Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

m m A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ES GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1983. JÚNIUS 24., PÉNTEK Frissen és síiréfve^ Az/almapisc sem állandó Mostanra valamiképpen ki­alakult egy megfelelő nagysá­gú almaterület hazánkban. Az ültetvények évenként mint­egy egymillió tonna termésre képesek. Ha ezt állandónak te­kintjük, azt lehet mondani: ha a tárolók befogadóképessége nem bővül, valami más mód­szer kell a termés eltartásá­hoz. Akár feldolgozással is. Hiszen az utóbbi időben csök­kent az alma exportja. A tá­rolók, az ismert beruházási gon­dok miatt nem épülhetnek az eddig megszokott ütemben sem. Mellékes törköly Mit lehet hát akikor tenni az almával? Például sűrítményt készíteni belőle, ahogy azt egy technológiai vizsgálatával a MÉM Műszaki Intézetben is kiderült. A Bakos Ferenc tu­dományos csoportvezető által irányított kutatásokban meg­állapították : az imént részlete­zett helyzet megoldására a termelőüzemek és a termelési rendszerközpontok régebb óta törekedtek. .Ügy, hogy a léte­sített sűrítménygyártó üzemek évenként átlagosan százhúsz­ezer tonna alma feldolgozásá­ra máris képesek. Számítani kell természetesen az évi mintegy 200—300 ezer tonna hullóalma hasznosításá­val is, így aztán látszik: újabb sűrítménykészítő üzemekre szintén szükség volna. A fel­dolgozásnál keletkező alma­törköly hasznos melléktermék, takarmányozásra jó. Az intézet szakemberei a Szamosmenti Állami Gazdaság Alfa-Laval és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság FMC-rend- szerű sűrítőüzemeit értékelte, azzal a céllal, hogy a felállí­tandó újabb gazdaságosságát, s persze műszaki megbízható­ságát növeljék. Segítik ezzel a gazdaságok döntését, és a tervezők munkáját is. Egyesített sorok A Műszaki Intézet szakvé­leménye szerint újabb üzem létesítése a két technológiai sor egyesítésével a legcélrave­zetőbb, mivel a sűrítést meg­előző műveletekre az Alfa- Laval, az ezutániakra az FMC- rendszerűt találták gazdaságo­sabbnak. Az alma feldolgozása egyéb­Anyakönyvi hírekm Született: Homoki László és Gábor Mária: Zsolt, Szira Ta­más József és Berecz Márta: Zsombor Dániel, Szabó Antal és Hantz Márta Beáta: Gizel­la, Beáta, dr. Lencsés György és Palusin Katalin: Enikő, Ballók István és Deák Mária Katalin: István Zoltán, Füsti- Molnár Gábor és Lados Gizel­la: Anna, Kalmár Zoltán és Baglyos Mária: Zsolt, Fblónyi József és Soós Erika Zsuzsan­na: Nikoletta Ágnes, Kiszel Sándor és Varga Katalin: Ka­talin, Kókai Kálmán és Szabó Mária Erzsébet: Zoltán, Sabau Márk és Nyíró Ildikó: Márk, Dallos Andor László és Maul Lilla: Andor, Szűcs Miklós és Bíró Ágnes: Balázs, Oláh Ist­ván és Stefancsik Sarolta Margit: István, Simon Árpád és Matejcsok Erzsébet: Dávid nevű gyermeke. Névadót tartott: Zágoni György és Fülöp Csilla: Ba­lázs, Tóth Tibor és Kovács Julianna: Tibor, Lenert László és Uncsanova Lidia Ivanovna: Krisztina, Rebb András és Katona Mária: Annamária, Rapi Gábor és Nagy Valéria: Viktor, Takács István és György Katalin: Zsófia Do­rottya, Somogyi Lajos és Kö­rösi Márta: Katalin, Nagy Jó­zsef és Kovács Julianna: Lil­la, Brájer Gyula és Zolna Ka­talin: Andrea, Mészáros Győ­ző és Pocsai Erzsébet: Gábor, Sas Zoltán és Auner Csilla: Bálint, Obreczán Tibor és Mi- nárovits Ágnes: Tibor, Ger­mán László és f Simon Gab­riella: Zsolt és Viktória nevű gyermekének. Házasságot kötött: Megyeri Gyula és Udvardi Zsuzsanna, Tóth József Sándor és Szűcs Mária, Szabó István és Czin- kota Ildikó, Tóth János és Csiszár Gabriella, Gáspár Sándor és Török Mária, Tra- tylk Tibor és Kababik Kata­lin, Márkus • Lajos és Sárosi Ilona, Radics Attila Ferenc és Forgó Beáta Etelka, Hídvégi Pál és Farkas Erzsébet, Zlat- nik Lajos és Hlavács Anikó Éva, Lakatos Gábor és Mé­száros Mária, Dudás Mihály és Drávucz Katalin Anna, Losó József Sándor és Péter Erzsé­bet Éva. Meghalt: Németh József né Gyulai Rózsa, Gödöllő, Éva u. 9., Pallos Béla, Gödöllő, Ádám utca 3., Nagy Györgyné Kiss Ilona, Gödöllő, Illés István út 45., Németh József, Gödöllő, Éva u. 9., Munkácsy Tivadar, Gödöllő, Sajó utca 5., Nagy István György, Gödöllő, Kos­suth L. u. 49., Szabó Sándor- né Lőre Mária, Gödöllő, Duna u. 10., Guttmann Akosné Stei­ner Erzsébet, Gödöllő, Strom­feld sétány 6/b., Juhász Jó- zsefné Bozlék Rozália, Gödöl­lő, Peres utca 16., Mezővári István, Gödöllő Körösi Csorna Sándor utca 18., Koza István, Gödöllő, János utca 21/a., Plósz Istvánná Uzelman Fran­ciska, Gödöllő, Korvin krt. 16., Dávid Imre, Templom tér 1., dr. Király János, Gödöllő, Kossuth L. u. 47. ként hozzávetőleg száz napra korlátozódik, ezért az üzemek közelében korai, illetve nyári fajták termelésével lehet ezt az időszakot megnyújtani. Szükség lehet. természetesen egyszerűbb átmeneti tárolók­ra is, hogy az ilyen ipari jel­legű almát a téleleji hetekre, hónapokra megőrizzék. Kevesebb kényszer Azt is vizsgálták; vajon mi­be kerül egy tonna sűrítmény előállítása. Az egy idényben négyezer tonna almasűrít­ményt termelő üzemben egy tonna költsége mintegy 30 ezer forint volt. Abban az időszak­ban a tőkés piacon 850—1000 dollár között ingadozott a tényleges értékesítési ár. A modellszámítás szerint egy ilyen üzem évi eredménye öt­venmillió forint, megtérülése 3,6 év. Tegyük mégegyszer hozzá: a számításokban dol- lárpiacpt vettek figyelembe. Az bizonyos, hogy manap­ság nem egyszerű döntés se­hol sem, érdemes-e megvalósí­tani egy ilyen feldolgozó üze­met. Ügy tűnik, nem szabad hirtelen elvetni az ötletet, hi­szen régóta mondott érv, hogy a megtermelt javak feldolgo­zása üdvös lehet, tartósítva esetleg nem vagyunk kényte­lenek azonnal eladni. Ilyen termék lehet az almasűrítmény is. Fehér István Gyerekek a kék tó hegyéről. Színes, szinkronizált svéd if­júsági film. Csak délután 4 órakor. Atlantic City. Színes, szink­ronizált kanadai bűnügyi film. Csak este 6 és 8 órakor. Tizennégy éven aluliaknak nem ajánlott. Il-es helyáron. Vásárlási szokások Zöldségboltok a falvakban A régi falu vásárlási szoká­sait csak az idősebb emberek elbeszéléseiből ismerem. Mondják, a legnagyobb szé­gyen volt például lisztet vásá­rolni, s akit a szüksége még­is erre kényszerített, az csak este nyitott az üzletbe, titok­ban kérte a heti sütéshez szükséges mennyiséget. Ha va­laki meglátta, gyorsan terjedt a hír, olyan szegény, hogy az új termésig sincs kitartása. Olyanra senki sem gondolt, hogy esetleg a krumplit, ku­koricát vagy a zöldségféléket a boltban vásárolja. jönnek a vonatról, szívesen vesznek itt friss gyümölcsöt a gyerekeknek, tehát az idény­nek megfelelő árunak ott kell lennie a polcon. Most éppen az eper, a cseresznye, a meggy járja. Befőzés ideje Bérlők pénze Hogy mennyire átalakultak a falusi porták, mennyit vál­tozott a világ, s benne az em­ber, azt az új vásárlási szo­kások is jelzik. Túra, Galga- héVíz, Bag, Hévizgyörk és a többi faluban is megtalálha­tók a zöldség- és gyümölcs­boltok, ahová világos nappal is járnak a falusi vevők. Láttam már ilyen üzletek előtt sorban álló embereket is. Tapasztalataimról beszél­gettem Pintér Károlynéval, és a férjével, akik a túrái Gal- gavidéki Áfész bagi zöldség-, gyümölcsboltját bérlik. — Meg lehet élni ebből egy olyan településen, ahol szinte minden ház végében fóliasá­tor emelkedik, még az utcá­kat is gyümölcsfák díszítik? A múlt év júliusától bérel­jük az üzletet — válaszolt a feleség — és ha csillagászati összegeket nem keresünk is, azért nem panaszkodhatunk. Fáradozásunk megtérül, de ennek nagy ára van. Bejárók gyümölcse Pintér Károly közbekérdez: ■ Tudja, hogyan telik el a zöldségkereskedő egy napja? — Kérdő tekintetemre el­mondta: — Mindennap éjfél­kor, de legkésőbb 1 órakor el­indulok a Bosnyákra. Minden fillérért harcolva — a kemény alkut a vevőim érdeke is megköveteli — vásárolom fel a portékát és robogok haza. Gyors rakodás, meg az állva elfogyasztott reggeli után ro­hanok a kis Bosnyáknak ne­vezett túrái piacra. Szeretem ezt a piacot, mert az igazi friss árut itt szerezhetem be, mivel a termelő nem szállí­totta a fővárosba, aminek gyakori következménye a hosszú út miatti törődés, szál­lítási selejt. — Kilenc-tíz óna között vá­lik teljessé a bolt árukészle­te. Tizenegykor bezárunk, gyors ebéd után ismét autóba ülőik, újabb beszerző körútra indulok. Amikor a bejárók Az üzletbe belépők között egy sem volt, aki az említett gyümölcs egyikéből ne vett volna. — Az epret Veresegy­házról, a cseresznyét Pászto­réi, a meggyet a túrái piacról hoztam — folytatja Pintér Károly, aki búcsúzik is, Szob­ra siet. Sietségének okát már felesége mondja el: — Nagyon kedvelik a faluban a szobi szörpöt. Beszélgetés közben Pintér- né a megüresedett gombáslá­dákat cseréli ki. — Valamikor elsősorban a cigányasszonyok árultak a faluban mezei gom­bát — magyarázza. — Mosta­nában nagyon kelendő. De ke­resik a primőröket is. Szépen fogy a paprika, és a paradi­csom, viszik a karalábét, _ a karfiolt, a zöldborsót és az új­krumplit is. A gyümölcs igazi idénye a befőzéskor követke­zik el. Alig győzzük az igé­nyek kielégítését. Nagy mun/-, kát ad a dinnyevásár. Megtudom még, hogy hely­ben semmit sem vásárolnak fel. A bagi termelők elsősor­ban a fővárosi, gödöllői, hat­vani piacokon értékesítik áru-; 1 jukat. Ha nem volna zöldség­bolt, gondban lennének a fa­lubeliek. , Vevők köre Pintérék főképpen kereske­dők, de közellátási és ezzel közérzetjavító feladatokat ií betöltenek. Nem csoda, hát, : ha a falu lakosságának 30 szá- { zaléka tartozik rendszeres ve-; vőik közé. * \ F. M. , A búza még várhat Vágják az árpát, a borsót Aratnak-e már? E felől nyo­moztunk tegnap a járásban. Rájöhettünk: egyelőre még kevés helyen van igazi nagy­üzem. Hacsak nem számítjuk annak, hogy a dányi Magvető Tsz-ben elsőként, már az eső előtt megkezdték az árpa vá­gását, sőt fele maradt lábon náluk mostanra. A Gödöllői Tangazdaságban csütörtökön, a reggeli nedves­ség elmúltával vonult ki az aratóbrigád öt E—512-es kom­bájnnal a gödöllői kerület ár­patáblájára, s kezdte meg a vágást. A növényt négyszáz­tíz hektáron termelik a kerü­letben. Ahogy Molnár László kerületvezető elmondotta: a legnagyobb munkát még a zöldborsó rendrevágása, fel­szedése, behordása és fejtése jelenti. A betakarítandó terü­let kétharmadánál tartanak, egy-másfél hét alatt befejezik a konzervborsó fejtését. A galgamácsai Galga-parti összefogás Tsz-ben Somodi Károly elnökhelyettes szerint legalább még egy hét van a búza aratásának megkezdé­séig, viszont akkor várhatóan nagy erővel vonulnak ki, ugyanis: már átküldték bri­gádjaikat hat kombájnnal, műhelykocsival, szállítójár­művekkel a tószegi tsz-be. Azoknál mindig előbb kezdő­dik az aratás, s így előbb is lesz vége, a kölcsönt — csak­úgy, mint már jó néhány éve mindig — visszakapják a gal- gamácsiak. Most már különben elég lenne egyelőre az eső: Galga- mácsán egy hónap alatt össze­sen 99 milliméternyi csapadé­kot mértek, Ikladon ennél is több volt. Kell a jó idő a lu­cerna második növedékének kaszálásához, szárításához, bá­lázásához: nemkülönben a hét közepén még hátravolt het- ven-nyolcvah. hektár zöldbor­só termésének letakarításához. F. I. Akadozik a vízellátás Néhány napja akadozik a vízellátás Aszódon és Karta­lon. Bizonyos napszakokban egyáltalán nincs a vezetékek­ben víz egyes körzetekben. — Áramszünet okozza a gon­dot — válaszolta csütörtökön délben Bárány Lajos, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat aszódi kirendeltségé­Scrsukra hagysfft szoléit Nincs kaszás, se marokszedő Valamikor a harmincas évek közepén a nagyapám présházat építtetett a szőlője közepén. A présház — igaz, meglehetősen elhanyagolt ál­lapotban — ma is áll. Pincé­je borral töltött hordók he­lyett kellemes hűvösséget őriz, és sötétsége csak lassan oldódik, ha nagyritkán meg­nyitjuk keményfából készült ajtaját. Az épületig vezető utat térdig érő fű lepte el, s én napokon át kaszást ke­restem, hogy vendégeim előtt ne kelljen szégyenkez­nem a lassan kóróvá száradó gaz miatt. Nem tanulták Örökösödés révén kaszám van, nagyon alkalmasan el­nyújtott pengéje is villog, olyan szerszám, amely apám szavai szerint: vitte magával a munkást, aki kezébe kapta. Szégyen, de ez az apai meg­állapítás rám nem vonatko­zik. Nem tudok kaszálni. Keresem hpt napok óta a kaszást. Akik valamikor a jégverte, zivatarforgatta, víz­nyomta vetést, az örvénylőén összeboruló szálakat is rend­re vágták, mára kidőltek a sorból. Az ötven-hatvan éves ma is élők kihúzzák magukat valamilyen ürüggyel a hívá­som elől. Megértem: a kaszá­lás, az aratás sohasem volt passzió. A fiatalabbak közt hiába keresgélek, hiába kuta­tok — nem tudják, nem ta­nulták a kaszálást. Kúszó liánok Arról meg aligha beszélhe­tünk — bár lakodalmakban mondják a nóta szövegét —, hogy egyik legény a maiknál csupán virtusból nagyobb rendet akarjon vágni, nagyob­bat és szebbet, mint ellenfe­le, vagy kenyerespajtása. De leány sem akadna, aki szíve­sebben nyújtaná a kezét és szívét a szakadásig aratónak, mert hol van az a farmeres, miniszoknyás marokszedő, aki a kedves után akarja a kévét kötözni? Keresem tovább a kaszást, s ígérek, ígérek egekig érő óra­bért, amit egy menő maszek falazó is megirigyelne, ám próbálkozásom hasztalan. El­jutok Kovács Jánoshoz, s ké­rem a segítségét. Hűtőszek­rényben tárolt borral, szódá­val kínál. Koccintunk, aztán nemet mond, de megnyugtat, csendes szóval, minden él és felháborodás nélkül. — Fent, az erdő alatti dűlőben megint gazdátlanul hagytak két sző­lőt. Már liánok kúsznak a karók tetején. A te szőlőd kö­zelében is láthatod, hogy par­lagon hagyott földeken hízik a gaz. Mit zavar a barázdád füve, még ha derékig érne is! Érvelek öreg barátom sza­vaira : — Olyan szép növény a szőlő, mondom, de ő csak csóválja fejét. — Belefáradtam. Ha egy pár évét ad még az ég, nya­ranta utazni szeretnék. Fejlődés ez? Igen. Finom elmozdulások a lélek mélyén. És a társadalomban. Levágja a masina Gyetvai István is hallgatja gondom, amint a kaszálással hozakodom elő. Mondom: van egy örökölt kaszám, elvékonyított, napsu­gárban meg-megcsillanó pen­gével, s hallom Gyetvai Ist­ván válaszát: — De kaszásod nincsen, ha csak meg nem ta­nulod magad. Fogadnám a jó tanácsot, ha akadna kaszálásra tanító mes­terem. És mint a mesékben, amikor minden kilátástalan, amikor a hétfejű sárkány tü­zet okádva akarja elnyelni a varázshegyet, most bekövet­kezett a megoldás. Szigetvári Lajos jelentkezett: — Levágja az én masinám, ha egy kis benzint kap. És a fűnyírógép dohogva, berregve ment a partnak, s a fűkatonák halomra dőltek éles pengéje alatt. Tizenöt, húsz percig tartott a munka. Szigetvári Lajossal leültünk a présház melletti diófa alá. Messziről látszott a kartali téesz sárgulni kezdő búzatáb­lája. Itt a motoros — Mi lenne — kérdezte a kaszálógépet oly ügyesen ke­zelő, segítőkész ismerősöm —, ha a szövetkezet elnöke ka­szásokat keresne annak a táblának a learatásához? Mit gondol, van kéz, amely meg­markolná a kasza nyelét, s ha lenne kéz, akadna ember, aki a mai világban vállalná a na­pi tizenhat órás robotot * a harmincfokos hőségben. Még ha a csillagokat ígérnék is neki! Lehetett volna vitatkozni ezekkel a szavakkal? Lehet vitatkozni a fejlődéssel, az embert segítő, felszabadító változással? A szőlőhegyen sétálgatva előbb is észre kel­lett volna vennem, hogy az autók mindenütt ott állnak a szőlők között, s a kisnyomású kézi működtetésű permetező- gépet, ami nemes anyagból, rézből készült, lassan felvált­ja a motoros permetező, a faedényeket kiszorítja a mű­anyag, a régi, szép, de nehe­zebb puttonyokat a bádogból készült. Változó világban élünk — tudom, és én mégis kaszást kerestem, amikor az ember mindent elkövet, hogy maga helyett a gépet dolgoz­tassa. Fercsik Mihály nek helyettes vezetője. — Ar­ról, hogy áramszünet lesz, az illetékes, a hatvani ÉMÁSZ tájékoztatott bennünket. A leg­utóbbi vihar alatt megrongá­lódott elektromos vezetéküket javítják. Ezért például szerdán is kétórás áramszünet volt, szivattyúinkat nem tudtuk üzemeltetni, így a tárolókat sem tudtuk feltölteni. Most sincs áram, ha kapunk, pénte­ken reggeltől újra el tudjuk látni az aszód-újtelepi és a kartali fogyasztókat vízzel. Megtudtuk azt is, hogy csü­törtökön már lajtoskocsikkal pótoltak valamennyit a vízből. Mi, ezúton legföljebb annyit tehetünk hozzá: a nagyközség­beliek más években is panasz­kodtak már vízhiányra. Intézet fegyveres szolgálatra keres 18—35 év közötti, büntetlen előéletű, sorkatonai szolgálatot teljesített férfiakat. Havi jövedelem: 5-6000 Ft Igény esetén szállást, valamint utazási hozzájárulást és 33%-os utazási kedvezményt, é családtagoknak is adunk. A Jelentkezéseket „Testület. PmH" jeligére, a Budapest 502. Pf.: 56. 1363. címre kérjük. ISSN «133—1957 (GöüölWl Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom