Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
iaJoGl TANÁCSOKM Nyugdíjjárulék visszamenőleges béremelés után Mit von maga után a döntőbizottság határozata? + A visszamenőlegesen adott béremelés után, hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot. Egy Pest környéki üzem dolgozói panaszolták, hogy a munkáltató a visszamenőleges hatállyal kiadott béremelés után, összevontan vonta le a nyugdíjjárulékot, ennek következtében két olvasónknál 50—50 Ft-ntal többet vontak le. Más munkahelyről is kérdezték tőlünk, hogy helyesen jár-e el a munkáltató, ha a nyugdíjjárulék mértékét a tárgyhónapban kifizetett együttes összeg után vonja le akkor is, ha ebben az összegben a korábbi hónapokra esedékes béremelés is benne van. A módosított 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. Szabályzat 172. §. (1) bekezdése értelmében, a biztosítottat terhelő havi nyugdíjjárulék mértékének a meghatározásánál a tárgyhónapra kifizetett, kiosztott pénzbeni és természetbeni juttatás együttes összegét kell figyelembe venni. Ha a biztosított a tárgyhónapot megelőző időre járó nyugdíjjárulékkal még nem terhelt, pénzbeni és természetbeni juttatásban is részesül, a nyugdíjjárulék mértékének a megállapításánál a tárgyhónapra járó és a tárgyhónapban kifizetett, kiosztott pénzbeni és természetbeni juttatás együttes ősz- szegét kell figyelembe venni. A munkáltatók az említett esetekben tehát helyesen jártak el. Az előbbi rendelkezésektől eltérően, az év végi részesedés, az ipari szövetkezeti tagok osztaléka, az évenként egy alkafizetnek ki, az 1/1981. (XI. 14.) SZOT sz. Szabályzat 27. §-a szerint kell a járulékot levonni. (A következő alkalommal ismertetjük a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjjárulék levonási szabályait is.) Háztartási alkalmazott után a nyugdíjjárulék összege havi 60,—Ft, illetve napi 2,—Ft, a gazdasági dolgozó után heti 30,—Ft, illetőleg napi 5,—Ft nyugdíjjárulék. Csak a szakmunkástanulóként ténylegesen eltöltött idő számít szolgálati időnek. A kérdés azért vetődött fel olvasóink körében, mert a nyugdíj szempontjából szolgálati időről rendelkező 1975. évi II. törvény 54. §. (1) bekezdésének d) pontja és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 100. §. (1) bekezdése szerint, szolgálati időként rendeli figyelembe venni a szakmunkástanuló viszonyban eltöltött időt. Mivel több helyről érkezett a rendelkezés alkalmazását illetően kérdés, a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma is állást foglalt ez ügyben. Nem volt egységes a gyakorlat ugyanis abban a kérdésben, hogy a felszabadulás előtt létezett ipariskolák, szakiskolák és felsőipariskolák tanulóinak a tanulmányi ideje szakmunkás tanulóviszonyban eltöltött időnek, Illetőleg a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek minősül-e. Nem minősül annak. A szakmunkástanulók a munkáltatóval ugyanis tanoncszerződést kötöttek, különböző juttatások illették meg őket, és a tanulmányi idejük túlnyomó részét a termelésben töltötték el, a szakmával összefüggő iskolai elfoglaltság csupán heti néhány órát tett ki. Ezzel szemben a szakiskolai tanulók tanoncszerződést nem kötöttek, s így nem illették meg őket a tanoncoknak járó juttatások. Tanulóidejüket ezért nem lehet beszámítani munkaviszonyban eltöltött időnek. A szakiskolai bizonyítványok a szakmákban ugyan egyenértékűek voltak a szakmunkás- bizonyítványokkal, ezek az iskolák lényegében a mai értelemben vett középfokú szakmai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesítettek, és hasonlóak a jelenlegi technikumi oklevelekhez, illetőleg a jelenlegi szakközépiskolai érettségi bizonyítványhoz. A szakiskolai hallgatóknál nem a tanoncokhoz hasonlóan konkrét munkahelyi, fizikai munka végzése, hanem az elméleti ismeretek elsajátítása, az iskolai tanulmányokat folytató tanuló tevékenysége volt a meghatározó — mondja a kollégiumi állásfoglalás. Ezekre figyelemmel tehát a szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül „szakmunkás tanulóviszonynak”, ennél fogva a nyugellátás megállapításánál sem vehető figyelembe szolgálati időként. Dr. !W. J. Munkavállalás külföldön A magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásáról adott ki rendeletet a Minisztertanács a Magyar Közlöny május 4-i számában. A jogszabály szerint minden külföldi munkavállaláshoz külön engedély szükséges. Nem számít viszont külföldi munkavállalásnak az ösztöndíjas tanulmányút, valamint a külföldi kiküldetés, illetve tartós külföldi szolgálat keretében történő munkavégzés- Az engedély iránti kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy az egyéni külföldi munkavállalás feleljen meg társadalmi célkitűzéseinknek, gazdasági, tudományos, kulturális szempontból hasznos legyen. Lényeges követelmény a rendelet szerint az is, hogy a külföldi munkavégzés tapasztalatai később a belföldi munkáltatók számára is hasznosíthatók legyenek. Az egyéni külföldi munkavállalás általában a dolgozó szakképzettségének, vagy hazai munkakörének megfelelő munkakörben engedélyezhető. Az engedély határozott időre szól, de indokolt esetben meghosszabbítható. A folyamatos külföldi munkavégzés időtartama azonban az öt évet csak rendkívüli indokolt esetben haladhatja meg. A külföldön munkát vállaló személy természetesen nyugdíj-, illetve társadalombiztosítási járulékot is köteles fizetni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ezt az összeget, valamint külföldi keresményének 20 százalékát a dolgozó köteles a Magyar Nemzeti Bankhoz hazautaltatni és vételre felajánlani. A dolgozó a külföldi munkavállalás időtartama alatt belföldi munkáltatójától munkabért nem kaphat és egyéb juttatásban sem részesülhet. A rendelet 1983. július 1-től lép hatályba. lommal kifizetésre kerülő munkahelyi, illetőleg munkaköri pótlék, valamint a bérköltség, a béralap, a részesedési alap, a rendelkezési alap és a jutalmazási keret terhére kifizetett jutalom, a nyereség terhére adott jutalom, a hűségjutalom, a kisszövetkezeteknél a rendelkezési alap terhére, az eredmény elosztása alapján adott „személyi jövedelem” után, a nyugdíj járulék mértékét az egyéb juttatástól azonban elkülönítetten kell megállapítani. • Milyen Járuléklevonási szabályok érvényesek a munkaügyi döntőbizottsági, illetőleg a szakszervezeti jogsegélyszolgálat esetében? — kérdezte dr. Nagy János Gödöllőről telefonon. A munkaügyi (szövetkezeti) döntőbizottsági vagy bírósági határozat alapján, illetőleg a szakszervezeti (szövetkezeti) jogsegélyszolgálat közreműködése folytán utólag kifizetett munkabér, munkadíj három százalékát kell nyugdíjjárulék címén fizetni. Ha a biztosított dolgozó a tárgyhónapban több munkáltatótól részesült olyan juttatásban, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni, mindegyik munkáltató az általa kifizetett, kiosztott juttatás összegének megfelelő mértékű nyugdíjjárulékot köteles a biztosított dolgozótól levonni. Ha az év végi részesedésre, illetőleg a prémiumra előleget Már fiatalon a pohárhoz nyúlnak A megelőzés a legfontosabb Az alkoholizmus komplex, soiktényezős jelenség. Az ellene való küzdelem nem nélkülözheti a meggyőzést, a széles körű társadalmi összefogást. Ennek jó eszköze — többek között — az alkoholellenes klubok. Tapasztalat, hogy az alkoholelvonó kezelés ott a legeredményesebb, ahol jól működő klub is van. Jelenleg közel hetven klub működik az országban, ahol orvosok, pszichológusok, pedagógusok és vöröskeresztes aktívák segítik a betegek társadalomba való újbóli beilleszkedését, rehabilitációját, visszaesésük megelőzését, családi életük jobbra fordulását. Javaslatok Ezekről esett szó azon a tudományos tanácskozáson, melyet a közelmúltban az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság, illetve annak központi klub-bizottsága,, valamint az Alkohológiai Tudományos Módszertani Központ szervezésében Alsóörsön rendeztek. A fővárosból és valamennyi megyéből meghívott mintegy ötven különböző szakember — köztük alkohológu- sok, pszichiáterek, üzemorvosok, körzeti orvosok, pszichológusok, népművelők, szociológus, szakpedagógus és jogász — öt napig tanácskozott a klubok iTí z js ap r e n d e l ETE I B Ö L1 Az újraelosztásra visszavett tanácsi értékesítésű lakás árának elszámolásáról a Pénzügyminisztérium 8016/1983. PM-ÉVM. szám alatt együttes utasítást adott ki, amely a Pénzügyi Közlöny 7. számában jelent meg. Az utazási valutaellátásról kiadott módosított MNB közleményt ugyanitt ismerhetik meg az érdekeltek. A munkaügyi szakvizsgák vizsgaszabályzatáról a 102/1983. ÁBMH. számú utasítás jelent meg a Munkaügyi Közlöny 6. számában. A reprezentációról a 3/1983. KPM. utasítás a Közlekedés- ügyi Értesítő 4. számában jelent még, a szakmai és propagandacélokat szolgáló rendezvények szervezéséről kiadott 2/1983. MÉM. számú utasítást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 10. száma tartalmazza. helyzetéről és továbbfejlesztésük lehetőségéről. Ugyanakkor feladat volt javaslatot, ajánlást tenni az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság által decemberig a kormány elé készülő előterjesztéshez. Pest megye részéről a megelőzés hatékonyságát illetően kilencpontos javaslat hangzott el. Szó volt — egyebek közt — a megelőzés elsődlegességéről, és hangoztatták- hogy az alkoholellenes nevelést már kora gyermekkorban kellene elkezdeni, mivel a felnőttek mellett a fiatalok is italoznak, tehát elég korán kezdik ezt a káros szenvedélyt. Ezért többen mutattak rá a klubok szerepére az ifjúkori alkoholizmus megelőzésében. Követendő példaként említették a három éve működő ácsai szabadidő-klub tapasztalatait, ahol az 50 tag között sok a fiatal, akikkel a felnőttek jól megférnek. Ónként ismerték fel, hogy alkohol nélkül is lehet kikapcsolódni. Dr. Baranyai Imre, ócsai körzeti orvos és a klub orvosa, eredményeik közt említette- hogy az utóbbi időben csökkent a községben a mértéktelen szeszfogyasztással összefüggő betegségek miatt táppénzre felvettek száma. Továbbá a klub öngyógyitó munkáját dicséri, hogy három társukat — régi megrögzött alkoholistákat — teljesen átnevelték, . végleg leszoktatták őket az italozásról. Hatan pedig a klub hatására szoktak le az italozásról. Ezen kívül tizenheten lényegesen csökkentették az alkoholfogyasztást- tizenkilencen pedig egyáltalán nem isznak. Gondozói hálózat ócsán hétfőn reggel másnaposak már nem igen mennek az orvoshoz, mert „részegség” diagnózist ír a táppénzeslapra, arra pedig nem jár táppénz, évvégi prémium. A klubtagok — említette Baranyai dr. nincsenek magukra hagyva, támogatják őket a községi ta nácsi, társadalmi és gazdasá' gi szervei. Tevékenységükre a járás vezetői is odafigyelnek. Elhangzott, hogy az alkoholista betegek beilleszkedésének elősegítése, visszaesésük megakadályozása érdekében szerény tiszteletdíj mellett bevezetésre kerülhetne az úgynevezett társadalmi szociális gondozói hálózat kiépítése. Ilyet vállalhatnának — többi közt — klubtagok is.. Figyelemre méltó volt az a javaslat is, hogy a reggeli szeszes ital árusítását korlátozó 9 órás rendelkezést egységesen terjesszék ki valamennyi szervre és intézményre. A mostani fél megoldásos helyzet ugyanis nem alkalmas a sikeres megelőzést szolgálni. Kezdeményezés Egyetértéssel találkozott és már máshol követésre is talált az a Pest megyei kezdeményezés —, hogy a klubok erősítése érdekében, azokban a megyékben ahol háromnál több klub működik, hozzák létre a megyei klubbizottságokat és abban a különféle szakmai szervek kapjanak képviseletét. Ha e bizottságok szervezetileg a Vöröskereszt megyei tanács illetékes elnökhelyettese alá tartoznak, fokozottabban biztosítva van az állami és társadalmi szervek részéről a klubok hatékonyabb segítése. Az alkoholizmus elleni küz. delem eredményes tevékenységéhez sok tapintat, türelem és hozzáértés szükséges. Csak kitartó, szívós, társadalmi méretű, felelősségteljes mun ka hozhatja meg a legkisebb eredményeket is. Dr. Orell Ferenc János a fiatalkorúak ügyésze ■ Vizek partján- HORC. ÁSZ BOTTAL 1 Legyenek egyenlő esélyek! f Ezen a héten azokon a vizeken is véget ér a ponty- | tilalom, ahol azt a halak szaporodásának hiánya miatt egyébként nem oldották fel már korábban. A legtöbb ^ egyesületben most rendezik meg a szokásos horgászver- ^ senyéket is. A közösségi élet e jelentős eseménye szinte | mindenütt újabb alkalom az egyébként oly ritka találko- jjí zásokra, a tagság összetartásának erősítésére. Használjuk ^ tehát ki! Ezt már csak azért is mondjuk, mert nem egy | helyen — sajnos — a legelemibb szabályokat sem tartják ^ meg, s például mellőzik a sorsolást, vagy eleve a helyek í elosztásával egyenlőtlen letételeket teremtenek. Lezárt stégek Gödöllő környékén meglehetősen sok tó várja a vendéghorgászokat. Ezek közé tartozik az Aszódi Horgászegyesület domonyvölgyi víztározója is. A nagy érdeklődéire való tekintettel naponta csupán nyolc jegyet adnak ki, s akik ilyet váltanak, csak a részükre kijelölt helyen horgászhatnak. A helyiek szerint ezeken az állásokon is meg lehet fogni a termetes pontyokat, s megfelelő etetés után szokatlanul nagy dévérekre is számíthatunk. A vizet körbejárva még sok stéget láttunk, ám ezek szinte kivétel nélkül le vannak zárva. Mivel a nád teljesen körbezárja a vizet, a vendégeknek tényleg nincs más választása, csak a számukra kijelölt hely. Nem lenne ésszerű és sportszerűbb a tározón alkalomszerűen horgászoknak is a helyiekkel egyenlő esélyeket teremteni, esetleg a nád helyenkénti meg- ritkításával, vagy a stégek — a- tulajdonosok elsőbbségi jogának tiszteletben tartásával —; megnyitásával? Versenyfeltételek Mint legutóbbi rovatunkban említettük, az idén először rendeznek megyénkben a Kö- zép-Dunavölgyi Intéző Bizottság támogatásával nyílt horgászversenyt. Nemrég megkaptuk a részletes kiírást, amelyet az alábbiakban ismertetünk. „A MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága és a Közép- Dunavölgyi Intéző Bizottság 1983-ban első ízben rendezi meg a Duna-kupa nyílt horgászversenyt, a megyei horgászegyesületek részére. A verseny időpontja: 1983. június 26., vasárnap. Helye: Ráckeve, piactér előtti terület. A csapatok létszáma: 3 versenyző és 1 csapatvezető. A három között lehet férfi, nő, vagy ifi is. A horgászigazolványt mindenki hozza magával. A versenyen 1 bottal, úszás készséggel lehet horgászni, a nemzetközi szabályoknak megfelelően. Az értékelésbe minden hal beleszámít méret- és darabkorlátozás nélkül. A méretkorlátozás alá eső, méreten aluli halakat a mérlegelés után visszaeresztik a vízbe. A kifogott és mérlegelt hal minden grammja 1 pontnak számít. A verseny 3 szektorban lesz megtartva, ,a verseny kezdete előtt sorsolással döntenek arról, ki hová kérül, Időtartam: 3 óra. Kezdés 8 órakor, befejezés U-kor. A verseny kezdete előtt 5 perccel, kürtjelzésre lehet oz etetést megkezdeni. A verseny kezdetét és végét is kürtjelzés pontosítja. Az értékelésbe a kürtjelzésig kifogott, vagy megszákolt halak számítanak. Az első három csapat és a három legjobb versenyző teljesítményét értékelik. A lebonyolítást a Ráckevei HE segítségével a Pest megyei 1B végzi. A verseny programja: találkozás 26-án reggel 7 óráig a piactéri köasztaloknál Rud- nay Attilánál, az 1B versenyfelelősénél, akinél a csapatvezetők a csapatok névsorát leadhatják. Sorsolás 7-től fél nyolcig a csapatvezetők részvételével. A horgászhelyeket ezután 7 óra 55-ig kell elfoglalni. A verseny vége után félórás mérlegelés és értékelés lesz, az eredményhirdetést pedig 11.30 és 12 óra közölt tartják. A jelentkezéseket június 10- ig, tehát e héten péntekig (!) lehet írásban eljuttatni a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottságához (Szigetszent- miklós, Május 1. sétány 9.). A verseny helyén június 25-én 24 órától általános horgászati tilalmat rendelnek el. A verseny folyamán észlelt szabálytalanságokat a verseny végétől számított 15 percen belül lehet bejelenteni. Tévés mérlegelést azonnal reklamálni kell. A rendezőség egyébként a versenyen előforduló esetleges balesetekért semmilyen felelősséget nem vállal." Feloldották Megkaptuk az értesítést a nagykőrösi Kinizsi Horgász- egyesület vezetőségétől, amelyben leírják, hogy a szokásostól eltérően, az idén június 5-én oldották fel a város határában levő tőzegtavukon a ponty fogási tilalmát. A következő napokban tehát a helyi horgászrend megtartásával már lehet horgászni az említett vízterületen, ahová egyébként korlátozott számban vendéghorgászokat is várnak. Furucz Zoltán Vereszki János Képül a fenekező — a gombai tavon Veress Jenő felvétele