Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

I PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM 1983. JÜNIUS 1., SZEEDA A ceglédi Kossuth Termelő- szövetkezet tagságának zöme nem is olyan régen még kö­zei állt a nyugdíjkorhatárhoz. Az év végi számvetéseken a széksorokat megannyi agg foglalta el. A gazdaság veze­tősége igyekezett megkapasz­kodni minden szalmaszálban, hogy az ötről a hatra jusson a közös. A legutóbbi közgyű­lésen már elégedettebb volt a hangulat, s ifjabbak az ar­cok. Dicsérő mondatok hang­zottak el a nyolc szocialista brigádról, amelynek a tag­létszáma majdnem száz. Munka verseny-eredményei­kért mintegy 50 ezer forintot oszthattak szét. Egymástól függve — A pénz mindig jól jön, de megkérdezhetjük szinte valamennyiüket: az erkölcsi elismerést legalább ennyire igénylik. Nálunk pártfogója van minden szocialista bri­gádnak — említette Molnár István, a versenybizottság el­nöke — és az eredményekben ott a kollektív munka. Jó szél fújta a vitorlákat, amelyeket a vezetőség kedvező irányba fordított. A munka adta anyagi tá­masz, a biztonságérzet és a kitárulkozó lehetőségek ma­rasztalták az embereket, if- jították a tagság sorait. A brigádtagok átlagos életkora most úgy harminc esztendő lehet. Szinte a szocialista bri­gádmozgalom alakulása óta léteztek brigádok a szövetke­zetben. Ám az igazi kitelje­sedést, eredményekkel is alá­támasztva, csak hat-hét esz­tendeje jegyzik. — Sokféle feladat jut a kis közösségekre a gazdaságunk­ban. Vannak, akik a mező- gazdaságban, az állattenyész­tésben érnek el szép eredmé­nyeket, mások ipari üze­meinkben jeleskednek. A ver­senyszellemre az élet tanítot­ta az egymásra utalt munka- csoportokat. A jó értelemben vett függés egymástól az ön­kontrollt is erősítette. Cselek- vőek és szókimondónk az emberek. Akkor is, ha érde­keik elismeréséről van szó, akkor is, ha egymásnak van mondanivalójuk. Tavaly pél­dául a kollektívák egyhan­gúan kizártak soraikból két brigádtagot, akik sem munká­jukkal, sem magatartásukkal nem soroltak a többiek közé. Pihenőhely lesz Beszélgetünk a gazdaságról, a brigádokról. A Kossuth ta­valyi eredményei alapján A szövetkezet kiváló brigádja lett A József Attila brigád másodszor is ezüstkoszorús. Azért ezüst, mert csak épp oly jól dolgoztak, mint az előző évben. Mivel nem tet­tek többet az asztalra, nem léphettek magasabb osztályba. A tagok szakmunkások. Kar­bantartó kollektíva, vízveze­tékszerelőkkel, áccsal és te­tőfedővel, asztalossal, patkoló kováccsal. Mivel nem akad állandóan szakma szerint megfelelő munka mindany- nyiuknak, fregoliemberek let­tek: ki-ki több szakterületen is helytáll, hanga László bri­gádvezető a tsz pártvezetősé­gének tagja. A Március 15. brigád a gép- műhelyiekből és a traktoro­sokból szerveződött: szorosan összefügg a munkájuk. Az üzemcsarnokiak? A város ipa­ri egységeivel tartanak ered­ményes kapcsolatot. Pótko­csikhoz vonóhorgot, tárcsákat és más kisebb eszközöket ké­szítenek. Az építőipar az áll­ványozáshoz kellő és itt gyár­tott csőbilincsekre ezrével tart igényt. A színesfémöntők az EVIG-nek szállítanak alu­mínium és bronzelemeket. A brigád vezetője, Csendes Já­nos szakszervezeti főbizalmi és a gazdasági vezetőség tag­ja. A termelőszövetkezet te­rületi adottságai miatt, a Hu­nyadi szocialista brigád tevé­kenykedik a legszétszórtab- ban, ők juhászok. A városért is — Ebben az évben megint sok a dolgunk. A kollektí­váink visszajeleztek: a ke­mény időszakban keményen dolgoznak. Ami a hármas mozgalmi jelszót illeti, szo­cialista módon tanulni, élni és dolgozni, igyekeznek egyen­letes eredményt felmutatni. A gazdaság vezetősége minden tanulni szándékozót segít. Ha egy juhászunk autószerelő vagy egy lakatosunk pedagó­gus akarna lenni — hogy szélsőségeket említsünk —, sem kivihetetlen — állítja a Versenybizottság fiatal el­nöke. És a társadalmi munka? A Kossuth Termelőszövetkezet saját kebelén belül is bőséges a tennivaló, de a város is számít a brigádokra. Pártfo­golnak iskolát, óvodát és a közös feladatokhoz, nagyobb építkezésekhez az elsők kö­zött jelentkeznek. Most nagy fába vágták a fejszét. Van néhány hektárnyi, jó fekvésű, mutatós erdejük a város szé­lén, azt alakítják ki pihenő­parkká. Ültettek már sövényt; telepítettek tuskóasztalokat, eső elől pedig fedett mene­dékkel látták el a helyet. Kaptak egy kis darabot emel­lett Cegléd pihenőerdejéből, a Putrisarki kiserdőből is. Ügy határoztak; a Kossuth Tsz is felállítja saját erdei házikója, ott. A betonalapozást és /a többi munkát természetesén a szabad szombatokon végezték. K. Lakótelepi majális Jói mulatott sok száz gyerek Játékban nem ismertek tréfát Jön az asszonyság, a szája biggyesztős, fitymálós foko­zatra állítva: Jaj, hát azt hit­tem, lesz itt valami, olyan műsor, de nincsen semmi. Gyere, fiacskám, menjünk in­nen, veszek neked fagyit. A fiacskám persze nem fo­gad szót, nem is nagyon hall­ja ezt, gombszemeit mereszt- geti, beljebb furakszik, a föl­dön pattognak az üveggolyók. Több száz hirtelen nyíló vi­rággal lett teli az udvar. Akár a sűrű szálú kertben, csak kapkod a tekintet, egyik szebb, mint a másik. A gyerekek né­hány perc alatt elborították a Károlyi-lakótelepet. A felfor­rósodott belső udvar ismét megmutatta, mint már annyi­szor, hogy felnőttes fantáziá­val tervezték; a gyerkőcök já­téka, mozgása szertelenebb, röpködőbb, meseszerűbb, sem­hogy ki ne bújjon a terület vasalt, betonozott, homokkal szórt formáiból. Két keréken Nem sokkal két óra után szétpotyog a szakállas fiatal­ember körül csimpaszkodó gyerekfürt, s az átlagban mé­ternyi atléták elsüvítenek a sarki épület mellett. Egy kóla fölhörpintésére van csak idő, máris föltűnik a szemközti be­járatnál az élboly. Jó iram­ban róják az első kört, s ha a nyelvük nem is, a rágógumi azért már kilóg a szájukból. Hajrá, Attila — zendül meg az alkalmi szavalókórus. Tőzegbánya Zöldltalmon Terem gyékény és káka virág A fápsókksal feldnsílják A reggeli sugárözön elter­peszkedik a mély fekvésű, fü­zes, nyáras tájon. A csendet a markológép vízben meg-meg- akadó kanala zavarja meg, a motor alaphangja cseppet sem bántó. Az eltérülő fűzbokrok mélye értékes madárfészkeket rejt, benn a védett emelkedőn, egy kis szigeten néhány napos vadkacsák próbálják hangju­kat, szárnyukat, ízlelgetik, mi­lyen is az élet. Tőzeggé ég A tojó hívó hangjait a tu­dós Konrad Lorenz bizonyára értené, hiszen ő behatóan fog­lalkozott az állatok viselkedé­sével. A bodzabokrok fanyar és tömör illatú virágjukat kí­nálják, a pollenszemek orrba csapódó ezrei tüsszentésre inge­relnek. A magányos nyárfán hosszú farkú és majdnem feke­te madarak tanácskoznak. Szarkáék megbeszélik a napi tennivalókat, nem örülnek az ember közeledtének. Felröp­pennek, szinte ravasz hangon nevetik az arra járót, akit, ha sikerül elcsalni, utána vissza­térhetnek a kedvelt helyükre. Talán a szarkatáncot beszé­lik meg, melyről olyan kedve­sen szoktak énekelni a gyere­kek? Ha mégsem, akkor biztos a közelben van fészkük, s azt védik az idegentől. Különös szarkaélményem volt, mikor egy Cegléd környéki tanyának üres helyiségébe léptem, nem tudva, hogy azt elfoglalta 25— 30 szarka. A megleoetésszerű látogatásra megtámadtak a ma­darak, szinte emberi volt ez a megnyilvánulásuk. A zöldhalmi tőzegbánya el­hagyott aknáiban szépen dísz­ük a kákavirág és a sokkal értékesebb gyékény. Eme fa­jok nagyon fontosak, mert ezek folytonos pusztulása, újrasar- jadása biztosítja azt a nagy tömegű zöldanyagot, mely majd néhány ezer év múltán ismét tőzeggé ég el. Oxigén­szegény, oxigénmentes közeg­ben ugyanis lassan megindul a növényi részek elszenesedé- se. A vízimadarak tollazatán gyakran megtapadnak a hal­ikrák, így a különféle vadvi­zekre könnyen elkerülhetnek a ritka halfajok is. A snecik nagyon kellenek a vizekben, mert ezek a ragadozó halak fő táplálékai. A vízipók itt nem is csudapók, hisz halálos veszedelem fenyegeti, könnyen elkaphatja a leselkedő kecske­béka. Az apró bókák is talál­nak ízes és kövér falatokat, szúnyoglárvát, vízibogarat. A csíkbogarak vidáman nyarga- lásznak a vízben, könnyen te­hetik, kevés ellenségük van. A tőzegbánya kitermelése nagyon szolid, ha csak a számszerűséget vizsgáljuk. 250 mázsa natúrtőzeg kerül a csil­lékbe, ezt szárítás után meg- őrlik, mert sok benne még a •nagyobb növényi maradvány, amit nem szeretnek a kerté­szek. A zöldhalmi tőzeg ugyanis geológiai értelemben igen fiatal. Parkba is jut A termelt tőzeg nagy részét a Parképítő és Kertészeti Köz­üzemi Kisvállalat a parkosítá­si munkáknál felhasználja. Ügy 50 mázsát emellett táp­sókkal dúsítanak fel, zsákos csomagolásban kerül forga­lomba. Mázsánkénti ára 117 forint, a fóliazsákokba ötven kiló fér, ami igen nagy meny- nyiség. Talán jó lenne kisebb adagban is forgalmazni, is­merve a városi igényeket. A tőzeg lazítja a föld szer­kezetét. Fertőtlenítő tulajdon­sága főleg a lakásban levő vi­rágcserepek földjébe keverve igen fontos. Az itteni tőzeg elég meszes, de a savanyú tő­zegből szinte minden növény­faj számára keverhető megfe­lelő virágföld. Száraz a levegő A virágokkal bajlódni nem szerető, azokat nem ismerő, de virágokat kedvelő emberek számára találták ki néhány éve a konzervvirágot. Ez olyan virágföldkeverék, melybe már a különböző időben fejlődő és virító fajok magvai is benne vannak. Nos ettől még messze vagyunk, hogy itt a kereske­delem foglalkozzék vele, de hogy a virágföld iránt növek­szik az igény, az az emberek növekvő szépigényét kicsit iga­zolja. A legjobb virágtápszerekre azért szükség van. Ott, ahol központi fűtés és gázkonvektor szárítja a lakások levegőjét, gyakran nem a tápsókon mú­lik, hogy a virágok kornya- doznak: szenvednek a száraz levegőtől. Az ilyet csak a pozsgás növények, például a kaktuszok viselik el könnyeb­ben. A párologtatóedények el­helyezése. a növények alulról való öntözése javítja a szoba­növények életerejét. A túl tőzeges talaj sem jó, ajánlatos tiszta fekete földet keverni hozzá, hogy a gyökér­zet a vizet könnyebben felve­hesse. Surányi Dezső Beiratkozás júniusban Jut hely az óvodásoknak Az utóbbi hetekben sokan keresték fel már a ceglédi óvodákat, a beiratkozás ide­jéről, módjáról érdeklődve. Mint a városi tanács művelő­désügyi osztálya jelezte, az 1983—84-es óvodai tanévre június 6-a és 10-e között tartják meg a jelentkezők ösz- szeírását. Óvodába minden olyan gye­rek bekerülhet, aki betöltötte a harmadik életévét, testileg és szellemileg egészséges. Óvodai nevelésben a hatodik életévének betöltését követő szeptember első napjáig szesülhet — így fogalmazták meg az óvodai rendtartásban Azok az édesanyák, akik a gyermekgondozási szabadság letelte után, év közben sze­retnék gyermeküket az óvoda gondjaira bízni, mivel ők munkába állnak, szintén most, június 6—10-ig kérjenek fel­vételi kérelmi lapot az óvo­dában, ahová csemetéjüket beíratni szánják. A kitöltött lapot az óvoda vezetőjének kell átadni. A felvételről bizottság dönt. A felvett gyermekek névsorát július 4-én minden óvodában kifüggesztik. Azok a gyere­kek, akiknek a neve a lis­tára került, szeptember 12-től óvodába járhatnak. Jelentkez­niük kell azoknak is, akik előzőleg bölcsődések voltak és most cseperedtek óvodás kor­ba. Indul a lakótelepi, egynapos lótaxi A piramisnak nevezett, ki­kövezett dombocska tövében két komoly bácsi repülőgép- modelleket meg irányító mű­szereket rakosgat, csavargat, szerelget. Kissé kelletlenül te­szik, tán mert nem röpíthet­nek, túl erős a szél. Kár pe­dig, mert rengetegen kíván­csiak a szép testű kis légi ha­jóikra, és minden bizonnyal építésük, kezelésük tudomá­nyára is. Cserebere Az árnyékos oldalon, a sor­ház talpánál gyülekeznek a leendő biciklis virtuózok. Kú­pok közt kanyarogni, pallón átzöttyenteni, téglák szűk ré­sein átvezetni a kerekeket — mindössze ennyi a feladat, ám csak látszólag könnyű. A kisebbek félénkek, de hadd bajlódjanak, jó gyakorlat ez. Egy erkélyhang (nyilván szü­lői) föntről: Csabikám, Csabi- kám, nem megmondtam, hogy a kisebb kerekűvel menj. Jaj, jaj, el ne üsd a téglát! Mon­dani sem kell: azon nyomban elüti. A hangszórók két újabb ver­seny hírét röpítik a fülekbe. Az állomás felőli szegletbe hullámzik át a sereg. Te, fi­gyelj csak, ezt most én nye­rem — súgja a szőke pöttöm. — Kekem van otthon két vá­ram is műanyagból. Nekiesik, árkot ás, falat húz, bástyát ta­paszt. De nem ő nyer. Azért a homokvár még is csak más. Közben fölvidult a járda is, az apró mesterek térdelve, guggolva rajzolták tele. Fűvé, fává, virággá, hajóvá, házzá meg ezerféle kedves vonallá, folttá porladt szét a töménte­len színes kréta. Olyan szép, hogy vétek rálépni. Egy pillanatkép, ml is lel­hető még a téren: friss cuk­rászsüteményért, üdítőért áll­nak sort az egyik sátornál, a másik gyerekkönyveket kínál, a beugróban vattacukrot ont a gép, a piramis közelében megunt játékok cserélnek gaz­dát, odébb cigánykereket hány­nak, talicskáznak csapatostul, s dong a dühöngő a jól meg­lőtt labda nyomán. A legnagyobb sikert mégis a lótaxi aratja. Két megtermett, szürkés-foltos paci húzza a kis­kocsit. Boldogan integet, aki fölfért, hisz a menetrend sze­rinti járattal gurulhat egy nagy kört a lakótelepen. Már nem is érdemes számolni, hány fordu­lót tett meg a fogat, a gyerekek hamar megkedvelték a sétako­csikázást, mindunton elözönlik a taxiállomást. Szól a fúvós Maradt még hátra látnivaló, s meghallgatásra érdemes: á bohócparádé és a fúvóskoncert. Kellemes, jól időzített részletei a gyermeknapi majálisnak. De emlékké talán az válik, ami­ben a gyerekek tevőleg, kézzel, lábbal részt vehettek. Apró, egyszerű, térhez, időhöz nem kötött ötletekből keveredett össze a műsorkupac. S mégis csudajó volt! Varga Sándor Hozzáértve szerelték Elkészült a nővérhívogató Ä betegszobában is zene szól Cegléden a szociális beteg­otthon idős lakóinak már nem egyszer szereztek örömet a katonák, a Münnich Ferenc KISZ-alapszervezet most új­ból hallatja hírét: köztük és az otthon vezetősége között együttműködési megállapodás született. A katonák a szociális be­tegotthon négy pavilonjában kábeles rádiórendszert építet­tek ki. Nagy segítség ez, hi­szen így a fekvő betegek Is hallhatják a rádió műsorát, lehetőség nyílik ünnepségeken a hangosításra — ez azért is fontos, mert idős korra sok ember hallása romlik — és zene szolgáltatására. Megtervezték és elkészítet­ték emellett egy másik fontos vonal, a nővérhívó orifon- rendszert. Sok órás társadal­mi munka volt ez. A hívó- rendszer fölött 1 védnökséget vállaltak, gondját viselik ez­után, karbantartására, javítá­sára mindig készen lesznek. Az együttműködési megálla­podást a betegotthon vezető­sége nevében Plangár József- né intézetvezető, a KISZ- alapszervezet nevében pedig Varga Ferenc titkár írta alá A megállapodás új fejezettel bővült, miszerint a katona fia­talok a szociális betegotthon kulturális rendezvényeinek le­bonyolítását rendszeresen se­gítik, amiben csak lehet. H. I. Fogy a fagyi Cegléden a májusi, nyár­meleg napokban üdítő italok­ból és fagylaltból sok fogyott* szinte szúrópróba volt, hogy ugyan, győzi-e a kereskede­lem, a vendéglátás, ha az iga­zi nyár beköszönt. A tapasz­talatok nem rosszak. Bevált a réginél sokkal veszélytelenebb fagyigyártási mód, a por és a konzerv alapanyag használata. A Károlyi Mihály lakótele­pen élő több ezer család nem vette rossz néven, hogy a Kos­suth Ferenc utcai ABC-kis- áruház büféiében a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat a nyári sze­zonra krémfagylaltkészítő és adagoló gépet állított üzembe. A fagyisnak ott is jő forgal­ma van. _______ Va sárnap vásár Országos állat-, kirakodó- és autóvásár lesz Albertirsán vasárnap, június 5-én. A vá­sárra vészmentes helyről fel lehet hajtani az eladásra szánt jószágot. ISSN Oias—3500 (Ceglédi HirU A Kossuth Tsz-ben • • Osszekovácsolódottközösségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom