Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
I A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1983. JÚNIUS 8., SZERDA fislvstk^ Telekhez jut, aki építkezik Kovefhdö ss népessépffieffsifió Szociológusok, írók és publicisták viszonylag sűrűn vizsgálják a községek fennmaradásának lehetőségét. Vannak olyan kistelepülések, amelyeket az elnéptelenedés veszélye fenyeget, de vannak ellenpéldák, így soha nem sí-' kerülne meggyőző bizonyítékot találni arra, hogy a község életképes vagy kihaló társadalmi forma. Annál is inkább, mert a községek döntő többségénél már évekkel ezelőtt elindult egy tudatos, mondhatni tervszerű népességmegtartó munka. Ezek közé tartozik Jászkaru- jenő és társközsége, Kőrös- tetétlen. Az 1970-es népszámlálási adatok szerint az előbbi települést 4158-an, az utóbbit 1155-en lakták. Tíz évvel később Jászkarajenő- lakóinak száma 3662, Kőröstetétlené 1019 volt. — Egy évtized alatt a két helység népessége összesen ötszázhatvannal csökkent. Magas ez a szám vagy sem? Hslyi teíepsn _ Jelentős az elvándorlás, de a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött — tájékoztatott Győri Mária, a közös tanács vb-ti tkára. — Egy település népességmegtartó erejének számtalan tényezője van.’ Nálunk a meghatározó szerepet a helyi munkalehetőség kapta. A környező városokba elvándorlás azóta lassult, mióta a három termelő- szövetkezet házasságából' létrejött és megalakult a jelenlegi Árpád Tsz. A gazdaság megerősödött, a tagság rövid idő alatt összekovácsolódott, jó a munkahelyi légkör, jelentéktelen a munkaerőmozgás. A helyi munkalehetőség gyarapítása érdekében a gazr daság keresi a lehetőségeket, még több melléküzem megnyitásához. Több mint száz embert foglalkoztat a kőröstetét- leni tejüzem. Igaz, a lehetetlen munkakörülmények miatt nagy volt a jövés-menés, de ezt a gondot a most befejeződött rekonstrukció megoldja. Hatvannégy községbeli dolgozik a Szikla Ruházati ipari Szövetkezet helyi telepén, és a most folyamatban lévő bővítés után 15—20 ember kaphat még itt munkát. Nem jelentéktelen a Dél-Pest megyei Afész kereskedelmi dolgozóinak létszáma sem, hiszen majd’ százan vannak. Több Rumkslshetsság — Mivel magyarázható, hogy mégis sokan elköltöztek a két községből? — A családok igényei nagyobbak; ezért egyre több nő, aki korábban a háztartásban dolgozott, munkát vállalt. A helyi munkalehetőség pedig nem nőtt ilyen arányban. A másik, hogy a régen ingázók fiaikat, lányaikat is ingázóvá nevelik, viszik a megszokott üzembe, gyárba. — A továbbiakban mi lenne a megoldás? — A népességmozgás természetes életjelensége a településeknek, tehát nem a mozgás, hanem annak mértéke, iránya érdemel figyelmet. Nem hiszem, hogy a foglalkoztatási gondok egyedül csak miniket érintenének. A megoldás nem egy-egy település hatásköre. A helybeli munkalehetőségek mellett fontos szerepe van az emberek településhez Kocséri tapasztalatok Színese bb I étvége kellene Az ötödik órán fáradtak a kicsik Szűkült a hét, megnőttek a munkanapok teendői. A módosult életritmus új vonásai ma még nem elemezhetők teljes szabatossággal. Üde s komor színfoltokkal gazdagodhat a kép. De lassanként gyülekeznek, sorrendbe állnak az értékelhető tapasztalatok. A nevelők és a diákok is kezdik megszokni az ötnapos tanítási hét kötelmeit, lehetőségeit. — Annyi bizonyos, hogy a hétközi munka menetének átformálódásával megnoveke- dett a gyerekek napi terhelése — mondja — Csukás István, a kocséri általános iskola igazgatója. — Hétfőnként az első és a második órában — mintegy a pihenőnapok meghosz- szabbításaként — készségtárgyakat, éneket, rajzót, testnevelést, technikát kell tanítanunk. Ezt egy helytálló központi elképzelés alapozza meg, alkalmazása azonban nem egyértelműén sikeres. A hét többi napjára jutnak ugyanis az intenzívebb tanulást igénylő tárgyak, s így e napok töménysége fokozódik. Szerencsésebb lenne, ha a készség- tárgyakat a fáradtság csúcspontját jelentő péntekre helyezhetnénk. Gyakorta nehezen indul a hét eleji munka, a diákok kissé álmosak, lassan élednek. Sokukat az időben hosszadalmas, késő éjszakába nyúló televíziózás ernyeszti el. — Az oktató-nevelő munka leginkább kedden, szerdán és csütörtökön hatékony. De még ezeken a napokon is látszik. hogy a gyerekek az ötödik órában már fáradtak. Különös gondot jelent ez az alsó tagozatban. A harmadik osztályban például a tíz tanítási napból héten szerepel ötödik óra, s egy kilencéves gyerek számára ez bizony megerőltető. — Az iskolai élethez fűződő szakköri tevékenységet és a korrepetálás rendjét nem kellett átalakítanunk, hisz eddig is az első öt nap délutánján kaptak helyet ezek a foglalkozások. Legtöbbször péntekre tesszük a klubdélutánokat, vetélkedőket. Természetesen a hét végén sem maradnak feladat nélkül a diákok. Ekkor inkább gyűjtőmunkát, megfigyelést kell végezniük.-7- A napközi szombaton nálunk sem működik. Nem volt rá igény. A szülők nem kérték, mert ez a nap számukra is szabad, így nincs szükség a napközi üzemeltetésére. A művelődési ház feléledése annál inkább fontos lenne. Néhány rendezvény, sportolási alkalom hasznára válna a gyerekeknek. Főképp, mert diákjaink hét végi programja nem tül változatos. Többségük elfoglaltságát szinte egyedül a televízió nézése teszi ki. ösz- szel és tavasszal pedig a kertben s a földeken dolgozó szülőknek segítenek. Ez utóbbi ugyan nagyon hasznos, de azt szeretnénk, ha a gyerekek szőkébb és tágabb környezetükből minél többet ismernének meg. V. S. való ragaszkodásában annak is, hogy milyen a kereskedelmi, kommunális, egészségügyi ellátás, a közlekedés, szolgáltatás, oktatás, közművelődés színvonala. .Az egészségügyi alapellátás javult, jelenleg két körzeti orvos, két védőnő, két házibetegápoló, egy főorvos és egy gyógyszertár van a két községben. Az öregek napközi otthonának építését társadalmi munkában megkezdték, előreláthatólag az ősz folyamán nyitja meg kapuit. Az oktatás terén különösebb gond nincs. Ha felépül az új. száz személyes óvoda, ott minden apró gyereket el tudnak helyezni. Javultak a közművelődés feltételei, de korántsem állnak arányban az igényekkel. például felújításra vár a művelődési ház, a könyvtár kicsi és zsúfolt. A kereskedelmi ellátás Jászkarajenőn megfelelő, háromszáz emberre jut egy bolt, és nemcsak az alap vető cikkek vásárolhatók meg. A társközségnek viszont csak egy élelmiszer-, egy műszaki és egy húsboitja van, de ezek sem tudják rendeltetésszerűen kielégíteni a lakosság igényét.. Ezt a lehetetlen körülményt még a VI. ötéves terv id^ie alatt szeretnék megszüntetni. Mindkét településen kiépült a villanyhálózat, Kőröstetétle- nan befejeződött a vízmű építése és, Jászkarajenőn is megtörtént a hálózat korszerűsítése. Azonban ahhoz, hogy elegendő ivóvíz legyen, még ebben az évben egv új kutat furatnak. Az utóbbi években 15 kilométer járda és 5 kilométer Dortalanított út készült el. Fészket rakó fiatalok — Népességmegtartó törekvéseink között szerepelt és szerepel, legyen mindkét helységben legyen annyi építési telek, amennyire igény van — mondta Győri Mária. — Azért is tulajdonítunk ennek nagy jelentőséget, mert az összlakossághoz viszonyítva o fiatalok száma alacsony, szeretnénk, ha minél többen itt építkeznének. Ennek érdekében tavaly Kőröstetétlenen 33 telket parcelláztunk, Jászkarajenőn pedig az idén 40—45 darabot mérünk kiGy. F. Könyvet házhoz A ceglédi könyvtár sikerrel honosította meg a Könyvet házhoz akcióit, melynek keretében általában . másfél tucat mozgássérült, lakásához kötött személyhez juttatnak el minden hónapban olvasnivalót. Sokak számára a könyv és a könyvtáros szinte az egyetlen kapcsolat a külvilággal. A Volán Körösi úti tanműhelyében ezekben a napokban tartják az első- és másodéves autószerelők, valamint a gépjármű-villamossági szakmunkástanulók tanév végi szintvizsgáít. Ilyenkor dől el, ki milyen jegyet érdemel gyakorlati ismereteiért. A képen az elsőéves autószerelők munkáit ellenőrzi Lédeczi Gusztáv szakoktató. Apáti-Tóth Sándor felvétele lepkék G3 fágiysseipááibssji Támadnak már a fák kártevői loBiéísok cs kerttuhajdonosoknak Az utóbbi hetekben kétségbeesett emberek kérnek tanácsot; mit tegyenek, mert az aknázómoly ellen hatástalan minden kezelés. Az egész országra kiterjedő megfigyelések eredményei azt matatják, hogy mintegy százféle aknázó molyfaj okoz jellegzetes levélkárokat az ültetvényekben, közülük azonban csak négyöt faj kártétele számottevő. Hatásos elismerek A lombosfa-fehérmoly főleg az almát, berkenyét és más rózsafélét támadja meg. Aknája egy-két centiméter átmérőjű, szabályos kör alakú, amely eleinte fehéreszöld, később elbarnul. Levelenként 40-50 aknakezdemény is előfordul. A molylepke ezüstfehér színű, a szárnyak vége sárgával és feketével tarká- zott. Életmódja hazánkban még nem teljesen tisztázott, ma már három nemzedéke is lehet. Az áttelelő példányok tömegesen májusban, az első nyári nemzedék júniusban, a második nemzedék pedig augusztusban fog valószínűleg tömegesen rajzani. A lehullott levelek között vagy a fák derekán, ágain, a kéreg repedéseiben báb alakban, fehér tokocskákban telel. A kifejlett példányok az almavirágzás- kor rajzanak, a nőstények a levelek fonák! részén rakják le a világosbarna hosszúkás tojásaikat. A kikelő lárvák a levélbe fúrják magukat, a bemeneti nyílást lezárják és aknákat fúrnak a levélben. Az érett lárvák vékony szálakon ereszkednek a földre, most éppen 14-16 napon belül a második nemzedék rajzásával lehet számolni, amikor egyes szerek igen eredményesen pusztítják az aknázó molyokat. A bábozásra induló lárvák ellen kevéssé, a repülő lepkék ellen igen jó a három-öt ezrelékes Chinetrin, vagy ezzel azonos értékű Ambush 25 EC, Üecis, Hostathion, továbbá az Unifosz 50 EC ad jó eredményt az előírásszerű alkalmazás esetén. Ha a virágzás utáni héten kihagyunk a házikertekben egy permetezést, az aknázómolyok természetes ellenségéi felszaporodnak. A harmadik védekezési javaslat az ereszkedő hernyók ellen kijuttatott Ditrifon 50 WP permetezése jelenti, most épp ebben a szakaszban vagyunk. A múlt évben lehangoló képet mutatott a város és a környező kiskertek növényzete. Az amerikai fehér szövőlepke szinte tarrágást okozott; a nyársapáti fénycsapdában már 100-300 lepkét fognak a növényvédelmi szakemberek, ami azt jelenti, hogy már most annyi hernyókelésre lehet számítani, mint tavaly volt a második nemzedékében. Kötelező a védekezés A meggy és a cseresznye jelenleg éredő szakaszban van, így semmiféle vegyszeres kezelés sem alkalmazható a szövőlepke ellen, a hernyó- fészkeket le kell szedni, mert különben később nem bírunk a második nemzedékkel. Más fajoknál a Ditrifon 50 WP jó hatást fejt ki, a város köztereinek. utcáinak védelme is ezzel oldható meg. A kertekben kötelező a védekezés, mert annak elmulasztása esetén, ha vannak tarrágott fák, a Pest megyei Tanács rendeleté értelmében szabálysértési bírságot szabnak ki. Azért is fontos védekezni, mert karantén kártevőről van szó. Ha nem vigyázunk a növényeinkre, óhatatlanul az exportládákba kerülhet hernyója, ami miatt a határállomáson a szállítmányokat visz- szatarthatják. Ez nemcsak a mezőgazdásági termékekre, hanem az iparcikkekre is vonatkozik, vagyis ha a gépen bebábozott állatokat találnak, a berendezést a fogadó fél vissza is küldheti. Repül a barackmciy A 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP és a Sevin, hasonló töménységben, hatásos a hernyók ellen. Ezek a szerek kímélik a környezetet. A házikerti termesztők illegális úton szerzett, nagyüzemekben engedélyezett szereket ne használjanak. A maguk és , környezetük életét, egészségét veszélyeztetik. Változatlanul veszélyt jelent az almamoly, a keleti gyümölcsmoly és a szőlőmoly, épp most repül a barackmoly lepkéje. Bőven van tennivaló a kertekben, de az aknázómoly és a szövőlepke minden más kártevőnél veszélyesebb, elhárítandó kártevő. S. D. Albertirsai úttörők érdeme Albertirsán az 1075. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat megtartotta a kisdobos és úttörőavatást a gyermeknap keretében, ezzel az ünnepséggel zárták a mozgalmi évet. Az eseményről tudósított i^o- kas Mária csapattitkár-helyettes. — Ezen a papon már 9 órakor felsorakozott az iskola udvarán az úttörőcsapat 751 kisdobosa és 553 úttörője. Kürtszó és dobpergés kísérte, amint a csapatzászlót behozták. A jelentések után Nagy Gábor, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte az ünnepeiteket. A műsorban az úttörőéletről hallottunk verseket, majd a helyi munkásőrparancsnok felszólítására a felavatandó pajtások fogadalmat tettek, az avatószülők pedig megígérték, hogy segítenek a hazájukat szerető, becsületes emberré nevelni őket. Az úttörők virággal köszöntötték a felavatott pajtásokat. Ezt követte az oklevelek, kitüntetések átadása, a melyeknek nagy száma bizonyítja az itt folyó jó munkát. • > Az ünnepség végén Pintér Erzsébet, a Pest megyei úttörőelnökség tagja a csapat zászlajára feltűzte a kiváló úttörőmunkáért járó jelvényt, ] Vízilabda Svédcsavaros gélt dobott Értékes győzelmek, jó csapatok Cegléden hatszázan nézték meg a legutóbbi vízilabda-mérkőzést, amely az OB 11. A-ban biztos győzelem. Ceglédi VSE—Bánki Donát 9-6 (1-1, 3-1, 2-2, 3-2). Vezette: Babarczy, Kádár. Cegléd: Németh, Beck, Kiss, Bóbis, Kelemen, Ungvári, Máté. Csere: Lugosi, Pap, Tánczos, Tankó, Zsíros, Péntek, Török. Góllövők: Máté (3), Ungvári (2), Pap (2), Bóbis, Kelemen. Edző: Czigány Károly. A ceglédi csapat végig vezetve, kitűnő erőnlétben, megérdemelten nyert a budapesti főiskolás együttes ellen. A találkozót Végig a hazaiak irányították, akciógólokat lőttok, különösen pompás volt a Pap svédcsavarból lőtt utolsó gólja. Az egész csapat igen jó teljesítményt nyújtott. A hót végén kettős forduló lesz, 11-én Budapesten a Bánki Donát, 12-én vasárnap Cegléden a CSMSK lesz az ellenfél. Serdülő Budapest-bajnokság Cegléd; Rátóti, Öcsai, Tóth, Lakatos, Sajgói, Kiss, Zsíros. Csere: Gábor, Halasi, Dorsch. Góllövők: Zsíros (5), Kiss (3), Ócsai, Lakatos. Edző: Lakatos István. Serdülő csapatunk ismét értékes győzelmet aratott fővárosi ellenfele ellen. Jók: Zsíros, Kiss, Lakatos. B. M. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett édesapánk, ÓCSAI ANDRÁS temetésen megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, gyászunkban velünk éreztek, özv. Ócsai Andrásné és a gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk, ID. TAK ACS I IMRE temetésén részt vettek, sírjára virágot, koszorúi helyeztek, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. ISSN 0133—&Stiö (Ceglédi Hírl*
