Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1983. JÚNIUS 4. SZOMBAT Kitüntetés ufóit Hat év munkájának elismerése nyörködtetőek az iskolák kör­nyékén található parkok, te­rek is. Sokkoló film MEGHÍVÓ: Kedves elv- ff társak, örömmel értesítem f önöket, hogy a Hazafias ff Népfront a környezetvéde- ff lem, környezetfejlesztés tár- ff sadalmi támogatásában ki- ff fejtett több éves eredmé- ff nyes tevékenységük elisme- ff réseként kollektívájukat í Széchenyi István emlékpla- g kettel tünteti ki. A fenti levél címzettje a HNF maglód! nagyközségi bi­zottsága volt. Képviseletük­ben a környezetvédelmi világ­nap rendezvényeinek keretén belül dr. Móczár István, a bi­zottság elnöke vette át teg­nap a kitüntetést a TIT Ter­mészettudományi Stúdiójában. Előzőleg ugyanő a Környeze­tünk védelméért, fejlesztéséért — személyre szóló — elismerő jelvényt kapta meg. Mintautcák Dr. Móczár István elhárítot­ta magától a gratulációt. — Én csak egyik résztvevő­je vagyok a közös munkának, amelyben például leglelkesebb segítőtársam Béki László, a bizottság titkára, vagy Papp András, Kovács Sándor taná­rok. Hat éve, 1977-ben együtt kezdeményeztük az Egy úttö­rő — egy fa községszépítési akciót, amely azóta szándé­kunknak megfelelően tudatos és tervszerű környezetvédelmi tevékenységgé alakult át. A mai napig körülbelül másfél millió forint értékű csemetét, cserjét, bokrot ültettünk ki az egész település területén. Pedig a kezdet nem volt könnyű Maglódon sem. Az emberek sokáig csodálkozva, s talán bizalmatlanul figyelték a lelkes körzeti orvos és tár­sai buzgólkodását, azután szép sorban mégis egyre többen kapcsolódtak be a munkába. Valóságos mintautcákká vál­tak Maglódon az Árpád vezér, a Kossuth, az Andrássy, a Szegfű és a Steinmetz kapi­tány utcák. Üdék, szemet gyö­— Az úttörőkre mindig szá­míthatunk — mondta dr. Mó­czár István. — Példa rá leg­utóbbi akciónk, a maglódi pa­tak megtisztítása. De ugyan­így a nap minden szakában, percében szívesen segít a Rá­kosmezeje Termelőszövetkezet is. Rendszeresen az ő gépko­csijaikkal szállítjuk ki a facse­metéket, vagy az útépítéshez szükséges anyagokat. Cserébe mi hozzájárulunk a Wodiáner telepi munkahelyek szépítésé­hez is. — Mire a legbüszkébbek? — A szép településrészekre és arra, hogy úgy tűnik, ma már értékelik is erőfeszíté­seinket. — S mi bosszantja? — Az, hogy még mindig akadnak emberek, akik elfe­ledkeznek a házuk előtti fák, virágok gondozásáról, ápolá­sáról, sőt itt-ott előfordul ron­gálás is. Dr. Móczár István lelkes amatőrfilmes is. Témáját azon­ban ő egy meglehetősen szűk területről választja: közvetlen környezete pozitív, vagy ne­gatív természeti, s az emberi kéz által okozott változásait örökíti meg. A legutóbbi be­mutató szinte sokkolta a né­zőket Közös terv «I A Hazafias Népfront magló­di nagyközségi bizottsága még a kitüntetés odaítéléséről szóló értesítés megérkezése előtti ülésén határozta el, hogy a ta­náccsal közösen — a megyé­ben elsőként, de a megyei él- képzelésekhez igazodva kidol­goztatják a település középtá­vú környezetvédelmi tervét. A Végrehajtáshoz máris sikerült megnyerni a helyi gazdasági egységek vezetőit is. A nekik ítélt babérok tehát nem takar­ják el a szemüket. Továbbra is észreveszik, hol miben és hogyan segíthetnek — a koz érdekében. V. J. A Bánya-réten Az építők napja előtt Ha a régieknél jobban le­hetne hinni az újkeletű babo­náknak, akkor azt mondanánk: június -12-ére bátran szervez­het ki-ki szabadtéri progra­mot, biztosan jó idő lesz. Évek tapasztalata ugyanis, hogy az Építők napja járási rendezvényének kezdetére he­tes eső után is felszakadoznak a felhők, kisüt a nap. A szer­vezők ezt — öntudatosan —, természetesen saját érdemeik közé sorolják ... Persze, kérdés, meddig ter­jed ki a hatókörük, mert az idén színhelyet változtatnak: a bényei Kisasszonyvölgy he­Ipari védőszemüvegek lyett a Monor és Péteri közöt­ti út kettős kanyarja után, a Tőzegtóval szemben az úgyne­vezett Bánya-réten rendezik meg az egész napos progra­mot. Az ünnepi megnyitót ter­mészetesen az idén is fővárosi művészek műsora, kispályás labdarúgótorna, köcsögtörés, zsákbanfutás, célbadobás, asz­talitenisz-verseny, kötélhúzás, lepényevés, tombola és főző­verseny követi. A szervezők az építőkkel együtt szívesen látják, hívják is azok családtagjait, barátait, ismerőseit egy olyan napra, amikor nem bánnák, ha be­válna a babona. • V. J. Egy kiállítás ürügyén Az alkotás öröklött vágyai A múlt héten Ócsán ff jártam, ahol ifj. Pál Mi- 'ff hály szobrászművésznek az '■ácsai napok keretében ff megrendezett kiállítását $ láthattám. Egyébként a ff három regionális közössé- ff get ötvöző Nagy István ^ képzőművészeti csoport el- í nöke, tehát alkotó munká- ff ja mellett két város és öt fjárás művészeinek összefo- ff gásával és irányításával í is foglalkozik. Ifj. Pál Mihály 1936-ban született Gyomron. A Kép­zőművészeti Főiskolát 1961- ben végezte, 1965-ben Derko- vits-díjat kapott, 1970 óta a Képzőművészeti Alap tagja. Művészcsaládban nőtt fel. Apja, id. Pál Mihály — aki 1971-ben halt meg — Munká- csy-díjas szobrászművész volt, akárcsak nagybátyja, Pál Ferenc, annak felesége, Tar­soly Ilona pedig keramikus. Értük érdemes Kérdésemre, hogy mikor döntötte el, mi szeretne len­ni — vagy a művészet me­lyik ágát választja —, ifj. Pál Mihály így válaszolt: — Nem volt véletlen, hogy szobrász lettem, más talán nem is lehettem volna, hiszen pici gyermekkorom óta az agyagot gyúrom. Az első já­tékom az agyag volt. A szü­leim ugyanis, hogy napi teen­dőiket nyugodtan végezhessék, mindig elém tet.tek egy marék agyagot, én pedig azt gyúro- gattam, így órákig csenben voltam. Tehát nem jelképesen mondtam azt az előbb, hogy az agyag volt az első játé­kom, tényleg így volt. — Apám azért irányított, nem mondta ugyan, de bizto­san úgy akarta és tervezte, hogy az ő nyomdokaiba lép­jek ... Az itt kiállított szob­rok egyike az ő síremlékter­ve, aminek igazi, kész válto­zata a nemrégiben tartott sírkőavatás óta az ő sírját dí­szíti ... — Kőből faragtam, de ólom domborítású figurális rész, a kontúrok pedig ólomberaká- sosak — mondja. — A falak közé szorult, bepréselődött figurával az élet zártságát és lezártságát szerettem volna érzékeltetni, de ez egyben az élet szorítását is jelenti. A fa­lak közül kinyúló kéz, a ra­gaszkodást, a kitörni vágyást, a halál beállta előtti segély­kiáltást szeretné' érzékeltetni. Az elejtett szobrászkalapács a félbehagyott életet, a földön heverő, félig megmunkált fej a szobrász életét, lezárulását fejezi ki — magyaráz elme­rengve. Nekem a Flóra és a Próféta című szobra tetszett legjob­ban, de sokáig álldogáltam a Tűnődő és a Földönfutó című szobrok előtt is. Bartók Kékszakállú hercege várából a 7. ajtó című szobor is monumentális. A szobor al­• 111 . 1 " T if ■ ’ ; ■ '<f ' ' A ' • J*0* ' ffpäb (' i } g§| /?' v, 'V’|. > ,. ' \ •• ­Ü : • *■' ; yíi U. ■■M ■ / S.ÜW C&f&bx, •> •/ / vi ls esztergomi Granvizusszal kooperálva ' ipari védőszem- ivegek gyártását kezdték meg Ecseren a Politoys ISZ helyi ■észlegében. Az idén összesen 60 ezer darabot készítenek ebből , munkavédelmi tartozékból. Kovács Béláné és Kiss Ildikó csomagolás előtt még egyszer átvizsgálja a termékeket. Hancsovszki János felvétele Ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta __ (Káva, Tanácsháza), Gyömrőn: köz­ponti ügyelet (Steinmetz ka­pitány u. 12., telefon: 26), Monoron, Monori-erdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron, a járási rendelőintézet­ben), Maglódon és Ecseren: dr. Kóspál Lajos (Ecser), Pili­sen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban é,s Mondén: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Ve- csésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecséserl a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Gebauer Béla Sülysáp, Pesti u. 17. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes ál-, latorvos címén. Jegyzet Éjszakai ellenakció Ifelháborító dolog tör- tént a minap Üllőn. A falu lakói ugyanis egy szép reggel arra ébredtek, hogy a házuk előtt levő kiskertekből ellopták a virágokat. Nem egyet, nem kettőt, egész sorokat tíze­sével és házanként. Az ismeretlen, jól látha­tó férficipőnyomokat ha­gyott csak hátra — úgy 42-es, 43-as méretűt —, semmi többet. A kitépett virágokat földestől, gyö­kerestől elvitte, egy dara­bot sem szórt el, még vé­letlenül sem. A Jókai utca például jól kivilágítóttnak számít, így rejtély, ki lehetett az a bá­tor és virág szerető ember, aki szinte nappali fényben az utca minden kiskertjét megritkította, de dllátoga­tott a Petőfi és a Hunyadi utcába is. Nem gyerekek tették, ez nem gyerekes vagy kamaszos csínytevés, hanem igazi — megszer­vezett és precízen végre­hajtott munka volt. Üllőn a Vöröskereszt he­lyi vezetősége község- és utcaszépítő akciót hirde­tett nemrégiben, sőt a Tiszta udvar — rendes ház táblák kiérdemlése is a há­zak előtti kiskertek, par­kok állapotától függ. A cél ugyanis az, hogy ne csak a kerítésen belül pompáz­zanak a virágok, hanem a házak előtt, az utcafronton is. Vajon milyen alapon akadályozza meg az el­képzelések ' megvalósítását egy ismeretlen virágimádó — hiszen a társadalmi ér­deken túl a lelkes és be­csületes emberek önérzetét is megsértette. Az opti­misták mégis remélik, hogy a csak azért is kiülte­tett újabb virágok már nem fognak eltűnni többé. J? gy-két dologra azon- ban ennek ellenére kíváncsiak. Például, hogy az ismeretlen háza előtt vajon van-e már virágos­kert, vagy esetleg minden virágot piacra vitt és el­adott. Az is elgondolkod­tató, vajon mire kellett ennyire a pénz, hiszen 3 forint egy-egy árvácska vagy százszorszép... Sőt azon is morfondíroztak, ha már annyira kellett az a pénz, vajon mire kellett, húsra, tejre, kenyérre, esetleg italra?! Monostori Kriszta Ifj. Pál Mihály: Síremlékterv só részén a férfi látható, aki alapjában véve dinamikus, te­li élettel, szenvedéllyel, de ka­litkába vagy keretekbe zárva kell élnie. Ő itt a bezártságot, a szenvedést jeleníti meg, amiből ki szeretne törni. A szobor tetején a toronyban három nőalak áll, sőt szinte szárnyal felfelé, nyugodtan és tisztán. Felállításuk olyan, hogy harangot is képeznek, de azért jól érzékelhető, hogy igazi nők is egyben. Ifj. Pál Mihály szerint ezekért a ha­rang alakú nőkért érdemes élni és kitörni minden férfi­nek ... Különös figyelem A kiállított Pál Mjihály- szobrok mögött Kéri Mihály képei álltak. Kéri Mihály 34 éves népművelő, Érden él. Nagyon megfogták a tragé­diák, a szerencsétlenségek, a fenyegető háborús veszély. Je­lenleg ez izgatja, a kiállított képei is erről tanúskodnak. Az Áldozat 1. és 2., a Hábo­rús előkép 1. és 2. című ké­pei mély félelemről árulkod­nak. Engem a nyolc képből álló ikonosztáza fogott meg. Szorongásunk, feszültségünk itt lassan elszállt, az ikono­kon látható fejek, a mindent megbocsátó szemek, még ne­künk, a ma emberének is ígérnek valamit. Kéri Mihálynéval, az ócsai művelődési ház művészeti előadójával beszélgetve meg­tudhattam, hogy a kiállítást nagyon sokan látták. Erről ta­núskodik a vendégkönyv is, amelyben sok kedves beírás látható. — Csoportos műteremláto- gatásokat szerveztünk, az óvo­dából, iskolából, a gimná­ziumból, a honvédségtől is több százan jöttek, de sok helybeli is betért hozzánk — mondta. Ifj. Pál Mihály a helyi és a járási vezetők támogatását is megköszönte. — Igen, nagyon jóleső és megtisztelő érzés volt, hogy hivatalos részről is ilyen fi­gyelmet kapott a kiállítás. Persze ehhez biztosan hozzá­járult az is, hogy Kéri Mihály régebben Öcsán élt, így so­kan kíváncsiak voltak új munkáira, de mindenképpen kellemes volt, hogy ennyien eljöttek. Ez volt a véleménye Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművésznek is, aki a megnyitó beszédet tartotta. Választék, tetszés szerint Ügy gondolom, a nagy ér­deklődés Földiné Hajdú Anna művelődésiház-igazgatónőnek is köszönhető volt, hiszen ő a környéken lelkes szervező- készségéről híres. Ezt bizo­nyította az ócsai napokra ajánlott program bősége és a program nívója is, amiből a község és a környék minden lakója válogathatott bőven, szíve és szájíze szerint. Remélhetőleg minden ér­deklődőt sikerült közelebb csábítani úgy a zeneművé­szethez, mint a festészet és a szobrászat világához, és sokak szívében maradt valami, ami szépítheti, színesítheti min­dennapjainkat. M. K. Elvonultak a viharfelhők? A legutóbbi forduló mérkő­zésén a félidőben a közönség tüntetett a vecsési csapat el­len. Csípős megjegyzések, he­lyenként nyomdafestéket nem tűrő jelzők kísérték az öltöző­be a helyi labdarúgókat. Pedig a vendég ikladiak már csupán becsületből ját­szottak — az ő sorsuk régen megpecsételődött: kiestek a megyei I. osztályból. Mégis az első félidő egyértelműen az övék volt, az enerváltan, el­képzelés nélkül játszó ha­zaiak ellen, akár több góllal is vezethettek volna. Nem tu­dom, a szünetben mit .mon­dott Kleibán Antal edző a já­tékosoknak, de a második fél­időben szinte rá sem lehetett ismerni az együttesre. Az ad­dig is remekül játszó Kiss András és Buronyi mellé a többiek is felnőttek, ugrássze­rűen javult Kári, az első fél­időben rendkívül bizonytala­nul játszó Tunner, az idege- gesen kapkodó Nagyfejeö já­téka. S amikor az utóbbi egy szép szabadrúgásgóllal egyen­lített, érezni lehetett: ezt a mérkőzést biztosan nyerik a vecsésiek. Egy önzetlen Bu­ronyi-alákítás után Tóth S. gólja következett. Fontos gól volt a játékos szempontjából is: teljes önbizalomhiánnyal küszködött. Buronyi, aki a vecsési csatársor lelke volt, egy pompás fejesgóllal vég­képp megpecsételte a nagyon lelkes vendégek sorsát. Amir-a fontos két pont mel­lett továbbra is elgondolkod­tató, nincsenek rendben a ve­csési játékosok idegei. Szöveg miatt sorra kapták a vendé­gek a szabadrúgásokat és kétszer a sárga lap is megvil­lant a korrektül működő Tpl- di játékvezető kezében. En­nek áldozata lett a mezőny legjobbja, Kiss A. is, és a má­sodik sárga lap miatt vasár­nap Gödön nem játszhat. En­nek ellenére nyugodtabb a hangulat Vecsésen. Németh László ügyvezető Sportköri el­nök a mérkőzés után az eget kémlelve mondta: — Talán elvonultak a vi­harfelhők felettünk. Bizony egy kis napsütés nem ártana! Sz. A. A hét vége sportműsora SZOMBAT KÉZILABDA: megyei fér­fi I. osztály: Gyömrő—Gö­döllői SC, Gyömrő, 17 óra. (Az ifjúsági találkozó 16 óra­kor kezdődik.) LABDARÚGÁS járási I. osztály: Kecskéscsárda— Gyömrő, Törtei, 17 óra, veze­ti: Csanaki. VASÁRNAP LABDARÚGÁS megyei I. osztály: Göd—Ferihegy Tsz SE, Göd, • 17 óra, Pilisvörös- vár—Sülysáp, Pilisvörösvár, 17 óra. MEGYEI II. OSZTÁLY A­csoport: Üllő—Bag, Üllő, 17 óra, Pilis—Nagykőrös, Pilis, 17 óra. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Tör­tei—Péteri, Törtei, 17 óra, ve­zeti: Gavló (partjelző: Zsu- zsandor), Ecser—Maglód, Ecser, 17 óra, Ágoston (Sáro­st), Monor—Vasad, Monor, 17 óra, Szuda, Cegléd bércéi— Abony, Ceglédbercel, 17 óra, Hörömpő (L its), Mende— Kocsér, Mende, 17 óra, Let- ícó (P. Szabó), Dánszent- miklós—Nyáregyháza, Dán- szentmiklós, 17 óra, Schiller (Sipos). Az ifjúsági találkozók mindhárom osztályban két órával a felnőttmérkőzés előtt, kezdődnek. SERDÜLÖK: Monor—Al­bertirsa (Prohászka), Pilis— Maglód (Szuda), CVSE— Nagykőrös (Lits), Üllő—Abony (Csanaki), Dánszentmiklós— Vecsés (Schiller). A mérkőzések délelőtt 9 órakor kezdődnek az elöl ál­ló csapatok a pályaválasztók. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom