Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

1983. JŰNIUS 9., CSÜTÖRTÖK *%ra 'é/pjr W 'Kruntm 5 Folytatják a lakásépítést Új területeket készítenek elő MegÉplázódolt a lakásállomány ^ Aki emlékszik, mondjuk í a két évtizeddel azelőtti ? Szentendrére, az tudja Iga- ^ zán lemérni a város fejlő- ^ dését. Elég csak 1965-ig ^ visszapörgetni az emléke- ^ zet kerekét. Például cgyál- 4 talán nem volt a városban szennyvízcsatorna. Az ak- j kori adatok összevetése a ^ maiakkal segítségünkre van ^ abban, hogy figyelemre í méltó következtetéseket * vonjunk le. Századforduló előtt Kezdjük tehát a statisztiká­val, A városban, az 1980. ja­nuár 1-i népszámlálási ada­tok tanúsága szarint, 859 olyan lakás van, amely a szá­zadforduló előtt épült, 1900. és 1945- között 933, a legkevesebb 1945. és 1960. között keletke­zett, vagyis 395 darab lakás. A város életében a fordulat 1960-ban történt, mert ennek az évtizednek a derekán kez­dődött az első 15 éves lakás- építési terv megvalósítása, melynek eredményeképpen 1965. és 1980. között Szent­endre lakásállománya meg­duplázódott, s a történelmi városmag építészettörténeti szempontból értékes, de zö­mükben komfort nélküli, egészségtelen házainak, la­kásainak ellenpólusaként új lakótelepi komfortos lakások épültek. Sőt, Pis- mányban ugyanekkor valósá­gos „üdülőközség” nőtt ki a földről. Vagyis míg a szá­zadfordulót megelőző évek­től 1960-ig 2187 lakás épült, addig 1930 és 1980 között 3199. Tehát húsz esztendő alatt 1012-vel több, mint 70 esztendő alatt. Természetesen a mennyiségi növekedést bizonyító szám­szerű adatok a minőségi vál­tozásokra is utalnak. Neveze­tesen a kis városka, középfo­kú településsé fejlődött úgy, hogy történelmi településszer­kezetét, egyedi atmoszféráját teljes mértékben meg tudta őrizni. Az új lakótelepeket ki­szolgáló közművek, utak vi­szont az egész város kommu­nális színvonalát emelték. Minőségi változások Az egészségtelen, komfort- nélküli lakásokból a helyi la­kosság jelentős része — zö­mében fiatalok —, komfortos körülmények közé kerültek, s így elkezdődhetett a régi, az elavult lakások tervszerű fel­újítása, komfortosítása- Az összkomfortos lakótelepi laká­sokban élők jelentős részénél viszont további igény bonta­kozik ki, nagyobb, s lehetőleg önálló lakás, ház építése iránt. Nos, eddig a múltról, s a jelen egy részéről szóltunk anélkül, hogy a jövőt említet­tük volna. Ez viszont öreg hi­ba lenne, mert a jövőt ábrá­zoló kép sem sivár. Ellenkező­leg. Bizalomkeltő! Biztató a jövő A jelenlegi középtávú terv (1981—1985) 781 lakás felépí­tését irányozta elő, 127 taná­csi bérlakást, 48 tanácsi érté­kesítésé, 285 OTP, 251 családi hagyományos és 70 családi korszerű lakást. 1981-ben és 82-ben 484 lakást adtak át, ami időarányosan kedvező tervteljesítés. Ezek a lakások nagyrészt a Felszabadulás la­kótelepen vannak, s így en­nek a telepnek építése átme­netileg 'befejeződött, s a súly­pont áttevődött a Lászlót elep- re. Már ott is elkészül az első 24 lakásos épület, s a tervek szerint itt még 280 lakás épül majd fel. Még ebben az év­ben itt újabb 40 lakás átadá­sára kerül majd sor. Természetesen a Lászlótelep mellett a városi tanács továb­bi területeket készít elő újabb, s újabb lakás, vagy ház épí­tésére. A lakásépítési lehetőségek 1990-ig igen biztató képet mu­tatnak. Elöljáróban: a tanács erre az időszakra újabb 1260 lakás felépítését tervezi a kö­vetkező bontásban: a Felsza­badulás lakótelepen 188, a Lászlótelepen 73 lakás. Persze tervezik a foghíjak beépítését is, hiszen a beépíthető terület már nagyon fogytán van, te­hát jól kell gazdálkodni a még meglévővel. így például a Dunakanyar korút — Nap utca és Egressy út által hatá­rolt területen kezdték meg egy kisebb — kísérleti