Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

\ 3fö|fi A PEST KEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1983. JÜNIUS 28., KEDD Fiatal lakásépítők Az anyagbeszerzés kacskaringéi Most úgy tűnik, hogy tizen- ketten nagy fába vágták a fej­széjüket. Fiatalok. Építkezni szándékozók. Vagyis helye­sebb, ha azt mondjuk: vették a lapátot, az ásót, a malteros- kanalat, s minden bizonnyal szükségük lesz szögre, kala­pácsra, festőhengerre vagy ta­pétára. A fejsze tehát csak va­lamiféle jelkép, amit igazában tényleg nem a fába vágtak, inkább oda, ahol az építke­zéssel járó anyagbeszerzés út­jának, kacskaringóinak egyen- getésére szolgál. Nincs még egy éve: tavaly szeptember elején alakult meg a gépgyári' ifjúsági és KISZ ’’lakásépítő és fenntartó szö­vetkezet, amely, ha úgy vesz- szük, sok mindenben előre tart, fontos dolgokban azon­ban lemaradt, hátrányban van. Tervezni könnyebb Hol is-tartanak? — ezt kér­deztük legutóbbi közgyűlésük után elnöküktől. — Szövetkezetünket tizen- ketten alapítottuk, azóta nyol­cán ki-, ugyanennyien belép­tek — mondja Varga Mária Terézia, aki a MÉM Műszaki Intézetben dolgozik. — A töb­biek közüL kettő a Gödöllői Gépgyár, három a Humánin­tézet, egy-egy a vácszentlászlói Zöldmező Tsz, az Erkel Ferenc általános iskola, az Agrártu­dományi Egyetem és a KKMV, s még ketten a MÉMMI dol­gozói. A megalakulásnál töb­ben bábáskodtak, mindenek­előtt a KISZ gödöllői városi bizottsága, amely a mai napig hathatós segítséget nyújt, ami­ben tud, s hadd mondom el, hogy Moravecz Pál, a gépgyár munkatársa kezdeményezte a megalakítást. — Nyolc 80 négyzetméteres és négy 69 négyzetméteres la­kás építését terveztük el, ame­lyek mindegyikéhez tartozik majd egy-egy húsz-harminc négyzetméter közötti pince, il­letve alagsori helyiség. Költ­ségvetést is készítettünk ter­mészetesen. A nagyobb laká­sok értéke 698 ezer, a kisebbe­ké 612 ezer forint. A tervek, ha nehezen is, de elkészültek, bár ez lett volna a legnagyobb gondunk! nincs — Hol építkeznek? — A városi tanácstól a Ba­logh Ádám utca 7—9-ben kap­tunk hetvenöt éves tartós használatba mintegy ezerhét- szá.z négyzetméter helyet 251 ezer forintért. Közművesített teleknek volt nyilvánítva, csakhogy villanyunk nem volt, énnek odavezetési engedélyé­re március közepétől június' elejéig kellett várnunk, mert nehezen döntötték el, honnan kapjunk áramot. — Eldől, hogy a valkői úton túlról, az Őz utcából vezethet­te át az áramszolgáltató, mint­egy 250 méterről, ahelyett, hogy a húsz-harminc méterre levő vezetékre csatlakozhat­tunk volna. így csak a vezeték 18 ezer 600 forintba került, s égy helyett három oszlop kel­lett. Dicsérni inkább a «víz­műveket tudom, az rugalmas volt: gyorsan, nemcsak ideig­lenesen, hanem véglegesen kö­tötte be hozzánk a csöveket. — Ezután kezdődött az anyagbeszerzés. Ez hogyan ■si­került? — Egy darabig minden si­mán ment, sokfélét viszonylag könnyebben megkaptunk, de most állunk a legnagyobb gond, a tégla beszerzése előtt, ez sehogy sem sikerült eddig. Jó időben meghozattuk a da­rabos égetett meszet, 240 má­zsát és a négyszáz mázsa ce­mentet is Vácról, a DCM-től, ebben a városi KISZ-bizottság segített nekünk, de a váci gyár vezetői is igen megértőek vol­tak, három hét leforgása alatt itt voltak ezek az anyagok. — A tégla máig sincs meg. Tudom, tudjuk, hogy ez idén nagy gond. Mi legalább har­minc helyen próbálkoztunk a vétellel. Legelőbb az Épület­kerámiaipari Vállalatnál, a budapesti Jászberényi úton, Veresegyház Újabb avar kéri Idfőhely Néhány évvel ezelőtt, ami­kor felfedeztük a késő avar telep nyomait Veresegyháznak Szentjakab nevű határrészé­ben, akkor még egy kezün­kön meg lehetett _ számolni, hogy hány hasonlót ismernek a régészek hazánk területén. Azóta ezek száma jócskán gyarapodott. Az ez évi veresegyházi terepbejárások, meglepetésre, a már ismert /késő avar fa­lutól körülbelül három kilo­méterre egy újabb telep nyo-' mainak a felismerését _ ered­ményezték. Az esős napok el­lenére dr. Mesterházy Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze — aki évek óta veze­ti a veresegyházi ásatásokat — sürgős próbaásatást vég­zett az új lelőhelyen, a tsz- tanya alatt. Két hulladékkal betöltött gödröt tártunk fel. A leletek már az első órákban kárpótol­tak bennünket a szélfútta, szitáló eső és hideg okozta kellemetlenségekért. Előkerült néhány nagyrészt összeállítha­tó fazék, csupor bögre profil­ja. Dr. Mesterházy Károlyt azonban igazán az a bog­rácsfülű edénytöredék hozta izgalomba, amelyhez hasonlót csak egyet ismerünk a do­bozi (Békés megyei) ásatások­ból. Ott viszont hongfoglalás kori magyar anyag kíséreté­ben került elő. Lehetséges te­hát, hogy apró jel ez az avar nép továbbélésére és a magyarságba való beolvadásá­ra. Az újabb avar telep — a tsz-tanya alatti — eddig fel­tárt leleteinek tanúsága sze­rint a közép- (630—670) vagy a késő avar (670—810) kor­szakban állt fenn. Pontosabb időhatárok közé még nem osztható be; ezt csak a további ásatások teszik lehetővé. De valószínűnek látszik. hogy valamivel korábbi népesség emlékanyagára bukkantunk, mint amelynek telepét Veres- eayház-Szentjakabon . már évek óta tárjuk fel. A tudományos szempontból nagyon értékes és érdekes ve­resegyházi. avar lelőhelyek kutatása az idén és a jövőben is folytatódik. Az ásatások költségeit a veresegyházi ta­nács feded, amelynek elnöke. Pásztor Béla is támogatja ügyünket. Várható tudományos ered­mény. hogv bepillanthatunk a környék VIII—IX. századi avar közösségeinek életébe és történetébe. írott források nem lévén, ez az időszak eovébként is az egész Kár­pát-medencére nézve meg­lehetősen isme-etlen. Horváth Lajos ők kapacitáshiányra hivatkoz­va nem vállalták. Később a Tüzép gödöllői, váci, verőce- rparosi, budapesti telepeit ke­restük fel, jártunk agyonrek­lámozott vevőszolgálatoknál is, eredménytelenül. — ígért már segítséget a megyei KISZ-bizottságtól Kar- kós Károly és a megyei MESZÖV-től Kerrész István is. Most a túrái Galgavidéke Afész kartali telepében bí­zunk, mivel a MESZÖV-ben legutóbb azt mondták, ott a diszpozíció. Ez közeli megol­dásnak tűnt, de csalódás' ért, legutóbb azt közölték, nincs ott a kiutalásunk. Sóder van — Más a helyzet a kis tég­lával, amiből a 24 ezret a Pi- lisborosjenői Téglagyártól megvettük. Ugyancsak sikeres volt a sóder beszerzése. Csak dicsérni tudom a váci Volánt, amely, vállalta, hogy több mint nyolcvan százalékát három nap alatt a helyszínre szállít­ja. Még 27 köbméter hiányzik, ezt a napokban hozzák. Van tehát, amire nem panaszkod­hatunk. — Nyilván egyetért abban, hogy beszélgetésünk végletek között mozog. Elégedett, aztán panaszkodik. — Csak az igazat akarom mondani, ami reális. Azt, hogy kapunk segítséget, aztán hir­telen semmi, ugyanonnan. Leg­utóbbi közgyűlésünkön pél­dául úgy tűnt, hogy most, ami­kor' legjobban kéne, elpártol­tak tőlünk olyan szervek, vá­rosi intézmények, amelyektől még szeretnénk segítséget kap­ni. Nem jöttek el, meghívót pedig küldtünk nekik. F. I. Üdülő nyugdíjasok Nyáron telt ház Szoboszlén Megismerkednek húzónk nevezetességeivel A kartali Petőfi Tsz sokszo­rosított levelét mutatta Réti István nyugdíjas. A levelet a gazdaság közművelődési bi­zottsága minden szövetkezeti dolgozónak és nyugdíjasnak eljuttatja. Ebből az írásból az idézet: A tsz vezetősége meg­bízásából értesítjük, hogy az 1983-as évben is lehetőség van a dolgozók szervezett, csalá­dos, a munkahelyi kollektívák hétvégi üdültetésére, a nyug­díjas tsz-tagok pihenésére. Megkerestem Dolányi Sán­dort, a személyzeti vezetőt, az üdültetési akció felelősét, aki évek óta szervezi a tagok pi­henését. — Szövetkezetünk három éven , át Hévízen bérelt egy üdülőt, ahol dolgozóink közül szinte mindenki megfordult. Az elmúlt esztendőben már a szövetkezethez tartozó négy község — Bag, Hévízgyörk, Kartal és Verseg — tsz-nyug- díjasait elvittük az üdülőbe. Dolgozóink kérésére ez év ta­vaszán újabb helyszínt vá­lasztottunk, s Hévíz helyett Hajdúszoboszlón béreltünk egy tízszobás épületet, hogy egy­szerre harmincnyolcán üdül­hetnek. Dolányi Sándor, .a Hévízről küldött üdvözlőlapot mutatja, s azokat a fényképeket, ame­lyek bizonyítják, hogy a csa­ládok, a munkahelyi közössé­gek,- szocialista brigádok mi­lyen kellemes napokat töltöt­tek ott. Ezeket az üdüléseket minden alkalommal összekö­tötték a Dunántú.1 megismer­tetésével. — Az üdülő cseréjét . azért tartottuk indokoltnak, mond­ja a közművelődési bizottság vezetője, mert azt szeretnénk, ha a szövetkezet tagjai hazánk másik táján is megfordulhat­nának. Hajdúszoboszlóról könnyen elérhető a Hortobá­gyi Nemzeti Park, ahol szak­vezetéssel megtekinthető a halastó madárvilága, a Megy- gyes-csárda, a csengei zsellér­ei ázmúzeum. El visszük majd dolgozóinkat a hortobágyi nagycsárdábá, s betérünk a pásztormúzeumba. Természetesen megismertet­jük a pihenőkkel Debrecen történelmi nevezetességeit, em­lékeit is. Tervezzük, hogy a csoportok kirándulnak Bal­mazújvárosba, ahol Soós Imre színművész és Sarkadi Imre író emlékeit őrző falumúzeum mellett felkeresik Veres Péter gyepsori lakóházát is. Dolányi Sándor azt is el­mondotta. hogy a szövetkezet dolgozói május 1-én vették birtokukba az üdülőt. Elsőkén a hévizgyörki asszonybrigád tagjait vitte az autóbusz Haj­dúszoboszlóra, ahol három na­pot töltöttek, s azóta minden hét végén harmincnyolc szövet­kezeti dolgozó kirándul ide. Eddig hat munkahelyi kö­zösségük élt á lehetőséggel, s alig egy hónap alatt kétszázan ismerkedtek meg az új üdülő­vel, amelyről többen elmon­dották, hogy kényelmes,, kul­turált. A szobákban tévé, rá­dió van, a konyha jól felsze­relt, s a hűtőszekrények sem hiányoznak. A családosok üdültetése az iskolai szünidővel egyidejűleg kezdődött. A jelentkezők szá­mából úgy tűnik, hogy a nyári szezonban telt ház lesz a bér­leményben. Szeptemberben azok a dolgozók pihennek majd. akik a nyári mezőgaz­dasági munkákban vesznek részt és nem mehetnek csak az aratás után szabadságra. Október lesz a nyugdíjasok hónapja. Nem tehetek róla, a nyug­díjasok üdültetésének szerve­zése eszembe juttatta a szö­vetkezetek szervezésének ide­iét, amikor a belépési nyilat­kozatot aláírók kétségbeesve kérdezték: mi lesz velünk öreg napjainkra? Ki hitte volna akkor, hogy alig két évtizeddel később a szövetkezet üdülni ’küldi nyug­díjasait. F. M. Műszaki Intézet A minőség nem javét Az utóvizsgálatok tapasztalatai Nemcsak szakszerű, ‘ gazda­ságos működés szerint értéke­lik a mezőgazdasági gépeket a MÉM Műszaki Intézetében, számos eszköz és berendezés esetében azt is vizsgálják, ho­gyan felelnek meg a bizton­ságos munkavégzés követel­ményeinek. Egy év alatt több mint háromszáz géptípusra adtak ki jó munkavédelmi minősítést, s még további hat­van szakvéleményt is elkészí­tettek, javarészt a mezőgaz­dasági gépeket gyártó és for­galmazó vállalatok megbí­zásából. _______V Hagyományos az intézet-* ben a gépek utóvizsgálatának gyakorlata is. Ez azt jelenti, hogy a több éve forgalma­zott egyes géptípusok utódait, az azonos jelöléssel mostaná­ban forgalomba hozott eszkö­zöket is ellenőrzik: nem romlott-e gyártási színvona­luk, megbízhatóságuk az ere­detileg megvizsgáltakhoz ké­pest. Legutóbb harmincnégy géptípust vontak ezekbe az ellenőrzésekbe, s bizony azt tapasztalták: nem javult a később gyártottak minősége. Hangverseny Galgamácsán Somogyi István festőmű­vész csodálatos természeti környezetben lévő galgamá- csai alkotóháza kertjében egy kisebb hangversenyt rendez­tek szombaton délután neves művészek részvételével. Pribolszky Mátyás citera- művész, valamint a . Musica Aurea trió tagjai: Tarjáni A megyei átlag felült Tízféle szakkör Versagen Tóth Ida cimbalomművész* Aldobói Nagy Katalin cselló-, művész és Vági László fuvola- művész mellett Fábián Éva, a népművészet. ifjú mestere, Juhász Zoltán duda- és furu­lyaművész. továbbá Petrovics Tamás cimbalomművész kel­lemes hangulatú műsort adott. A hallgatóság között, a fes­tőművész barátain, ismerősein kívül ott voltak számos gödöllői üzem szocialista brigádjának tagjai, akikkel együttműködé­si szerződést kötött Somogyi István. A műsort a festő sza­valata zárta: egyik saját köl­teményét mondta el. k • § ;v «1 *P% IpP : ■■ < ’ ... , '■ . ' . • • sportszakkörben tartott tornabemutató egy jelenete Július 1-től Áthelyezik a megállókat A városi tanács műszaki osztálya arról tájékoztatott bennünket, hogy a Volán vál­lalattal egyetértésben július í. pénteken üzemkezdettől megszüntetik a helyi járatú autóbuszok megállóit a Kos­suth Lajos utca 17. számnál, , vagyis a posta előtt. Műszaki okok miatt ezután a Kossuth Lajos utcai bölcsőde előtt, a régi jnegállókban lehet a jár­művekre felszállni. Moilim A szénbányász lánya. Szí­nes feliratos, amerikai zenés film. 6 és 8 órakor. II. hely­áron! A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Robinson játék gyermekek­nek. Kunyhóépítés, 10 órától. Veresegyház, művelődési központ: Játékos bolondságok. Gyer­mekműsor, 16 órától. Műanyagfeldolgozásban Jártas szakmunkást felveszünk. MOFÉM tsz, Veresegyház, Sport u. 2. ISSN «133—1957 (Gödöllői Hírlap) a foglalkozásokon komoly munka folyt. A szakköri foglalkozások a jövőben nyitottabbá válnak. Bár egyre jobban terjed e te­kintetben a szabadság — a tanulók mindenkor'arra a fog­lalkozásra mehetnek, amelyik­hez éppen kedvük van, azaz nincs kikötött szakköri tagság —, ennek bevezetésére nem kerül sor, de az összejövete­leket azok is látogathatják, akik nem tagok vagy más szakkör mellett döntenek. Az előbb említett szabadság — de inkább szabadosság! — a gyerekek pillanatnyi kedvé­nek alárendelve bizonytalan­ná, esetleg lehetetlenné tenné az olyan körök eredményes te­vékenységét, ahol a foglalko­zások nélkülözhetetlen lánc­szemként kapcsolódnak egy­máshoz. Bene Mihály lölt foglalkozási időn kívül, más napokon is összejött, te­vékenykedett. Az általános iskolások szak­köri szervezettsége a megyé­ben harmincöt százalékos. A vérségi jóval felette van en­nek: itt hatvanöt százalékos a szervezettség. Nagyon sok helyütt a délutáni elfoglaltság négy napra zsugorodott, a szakkörvezetők törekvése kö­vetkeztében, hogy a péntek délután is szabad legyen, ami . itt szintén nem jellemző. Az előző évekhez képest előbbre- lépést jelentett, hogy idén el­enyészően kevés volt a lemor­zsolódók száma. A szakkörök, a csoportok a széles nyilvánosság előtt is bemutatkoztak, kiállítást ren­deztek, előadásokat tartottak, a táncosok ünnepségeken lép­tek fel, s a bemutatkozások, ízelítők híven tükrözték, hogy Az év elején alakult meg Versegen az óvoda, az általá­nos iskola és a művelődési ház összevonásával a nevelési központ. A formális átszerve­zés első eredményei elsősor­ban a klubszerű foglalkozások számának ugrásszerű növeke­désében jelentkeztek, egyéb téren a kedvező változásoknak alapvető akadályt jelentett a .kultúrház nagytermének és klubhelyiségének óvodai célú, átmeneti jellegű felhasználá­sa. A nyár végére ez a gond megszűnik, a ház rendelteté­sének megfelelően működhet, s t remélhetőleg a meghirdetett kultúrigazgatói állás betöltése is lendítően hat az átszerve­zett intézmény működésének színvonalára, a formálódó ter­vek, elképzelések megvalósí­tására. E célból szervezik új­já a korábban már jól bevált társadalmi bizottságot. A pillanatnyi lehetőségek eddig a szakköri munkának kedveztek, számuk tízre gya­rapodott ez évben. Jóllehet órarendszerűen zajlottak a foglalkozások, olykor akadt egy-egy kisebb zökkenő a te­remhiányból: a megszabott idő alatt nem sikerült a fog­lalatosságot befejezni, a szak­köri tagok még dolgoztak, még próbáltak javában, az aj- tóban viszont már a követke­ző foglalkozás résztvevői vár­tak bebocsátásra. Ez is az egyik jele annak, hogy a vezetők és a tagok egyaránt szívesen hódoltak az önként választott foglalatos­ságnak, nem a szakköri idő végét várták. Szintén erről árulkodik az a tény is, hogy jó néhány csoport a megje-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom