg a gödöllői egyesületbe. Két vezetőjüktől, ócsai Józseftől és Újvári Miklóstól megtudtuk, azóta újabbik jelentkeztek. Egyre többen szeretnének horgászni, s nyilván ezzel magyarázható, hogy mind kevesebb a hely, a vízpart, ahol bevethetik horgukat a zsákmány reményében. Már az alakuló ülésén is e körül folyt a szó, noha mindenki tisztában lehetett azzal, hogy a horgászegyesület megalakulásával nem lesz több víz a város környékén. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kutatnák a horgászhelyek kialakításának lehetőségét. Ilyen például az Űrréti-tó, aminek a rendbetételéhez a horgászok is felajánlották segítségüket. A gödöllői horgásznak tehát, ugyanúgy, mint az egyesület megalakítása előtt, az a jellegzetessége, hogy utazik Az egyesület vezetőinek, az adminisztráción kívül a szervezeti keretek teljessé tétele a feladata. Az újonnan belépőknek megszervezik a mit kell tudni a horgásznak című anyag elsajátítását, a belőle való vizsgáztatást. A télre tervezett közgyűlésen kiegészítik a vezetőséget, ifjúsági és nőfelelőst választanak. A szervezeti élethez tartozik az igazolványok kiadása, a kartonozás. Elképzeléseikben versenyek rendezése is szerepel. Csaknem , kétszáz embert érint jelenleg a horgászegyesület tevékenysége Gödöllőn. Ha vízpartra akarnak jutni, utazniuk kell, de az adminisztrációt most már helyben intézhetik. S felszerelést is vásárolhatnak a városban, amióta megnyílt a Patak téren a horgászbolt. Ez is valami. 5 lassan majd a többi kérdés is megoldódik. Cs. J. Moh Szexis hétvége. Szinkronizált olasz—francia film. II. helyáron. 6 és 8 órakor. Régi törekvése a város vezetőinek, ami egybeesik a kö*- zönség óhajával is, hogy a centrumon kívül, a külső kerületekben s a nagyobb lakótelepek szomszédságában is ellátáson kívül különlegesnek ma már nem mondható, de feltétlen választékbővítő szolgáltatásokra is alkalmasak. Jó példa erre a Patak téri kis üzletház, amely a János és Munkácsy utca környékén lévő folyamatosan bővülő lakótelep ellátásának javítására hivatott Nem aranybánya Egy esztendeje, hogy sorra bemutattuk az üzletházban helyet kapott négy kiskereskedő és egy kisiparos tevékenységét, kínálatát; részletesen beszámolva a gondokról, a kezdés nehézségeiről. Az eltelt időben sem változott meg gyökeresen a helyzet, s némelyek feltételezésével szemben itt dolgozni, árusítani ma sem jelent aranybányát. A tulajdonosoknak igencsak meg kell küzdeniük a vásárlók kegyeiért; azért, hogy befektetéseik megtérüljenek, s hogy folyamatos legyen az üzletmenet. Sebaj, vélekedhet a vásárló, éppen ez a cél: a kereskedőket arra kell szorítani, hogy érdekük legyen minél jobban árukkal, széles választékkal, kiszolgálni a közönséget. Jó udvarias, figyelmes kiszolgálással keresnék eltartóik,, a vevők kegyeit. így érjük el a bevezetőben említett célt. Először most is a horgász-, sport, és játékboltba kopogtattunk be, amelynek Rácz Istvánné a gazdája. Érdeklődésünkre elmondta, hogy minden időben a keresletnek, az évszaknak megfelelően igyekszik feltölteni a kis üzlet pol-. cait. A szomszédban lévő bőrdíszműves kisiparos, Bálint Miklósné nem marad meg az üzlet falai között, portékáival felkeresi a piacot is, különben rajta maradna az áru. Bőséges választék A lakásfelszerelési üzlet tulajdonosa Czibula Péterné. Tőle azt tudtuk meg, hogy időközben bővítette iparát, s a már klasszikusnak számító barkácsboltokon is túltéve fejlesztette a helyiséget. így pró- bádja megtartani vevőkörét, hiszen korábban már azon gondolkozott, hogy . bezárja az ajtót, s lehúzza a rolót. Veresegyházi bajnokok Mill w. Veget értek a küzdelmek a megyei másodosztályú ifjúsági labdarúgó-bajnokság B-csoportjában is, ahol a veresegyházi KSK csapata végzett az első helyeit. Képünk a csapat tagjait mutatja be. Álló sor, balról jobbra: Huszárik Mihály, Hajdi Ferenc, Kiss László, Marinov László, Galambos István edző Bóta József, Budai István, Kosztolnik Tamás. Guggolnak: Sztriskó János csapatkapitány, a csapat- cs a B-csoport gólkirálya, Tóth István, Juhász Zoltán, Eszes Sándor, Hajdi Attila valamint Gáspár Zénó kapus a labdával Nincs a képen, de iát szott még Hajdi Zoltán, Madarász Attila és Debreczeni Csaba Most nagyon széles választékkal keresi a vevők jóindulatát. A kilóra árusított méteráru mellett különféle szövetek, szőrmék, cérnafélék, fonalak kaphatók mindenféle színben. De nem hiába keres a közönség tűt, cipzárakat, díszgyertyákat, iparművészeti tárgyakat sem. Egy ajtóval odébb madárfütty fogadja az érdeklődőt: Virág Istvánné díszhal- és madárüzlete, úgy gondoljuk, valóban illik egy városi lakótelep mellé. Hiszen a falak közé zárt felnőttek, s még inkább a gyerekek tefmészetra- jongására épít, a lakást felvidító, színesítő jószágokat hozza helybe. A sort Mikus Györgyné virágboltja zárja. Az ő tapasztalata az, hogy ilyenkor nyáron alaposan viszszaesik a forgalom, érdemes tehát ekkor kivenni a szabadságot. Szükség van rá A kiskereskedők egybehangzó véleménye, hogy korántsem gondtalan itt az üzlet. Ogy látszik, ekkora lakótelep még nem tud eltartani ennyi kereskedőt? Fellendülést várnak a további házak elkészültétől. Az viszont, hogy még mindig valamennyi üzlet működik, mégis arra vall, igenis szükség van erre a kis kereskedelmi központra, s véleményünk szerint, a kereskedőknek még inkább arra kellene törekedniük, hogy bővítsék profiljukat, s minél sokoldalúbban álljanak a közönség rendelkezésére. . Csiba József 1 Az üzletsor közvetlen környékét sem ártana csinosabbá tenni, talán az is vevőcsalogató lenne Kispályás sikercsapat Végleg elnyerték a kapát A gödöllői városi kispályás labdarúgó-bajnokság kétségkívül legsikeresebb csapata a Ganz Szb: amióta bekapcsolódtak a sorozatba, mindany- nyiszor bajnokként ünnepelhettek egy-egy idény után. Négy évvel ezelőtt verbuválódott össze a .sikergárda, az első évben a másodosztályú mezőnyben toronymagasan lettek elsők, a legmagasabb osztályban pedig zsinórban egymás után háromszor hódították el a vándorserleget, amely most már nem is vándorol tovább: végleg a csapat birtokába került. Az év végi számadáskor megállapítható, hogy remek sorozatot tudhat maga mögött a gárda, huszonkét mérkőzésből tizenkilencszer győztek, két döntetlent értek" el és mindössze egy alkalommal szenvedtek vereséget az örök rivális HTÜ csapatától. A gólkülönbségük sem mindennapi, 103 szerzett és 30 kapott találattal zártak, három pont maradt az előnyük az ezüstérmessel szemben. A házi góllövőlistán Tihon József lett az első huszonnégy. Kőszegi András a második húsz. Rab János, a harmadik tizenöt és Juhász László a negyedik tizennégy találattal. A kiváló csapatot jól menedzselték a vezetők. Imre József szakmai irányító. Nagy László technikai vezető és Lajkó István, a tömegsportbizottság vezetője. A vezérkart még egy aktív szakosztály is irigyelheti, hiszen a felsorolt három személyen kívül bese gített a munkába Nagy Zoltán és Obrecsón Gábor, aki most sorkatonai szolgálatát tölti. A városi bajnokságon kívül ebben a bajnoki évben szinte minden olyan rendezvényt megnyertek, amelyen indultak. Példa erre a November 7., az Április 4., a megyei forradalmi ifjúsági napok tornái után kapott serlegek, kupák. Nemcsak a sportpályán, hanem a munkahelyükön is becsülettel helytállnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy tavaly — a vállalat kiváló brigádja címet az Asztalos János szocialista brigád nyerte el, a tagjai között ott található Kőszegi András brigádvezető, Imre József, Hegedűs Ferenc, Szabó József és Rab János. Amikor a sikerekről ejtünk szót, meg kell azt is említeni, hogy a Ganz Árammérőgyár gazdasági és szakszervezeti vezetői is megkülönböztetett figyelemmel kísérték a kispályás focisták szereplését, a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást mindig megkapta a gárda. Markó Gábor \ nap programja Július 9-én. Gödöllő, művelődési központ: A XX. század a karikatú- risták szemével című kiállítás. Balázs-Piri Balázs. Brenner György. Dallos Jenő, Lehoczki István és Sajdik Ferenc karikatúrái, 10—18 tekinthető meg a Gödöllői Galériában. Jeney István színházi fényképei láthatók 10—20 óráig, az emeleti galériában. Diákcentrum: 18 órakor és 21 órakor: Jézus Krisztus Szupersztár. filmbemutató. Szolgáltatások: cserebere. 14—18 óráig, zenebutik 14—18 óráig, apróhirdetés Veresegyház, művelődési központ: 20 órától szabadtéri video diszkó. w Érdekeltség Nemrégen történt, hogy elbeszélgettem egyik lakásépítő és -fenntartó szövetkezetünk fiatal vezetőjével. Fiatal, hiszen alig múlt húszéves, ráadásul hölgy az illető, úgyhogy korát említeni — különösképpen így, utólag — egyáltalán nem szentségtörés, ő az, aki toliam s jegyzetfüzetem láttán is merészen, bátran mondta el nehézségeiket, különösképpen az anyagbeszerzést illetően, így, mert számára, számukra, akik társasház építésére szövetkeztek, jelenleg nincs más fontosabb a magánéletben, mint a ház, a leendő családi otthon falainak felhúzása. Mondjam-e; problémáik sorolása ' közben többször arra gondoltam, mit tegyek: Ha a maga nyers valóságában elfogadom, továbbítom a nyilvánosság számára minden kellemetlen észrevételét, nem haragítom-e meg azokat, akiktől a továbbiakban függ, hogy megkapja-e a kis közösség azt a néhány százezer téglát, aztán a tetőelemeket, s ki tudja, még mi mindent, amíg csak tető nem lesz a fejük felett. Mérgelődni, haragudni főként akkor volna jogunk — ismerve az általános helyzetet —, ha ráadásul hanyagság, nemtörődömség miatt telnek hiábavaló várakozással a napok, s anyag, ez esetben tégla sehol. Mese nincs, föl kell tárni, hol a gond, ki a felelős! Ellenkező esetben az ügy, az elöbbrelépésünk ügye szenved csorbát. Csakhogy a harag, a düh nem jó tanácsadó. Régi igazság ez, ha el is feledkezik róla az, akit kellemetlenség, bosszúság ér. Erre gondoltam akkor is, amikor egy másik fontos ügyről hallottam. Áfészünk külföldre vitetett volna egy sor kényes árut vasúton. Annak rendje és módja szerint meg is rendelte a vagont. Nem kettőt, csak egyet. Hogy mégis a másodikba tudott rakodni? Azért, mert az első kocsi olyan koszosán gördült be az állomásra, s úgy is akarták átadni a szövetkezetnek, hogy az szinte krimibe illő. A vagon pedig fontos lett volna mindkét félnek már az első nekifutásra, s utólag már csak sajnálkozni lehet, de ettől nem tisztul meg egy kocsi sem. Tanulsága van mindkét esetnek, az építők átmeneti kesergésének, és a koszos vagon miatti szövetkezeti bosszúságnak. Éspedig az, hogy mindaddig nem rendeződnek jól el a dolgok, amíg az éppen illetékes számára nem közvetlenül fontos a dolog, vagyis nem érzi a saját bőrén valamiképpen a más baját. Százszor, ezerszer felmerül ilyen helyzetekben az erkölcsi és az anyagi felelősség, érdekeltség fontossága. Az erkölcsiekhez tartozna valamiképpen egyfajta tisztelet, majdnem azt mondtam, alázat azzal szemben, aki kér valamit. Hát még aki pénzért teszi ezt, úgy értem: a vételárért. Azzal vajon miért packáznak, miért nem mondanak neki hihető határidőt, amit be is kell tartani, a kölcsönös érdekek alapján? Lehet, hogy a magánvállalkozóktól kell hamarosan tanulnunk? ök azok, akik igazán érdekeltek abban, hogy a szolgáltatásokat közmegelégedésre végezzék? Félő, hogy még ez sem igaz így. Az ismert környezetben ma jószerivel mindenütt természetes, ha mégoly dühítő is a hiány s nagyon sok helyen a nemtörődömség, a hanyagság, Az ellene való gyógyszer nagyon-nagyon régről ismerős: az érdekeltség. Ennek kellene végre megtalálni mindenütt a megfelelő formáit. Feliér István ISSN «133—1957 (Gödöllöl Hírlap) » a
