Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

■ rts? mr.cret ^y..iüfawwEwrlíi'iiitfrowmK^nTnrTrtiiBfflBmrriEr<MBrriiwwii'iMiiiiiBiiM»iBii'i»iiim iwimni mwu i POSTABONTÁS xMflap 1983. JÚNIUS 12., VASÄRNAP VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Elveszett Többféle orvosi vizsgálatra kellett Dabasra utaznom, a rendelőintézetbe. Május ne­gyedikén történt. Aznap na­gyon meleg volt, így levettem a kardigánomat, letettem, s csak hazafelé, a vonaton vet­tem észre, hogy ottfelejtettem. -Másnap érdeklődtem, de sen­ki sem tudott felvilágosítást adni, illetve valaki látta, ki találta meg a kardigánomat, de csak látásból ismeri, így nem tudja értesíteni arról, hogy hová juttassa el szá­momra. Biztos vagyok benne, hogy a megtaláló már elküldte vol­. na a kardigánt, ha tudja, ki vagyok és hol lakom. Nagyon kérem ezért, hogy juttassa el a rendelőintézet ’ portájára, ahol majd átvehetem. (Név és cím a szerkesztőség­ben.) Zagyva-túra Az utolsó májusi hétvégén látványos autósor indult út­nak Szigetmonostorról. A ko­csik csomagtartójára szerelve ott csillogtak a kis műanyag csónakok. Pénteken estére ér­keztünk Jászberénybe. Eső­cseppek ijesztgették a kis csa­patot. Azonnal megnéztük a Zagyvát: kicsi, hínáros fo-1 lyócska, amelynek partján bokros-fás és gyepes részek váltakoznak. Kanyargós, te­hát izgalmasnak ígérkezett. Tizenkét kajakkal és kenu­val harminc vadevezős vágott neki a Szolnok felé vezető ví­zi országúinak. Az evezősök­kel tartó húsz autós turista közben táborhelyet keresett, sátrat vertek és bográcsgu­lyást főztek. A Zagyva folyó vidékének települései, a ve­lünk beszédbe elegyedő hely­beliek. a verőfényes napsütés, a különféle akadályók elhárí­tása, a műsorral színesített tábortüzek, az éjszakai riadók (elloptak két hajót), a reggeli tornák, s egy-két játékos^ fel­borulás tették érdekessé, iz­galmassá az utat. A sátortáborozás felejthe­tetlen, szép emlék. Vasárnap estére értünk haza, fáradtan, de élményekben gazdag túra után. A gyerekeknek ennél nagyszerűbb gyermeknapi él­ményt nem is nyújthattunk volna. Köszönet ezért a szer­vezőknek és a résztvevőknek, a Zajácz és Szabó családnak, Fujer Tibornak, az autósok, vezetőjének, Pappéknak, Nyá­riaknak, Pécsiéknek, Nyágu- lyéknak, Makrai Józsefnek és családjának, s Borszéki At­tila ifjúsági vízitúra-vezető- nek, hiszen az ő munkájuk nélkül ezt a programot nem lehetett volna sikeresen lebo­nyolítani. . Érdekesség, hogy a túra szervezője és lebonyolítója a szigetmonostori községi asz­taliteniszklub ifjúsági cso­portja volt. Az ifjú asztalite­niszezők a nyáron kéthetes csehszlovákiai Vág-túrát ter­veznek. Varga Imre Szigetmonostor Visszafelé? Április végén adták át Mo­gyoródon a Gödöllő és vidé­ke Áfész Fóti úton épült ABC- áruházát. Az új épület külse­jét tekintve nagyon szép. A tágas belső térben a vásárlók kényelmesen hozzáférhetnek az árucikkekhez, s a jobb körülmények között kulturál­tan vásárolhatnak. A kívülállók nem is gon­dolnák, hogy az új bolt át­adása mégis kedvezőtlenül érinti a település egy részé­nek lakóit. Az ABC megnyi­tásával egy időben ugyanis bezárták a Fóti úti 29-es, és a Dózsa György úti 28-as üz­leteket. A Fóti úti üzlet bezá­rása nem jelent gondot, hi­szen helyette ott az új, a na­gyobb. A másik bolt azonban a falu központjában volt, a környékbeliek, mintegy tíz utca lakossága, valamint a kö­zeli melegkonyhás vendéglő és az óvodai konyha is itt sze­rezte be élelmiszer-szükség­letét. Az új ABC-áruházon kívül az egész faluban csak egy üzlet van, az újfaluban, a Gö­döllői úton. A lakosság kese­rűen mondogatja, hogy las­san a szomszédos települések­re kell utazni, ha az ember vásárolni szeretne. Nosztalgiá­val emlegetik, hogy a felsza­badulás idején a jóval kisebb település ellátása lényegesen jobb volt, öt-hat vegyeske­reskedés állt a vásárlók ren­delkezésére. Csak ebben a fa­lurészben, ahol most egyetlen bolt sincs, két üzlet is volt. A lakosság szeretné, ha legalább a Dózsa György úti üzletet újra kinyitnák, külö­nösen az öregek kérik ezt, akiknek idejük van ugyan, de a hosszú séta már nehezük­re esik. Valóban fejlődés, hogy korszerű önkiszolgálóboltot kapott Mogyoród, de ha ennek köszönhetően a kis üzleteket bezárják, s a beszerzés nehe­zebb lesz, az gondot okoz... Kőváry Ferenc Mogyoród Könyvünnep A könyvnap az írónak és as olvasónak egyaránt ünnepe. Ezen a napon minden évben szép számú közönség gyűlik össze Budakeszin. Ha író, költő érkezik közénk, a nagy­község olvasó emberei érdek­lődéssel. szeretettel fogadják, gyakran még a gyerekeket, unokákat is magukkal viszik,, s a könyv szeretedére nevelik őket Talán illetlenség, hogy ép­pen most említem meg: régi sérelmem, hogy a kiadók nem jelentetnek meg egy Pest me­gyei antológiát, amelyből meg­ismerhetnénk azokat az iro­dalmárokat, akik megyénkben élnék és dolgoznak. Olvasónk fotózta Nem mindegy, hogyan.,. A ceglédi park bejáratánál helyezték «1 ezt a táblát, amely­nek felirata nem eléggé egyértelmű. Vajon meg lehet-e bírsá­golni azt az ebtulajdonost, aki nem ölben viszi be a kutyáját, hanem bevezeti? Ugyanitt egy másik tábla látható, amely sze­rint kerékpárt sem szabad a parkba bevinni. Ezek szerint csak háton cipelni nem megengedett, rajta ülve száguldozni a sétá­nyokon lehet? Helyesebben fogalmazva elkerülhetnénk a félre­értéseket, s nem ártana a köztéri táblák feliratainál is az egy­szerű, de pontos megfogalmazásra törekedni.. • Kaczur Pál ry- ' Cegléd Legyen? Ne legyen? Hol legyen? Csak a megállóban áll meg Nagy öröm az, ha a tere­bélyesedő településeken a tö­megközlekedés igyekszik al­kalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Alsónémedin a lakosság lelkesen fogadta a hírt, hogy a helyközi autóbusz, amely a bejáró dolgozókat is szállítja, ezentúl tesz egy kört, így azoknak, akik a távolabbi részeken laknak, kevesebbet kell naponta gyalogolniuk. Rendbehozták a Marx Károly utat, s az új Volán-menet­rendben már ez az útvonal szerepel. Bálint Miklós alsó- némedi, olvasónk most arról számolt be levelében, hogy a helyzet csak látszólag javult, a valóságban semmivel sem jobb a réginél. A menetrend­ben feltüntetett megállók egyike ugyanis csak papíron létezik, a busz ott nem áll meg, mert a megállót nem építették, ki. Miért? Mert a lakosság tiltakozott, két ház- tulajdonos nem egyezett be­le, hogy az ő házuk előtt áll­jon meg a busz, így a bejá­róknak — akik a meglévő megállóktól távolabb laknak vagy dolgoznak — kilométe­reket kell gyalogolniuk. Akadékoskodnak Vajon miért akadékoskod­nak a lakók? — erre a kér­désre kerestünk választ, s először Gasparik Pált, Alsó- némedi tanácselnökét keres­tük meg. A beszélgetésen je­len volt Kosztolányi György is, a dabasi járás körzeti út­felügyelője. Beadványok ke­rültek elő, különféle tarta­lommal. A 23 aláírással ellá­tott levélben tiltakoznak a megálló létesítése ellen, s ké­résüket" azzal támasztják alá, hogy ezen az útszakaszon nagy a forgalom, a közelben isko. la is van, óvoda is, egy ve­szélyes útkereszteződés, s mellesleg azt is megemlítik, hogy a megállóhoz tartozó járdasziget miatt az ott la­kók nem-tudnak majd ki-be- jámi az udvaraikba. Egy má­sik levélnek' 106 aláírója azt kéri, hogy építsék már meg azt a megállót, mert amíg nem készül el, az utazóknak sokat kell gyalogolniuk, s ezzel ren­geteg időt veszítenek. Az' ál­talános iskolában tanító be­járó pedagógusok is a meg­álló létesítését szorgalmazzák. Vajon kinek van igaza? Gasparik Pál: — Az a helyzet, hogy sen­ki sem szeretné, ha háza előtt állna meg a busz. de ebben az esetben nem tudjuk más­képpen megoldani. Sajnos, a lakosság ezt nem látja be, s megakadályozták, hogy az Aszfaltútépítő Vállalat meg­kezdje a munkát. Panaszle­velet is írtak, amelynek egyik példányát hozzánk, a másikat pedig a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztériumhoz jut­tatták el. — Mi a szándéka a helyi ta­nácsnak, mit tesznek? — Egyelőre semmit, várjuk, hogyan foglalnak állást az ügyben a felettes szervek... — A döntés a helyi tanács hatáskörébe tartozik — mond­ja Kosztolányi György körze­ti útfelügyelő. — A terv kész, már rég elfogadták, itt az. követ el szabálysértést, aki akadályozza a közmunkát... Kiemelkedik A helyszínen összegyűlnek a környékbeliek. A Marx Ká­roly utca 21. számú házban a fiatalasszony, Tóth Jánosné van otthon. — Persze, hogy tiltakozunk — mondja. — Nézze meg, ha ide egy járdaszigetet építe­nek, nem tudunk bemenni a nagykapun, pedig erre szűk-, ség van, hiszen gazdálkodók vagyunk, lovas kocsival hor­dunk mindent. — Itt nem lenne jó helyen a megálló — toldja meg a szomszédasszony. — Nagy a forgalom, annyi gyerek jár erre reggel meg délben, hogy mozdulni is alig lehet tőlük. Ha itt állna meg a busz, el­takarná a kereszteződést, s még több baleset történne, pe­dig már eddig is veszélyes volt ez a hely — és elmondja, ki mindenkit ért baleset a közelmúltban, éppen ezen a helyen. Lemegyünk a következő megállóig, valóban nagyon messze van. s némiképp ért­hetővé válik a fentebb lakók tiltakozása. A járdasziget út­test felőli része nem túl ma­gas, de a másik oldalon mintegy negyven centiméteres A felvétel trükkös, ez a megálló ugyanis szabadon hagyja a bejára­tot, de ilyen lenne a helyzet a má­sik helyen, ha a járdasziget a ka­pu elé kerülne. Trencsényi Zoltán felvétele szintkülönbség van a járda és a leszállóhely között. Igaz, a nagykapuk előtt nincs kiemel­kedés, ezért az itt lakókat nem akadályozza a közleke­désben. Persze másképp is meg lehetne oldani a másik helyen — talán. De erről vé­lekedjék inkább az illetékes. Engedély Vitális István, a KPM Pest megyei Igazgatóságának for­galomtechnikai osztályvezető­helyettese annyit tud az al- sónémedi megállóügyről, hogy két bejárást is kellett tarta­niuk. Az első után ugyanis a tanács megkereste az igazga­Hiányolok egy ilyen kiad­ványt, s talán sokan gondol­kodnak még hozzám hason­lóan. A Dunatáj 1960-ban jelent meg — azóta 23 év telt el, s nem tudni, hány esztendőt kell még várni az újabb an­tológiára. Ez a könyvhét is elmúlt a várt megyei kiad­vány nélkül — jó lenne, ha a következő alkalommal már a Pest megyeiek kérése is meg­hallgatásra találna: biztos va­gyok benne, hogy a kiadvány nem porosodna sokáig a könyvesboltokban! Padányi Lajos Budakeszi Tápiószentmártoni morzsák Sokkal szebb is lehetne Tápiószentmárton nagyon gazdag település. Ez abból is látszik, hogy egy-egy hétvégen több tucat gépkocsi parkol a presszó előtt, a fiataloknak van miből szórakozniuk. Érde­mes lenne bemenni néhány újonnan épült, többszintes ház­ba, mert odabent a legkorsze­rűbb, legdrágább eszközök szolgálják a kényelmet. Ugyanekkor azt is tapasztal­hatjuk, hogy a közterületek elhanyagoltak, csak kevesen érzik azt, hogy az utca is kör­nyezetükhöz tartozik... Nagyon jó az, hogy a csak­nem egy évtizeddel ezelőtt lé­tesült gyógyvizű strand körül már kialakult a járás legna­gyobb üdülőkörzete, rengeteg hétvégi ház épült. Annak azonban már nem lehet örül­ni, hogy a kezdetben épült medencéket senki sem bőví­tette, ezért a fürdő túlzsúfolt. Településünkön nagyon jó minőségű vezetékes ivóvíz van, de sajnos, nem kaphat belőle mindenki:. az újonnan épült körzetek kommunális ellátása még nincs megoldva, örülünk annak is, hogy a ka­tolikus templom parkja na­gyon ízép, s nemrég tataroz­ták az' evangélikus templomot — ennek kertjében arborétu­ma ritka faféleségek találha­tók. Kár, hogy a két templom közötti községközpont sivár: évekkel ezelőtt kivágták az utcai fákat, s azóta sem ültet­tek helyükre másikat. Az is­kola előtti utcarész rendkívül elhanyagolt, a félméteres gazt mégcsak le sem kaszálják, se árok, se járda, nincs itt, az iskola előtt esős időben nagy a sár, s a művelődési ház előt­ti gödrök sem nyújtanak szép látványt. tóságot, s kérte, jelöljenek ki egy másik megállóhelyet, mert az először kijelöltről kiderült, hogy mégsem megfelelő. — A második bejárás al­kalmával ki is jelöltünk egy újat, de azóta nem történt semmi, legalábbis a mi tudo­másunk szerint. A tanácsnak az új helyre is el kellett volna készíttetnie a' tervet, s _ azt eljuttatni hozzánk engedélye- zésre, de a terv a mai napig várat magára. Ha tehát nem ott akarnak megállót létesí­teni. ahol első alkalommal engedélyeztük, akkor ezt csak engedély nélkül tehetik. Üjabb engedélyért a tanács nem fo­lyamodott hozzánk... Az ügyben illetékesek véle­ménye megegyezik abban, hogy itt a helyi tanácsnak kell tennie valamit. Vagy az eredeti helyen megépíteni a megállót, vagy másutt, de ak­kor erre újabb engedélyt kell szerezniük. Engedélyt pedig olyan tervre adnak, amely kö­rültekintően készül el, úgy, hogy az építendő létesítmény ne sértse a lakosság érdekeit. Mert igaz. hogy közterületről van szó, de mégsem szabad, hogy a megálló járdaszigete lehetetlenné tegye az udva­rokba vajó bejárást. Nem le­het az ügyet annyival elin­tézni, hogy az alsónémediek mindig is nehéz emberek vol­tak, mert már száz évvel ez­előtt, a vasútépítés idején is akadékoskodtak, azért kerülik el a vonatok a települést. Az is elképzelhető, hogy a lakosság aggodalma alaptalan. de erről a helyi vezetőkre kell meggyőzni őket, hiszen nem foglalkozhat minden buszmegállóval a miniszté­rium. .. Pávcl Melinda A Fő utca mozitól kezdődő szakaszán sincs járda, ezért az óvodába igyekvő kisgyerme­kek az úttesten kénytelenek menni. Ezen a rövid szakaszon négy olyan ház is van, amely­nek nincs ablaka az utcára, közülük is legcsúnyább a termelőszövetkezet tulajdoná­ban álló, úgynevezett Töfőcsik- féle ház, amelynek omladozó vakolatát legfeljebb a nagy­ra nőtt gaz takarja valame­lyest. Szinte minden második ház­ban van gépkocsi, de az utak állapota nagyon rossz: Albert­ijára, Tápiószölösre, Farmos­ra és Nagykátára csak földút vezet. A településen belüli uta­kat sem ártafta már rendbe­hozni, mert ^sős időben több utca teljesen járhatatlan. Tápiószentmárton króniká­sai évről évre megírják a te­lepülés jelenét, s a múlt em­lékeit is folyamatosan feldol­gozzák. Ennek ellenére a gaz­dag régészeti és néprajzi em­lékek kallódnak, mert nincs egy épület ezek elhelyezésére — jóllehet, 10 éve tanácsi (végre nem hajtott) rendelke­zés született ennek létesítésé­re. A Boldogságos Szűzről el- jnevezett kápolna belseje ro­il mos, denevérek tanyáznak benne, de kívül sem szívderí­tő a kép: a Blaskovich család sírjain szarvasmarhák heve- résznek a sok kidobott trak­torköpeny között. Községünk népzenei együt­tese bejutott a televíziós Ki mit tud?-ba. Ez az eredmény nagyon szép, különösen ha tudjuk, hogy a kulturális ren­dezvények szervezésében a he­lyi mezőgazdasági és ipari üze­mek alig nyújtanak segítséget, ráadásul a művelődési ház központi fűtése sem megoldott. Labdarúgócsapatunk a megyei első osztály élmezőnyében az elsők között foglal helyet, ka­pusa a megyei válogatottban is szerepel. A termelőszövetke­zet minden évben lovasverse­nyeket rendez a múlt század­beli Kincsem nevű ló emléké­re, s a fogathajtója világver­senyeken is indulhatna. Érdemes lenne adottságain­kat fokozottabban kamatoz­tatni. örülnénk, ha több kul­turális esemény színhelye len­ne a jövőben Tápiószentmár­ton, s ha a lakosság nemcsak a saját háza tájával törődne, de a kerítéseken túli terüle­tekkel is... Várallyal Béla Tápiószentmárton Szerkesztői üzenetek Nagykovácsi lakosok: Kérjük, amennyiben azt szeretnék, hogy panaszukat kivizsgáljuk, nevez­zék meg magukat, ugyanis leve­lükben olyan tényeket sorolnak fel, amelyekkel kapcsolatban többüket feltétlenül meg kell hallgatnunk. ,N. F., Érd: Milyen feltételekkel lehet egy településen valamelyik utcában csatornát építeni? — kér­dezi. Pontos választ adni erre nem tudunk, mert a feltételek telepü­lésenként és azon belül is, szinte utcánként változnak. Azt javasol­juk, tanácstagjuk segítségével ke­ressék meg a helyi tanács Illeté­keseit, akik tájékoztatják önöket arról, mikor és milyen móíon lesz lehetőség környékükön a csatorna- építésre. S. p„ Cegléd: Sajnos, nem tud­juk, mennyibe kerül egy kecske, de Javasoljuk, ménjén el valame­lyik környékbeli állat- és kirako­dóvásárra, s ott nézzen körül. Bi­zonyára igaza van, rengeteg a par­lagon levő terület, amelyeket sen­ki sem gondoz, így egy kecskét könnyen legeltethetne. Ügy tudjuk, egy Jól tejelő kecske öt liter tejet is adhat naponta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom