Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1983. JÜNIUS 5„ VASÁRNAP Tésáfél Verőcemarosig Felkészülés a málnaszezonra Jó termésre számíthatunk A váci járásban alig akad család, amely ne termelne néhány vagy néhány száz négyszögölön málnát. Ami egyáltalán nem tartozik a könnyű foglalatosságok közé. Aki valaha is próbálkozott vele, az tudja, hogy milyen nehéz munkával kell meg­művelni: kapálni, metszeni, szüretelni. Mégis szívesen foglalkoznak vele azok, akik megtehetik. Minden évben ugyanakkor, a málnaszedés idején veszik ki a szabadsá­gukat. A család apraja-nagy- ja az érés idején kora hajnal­tól kint szorgoskodik a bokrok között és szemezi az apró, fi­nom ízű gyümölcsöt. Közös telepítés A bogyósok a termelőszö­vetkezetekben sem veszítették el jelentőségüket. A járási szövetkezetek jellemzője még ma is az, hogy aránylag kis területen sok embernek kell munkát adniuk. Ezért családi művelési alapon / Tésától — Verőcemarosig virágzik a málna és ribizke termelése. Jó is, hogy sok száz család vállalja a termesztést, mert általában első osztályú ex­portcikkről van szó. A felvá­sárlás és feldolgozás előkészü­leteiről kérdeztük meg az il­letékes szövetkezeteket, vál­lalatokat. — Mint ismeretes, a kosdí Lenin a fóti Béke Termelő- szövetkezettel egyesült. A térségben váci kerület elneve­zéssel önállóan gazdálkodnak. A négy főágazat egyike a ház­táji — mondja Posta Péter, az ágazat főmérnöke. Változatlanul élénk az ér­deklődés a területünkön a málna iránt. A felvásárláson kívül jelentős segítséget ad szövetkezetünk a termelőknek. Például ősszel 24 ezer darab, ez év tavaszán pedig 10 ezer málnasarjat adtunk kedvez­ményes áron tagjainknak. A háztáji termelésben kiadott huszonöt hektárnyi ültetvényt a vállalkozókkal közösen tele­pítettük. A szövetkezet első­sorban a málnás sorközi talaj­művelését, növényvédelmét és műtrágyázását végzi el. Ebben az évben a főágazat legjelentősebb feladata a gyü­mölcsök forgalmazása. Fel- vásárlási tervünk málnából nyolcszáztíz, fekete- és piros- ribizliből nyolcvan-nyolcvan és meggyből húsz tonna. A bogyósgyümölcsöket a Duna­keszi Hűtőiparnak és Kon­zervgyárnak, valamint a szo­bi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalatnak adjuk át. Folyamatos átvétel — A termelőkkel málnára és feketeribizlire még kötünk szerződést, de pirosribizlire már nem. Sajnos ezért a ter­mékért a felvásárlók olyan árat kínálnak, ami a termelő- Ket valószínűleg nem fogja kielégíteni. Számítunk arra, hogy bejelentések, kérelmek, reklamációk az idén is érkez­nek majd hozzánk. A felvásárláshoz szükséges feltételeket mindenesetre igyekeztünk megteremteni. Az író mindig hazaérkezett Hűséges rzövetségeskéd A Móricz Zsigmond-emlékkiál- lítás a HAGY-ban, 1979. Balról jobbra: dr. Koncz Károly, Szlezák István, Fábián Zoltán, Barti Károly. Az egyik utolsó koronata­núja volt a közelmúlt irodal­munknak. Ismerte belső fe­szültségeit, hisz mint kor- és nemzedéktárs három évtizedet töltött a Magyar Írók Szövet­ségében, mint ügyvezető, de mindent intéző titkár. Nem volt az országnak olyan sar­ka, ahol ne ismerték volna. Mindig úton volt, de minden­hová haza érkezett. Ö tartot­ta egybe a vidéken munkálko­dó irodalmunkat, és benne is kereste az új tehetségeket. Ki­szolgált a három évtized alatt több írószövetségi elnököt. Így Veres Pétert, Szabó Pált, Dar­vas Józsefet, Dobozy Imrét. Az új választásoknál már nem tu­dott a csapatban maradni. Je­lentkeztek életében a fáradé­konyság, az elhasználódás tü­netei. A fontosabb társadalmi- irodalmi stallumait ugyan megtartva. Hétről hétre találkoztunk az ország különböző területein, vagy ha másképpen nem, te­lefonon beszélgettünk az iro­dalom ügyes-bajos dolgairól. Mert mindig volt „ügye”. Mes­tereink iránt érzett szeretetünk és azoknak reánk hagyott örök­sége kötött egybe. Az elmúlt év kora tavaszán leányfalui ott­honában, családostól csendes eszegetés-poharazgatás közben arról beszélgettünk: milyen hasznos dolog lenne megjelen­tetni a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában 1970-től elhang­zott beszédeket. Ezeket a tovatűnő idő már értékállónak és megismátelhe- tetlennek nyilvánította. Már az év augusztusában az Új Auró­rában — ahol ő szerkesztőbi­zottsági elnök volt — meg is jelent, közös gondozásban Dar­vas József 1972-ben, Vácott mondott beszéde, kiegészítve Féja Gézának és Czine Mi­hálynak a tanulmány felolva­sásával, amit az itt ünneplő 60 éves Darvas József köszönté­sére írtak. De szándékunkban volt megjelentetni Móricz Zsigmond volt' két belső mun­katársának, Féja Gézának és Jócsik Lajosnak is fontosabb, itt. elhangzó előadásait. Sajnos, ez már nem valósulhat meg. Fábián Zoltán halála nagy vesztesége irodalmunknak. Olyan zsánerű ' embertől kell elbúcsúznunk, aki „aprómun­kát” is vállalt és tudott végez­ni. Fáradhatatlanul; elsősor­ban másokért fáradozott saját írói becsvágyát félretéve. Visz- szaemlékezéseit — miképpen Fülep Lajos is gondolta — nyugállomány csendesebb ide­jére hagyva, ö a szigligeti ár­nyas fák oltalmat nyújtó bé­kéjét és a leányfalui otthonát választotta erre. Búcsúzunk tő­le, a Híradástechnikai Anya­gok Gyára, akik közé hűséges ,,szövetségesként” az évek hosz- szú során ellátogatott, ahol az irodalmat szerető munkások mint törzsgárdatagot mindig szeretettel fogadták. Petővári Gyula Kosdon négy, Vácott és Rú­don egy-egy, Pencen két fel­vásárlótelepen lesz gyümölcs­átvétel. A rekeszek huszonöt százalékát előre kiszállítjuk. Bízunk a három átvevő vál­lalat korrektségében, pontos­ságában. Reméljük, hogy sem mennyiségi, sem minőségi vi­táink nem támadnak az átvé­telek során. — Területünkön hat község­ből vásárolunk fel málnát — mondja Vadász György, a Vác és Környéke Áfész mezőgaz­dasági főosztályának vezetője. — Az előzetes szerződésköté­sek alapján a kistermelőktől mintegy huszonnyolc vagon­nal vásárolunk fel, melyet több feldolgozó vállalathoz továbbítunk? A szerződéskö­tések során négy osztályban hirdettük meg az árakat. Az extrát harmincnégy, a guru­lóst huszonkilenc, a rekeszest huszonhét és a lémálnát hu­szonnégy forintért vásároljuk kilogrammonként. A szedéshez ládákat adunk ki. Átvételi szünnapot hétfőn tartunk. Szombaton és vasár­nap is átvesszük a gyümöl­csöt. Nem ér váratlanul ben­nünket a korábban kezdődő málnaszezon, megszerveztük a folyamatos szállítást. Mindent időben — A gyümölcsszezonra való felkészülésünket igazgatósá­gunk a közelmúltban megtár­gyalta és azt jónak értékelte — tájékoztat Kárpáti Róbert, a szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat osztályvezető­je. A gépeink, berendezéseink felújítása, karbantartása ma­radéktalanul, időben megtör­tént. A feldolgozás folyamatos lesz a vállalatnál. Szombaton és vasárnap is dolgozunk. A szükséges alapanyagot gyü­mölcsfajtánként szerződéssel lekötöttük. A bogyós gyümöl­csök többségét a tulajdonos szövetkezetektől vesszük át. Ez a nap huszonnégy órájá­ban, a közös ütemezés szerint történik. A vállalat huszonöt termelővel és szállítóval áll szerződéses kapcsolatban. Surányi János Alkotó módon, szenvedéllyel V Az életút jelzőtáblóiN A telefonvonal végén nyu- godt férfihang szólal meg. — Józsa Kálmán vagyok. — Gratulálok a Közép Du- nr.vidéki Intéző Bizottság ál. tál adott kitüntetéshez. A szép emlékplaketthez. Ebből az al­kalomból szeretnék önről írni. — Szó sem lehet róla. Ezt nem én, hanem rajtam keresz­tül a Dunakanyar bal parti társadalmi munkásai kapták. Félóra múlva már a lakásán próbáltam meggyőzni arról, hogy ő kapta a kitüntetést a terület fejlesztésében szerzett maradandó érdemeiért. — De itt minden a közös munka eredménye. Ha már írni akarunk, írjunk erről... meg errő}... meg erről — ra­kott elém leveleket, költségve­téseket. Egy levél került a ke­zembe. A napokban írta ifjú Homoki Nagy István a Ma­gyar Madártani Egyesület ne­vében, hogy ötven gyermek ré­szére a Börzsönyben kéthetes természetvédelmi táborozást tartanának. Madártannal, ro­vartannal, botanikával, geoló­giával foglalkoznának, de anyagi gondjaik vannak. Józsa Kálmán lelkesen ma­gyarázott: — Ilyenekre kell felfigyelni. Egy költségvetés rovatait né­zegettem: Az Idegenforgalmi Alap 13 millió forintot adott a Dunakanyar bal parti terü­let fejlesztésére. Benne a váci ligeti szabadidőközpontra fél, a királyréti vízműre négy, a gödi hőforrásra közel kétmil­liót, de sorolhatnám a közsé­gek mindegyikét. — Nem a 13 millió forint a lényeg — mondta a közel het­venévesen is egyenes derék­kal, fiatalosan járó ember —, hanem az, hogy a tanácsi, a társulási hozzájárulásokkal, de főként a társadalmi munkák-, kai ez az összeg nálunk a há­romszorosára nő. Ebben 37 tervfeladat van, amivel a táj gazdagodik. Sikerült megolda­nunk a fürdésre már nem al­kalmas dunai strandok gond­ját is. Közel másfél millió fo­rint támogatással a strandokat pihenőhelyekké, napozókká alakítjuk át. A többi írásba csak bele- belelestem és próbáltam meg­jegyezni, amit aláhúzott, ki­emelt: „Közös gondolkodás”, „Rajtunk múlik”, „Együttes erővel”. Kivágott újságcikke­ket mutatott. Mind arról szól, hogy a városban és a járásban sok-sok ember vállvetve e tá­jat az alkotás és a pihenés szolgálatába állította. T/ érdezi, hogy mennyien vagymik. — folytatta Józsa Kálmán. — Nevük fel­sorolására kevés lenne az új­ság. Kérdezi, hogy miért tesz- szük? Hogy itt a Börzsöny er-> dejében, a Duna partján, a természet tiszta forrásánál újabb erőt gyűjthessérték az emberek hivatásuk folytatásá­hoz. Néztem rá. Három évtized­del ezelőtt, amikor kocsi híján közösen tapostuk a sarat az egyik falutól a másikig szalad­va, mint a járás tanácselnök­helyettese ugyanilyen lelkesen beszélt a közösség erejéről, a béke és az építés oszthatatlan­ságáról. \T/ égül is nem mondott ma­' gáról semmit. Annyit tu­dok róla, hogy a tanácsok megalakulásától nyugdíjazta­tásáig a váci járás tanácsel­nök-helyettese volt, utána a DIB, majd a KDIB Dunaka­nyar Bal parti Területi Bizott­ság titkára. Azóta példás kap­csolatot teremtett a termé­szetvédelmi, a természetbaráti, a madártani, az erdészeti, a helytörténeti csoportokkal, ta­nácsokkal, társulásokkal. Kö­zös programokat dolgoztak ki, tervek váltak valóra, ismerte­tőket, térképeket, túrajavasla­tokat adnak az ide látogatók kezébe. A Börzsönyben szám­ba vették és kitisztították az összes forrást. A Duna bal partjára ligeteket, játszótere­ket, parkolókat varázsoltak. Két tornapálya, hárorr sípá­lya épült. Számtalan útjelző táblával, pihenőházzal színe­sedett ez a táj. Királyrét, Tö­rökmező, Kisinóc kiránduló­központ lett, Börzsönyliget dí­sze az úttörővasút, a környék a festők és fotósok eldorádója. Így teljes a kép a város és a járás „Kálmán bácsijáról”. Mészáros Gyula Konferenciára készülve Oltárok tanácskozása Ezekben a napokban tartják úttörővezetői értekezleteiket a pedagógus úttörővezetők. A tanácskozások középpontjába a gyermekek szabad idejének élmánydúsabb megszervezése kerül. Az úttörőszövetség cél­kitűzései megvalósításához a pedagógus úttörővezetők mun­kája mellett mind jobban kí­ván építeni a szülők, felnőttek támogatására is. Az úttörőcsapatok most zaj­ló értekezletein megválasztott küldöttek képviselik csapatu­kat az ősszel sorra kerülő vá­rosi, megyei úttörővezetői kon~ ferenciákon, ahol a feladatok kijelölése mellett a vezető tes­tületek megújítására is sor ke­rül. Az úttörővezetők országos kőnferenciáját december ele­jén Miskolcon rendezik. \ Búcsú a nyomdától A Pest megyei Nyomda Vál­lalat Dózsa György úti köz­pontjában baráti hangulatú ün" népség keretében búcsúztatták a nyugdíjba vonuló Szabados Józsefnét. A nyomda egyik legrégebbi dolgozója köszönt el munkahe­lyétől. Berakónőként 1955 óta dolgozott a Géza király téri, majd a kisváci üzemben. Két­szer kapott a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. A vállalatvezetés nevében Telek István műszaki vezető, közvetlen munkatársai képvi­seletében Gombik László cso­portvezető búcsúzott Szabados József nétól. _____________ Hal k szavakkal, határozottan Győztes gimnazisták A Sztáron Sándor Gimná­zium diákjai közül ebben az évben két negyedikes: Runyo Anna a földrajzból harmadik, Megyeri Sándor a fizikából rendezett országos középisko­lai versenyek döntőjében tize­dik lett. Újvári Sándor első­éves tanuló pedig szorgalma­san készül fizikából a június közepén sorra kerülő országos versenyre. — Szép helyen, Verőcema­roson lakom — mondja Hu­nyó Anna. — Talán ezért sze­rettem bele a természetföld­rajzba. A tantárgyat csak az első két évben tanultuk köte­lezően, a harmadik és a ne­gyedik osztályban én fakulta­tív oktatáson gyarapítottam ismereteimet, Pinke József ta­nár segítségével. Az országos középiskolai ta­nulmányi verseny döntőjén egy előre kiválasztott témával kellett részt venni. Én az 1950 —80. közötti időszak cukorré­pa-termesztését dolgoztam fel. — Ezek szerint a kutatással is foglalkozol? Mese és fantázia a betonon — Igen, más témában is próbálkoztam. Ha tehetem, gyakran beutazom Budapest­re a mezőgazdasági könyvtár­ba egy-egy szakirodalmi mun­káért. — Ennyi önként vállalt feladat mellett mire jut időd? — Sokat járok kirándulni, gyakran kerékpárral is. Meg­nézek egy-egy jó filmet, de ha tehetem, olvasok. Az osztály KISZ-alapszervezetében meg­ismertem a csoportmunka hasznát. Szívesen veszek részt vitákban, mert azokból sok tanulságot lehet leszűrni. — Hogyan tovább? — A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem föld­rajz-biológia szakára jelent­keztem. Mindenképpen taní­tani szeretnék, mert ezt ér­zem hivatásomnak. Megyeri Sándor tgy beszél a fizikáról. — Már a vácdukai általános iskolában is szívesen foglal­koztam ezzel a tantárggyal. Itt a gimnáziumban Sripecz- ky Gyula tanár aztán véglege­sen megszerettette velem. Egy kisebb könyvtárnyi szaikiro- dalmat olvastam már el. Számtalan feladatot oldottam meg. Budapestre a Kossuth Lajos klubba, majd az Eötvös Gimnáziumba jártam előadá­sokra, foglalkozásokra. — Hogyan látod hasznát a szorgalmadnak? — A Műszaki Egyetemre ké­szültem és az országos tanul­mányi versenyen elért helye­zésem alapján csak felvételi elbeszélgetésre kell mennem. Nagyon bízom . abban, hogy a következő tanévben már ott folytathatom a tanulást. A halk szavakkal, határo­zott nézeteket valló diákok­ról hamar kitűnt, hogy néhány nap múlva joggal nyilvánít­hatja éretté őket az a bizott­ság, amely előtt számot kell adniuk tanulmányaikról, fel- készültségükről, hogy tiszta szívvel, ahogy az élet rendje megkívánja hivatást válassza­nak maguknak. Surányi János Árra is jó a Duna-parti Ady Endre sétány betonja, hogy a gyerekek telis-tele rajzolják. A szabadtéri rajztábla kedvenc szórakozóhelye a gyerekeknek Iványi Károly felvétele (Elmarad a KofS-esf A váci búcsú rendezősége közli, hogy Hofi Géza beteg­sége miatt a június 5-én este 7 órára, a Technika Házába hirdetett műsor elmarad. .ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom