Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-26 / 150. szám
etrcrrt 1983. JÜNHJS 26., VASÄRNAP A képíró bizonyossága Az alkotás felemelő érzés í Csöndben élő, alig: tudott festő állít ki a Szentendrei Képtárban. Vaszkó Erzsébet nevét megismerve sokan a lexikonok címszavaihoz menekülnek, miután felfedezve művészetének értékeit azt kérdezik maguktól: miért nem tudunk többt erről a nem mindennapi alkotóról? Szemléletek A történelem sok mindenre választ adott az elmúlt majd három évtizedben. A művészettörténetírás is kezd kiszabadulni az előítéletek hálójából, s a zártság oldódása eredményeként egyre inkább vállalkozik a rejtett szépségek felfedezésére. E nem mindennapi csodák közé tartozik a nyolcvanegy esztendős Vaszkó Erzsébet művészete. Azé az asszonyé, akinek az embersége előbbre való volt mindig, mint a festői hivalkodás, aki csak akkor kívánt szólni, amikor át akart adni valamit, aki nem karének kíséretében emelte fel az ecsetet, hanem mindig és mindenkor önszántából. Vaszkó mindig kerülte a nyilvánosságot. Akkor Is, amikor tervezőirodában dolgozott, s megérlelve mondanivalóját, több kiemelkedő képet jestett egyetlen nekirugaszkodásra. Ezek azonban ritka pillanatok voltak, mert szeretett mindig mérlegelni, s ha belefeledkezett is a rajzolásba vagy a festésbe, önmagának mértéket adó magatartása megálljt parancsolt számára. Talán hagyta elillanni sok kép embriónyi vázlatát, mert festészete a színek költészete mellett a gondolkodás iskolája is, összefüggések láncolata, visszafogott érzelmek sorozata. Pedig indulásának, bizakodásának talaját olyan kitűnő művészek ápolták, mint a tanárként sokat emlegetett Va- szary János, akit nem stílusáért, hanem szemléletéért tisztelt. Aztán ott volt még Hagy István, Vajda Lajos, Barcsay Jenő, még korábban Mednyánszky László, akiket szintén gondolkodásmódjukért kedvelt, v Vaszkó festészetében olyan felbecsülhetetlen szellemi energiák feszülnek, amelyek elmondhatatlanok szavakban. Egy-egy árnyék, folt, meglóduló vonal, örvényként kavargó sötét szín jelenti művészetének lényegét. A legnagyobb sötétségben, majd negyven évvel ezelőtt Kállai Ernő, a kor talán legtisztábban látó esztétája úgy vélte, hogy egyfajta nemzeti romantika lengi be az akkori piktúrát, amely egy festőileg szabadabb, színesebb, inkább az érzések szenvedélyesen fellángoló erőihez vagy a tudatalatti, az ösztönszerű, alaktalan, sötét birodalmához kötődik. Ebben a korban, amikor a líra nem ágyúkra helyezett virágcsokor volt, s minden nap reményt jelentett az életbenmaradáshoz, Vaszkó magában hordozta mindazt, amit később sikerült megvalósítania. Az évek haladtával egyre bölcsebb lett. Színei visszafogottságával, a formák felismerhetetlenségével, vonalkezelésének tudatosságával már nem a teljességről kívánt szólni, sokkal inkább egy asz- szony helyéről a Föld egyetlen pontján. A kapcsolatairól tudósított, mindazokról, akik és amik körülvették. Humanitásigény A művész szándéka olyan tisztán felragyog minden vásznáról és lapjáról, hogy tárgyilagossága, humanitásigénye túllép vélt és vallott zárkózottságán: A publikáció nem tartozik a festészetnek, a művészetnek a kelléktárába, az másodlagos dolog. Az alkotás felemelő érzés, ami azon túl van, az már legföljebb tartozék. A magam részéről nem tartom szükségesnek, nem is teszek az érdekében semmit. Kihagyták, s ő is kirekesztette magát a közforgalomból, ám szerencsére a jelenkor festészete nem tűri meg távolmaradását. Ennek köszönhető ez A kiállítás egy részlete * itíí ..,. „: v> : --MM., ^jPWßSSm ■ í*& a revelációként ható szentendrei új tárlat is (az előzőt ugyancsak itt rendezték négy esztendővel korábban). Tudatosság A kezdeti évek derűjéből is átsugárzik a kor kérdéseinek tragikuma, amely a későbbiekben csak súlyosbodott, komor színek palástjába öltözött. Ha néha meg is színezte egy- egy játékos ötlet, azért alapjaiban megmaradt önpusztító- an magányosnak. A tárlat ennek a visszafogottságában is eredeti festészetnek a lényeglátását érzékelteti, a félreérthetetlen kifejezésmódot, a ki- érleltséget, a festészet egyenes beszédét, a vélemények kendőzetlen megfogalmazását. Nagy festő Vaszkó Erzsébet. Olyan ember, aki a nyilvánosság előtt is bevallotta másfél évtizeddel ezelőtt, hogy naponta festek, mindennap jó munkát szeretnék, de hát nem mindig sikerül. Mindennap dolgozom, hogy az — minek nevezzem — ihlet munka közben találjon. De igényes vagyok magammal szemben, soha ki nem elégíthető. A munkáim nagyobb részét összetépem, megsemmisítem; nyilván nagyon kevés kép fog utánam maradni. Szomorú ez a tudatosság, ám tiszteletet keltő. Csak az képes így vélekedni mesterségéről, aki nagyon hisz a színekben, a vonalakban, a festék erejében, az ecsetet irányító kéz mozgásában, az életben. S leginkább saját képességében. Rá termékenyen hatottak mások és mégis mindig a saját világát építette. Szuverén alkotónak született, s az is maradt. M. Zs. Zsámbéki főiskolások Diplomával az életbe Esküt tettek a végzett hallgatók Horváth Erika átveszi a diplomát Az ötödik tanév végére tett pontot tegnap az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tagozata. Meghitt, családias ünnepség keretében adta át a végzett hatvanhat nappali tagozatos, és nyolvankilenc levelező haliga Múltidéző vén ház Olvasókör az emlékparkban Üj épülettel gazdagodott az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékpark: megnyitotta kapuit, fagadja a látogatókat a Hódmezővásárhely határából áttelepített múltszázadvégi olvasókör. A Dél-Alföld nagy kiterjedésű tanyavilágában a század- fordulón a városoktól távol laktak az emberek, utalk hiányában télen be sem járhattak a városba, ezért a művelődés, a szórakozás feltételeit maguknak, helyben kellett megteremteniük. Erre a célra alakították meg az olvasóköröket, általában a nagyobb tanyai iskolák szomszédságábanA tagok szegény földműves emberek voltak, akik összeadott pénzükből újságokat járattak, könyveket vásároltak Egy-egy könyvtár két-három- száz kötetből állt. Eljárt oda a tanító felolvasni, a betű, az olvasás szemetére nevelni az egyszerű földművelőket, elment oda a mezőgazdász is, aki megtanította az érdeklődőket jobban gazdálkodni. Volt ahol műkedvelő csoportokat alakítottak, s ott rendezték meg a hálóikat, s más mulatságokat és mindemellett természetesen politizáltak, de kugliztak és poharazgattak is. Az áttelepített épületet korabeli bútorokkal rendezték be s a könyvszekrény polcain régi kötetek, újságok sorakoznak; az épület előtt pedig ott áll a kuglipálya, amit ugyancsak hajdani időkből mentettek át. Politikai kiadványok A gazdaságirányítás új elemei Alapjainkban sokat beszé- ■L1 lünk gazdasági életünk változásairól, arról, hogy hazánk miként tud igazodni az új körülményekhez, hogyan lehet gazdaságpolitikánkat továbbfejleszteni. Ennek a témának a megértéséhez nyújt segítséget Hoós János: A nép- gazdasági tervezés és az új növekedési pálya című könyve. A szerző főleg a népgazdasági tervezés fejlesztésének kérdéseit, a gazdasági növekedés új pályájának jellemzőit és követelményeit tárgyalja, de lényegében az elmúlt negyedszázad gazdaságpolitikáját tekinti ót és elemzi. Hoós János, a tartós és változó, új elemek jelenlétét mutatja ki a magyar gazdaságpolitikában. Szükséges ezt tisztázni, mert gazdaságunk nagyon bonyolult szakaszába jutott. Egy sor új jelenség tapasztalható, amelyet figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk teremteni a további munka alapjait. Gazdaságpolitikánknak az állandó és változó elemeit olyan módon kell kombinálnunk, hogy a lehetőségeinkhez képest a lehető legjobban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott világgazdasági környezethez. Ezután meghatározza a gazdaságpolitika tartós elemeit. Gazdaságpolitikánkat mindenekelőtt az jellemzi, hogy a szocialista tervgazdálkodás alapján áll. Állandó elemének tekinthetjük, hogy a politika és a gazdaság dialektikus egységben van. Az is tartós elem. hogy szoros a kapcsolata és az együttműködik a KGST-közös- séggel, a szocialista tábor országaival. Jellemzője az is, hogy egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általános tapasztalatait és a hazai adottságokat. Ezt különben felszabadulás utáni történelmünk — nemegyszer fájdalmas áldozatok árán — egyértelműen igazolta. Gazdaság- politikánknak állandó eleme az is, hogy szoros elvi és tartalmi kapcsolatra törekszik a tudománnyal, ezáltal is erősítve a tudomány megalapozottságát. Nagyon fontos tartós elemének tekinthetjük a realitást és ezzel összefüggésben az állandó és rugalmas alkalmazkodást a változó külső és belső körülményekhez. Ugyancsak fontos az árualap és a vásárlóalap összhangjának folyamatos biztosítása. A szerző a továbbiakban a gazdaságpolitika változó, új elemeivel foglalkozik, hangsúlyozva, hogy a változó elemek mindig kapcsolódnak az állandókhoz, egyesek közülük tartósan megszilárdulnak és hosszú távú stratégiai elemekké formálódnak. így van ez napjainkban is. A változás sok irányú és szerteágazó. A változás során legfontosabb teendő — hangoztatja —, a magyar népgazdaság átállítása egy új fejlődési, növekedési pályára. E pályán a jövőben elsődleges a minőségi (korszerűség, divat, rugalmasság és időbeni pontosság, ár, költség és jövedelmezőség) követelmény elérése, amelyet az értékesítési, a piaci lehetőségek határoznak meg; mindebből adódóan a gazdasági növekedés a külgazdasági hatásokra érzékenyebb lesz; a növekedés a gazdaság külső egyensúlyára közvetlenül és erőteljesen hat. Az új növekedési pálya jel- ** lemzőihez tartozik még a nyitottság, a hatékony kereslet, a jövedelmezőség, a költségek és árviszonyok figyelembevétele, a műszaki fejlődés biztosítása. hiszen a jövőben már nem lehet a munkaerőt szaporítani, a beruházások növelésével a termelést felgyorsítani. A külpiaci tényezők megmaradnak, ezekkel számolnunk kell. Mindez bonyolultabbá teszi a gazdasági növekedés tervezését, irányítását és a korábbinál nyitottabb, egyben folyamatosabb gazdasági irányítást és tervezést kíván. IV| indebből kiindulva elemzi m a népgazdasági tervezést, meghatározza helyét és szerepét a gazdaságirányításban Sorra veszi a népgazasági tervezést összehangoltan kell fejleszteni, a terveknek megalapozottaknak kell lenniük. Foglalkozik a tervezés mutatószámrendszerének fejlesztésével, a g tzdasági és társadalmi folyamatok, összefüggések tervezésével. a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés ösz- szefüggéseivel, a népgazdasági és a vállalati-tanácsi tervezéssel. Mindehhez hozzáteszi: a nyitottság azt jelenti, hogy més szorosabb egységnek kell kialakulnia a tervezés és az operatív gazdaságirányítás között Hoós János könyve elsősorban a gazdaságpolitikával és a gazdaságiránvítással foglalkozó gyakorlati és elmélet szakembereknek nyújt ismere teket. emellett a témában • ér deklődést mutatóknak is tanulságos olvasmánya lehet. Gáli Sándor Hargitai Károly tagozatvezetőtől Trencsényi Zoltán felvétele tónak Hargitai Károly főiskolai tanár, tagozatvezető a diplomát. Az elmúlt években háromszázhuszonegy ifjú pedagógus szerzett itt képesítést. A hallgatók száma az eltelt öt esztendő alatt több mint nyolcszorosára emelkedett. Közben elkészült és az idén átadták az új szakiskolát. Az oktatás tárgyi feltételei folyamatosan tovább javulnak. A frissen végzett tanítók szombaton ünnepélyes esküt tettek választott hivatásuk legjobb tudásuk szerinti gyakorlására. A legkiválóbbaknak az Iskola vezetősége ajándékkal kedveskedett. Országos találkozó Sződligeti eszmecsere Tegnap délelőtt véget ért a közművelődési intézmények találkozója Sződligeten. A szombati kötetlen programon lehetőség nyílott arra, hogy a fiatalok megismerkedjenek egymás munkájával. Két műhely — a salgótarjáni és debreceni — mutatkozott be. Mindketten elemezték tevékenységüket, szó esett arról is, miként kapcsolódik egymáshoz a mozgalmi és a szakmai munka. Az ország különböző részeiből érkezett népművelők és könyvtárosok eszmecseréjével zárult a kétnapos találkozó. _____________ Öt ven rajz Csohány-album Csohány Kálmán ötven, életének utolsó harmadából származó, rajzát bemutató album jelent meg Békéscsabán, a Békés megyei könyvtár gondozásában. Az új album a minden kötöttség nélkül, maga kedvére készített rajzainak felvonultatásával eddig kevéssé ismert oldaláról mutatja be a grafikái és könyvillusztrációi révén széles körben ismert művészt. ________ Évszázad os cserepek Fazekasmúzeum Fazekasmúzeumot alapítanak Mezőtúron, a népi fazekasság egyik legnagyobb hagyományú központjában. Ez lesz az ország első múzeuma, amelyben összegyűjtik az agyagformálás mestereinek munkáit. A múzeum céljára a város egyik régi épületét.— jelenleg egy része pedagógusszálló — alakítják át. A kiállítás anyagának magja már megvan, a több száz butellát, bütyköst, kancsót, tálat és szilkét a városi művelődési központ honismereti köre gyűjtötte össze hosszú évek során. A fazekasmúzeum az idei múzeumi és műemléki hónapban — októberben — nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Rádiófigyelő ORRSZARVÜSIRATÓ. Orrszarvú tulajdonképpen már nem is létezik. Adatkertekben őriznek ugyan néhányat, s az afrikai nemzeti parkokban is legelészik pár tucat. Az előbbiek természetes környezetük, tői megfosztva vegetálnak, az utóbbiak számára is csak illúzió a szabad sztyepp, hiszen minden lépésükben géppuskás őrök igyekeznek megvédeni őket az orvvadászoktól. Itt már nem csupán egy állatfaj agóniájáról van szó, hallottuk Nagy Endrétől, a tanzániai USA River rezervátum igazgatójától — hanem a fejlödés- történetileg halott egyedek mesterséges életben tartásáról. Egy-egy állatfaj kipusztulása nem csak azért szomorú, mert eltűnik a biológiai lánc egy újabb szeme, s a termesze: finoman kiegyensúlyozott rendjében támadhat zavar, hanem azért is, mert az orrszarvúk pusztulását is saját fajtánk jövőjével kapcsolatos figyelmeztető jelként kell elraktároznunk. Nagy Endre beszámolója rám azért is tett a szokásos környezet- és állatvédő műsoroknál nagyobb hatást, mert a kiváló zoológus, aki megszállottan dolgozik Afrika állatvilágának, megőrzéséért, figyelmét nem szűkíti csupán az orrszarvúkra és társaira, s a fekete földrészre nem csupán úgy tekint, mint a fehér ember nagy vadászparadicsomára, hanem összefüggéseiben objektiven vizsgálja a helyzetet. Az orrszarvúk pusztulását ogyanis az okozza, hogy Tanzániában és a szomszédos országokban a növekvő népszaporulat miatt egyre kevesebb hely jut a vadállatoknak, szántóföld lesz a sztyepp, meri élelem kell az embereknek Nagy Endre szerint sajnálni • szabad az orrszarvút, de választani az embert kell. GYEREKSZOBA. Magyar- országon több olyan nemzedék él egymás mellett, akiknek nem volt gyerekszobájuk, s mint a Rádióújság beharangOr zó cikke is megjegyzi, még mindig sokan prüszkölnek eme intézmény hallatán. Mondván, ki tudja milyen antidemokratikus, arisztokratikus érzelmeket kelthet a nyiladozó értelmű gyermekekben. Az újgazdagok kivagyisága engem is bosszant, de nem hiszem, hogy bármely kamasz éppen attól fertőződhetne meg, ha van egy szobája, ahol önállóságra nevelődhet, ahol magára maradhat a gondolataival. Gyanúm szerint ennél sokkal súlyosabb az a gond, hogy a lakásviszonyok ma még korántsem olyan jók, hogy jusson mindenkinek egy tenyérnyi saját birodalom. Ha mégis van, milyen legyen a gyerekszoba? Erről mondták el véleményüket a műsorban az illetékesek, a gyerekek, s adtak tanácsokat jó érzékkel a szakember felnőttek. Az otthon, ahol megpihenhet, megnyugodhat, felüdülhet az ember, igen fontos része életünknek. Bútoraink harmóniája egy kicsit önnön arcunk mása. Egyfelől tehát hagyni kell, hogy a gyerek úgy alakítsa ki birodalmát, hogy abban a maga vágyait fogalmazhassa meg. másfelől pedig próbáljunk meg észrevétlenül segíteni abban, hogy ez a lakásrész formálja jó irányba csemetéink egyéniségét. Ezekkel az alapigazságokkal vitába szállni értelmetlen lenne. Legfeljebb azt nem tudtam meg az Ifjúsági Rádió műsorából, hogy a 1ó tanácsokkal engem, vagy gyermekeimet nevelték-e? Cs. A.
