Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-26 / 150. szám

LL0I ura A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA T . ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1983. JÜNIUS 26., VASÁRNAP A technika és az ember Előadót segítő oktatóterein Az kétségtelen, hogy aki ki­áll öt, tíz vagy éppen hatvan ember elé beszélni, előadást tartani, valamiben úgy kell érezze: többet tud hallgatói­nak Egészséges önbizalom, kellő szakmai íelkészültséggel párosulva már elősegítheti a bátorságot. Mert hiszen kü­lönben öröm az, ha valaki tudása javából áttáplálhat, át­adhat azoknak, aicik figyelik őt, várják, mit mond. És azt is, hogyan mondja. Szé­pen, jól, magyarosan vagy úgy, hogy nem nyeri meg hallgatói szimpátiáját. Fénykép — Nagyon szeretek előadni. Ilyenkor igyekszem a szem­léltetés eszközeihez folya­modni — mondja dr. Bánhá­zi Gyula kandidátus, a MÉM Műszaki Intézet igazgatója, akinek előadásaira, nem vé­letlenül, valóban sokszor, so­kan voltak már kíváncsiak. Nemcsak Gödöllőn, mondjuk, az egyetemen, ahol címzetes egyetemi tanár, de számtalan, más tájon rendezett konferen­cia, gépbemutató alkalmából is figyelték, figyelik, miről beszél. A szakma, a mezőgazdasá­gi gépészet tényékhez ra­gaszkodó jó propagátorának vélem, aki ha a könnyedség végett kitérőt tesz is, valami­képpen. a tárgynál marad. Azt mondja most, hogy az előadás közben vetített diafilm, moz­gófilm vagy a bemutatott tárgy rendkívül hasznos lehet. Szerinte: egy-egy jól eltalált felvétel, filmkocka ér any- nyit a műszakiaknak, de a TIT-előadások hallgatóinak is, mint egyoldalnyi szöveg. Mindezt akkor tudhattuk meg tőle, amikor a TIT Pest megyei szervezete előadói an- kétot rendezett Gödöllőn a MÉM Műszaki Intézetben. A kis összejövetel tárgya lénye­gében az volt: miképpen épít­hető iel, hogyan hasznosítha­tó egy-egy oktatástechnikai együttes a tudományos isme­retterjesztésben. A látvány kedvéért Nemcsak a figyelem fenn­tartásában, sokkal inkább az oktatás, nevelés lényegi ré­széhez tartozó segédeszközök­re szükség van. Az előadói pulpitus régóta nemcsak egy dobogóból, táblából, krétából, asztalból és székből áll. Az írásvetítő, a diavetítő, a mag­netofon, sőt újabban a felel- tetőgép növeli az előadó és a hallgatóság kontaktusát. Dr. Mélykúti Csaba, a MÉMMI műszaki továbbkép­ző irodájának vezetője, úgy is, mint házigazda, s úgy is, mint szintén rendkívül gyakorlott előadó, fogalmazta meg éppen azt, hogy hiba, ha valaki túl­lihegi azt a tényt, hogy mo­dern technikai eszközök áll­nak rendelkezésére. Bizony: aki csak a látvány kedvéért áll ki hallgatósága elé, az inkább ne tegye. Együtt kezeli — Van-e valamilyen titka a jó előadónak? — Az nagyon szerencsés dolog, hä az előadó olyan be­nyomást kelt, eléri, hogy a- hallgató kénytelen kérdezni. Hosszabb tanfolyamon önálló tevékenységre célszerű kész­tetni a hallgatókat, úgy ér­tem: jó, ha egyikük-másikuk egy-egy résztémában kiselő­adás megtartására készül fel — mondja dr. Mélykúti Csa­ba. — A jó előadáshoz biztos ismeret, világos gondolatme­net, érthető, szép magyar be­széd szükségeltetik, s még va­lami : tudni kell az idővel gazdálkodni. Nem ejtettünk még szót ar­ról, hogy azért volt a házi­gazda a MÉMMI, illetve en­nek munkahelyi TIT-csoport- ja, mert ezúttal mutatták be az érdeklődőknek azt az ok- tatqfalat, oktatótermet, amely szinte minden szükséges esz­közzel rendelkezik egy-egy TIT- vagy szakmai előadás megtartásához. Itt az előadó megfelelő egy­másutánban maga kezelheti a különböző gépeket: magne­tofont, írásvetítőt, diavetítőt. Előtte persze el kell sajátíta­nia kezelésüket. F. I. Ma kezdődik Gödöllőn az úttörő-mezőgazdászok máso­dik országos tábora és tizen­kettedik vetélkedője. Ebből az alkalomból közöljük Nemoda István megyei úttörőelnök kö­szöntőjét. •k A házigazda Pest megye, Gödöllői város és a rendező szervek nevében köszöntőm a II. országos szaktábor és a XII. országos mezőgazdász­vetélkedő résztvevőit. Másod­ízben vagyunk mindkét ese­ménynek otthont adói, így kü­lönös várakozással, a jó ta­pasztalatok és emlékek újra- élésének reményében készítet­tük elő a találkozást. Hagyománnyá válik immár — s ezzel egy szép álom tel­jesül —, hogy Gödöllőn, a me­zőgazdasági oktatás és kuta­tás fellegvárában mérhessé­tek össze tudásotokat, a hu­szonéves hallgatók, a jövő ag­rárértelmisége között, nem­csak kedves vendégként kö­szöntének majd az Agrártu­dományi Egyetem tanárai, ha­nem szakmai partnerként, egy Használat közben a MÉMMI továbbképző irodájának ok­tatófala. Nyit az országos tábor kicsit a leendő tanítványt is látják bennetek. Kívánjuk, érezzétek jól ma­gatokat nálunk, ismerjétek meg megyénket, s tudjátok: olyan megyében jártok, ahol a mezőgazdasági termelés — mind a termelőszövetkezetek­ben, mind az állami gazdasá­gokban — nemzetközi össze­vetésben is állja a helyét. Szeretnénk, ha elődeitekhez hasonlóan ti is példáznátok munkátokkal, magatartáso­tokkal, hogy miként öröklő­dik, hagyományozódik apáink és dédapáink föld- és termé­szetszeretete, s elhoznátok szűkebb pátriátok, a nyírségi homok, a kiskunsági puszta, a Dunántúl földművelő embe­reinek üzenetét, tenniakará- sát. Várunk benneteket, s kí­vánjuk, érezzétek jól magato­kat. Jelentsenek sikeres ver­senyzést és élményekben gaz­dag táborozást a nálunk eltöl­tött napok. Nemoda István megyei úttörőelnök Margaréta műsor. Délben szalonnát sü­töttek a ház mellett, este pedig diszkó szórakoztatta a gyerekeket. Megnézhették a domonyiak az ünnepi könyvhétre megje­lent műveket is az előtér­ben. Ehhez kapcsolva tartott ötödik és hetedik osztályosok­nak irodalomórát Raffai Sán- dorné népművelő, a könyv és az olvasás értékeire koncent­rálva. A gyerekek is beszéltek olvasási élményeikről. Jó volna, ha minél többen figyelnének fel a műsorokra, rendezvényekre, arra, hogy mi van a domonyi művelődé­si ház virágos ablakai mögött. Zdenkó Jánosné Domony A nap programja Június 26-án. Gödöllő, művelődési ház: Gyerekcentrum, sport, játék- és olvasóterem, film, manuális foglalkozások, játéktanulás, nyílt klubnap, délelőtt 10 órá­tól. A XX. század a karikaturis­ták szemével. Kiállítás Balázs- Piri Balázs, Brenner György, Dallos Jenő, Lehoczki István és Sajdik Ferenc műveiből, délelőtt 10-től este 6 óráig. Je- ney István színházi fényképei 10 és 20 óra között nézhetők meg. Stúdiómozi: Villanás a víz- felett, Nicolas Ray-Wim Wen­ders filmje, este 8 órakor. Június 27-én. Gödöllő, művelődési központ: Robinson környezetjáték, délelőtt 10 órától, a hajótörés tönténete, kunyhóépítés, szék- és asztalkészítés, hálószövés, kerítés- és kosárfonás, tutaj-, ruha-, kalap-, bocskor- és ka­nálkészítés. A XX. század a karikaturis­ták szemével. Kiállítás Balázs- Piri Balázs, Brenner György, Dallos Jenő. Lehoczki István és Sajdik Ferenc műveiből, 15- től 19 óráig. Jeney István szín­házi fényképei délelőtt 10 és este 8 óra között nézhetők meg. Domony, művelődési ház: Lemezhallgatás. Igen népszerű lett az ikladi Ipari Műszergyár Margaréta elnevezésű asztali ventilláto­ra, amelyből tízen, naponta ötszázat szerelnek össze. Ké­pünkön; Ambrus Jánosné a ventillátor hajtómotorját sze­reli össze. Hancsovszki János felvételei Tangazdaság Visszaadott föld Kitaposott utak Nagy a jelentősége minden olyan intézkedésnek, gazdasá­gi gyakorlatnak, amely a tar­talékok feltárását segíti. Ilyen a termőföldek jobb kihaszná­lása, vagy például a valami­lyen okból eddig kellően nem hasznosított területek újra­hasznosítása. A tangazdaság gödöllői kerületében ezen a tavaszon mintegy tizenhét hek­tó; olyan földet adtak vissza a termelésnek, amelyet útként használtak, vagy a nagyobb teljesítményű traktorokkal nem tudtak bejárni. Kisebb, a táblák belsejében kitaposott utakat is megszüntettek, fel­szántottak. Mozi Vasárnap: Gyerekek a kék tó hegyéről. Színes, szinkronizált svéd ifjú­sági film. Csak délután 4 óra­kor. Atlantic City. Színes, szink­ronizált kanadai bűnügyi film. Clsak este 6 és 8 órakor. Ti­zennégy éven aluliaknak nem ajánlott. Il-es helyáron. Hétfő: A szénbányász lánya. Színes amerikai zenés film. Il-es helyáron. Délután 4, este 6 és 8 órakor. SZÜLŐFÖLD: hozzá yaló kötődésünket költők fejezték ki a leghívebben. Az érzés azonban bennünk, mindenna­pi emberekben éppoly meg­hitt, a szálak, amelyek a fel­nevelő táj és közöttünk fo­nódnak, ugyanolyan széttép- hetetlenek, ha kifejezni nem tudjuk is a művészhez hason­ló érzékletességgel. Nem kell okvetlenül szebbnek lennie ama vidéknek, hol meglátjuk a napvilágot. Nem szépsége láncol magához egy életen át, hanem olyan egyszerű dolgok, hogy ott ismerjük meg a fát, a füvet, a bokrot, ott horzsol- ju fel lábunkat, először esünk totyogósként nagyokat, ott éljük át az első zivataro­kat, hóeséseket, onnan indu­lunk el egyre messzebb, ab­ban a biztos tudatban, hogy visszaérhetünk. Ma mi járunk szülőföldünk utcáin, de mindenkiben fel­merül a kérdés, mi volt itt régen, kik jártak előttünk év­tizedekkel, .századokkal. A bagiak néhány napja könnyen kielégíthetik kíváncsiságukat, ha kézbe veszik Horváth La­jos Bag története című köny. vét. Könyvüket, hisz ez az övék, róluk szól, felmenőikről, őseikről, kik által lettek, kik megalapozták ezen a vidéken az életet, s folytatták évszá­zadokon át, a lét törvényei szerint. Napok óta lapozgatom Hor­váth Lajos könyvét, többé-ke- vésbé kötelességem, írni aka­rok róla, de kíváncsiságból is. Arra vagyok kíváncsi, hogyan A múltról a mának A bagiak évszázadai X zajlottak le itt a századok, mi­lyen volt a sorsuk az erre volt embereknek. A Galga mente évezredek óta alkalmas embe­ri megtelepülésre, kezdi köny­vét a szerző, s tudva, hogy a táj milyen lassan változik, nyugodtan rábólinthatunk, szétnézve ma a környéken. A FÖLDRAJZI viszonyok igen, ámde az emberiek... A létért való küzdelem bizony itt is szedte áldozatait. A na­pi betevő falatért sokat kel­lett verítékezni. S ha csak az lett volna, de jött az ellenség, egyszer tatár, máskor török képében, harmadszor pusztító betegség formájában. Egy igen korai, 1352-ben kelt oklevél megnevez egy kutat, poklos- kutaként, minden bizonnyal idevitték a menthetetlennek vélteket. Pestiseseket, poklo- sokat. Zord idők jártak az elmúlt évszázadokban azokra, akik ezen a vidéken telepedtek meg. Olvasvá a kötetet, újra és újra döbbenettel gondol­tam arra, micsoda életakarat szorult az emberbe, ami ismé­telten arra sarkallja, hogy ne adja fel, fogjon bele ötödször vagy tizedszer is. A török ha­dak dúíása nyomán települé­sek sora válik pusztává, s olyan helyek, mint az egykor virágzó Túra felnőtt férfila­kosságának a hatvan százalé­ka pusztul el. Bag nem pusz­tult el a hadjáratokban, olvas­suk a rövid kijelentő monda­tot. Néhány oldallal hátrább végigböngészhetjük a statisz­tikát, mely szerint az 1546-ban összeírtakból 1559-ben a 64 családfőből harminc meghalt, kettő megszökött, egy eltűnt. IGEN VISZONYLAGOS fo­galom volt a béke ekkor is. Azt jelentette, hogy nem vo­nultak 50—60 ezres csapatok egymás ellen, csupán kisebbek foglalatoskodtak a nép sa­nyargatásával, megkínozták, gerendára felkötve verték, testére égő gyertyát csöpög- tettek, a tüzet teknővel hord­ták rájuk. Horváth Lajos egyik telitalálata ez a szó: fog. lalatoskodtak. Csak úgy mel­lékesen egy kicsit megkínoz­ták a jámbor bennszülöttet. És visszatérnek. A Habsbur­gok gyarmati felszabadítása ismét mérhetetlen szenvedése­ket zúdít a népre. A Galga- mente települései közül Bag lakossága is elmenekült. De három év múlva már ismét adóznak, ha kevesen is, de vannak, élnek, folytatják, amit elődeiktől tanultak, hogy saját tapasztalataikkal gyara­pítva hagyományozzák az utódokra. Ne higgyük ám, hogy ha nincsenek hadak, ha nem dúl a pestis, elmaradnak a sanyar­gatások, akkor tespedtségbe fúl az ember. JCoránt sincs így. Egyszer a réttel van baj, más­kor a szőlővel. Majd eljön az idő, amikor kevésnek bizonyul a föld, nem képes többé el­tartani Bag lakosságát. Ez bi­zonyosan fájdalmasan érintett akkoriban sokakat, akiknek most már nem az ellenségtől menekülve, máshol, igen messzi vidékeken kellett sze­rencsét próbálniuk. De ők lesznek, azok, akik világot járva, látva térnek meg a szü­lőföldre, olyasmire tanítva az otthon maradottakat, amit ad­dig nem tudtak.' Legfőképpen követ törni, utat kövezni jár­tak, de vasútat építeni és bá­nyát robbantani is. MI EZ A HATALMAS élni- akarás, kérdezhetjük újfent, végigolvasva a könyvet, ami természetesen nem csak a ba. giak jellegzetessége. Ki tud­ja. Ki ismeri annyira a lélek rejtett zugait, hogy erre vá- laszolh ^son. Horváth Lajos, aki költőként nyilván ilyen kérdésekkel^ is bíbelődik, eb­ben a könyvben történész, s mint ilyen, összegyűjtötte a tényeket, amelyek a bagiak évszázadairól tudósítanak. A kérdéseket, a lapokat olvasva kinek-kinek magának kell feltennie. S a választ sem vár. hatja mástól. Lehet, hogy sza­vakba nem tudja önteni. De ha valamit érez, ha ott bent valami motoszkálni kezd, nem volt hiába az olvasás, s nem teltek haszontalanul azok az esték, amikor a szerző kötete összeállításával foglalatosko­dott Kör Pál o A Pest megyei Vendéglátóipari I ^ Vállalat váci igazgatósága CISLeaSrtJ versenypályáját útjárt vállalkozásba adja a következő III. osztályú üzleteit: 141. sz. Vasút italbolt, Nagymaros, Bajcsy-Zsilinszky u. 101. 316. sz. Kulacs vendéglő, Dunakeszi, Tanácsköztársaság u. 40. 480. sz. Modul—3-as büfé, Vác, Diadal tér, a benzinkútnál. 483. sz. Modul—7-es büfé, Vác, Mává ut-pályaudvar. 487. sz. Modul—3-as büfé, Vác, Gábor J. u. 1. 484. sz. Modul—5-ös büfé, Gödöllő, Blaháné út. 492. sz. Modul—3-as büfé, Gödöllő, Piac tér. Tájékoztató adatokat a vállalat váci igazgatósága ad, címe: Vác, Széchenyi u. 19. ' J0 Kérjük, hogy a pályázatokat levélben, július 12-ig, kedden vagy csütörtökön 10 és 13 óra között adják át a vállalat munkaügyi és üzemgazdasági osztályán (Budapest VII., Kertész u. 37.) vagy küldjék el a vállafat levélcímére: Budapest, Steindl Imre u. 7. (Pf.: 137. 1389). A versenytárgyalást július 20-án 10 órakor tartjuk Szentendrén, a Teátrum étteremben: Somogyi Bacsó part 1. ISSN SÍ33—1Í57 (Gödöllőt Hírlap) Olvasóink fóruma lő választék Domonyban A domonyi művelődési ház változatos programokkal vár­ja a falu lakóit, azokra a kisebb csoportok érdeklődé­sét kielégítő rendezvényekre, amelyeken sokan találhatnak ízlésüknek megfelelőt. A könyvtárban és a művelődé­si ház előterében az utóbbi időben könyvbemutatók vár­ják a látogatókat. Szép volt az Anyám könnyű álmot ígér című irodalmi összeállítás is, és a legújabb kötetekből ren­dezett kiállítás. Az egyik szabad szombaton a ház reggel 9-től este 9-ig volt nyitva. Az egész napos program főleg gyerekeknek szerveződött, nagyon gazdag volt: foci, tollaslabda, asz­talitenisz. bábkészítés, báb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom