Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-05 / 132. szám
6 Sw»-« f x/unap 1983. JŰNIUS 5., VASÄRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: ' PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Radiátor Rendszeresen olvasom a Pest megyei Hírlapot, s szeretném, ha egyszer nekem is segítséget nyújtanának. Régóta szeretnék dunaújvárosi lemezradiátort vásárolni, de bárhol érdeklődőm, azt a választ kapom, hogy hiánycikk, nem kapható. Bejártam az egész környéket, de sehol sem sikerült szereznem. Állandóan reklámozzák, de kapni sehol nem lehet... Módos István Túra ★ Az őszi-téli hónapokban nagyon sokat foglalkoztunk azzal, hogy nem lehetett alumínium radiátorokat kapni. Akkor az illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy ez a termék valóban hiánycikk, de nemcsak azért, mert keveset gyártanak, hanem mert a fűtőberendezések iránti érdeklődés idényjellegű, különösen ősszel nagy a kereslet. Reméljük, olvasónknak sikerül radiátort szereznie, hiszen már itt a nyár, s ha hihetünk a szakmabelieknek, ilyenkor csak kevesen korszerűsíttetik a fűtésüket, ezért a kínálatnak növekednie kell. Lapunkban nem egyszer megadtuk már a címet, ahol leginkább érdemes érdeklődni, de bizonyára elkerülte a figyelmét. Keresse fel az Aluker Vállalat áruházát Budapesten, a X. kerület Keresztúri út 39—41. alatt. árusítanak. Javasoljuk, hogy vigye magával az egyik tönkrementet is, mert nemcsak átmérőjük szerint különböznek egymástól. Központi Kerekek Van egy gyermek-sportkocsink, de sajnos, a kerekei tönkrementek. Maga a kpcsi egészen jó, megfelelne még, de kerekek nélkül használhatatlan. Nagyon sok helyen kerestem már alkatrészt, de sehol sem kapok. Kérem, segítsenek a beszerzésben. P. A-né Vác ic A Tri&l csak kocsikat forgalmaz, alkatrészeket nem. A Fémbútor Ipari Szövetkezet csak egyfajta sportkocsi gyártásában vesz részt, de ez valószínűleg nem az a típus, amely olvasónknak kell, ennek ugyanis nem egyformák a kerekei. Keresse fel a Vasért 1. számú boltját (Budapest, VIII. Üllői út 32.), ott többféle kereket Miután ezt kijavították, újra jelezte a lakosság, hogy az antenna nem működik. A szerelő ki is ment, de nem tudott bemenni abba a lakásba, ahol javítania kellett volna, ugyanis csak a gyerekek tartózkodtak otthon, s nem engedték be a szerelőt. Kiderült, hogy hozzányúltak az antennához, az zárlatos volt, de május 28-án megjavították, s most újra tudják nézni a televíziót. Kiss József kéri a gödöllői lakosságot, hogy ha valamilyen problémájuk van, s úgy érzik, az illetékesek nem intézkednek, forduljanak bizalommal a vállalat vezetőihöz. Árvalányhaj Gödöllőn lakunk, a Stromfeld sétány 10. számú házban. Ebben a 10 emeletes épületben a hármas számú lakásokban élők már legalább egy hónapja nem tudnak televíziót nézni a központi antenna hibája miatt. Ezt bejelentettük a Városgazdálkodási Vállalatnál, ahol közölték velünk, hogy tudnak erről, de nem tehetnek semmit, mert az antennát másodállásban egy aszódi vállalkozó tartja karban, de nem tudnak vele kapcsolatot teremteni. Többen szerelőt hívtak ki a szerviztől, de segíteni az sem tudott, közölte, hogy a készülékeknek semmi baja, az 'antennát kellene megjavítani. Nem értjük, miért nem keresnek más megoldást az antennák karbantartására, ha a mostani ennyire nehézkes? Dr. Puskás Andrásné Gödöllő ★ A panasz ügyében megkerestük a gödöllői városgazdálkodási vállalatot. Kiss József igazgatótól megtudtuk, hogy téves az az értesülés, mely szerint a központi antennák karbantartóját nehéz elérni, ugyanis Gödöllőn lakik, sőt, helyben is dolgozik, s a hibákat a lehető legrövidebb időn belül kijavítja. Abban az épületben, ahol olvasónk is lakik, az utóbbi egy hónapban két ízben is meg kellett javítani a központi antennát. Első alkalommal a baj az volt, hogy a vezetéket valaki elvágta. Nem árt az óvatosság Sokba kerül ez maguknak... Érdi levélírónk esete ismét óvatosságra int: ma is megesik, hogy csalók járják az utcákat, s becsengetnek a házakba valamilyen ürüggyel. Olvasónkat egy álellenör kereste fel a késő esti órákban, s kétszáz forint büntetést követelt helyszíni bírságként a ház előtt tarolt fahalom miatt Levélírónknak talán az volt a szerencséje, hogy rendelkeztek közterület-foglalási engedély- lyel, s mert tudták, hogy tiszta a lelkiismeretük, nem voltak hajlandók fizetni, hanem kérték az ellenőrként bemutatkozó ember igazolványát. Ö meg is mutatta, de csak kellő távolságból, s nfem akart semmiképp bemenni a házba, hiába invitálták, hogy kerüljön beljebb, ott megbeszélhetik a dolgot, s az igazolványt is tüzetesebben szemügyre vehetik, hiszen odabent világos is van,- meg szemüveget is találnak. Egyre gyanúsabbá vált. ugyanis ahelyett, hogy bement volna, mérsékelni kezdte az árat, a korábbi kétszáz helyett már százzal is beérte volna. Olvasónk továbbra sem mutatott semmi hajlandóságot arra, hogy fizessen, ekkor az álellenör fenyegető hangsúly- lyal azt mondta: Sokba fog ez kerülni maguknak! Valamit felírt a nála levő mappába, és a motorjára ülve távozott. Olvasónk az eset után bement a helyi tanácshoz érdeklődni, de ott nem tudtak semmiféle ellenőrről, aki a személyleírásnak megfelelt volna, így hát egészen nyilvánvalóvá vált, hogy a bírságolni vágyó ismeretlen csaló volt. Megkérdeztük ez ügvben a Pest megyei Rendőr-főkapitányság illetékeseit, s a következő választ kaptuk: olvasónk nagyon helyesen járt cl, amikor arra kérte az idegent, hogy igazolja magát, sőt jogában állt volna még az is, hogy feljegyezze az igazolvány számát és az abban levő adatokat. Jó lenne, ha mindenki ellenőrizné azokat a polgári ruhás ismeretleneket, akik hivatalos személyként mutatkoznak be. Feltétlenül kérjék: igazolják magukat; s ne elégedjenek meg azzal, hogy messziről felmutatnak egy igazolványt, hanem azt vegyék alaposan szemügyre. Több hivatalos szerv képviselőjének van joga a helyszíni bírságolásra, de ne feledjük: akinek joga van erre, annak arra is módja van, hogy a pénz átvételét hivatalosan igazolja. Bírságot csak átvételi elismervény ellenében fizessünk, vagy kérjünk csekket, amelyen postán is el- küldhetjük a szükséges összeget. Nem árt az óvatosság, hiszen sok esetben valóban ellenőrök keresnek fel bennünket, de az is megeshet, hogy A Pest megyei Hírlapban olvastam arról, hogy az árva- lányhaj repíti a magjait. Már régóta szeretnék árvalányhaj- maghoz jutni, ezért kérem a szerkesztőséget, ha lehet, küldjenek nekem borítékban néhány szem magot. Fidel Lajos Vác ★ Hiábavalónak bizonyult minden Igyekezetünk, nem tudunk segíteni olvasónknak. Tény, hogy az ár- valányhaj elszórja a magjait, de senkit sem találtunk, aki összeszedte volna ezeket. Érdeklődtünk több helyen is, de sem a kertészek, sem a természetbarátok nem tudtak felvilágosítást adni. S bár kiderült az árvalányhajról, hogy nem gyógynövény, a Herbária egyik dolgozója emlékezett arra, hogy gyermekkorában a falu melletti hegy tetején szedtek belőle. Petőfi szerint viszont éppen az Alföldön tenyészik a bús árvalányhaj — nem tudunk egyebet tanácsolni, mint azt, hogy keressen vadon termő árvalányhaj at, s ültesse el a kertjében. Talán életben marad, s ott helyben szórja majd el a magjait. Kirándulások A családi kirándulásoknak igen nagy a jelentősége. Statisztikai felmérések bizonyítják, hogy egy-egy hétvégén ezrek, sőt tízezrek keresik fel a Buda-vidéki erdőket, s a természettel ismerkedők száma hétköznapokon is jelentős. Gyakran beszélgetek lelkes környezetvédőkkel, erdei munkásokkal, akik maguk is okos és hasznos akciónak tartják a Kirándul a család mozgalmat, hiszen mindenkinek hasznára válik, ha többet mozog: megszereti a temésze- tet, s jót tesz egészségének, munkaerejének. A kirándulások azért is jelentősek, mert a családok így közelebbi kapcsolatba kerülnek másokkal, és barátságok is szövődnek így. Ügy tűnik, az emberek egyre inkább ráébrednek arra, hogy szükségük van egymásra, s a kapcsolatteremtésre a kirándulások is kiválóan alkalmasak. Padányi Lajos Budakeszi Néhány sorban Telefonon érdeklődtek Kocsis György ceglédi olvasónk azt kérdezte tőlünk: mivel pusztítsa ki kertjéből azokat a kártevőket, amelyek már a múlt évben is tönkretették a termés egy jelentős részét. Tavaly nem sikerült azokat a hagyományos szerekkel kiirtani. Körül is írta, mi bűnözők adják ki magukat hivatalos személynek. Helyes, ha minden alkalommal meggyőződünk arról, hogy a látogató valóban az-e, akinek mondja magát... Eltűnt a felirat Ezután jobban ügyelnek A Pest megyei Hírlap május 8-i számának Postabontásában megjelent egy kép Üj- ságospavilon a határban címmel. A kép alatti szövegben annak a véleményünknek ad. tunk hangot, hogy bár mindenki sejti, miszerint a kietlen vidéken álló pavilonban nem az újságárus üldögél, azért nem ártana eltüntetni arról a megtévesztő feliratot. A képpel kapcsolatban levelet kaptunk Nagy Pétertől, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság postaforgalmi igazgató- helyettesétől, aki a következőket hozta tudomásunkra: a képen látható pavilon már nem a posta tulajdona. Kétségkívül a postáé volt valamikor, de: miután elhasználódott és leselejtezték, visszavásárolta készítője, a veresegyházi nagyközség tanácsi költségvetési üzeme. Felújították és eladták más vállalatnak, de sajnos, elkövették azt a hibát, hogy a Hírlap feliratot nem tüntették el a pavilonról. A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság felhívta a költségvetési üzem figyelmét arra, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a felújított és más vállalatnak eladott pavilonokra, ne felejtsenek azokon oda nem illő feliratokat. Visszaveri a fényt A vasút és a közút kereszteződésének biztonságát szolgálja az az újítás, amelyet néhány, fénysorompóval •védett vasúti átjáróban próbálnak ki. A két veszélyjelző közötti területre élénksárga csíkokat festettek, a szemaforra pedig ugyanilyen színű fényvisszaverő háromszöget szereltek. Abban bíznak, hogy a gépjárművezetők így jobban felfigyelnek a veszélyre — reméljük, így is lesz! Veress Jenő felvétele Elmaradt az emberi szó Szebb lesz, de mégsem tetszik Társadalmunk mind nagyobb figyelmet fordít az egyedülálló idős emberek problémái, ra. Egyre-másra épülnek helyi összefogással a gondozásukat, ellátásukat biztosító napközi otthonok. Házi szociális gondozással, rendszeres segély- lyel igyekeznek könnyíteni helyzetükön. Befalazták a kamrát Gyakran ennél sokkal kevesebb is elegendő lenne ahhoz, hogy a magányos, idős nyugdíjas biztonságban, kellemesen tölthesse napjait. Nagykőrösi olvasónk, özvegy Dallos Jó- zsefné úgy érezte, hogy az utóbbi két évben szomszédja és háztulajdonosa, Kovács István mindent elkövetett, hogy megkeserítse hátralevő napjait. Dallos Józsefné azt írta áprilisban kelt levelében, hogy az új háztulajdonos tavaly októberben lebontatta a lakása melletti mellékhelyiséget, fáskamráját pedig befalazták, úgyhogy az ott tartott tüzelőjéhez és kerékpárjához azóta sem tud hozzáférni. Az idei tüzelőmet most hozták ki, a szabad ég alatt van a háromezer forint értékű szén, aminek árt a nap meg az eső. Levélírónk a tanács igazgatási osztályához is fordult. Két ízben idézték be a feleket, de Kovács István elfoglaltságaira hivatkozva egyszer sem jelent meg. Telefonon azonban megígérte, hogy helyreállítja az épületeket. Helyszíni szemlét senki nem tartott. Kovács István tanyáján hatalmas fóliasátrakban nő a szegfű, szinte eltörpül mellettük az épület, melyet majd 25 éve bérel az idős asszony. A ház előtt az új téglafalak magasodnak, tetejük meg nincsen. — Itt állt a fáskamrám. Nézze meg, teljesen körbeépítették, nem tudok semmihez hozzáférni. A W. C. most. egy fél év után készült el, addig a szomszédok segítségére szorultam. Én csak azt kértem, hagyjanak engem békén, ne nyúljanak a holmimhoz. Pedig nem vagyunk mi rossz viszonyban, kedves velem a tulajdonos, és mégis ilyeneket csinált. Csak segíteni akart Kovács István elfoglalt ember, az emeletes ház földszintjén presszó, a kertben virágok, ő maga lakatosmunkákat vállal. Zsörtölődve fogad, ritkán foglalkozik ilyen apró-cseprő semmiségekkel. — Nekem nincs semmi bajom a Dallos nénivel. Még örültem is. hogy lakott a tanya, legalább vigyáz valaki a virágokra, felszerelésekre. A ház viszont nagyon rossz állapotban van, az egyik fala évek óta beázik,‘mert a lécekből tákolt fáskamra tetejéről állandóan ráfolyik a víz. Ezt akartam lebontani, hogy rendbe hozhassam az épületet. Láthatta, hogy új tüzelőtárolót építettünk Dallos Józsefnének is, háromszor akkora téglaépületet, mint a régi sufnija volt. Nem tudom, miért nem jó ez neki, miért ragaszkodik a régihez? — Gondolom azért, mert ezen még nipcs tető... — Egész télen nem lehetett hullámpalát kapni, most szereztem egy hete. Az új épület másik oldalán vannak a kazánok, onnan fűtöm a fóliasátrakat. Gondolja, örültem annak, hogy azok is a szabad ég alatt álltak egész télen? — És miért volt arra szükség, hogy a régi fáskamrát körbeépítsék? A faltól valóban nem lehet hozzáférni semmihez. — Azért, hogy ne mondhassa Dallos Józsefné. hogy lebontottam a fáskamráját, mielőtt az újat megépítettem volna. Ha készen lesz a tető, elbontom neki a régi fabódéját. s két nagy helyiséget használhat majd. ö maga soha nem tudott volna ilyet építeni. — De a mellékhelyiséget mégis lebontotta, pedig egy fél év múlva készült csak el az új. — Felajánlottam a néninek, hogy használja addig a miénket, a fóliasátrak túlsó oldalán. Húsz méterrel kellett volna arrébb mennie, mondanom sem kell, mennyivel tisztább, kulturáltabb, mint amit lebontottunk. Én nem is tudtam, hogy ő nem használja, és ezért problémái vannak. Értse meg, én ezen o tanyán javítani, szépíteni akartam, az ócska bódék helyett új. használható épületeket emelni. Ennek ő is csak örülhetne, hiszen ő él ott, nem én. Nem tudom, miért kötözködik velem emiatt. Elkerülhették volna Szóval tulajdonképpen minden rendben lenne. Ha valaki — mondjuk Kovács István — veszi a fáradságot, hogy kellő türelemmel és figyelemmel mindezt megbeszélje Dallos Józsefnéval mint lakóval, hogy mi történik körülötte. Meg kellett volna magyarázni, hogy a huszonöt éve megszokott rozoga bódék helyébe újak kerülnek, melyeket szabadon használhat, és senki nem akarja holmiját, csöndes életét felbolygatni... Most már nehezebb megmagyarázni az amúgy egyszerű és Dallos Józsefné számára is mindenképp kedvező változást, mert az értelmes emberi szó híján a hézagot a bizalmatlanság töltötte ki. Má. A. jellemzi ezeket a számára és más kertészkedők számára is ismeretlen lényeket: zöld hernyók, amelyek leginkább az almafákat kedvelik. Vékony szálon ereszkednek le egyik ágról a másikra, a növekedő almába befúrnak, s belül, egészen a csutkánál rakják le petéiket. Megkérdeztük a Pest megyei Agrokémiai és Növényvédő Állomást, de nem kaptunk pontos választ. Kérik olvasónkat, küldjön mintát. Az is elegendő, ha egy fertőzött gyümölcsöt eljuttat az állomásra. Ott majd megvizsgálják, s pontos feívilágosítást tudnak adni arról, miféle kártevő ez, s milyen szerrel lehet irtani. Tár Cs. L.-né vecsési olvasónk szintén telefonon tett bejelentést, hogy hónapokig csak egy gyermek után kaptak családi pótlékot, mert férjének volt munkahelye rosszul állította ki az 'igénylést:‘néttTegfy hanem két kiskorú gyermeket nevelnek háztartásukban. Megkerestük ez ügyben az illetékest, a nyíregyházi Társadalombiztosítási Igazgatóságot, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy egyelőre nem tudják kiutálni az elmaradt családi pótlékot, ugyanis éppen a napokban jutott tudomásukra, hogy a házaspár valamelyik munkáltatótól jelenleg is részesül havi 980 forint családi pótlékban. A hátralékot csak akkor tudják kiutalni olvasónknak, ha tisztázódik, melyikük munkáltatója fizeti. Panaszosunk azt is közölte velünk, hogy időközben különvált férjétől, s szeretné, ha nem a férjének, hanem neki utalnák ki a pótlékot, tekintettel arra, hogy a gyermekeket csak ő neveli. Ezzel kapcsolatban is felvilágosítást kértünk, s a következőket tudtuk meg: szerezzen egy igazolást arról, mióta élnek külön, s azt azzal a csekkszelvénnyel együtt, amelyre most folyósítják a családi pótlékot, küldje el a nyíregyházi igazgatóság címére, hogy a szükséges összeget minél előbb kiutalhassák. Szerkesztői üzemiek V. B., Tápiószcntmárton: Levelét nagyon figyelemre méltónak találjuk, jövő heti Postabontásunkban közöljük. K. L., Sülysáp: Nem értjük, miért gondolja, hogy neheztelünk önre, hiszen tudomásunk szerint erre nincs semmi ok. Kérjük, írjon nekünk a jövőben Is tudósításokat. Leveleire számítunk. özv. L. J.-né, Kiskunlacháza: Azt panaszolja, hogy utcájukban lezárták az egyetlen közkifolyót, ezért — mivel önnél nincs bevezetve a víz — kénytelen a szomszédoktól hordani kannákban a vizet, s ennek sem ön, sem a szomszédok nem örülnek. Panaszáról tájékoztattuk az illetékeseket, akik kivizsgálják, miképpen történhetett ez meg, s hogyan lehetne minél előbb segíteni a bajon. Türelmét kérjük, rövidesen orvosolják panaszát. B. M., Alsónémedi: Hamarosan a helyszínen győződünk meg arról. indokolt-e, hogy a két ház lakói tiltakoznak a buszmegálló építóse ellen. Türelmét kérjük, reméljük, nem kell már sokáig kilométereket. gyalogolniuk a bejáró dolgozóknak a megálló hiánya miatt...