jelle­gű — lakótelep felépítésének előkészítését• Ezen a területen 30 lakás fog létesülni, az épít­kezés előreláthatólag a jövő esztendődben indul meg. Ugyancsak a Nap utcában há­rom ütemben 104 lakás építé­sére van lehetőség, a Stéger közben pedig 16-ra. A foghí­jakra 21 lakás felépíthető. Szólnunk kell még a Dózsa György út és Rózsa utca sar­káról is, ahol 200 lakás épül­het majd, s azokról a foghíj­telkekről, ahová 300 családi ház építhető. Új vonás lesz a városban, a tetőtérbeépítés, így újabb 100 lakás majd ki­alakítható. Vízen a folyó szerelmesei A jó idő, a tartós napsütés vízre csalta a Duna szerelmeseit. A folyó leányfalui szakasza jó kikötőhelyekkel csábítja az evezősöket SZENTENDREI ^/oitop « PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI IÄRÄSI ÉS SZENTENDRE VÁRD» KÜLÖNRUDÍSA Reflektorfényben A lehetőségekhez mérten Épül az új üzem A városi tanács végrehajtó bizottsága gyakran foglalko­zik olyan témákkal, mint egy- egy városi üzem dolgozóinak egészségügyi, kulturális és szociális helyzete. Még 1979- ben vizsgálták meg az Erdé­szeti Gépgyártó Vállalatot, te­vékenységét ebből a szem­pontból, s az akkor tapasztalt egészségügyi hiányosságok fel­számolására ajánlásokat tet­tek a vállalatnak. S most, két és fél esztendő múlva újra visszatértek arra, hogy az el­telt időszakban történt-e vál­tozás. Á Bükkös-patak és a pills- szentlászlói út közé beszorítva dolgozik a gyár, meglehető sen nehéz körülmények között. (Igaz, már építik a Kőzúzó ut­cában az új telephelyet.) Ilyen körülmények kötött szociális létesítményeket, mosdókat, öl­tözőket építeni, szinte lehetet­len. Fuldokolnak a helyszűké­ben, ám mégis, több-kevesebb sikerrel találtak megoldást. Igaz, nem tökéleteset, de a le­hetőségekhez mérten megfele­lőt. A festőműhely légszennye­ződését enyhítve hat darab nagy teljesítményű ventillá­tort szereltek jel. A hatékony­ság, valamint az óránkénti légcsereszám fokozása érdeké­ben az elszívóhelyeket áthe­lyezték, illetve a meglevők­nél a padozat síkjához köze- lebbre szerelték. A dolgozók élelmezését sa­ját, jól felszerelt, tisztán tar­tott konyha biztosítja, amely­nek kapacitása 3Ö0 fő. Viszont gondot okoz az, hogy a női öl­tözőt a festőműhelytől egy fal választja el, s így az öltöző­be nitrohigítószag szivárog be. Az öltöző magasan elhe­lyezett ablakai nem nyithatók, fényt alig eresztenek át, és így szükséges az állandó mes­terséges világítás. A vállalat nem kis erőfeszí­téssel üzemorvosi rendelőt is kialakított, s felszerelését fo­lyamatosan bővítik. Egy biztos, sok még a kí­vánnivaló, de azok teljesülése csak az új telephelyen várha­tó. Ilyen nyomasztóan csöpp­nyi helyen ennél többet meg­valósítani aligha lehet. Min­denesetre az tény, hogy a vál­lalat a szűkös viszonyok között is elkövet mindent, hogy dol­gozódnak jó egészségügyi, szo­ciális körülményeket tudjon biztos'tani. S a dolgozók hű­ségét dicséri, hegy kitartanak vállalstuk mellett. A hitet r írószerek mr Már most készülnek a PEV­l emuik, az a telephely «d i», Irószergyárban az őszl is. amely épül, s erről naponta I kolaév kezdetére. Szorgos ke- snját szemükkel is megg/j- zek csomagolják üzleti kiszál- ződhetnek. ! Utasra az írószereket. Városi mozaik D A városi tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta a szobabérlők háza működési szabályzatát. Egyút­tal tudomásul vette annak a 19 szobabérlőnek a személyét, akivel a lakásügyi hatóság szerződést köt. A beköltözők közül nyolc pedagógus, négy PMKK, egy KÖJÁL, egy VGV, egy nevelési tanácsadó, két BKV, egy munkás és egy tár­sadalmi szervezet dolgozója. © A szentendrei múzeumo­kat a legutóbbi hónapban több mint hetvenezren keresték fel. A leglátogatottabb ismét a Kovács Margit-gyűjtemény volt, amelyet 50 800-an tekin­tettek meg. Utána következik a Czóbel Múzeum. D Bezárták a Béke Étterem játéktermét, mert több jelzés érkezett az illetékesekhez, hogy ott 14 éven aluli gyerekek is játszanak a pénznyerő auto­matákon. A bejelentések nyo­mán a művelődési-ifjúsági bi­zottság és a gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottság több el­lenőrzést is tartott, amelye­ken megállapították, hogy a bejelentések megalapozottak voltak. Ezután született meg a döntés. O A városi tanács, tanács­tagi klubfoglalkozás keretében helyszíni bejárást szervezett a tanácstagok részére. A prog­ram keretében megtekintették a László telepi lakások egyikét, a szobabérlők házát, a felépült vízisport-telepet, a Petőfi téri óvodát. Ezt követően a városi tanács nagytermében Maros­völgyi Lajos tanácselnök vá­laszolt a tanácstagi kérdések­re. D A megyei tanácstagok vá­rosi-járási csoportja kihelye­zett ülést tartott Dunabogdány- ban, U. Budai János megyei tanácstagi csoportvezető elnök­letével. Megtárgyalták a nem­zetiségi kultúra ápolásának to­vábbi lehetőségeit és további feladatait. Az értekezleten részt vett Sipos Árpád, a HNF megyei bizottságának képvise­letében és dr. Baráth Endre országgyűlési képviselő, az MSZMP Szentendre városi-já­rási Bizottságának első titká­ra. © A Dunakanyar körút 50. szám alatt újabb magánpan­zió, az Alkotmány utca 2. szám alatt ajándéktárgy-, üveg-, por­celán-, cserépedény-kereske­dés nyílt. A Rózsa út 15/b. szám alatt pedig ma már új esz­presszó üzemel. Kilenc magas C Lohengrin összeeskiiszik S ok száz figyelő szempár kereszt­tüzében villantotta meg kardját, tőrét; sok száz, áhitatosan figye­lő szempár kereszttüzében ereszkedett féltérdre az imádott nő előtt. És sok császári titkosrendőr kandi tekintete leste titkon, amikor a Normafa-tábor találkozói felé óvatoskodott. Szentendrén, talán a nagyon öreg emberek közül egy páran, ha még él­nek, bizonyára emlékeznek Stéger Fe- rencre, a hírneves operaénekesre. Az újabb nemzedék, s erről meggyőződ­tem, mit sem tud róla, pedig ez az Európa-szerte ismert volt művész mél­tó arra, hogy megőrizzük emlékét. Stéger Ferenc Szentendrén született 1824. december 2-án. Atyja gyógysze­rész volt. Gyermekéveinek ez a város volt soha el nem feledett színhelye. S ha életének körülményei másfelé is sodorták innen, szülővárosát nem fe­lejtette el. Varázsa visszahozta őt öreg napjaira. Az ifjú Stéger gimnáziumi tanulmá­nyai befejezése után, atyja példáját követve a gyógyszerészi pályára ké­szült. Előbb Esztergomban, majd ké­sőbb Zágrábban gyakornokoskodott. Ott hatalmas erejű, gyönyörű színezetű, tenor hangjával vonta magára a fi­gyelmet, amikor baráti körben énekel­gettek. Azt tanácsolták neki, hogy hagyja ott a patikát, képeztesse ki ma­gát operaénekesnek, bizonyára fényes jövő vár majd rá. Az ifjú patikus megfogadta a taná­csot, s a legkiválóbb mesterektől ta­nulva Bécsben fejezte be tanulmányait. 1848-ban Pesten szerepelt a Nemzeti Színházban, ahol a közönség el volt ra­gadtatva szép hangjától, kiváló techni­kájától. Majd esztendőkön át Bécsben, az udvari operának volt első tenoris­tája. Közben többször is hazalátogatott és Pesten, valamint a nagyobb vidéki városokban szerepelt nagy sikerrel. Meleg baráti viszonyban állt Erkel Ferenccel, s a szabadságharc bukása után, a császári önkényuralom idején, amikor a magyar színészek munkáját az osztrák rendőri hatalom megfojtani igyekezett, Stéger is ott volt a svábhe­gyi „Normafa-tábor” titkos összejöve­telein, Erkelék társaságában. Stéger egyre magasabbra emelkedett a művészi pályán. Vendégszereplései­vel sikert sikerre halmozva járta végig Európát Romániától Németországig, Hollandiától Spanyolországig. Külföldi útjain a magyar zenének, a magyar ope­rairodalomnak is lelkes szószólója volt. Legnagyobb sikereit a Wagner-ope- rák’kal, kiváltképpen a Lohengrin cím­szerepével aratta. Művészetével kivívta Wagner Richard elismerését is. Egy alkalommal, amikor Wagner Pesten időzött, 1863-ban, nagy sikerét főleg Stégernek köszönhette. A közön­ség kétszer is megismételtette az egyik nehéz áriát, és ez kilenc magas c-t je­lentett. Wágner melegen gratulált a művésznek a hatalmas teljesítményhez: „— Ugye, kilenc magas c-t vágtál ki? — s milyen tisztán és fényesen.” (Zsigrai: Erkel életregénye.) A sok külföldi siker után, a múlt század hetvenes éveiben hazatért Bu­dapestre, ahol a Nemzeti Színház mel­lett működő Operának lett tagja. Kü­lönösen a Hunyadi Lászlóban és a Bánk bánban aratott halhatatlan sike­reket. Amikor érezte, hogy a sok meg­erőltetéstől gyengülőben van hangjá­nak zengő ereje, visszavonult a nyilvá­nos szereplésektől. Nyugalomba vonu­lása után egy ideig Budán lakott, majd visszaköltözött szülővárosába: Szent­endrére. A z Európa-hírű tenoristáról, akit külföldi uralkodók aranykereszt­tel tüntettek ki, s a németalföldi akadémia tiszteletbeli tagjává válasz­totta, meg kell említeni azt is, hogy erős szociális érzékkel bíró ember volt. A városban fennmaradt az emléke an­nak, hogy minden héten egyszer ebé­det adott házában 15—20 szegény szentendrei öregembernek. Minden ka­rácsony előtt pedig fenyőfát állíttatott otthonában a szegény gyerekek számá­ra, és ajándékokkal lepte meg őket. Stéger Ferenc 87 éves korában halt meg. Örökre elnémult a csodálatos hang, amely annyiszor zengte a Bánk bánból a legkedvesebb áriáját: Hazám, hazám, te mindenem! Stéger Ferenc szülőházára a Dumtsa Jenő utcában emléktábla hívja fel a figyelmet. ■ A TÁRGYALÓTEREMBŐL» Virág mulat a Virágban „A vádlott által elkövetett cselekmény alkoholista élet­módjával függ össze, így az al­kalmazott kényszergyógyítása indokolt és szükséges...” — olvasható a Pest megyei Bíró­ság fellebbezési tárgyalásán meghozott ítéletében. A most lezárt ügynek persze előzmé­nye is volt. Virág Béla tahitótfalui la­kos, rendszeresen és nagy­mértékben fogyasztott alko­holt, amit persze nem adnak ingyen. Virág az egyik este Tahi tótfaluban a Virág esz­presszóban italozott, noha a fedezet nem volt a zsebében. A helyszínen tartózkodott egy ismerőse, B. G., akitől száz fo­rintot kért kölcsön. A sértett a tárcájából kivette a kért pénzt, s akkor látta meg Vi­rág, hogy ott még több bankó is lapul. „Jó lesz nekem ez a kövér erszény” — gondolta, s elhatározta, hogy azt meg is szerzi. A kölcsönkapott pénz­ből rendezte számláját, s újabb alkoholt fogyasztott, ami mozgásba hozta fantáziáját B. G.-nek azt mondta, hogy két ismerőse várja az udvaron A sértett ezt a primitív me sét elhitte, s kiment az ud varra, ahol nem kettő, hanem csak egy ismerős várt rá: Vi­rág Béla, aki több ökölcsapás­sal a földre terítette a gyanút­lan embert. Kivette a pénztár­cáját, s az eszméletlen testet elrejtette a kert sarkában. Ezek után, mint aki jól vé­gezte a dolgát, visszatért az italhoz. Tehette, hiszen volt már fedezete is bőven a rab­lóit pénzből. A szentendrei járásbíróság ez év március 15-én megtar­tón tárgyalásán Virág Bélát bűnösnek találta egy rendbeli rablás bűntettében és egy rendbeli súlyos testi sértés bűntettében, ezért halmazati büntetésül négyévi szabadság- vesztésre. mint főbüntetésre, 2000 forint pénzbüntetésre és öt évre a közügyek gyakorlá- sátr1 való eltiltásra, mint mel­lékbüntetésre ítélte. A fellebbezési tárgyaláson a Pest megyei Bíróság az I. fo­kú bíróság ítéletéből törölte a pénzbüntetést, a többit jóvá­hagyta. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó; Erd ősi Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom