Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

Tanácsodé ’S3 Háztáji és kisegítő gazdaságok I. Az áHkitotás helyzete és lehetőségei járás területén a kisüze­mi gazdaságokban az állattar­tás. -tenyésztés, -hizlalás a népgazdasági elvárásoknak megfelelően igen jelentősen fejlődött az utóbbi években, annak ellenére, hogy Budapest közelsége miatt 'nagy hagyo­mányai nincsenek. Ezt segítet­ték elő a különböző .kormány- szintű intézkedések, rendele­tek, kedvezmények, helyi kez­deményezések a nagy- és kis­üzemi gazdaságok között lét­rejött integrációs kapcsolatok a kölcsönös érdekek alapján. Sokat fejlődött a szarvasmar­ha-, juh-, baromfi-, házinyúl-, húsgalambtartás, de legdina­mikusabban a sertéstenyésztés és -hizlalás nőtt az utóbbi években, melyhez komoly nép- gazdasági érdekek és fűződ­nek. Az említett időszakban a sertésfelvásárlás öt-hatszoro­sára nőtt a kistermelőktől. Ez évben meghaladja a 30 ezer darabot is a járás területén. Alapanyag, kedvezmény Az állattartás / feltételei: egészségügyi és környezetvé­delmi szempontból az állat­egészségügyi rendszabályok betartása, a KÖJ ÁL- előír ások és a“ vonatkozó állattartással kapcsolatos tanácsi rendeletek biztosítása. Oj épületek építé­sénél a fenti előírások foko­zottabb figyelembevétele és alkalmazása szükséges. Régi és új épületekben a kézi munka­erő csökkentése miatt korsze­rűbb tartástechnológiák alkal­mazása (önetetők, önitatók, fejőgépek stb.). Kedvezmények, juttatások a szarvasmarhatartáshoz: Saját tehén tartásánál min­den év eltelte után első-tehén esetében 2 ezer 500 forint, minden további tehén után 6 ezer forint állami támogatás jár á termelőnek. Vemhes üsző leelletése esetén 4 éves tartási megállapodás megkötésekor első tehén után 10 ezer forint, minden további üsző elletése­kor 24 ezer forint állami tá­mogatás jár, melyet leellés után folyósítanak. A 24 ezer forint kedvezmény első tehén tartása mellett minden további vemhes üsző leelletésénél jár a 4 évi tartá­si szerződés megkötésekor. A szükséges igazolásokat a helyi hatósági állatorvos bocsátja a termelő rendelkezésére és az akciót az illetékes községi ta­nács vb szakigazgatási szerve bonyolítja le. Az alapanyag-beszerzés lehe­tőségei: A vemhes üszők, tehenek, hízóalapanyag-kihelyezését, in- tearálását végzik a járás terü­letén a pilisi. Aranykalász, a vecsési Ferihegy, a sülysápi Tápióvölgye, az ócsai Vörös Október termelőszövetkeze­tek. A tartással, takarmány­juttatással, értékesítéssel kap­csolatos kedvezmények bizto­sítása végett az illetékes gaz­daságokhoz keli fordulni, ahol szerződéskötés után biztosítják az alapanyagot, takarmányt, legelőt, tej- és vágómarha­átvételt és egyéb juttatásokat, a rendelkezésre álló tehetősé­geiken belül. Egyéb úton tör­ténő alapanyag-beszerzéshez, építkezéshez, takarmányvásár­láshoz az OTP és a takarék- szövetkezet rövidebb, hosszabb időtartamra hitelt folyósít. Térítés ellenében Tejbegyűjtés az állami tej- begyűjtőhelyeken folyik — a kihelyezett teheneké a terme­lőszövetkezeteken keresztül. A vágómarha-felvásárlást az Ál- latforgalmi és Húsipari Vál­lalat nagyrészt a nagyüzeme­ken keresztül végzi. Mezőgaz­dasági nagyüzemek alapanyag, takarmány, legelő és egyéb juttatások, kedvezményeknél előtérbe helyezik saját tagjai­kat, valamint azokat a terme­lőket. akik nagyüzemen ke­resztül értékesítik állataikat, termékeiket. A sertéstartás, -hizlalás in­fdény végi sportjegyzet (3.) Csapataink a mérlegen „Még mindig előttem van az a jelenet, amikor az üllői lab­darúgók — a sportkör fennál­lásának legnagyobb diadalát aratva — elhódították a Sza­bad Föld Kupát. Járási csapat még sohasem jutott el az MNK-ban a legjobb nyolc kö­zé. ők igen, s csak az NB I-es Diósgyőr előtt hajoltak meg. A Szabad Föld Kupa döntőjét az Üllői úti Fradi-stadionban ren­dezték meg, az ellenfél a Baja volt. 5—4-re győzött az üllői tizenegy, a játékosok a meccs végén valóságos, indiántáncot jártak, mintha VB-döntőn dia­dalmaskodtak volna. Akkor abban reménykedtek Üllőn, hogy a csapat megindul felfelé, s meg sem áll a megyei I. osz­tályig. Meg is nyerték a járá­si bajnokságot, de az aszódi osztályozón kikaptak a Dobás­tól, döntetlenre végeztek a Tápiószentmártonnal, s így ma­radtak a járási I. osztályban. Később megnyerték azt. s fel­jutottak az újonnan alakult megyei II. osztályba. Tavaly az átigazolási idő­szakban viharfelhők gyülekez­tek az üllőiek felett, hiszen Tóth Sándor, a csapat gólzsák­ja az utolsó pillanatban mégis aláírt a Vecsésnek, így nélkü­le vágtak neki az 1982—83-as bajnokságnak. így végeztek a tabellán a II. osztály A cso­portiában: S. üllő 26 9 7 10 39-42 25 ősszel különösen gyengén szerepelt az együttes, amely részben objektív okokra vezet­hető vissza. Többen bevonul­tak katonának, Tóth Béla, a csapat irányító karmestere sú­lyos sérüléssel bajlódott hóna­pokon keresztül. Baj volt, a csapategységgel, s a formák is ingadoztak. Csorba kapus pél­dául többször betlizett, pedig évek óta megbízhatóan őrizte azelőtt a hálót. Mindössze 11 pontot gyűjtöt­tek az első felvonásban, s már akkor tudvalevő volt, hogy csupán a kiesés elkerüléséért indulhatnak harcba tavasszal. A kishitűség tett úrrá a csapa­ton, s ez rányomta bélyegét az őszi és tavaszi szereplésükre egyaránt. Tavasszal azért változott a helyzet, többen látogatták az edzéseket, s néhány meccsen kifejezetten jól játszottak. Mégis szinte az utolsó pillana­tig borotvaélen táncoltak a ki­esési harcban. Érdekes módon a biztos bennmaradást egy félbesza­kadt meccsnek köszönhetik. Bugyin 0-0-ás állásnál az egyik helyi néző tettleg bán­talmazta a partjelzőt, mire a bíró lefújta a találkozót. A fe­gyelmi bizottság a két pontot az üllőiek javára igazolta, s így sikerült a megmenekülés. Az utolsó fordulóban 0-0-ra játszottak a Baggal, akiknek ez az aranyérmet jelentette, az Üllőnek pedig a 8. helyet. Üllőn egyáltalán nem elége­dettek az’ elért eredménnyel. Vezetők és játékosok jól tud­ják, hogy a következő bajnoki évadban sokkal nehezebb tesz a helytállás. A játékosok mind­egyikének nagyobb terhet kell vállalniuk. Egyszerűen megen­gedhetetlen. hogy egyesek ki­hajtják a telküket a mérkőzé­seken. mások meg lődörögnek nem csipkedik magukat. Ez eredményezte azt is, hogy Bur­ján Sándor edző csak néhány játékos teljesítményével tehe­tett elégedett. A nyári szünetben szeretné­nek néhány új játékost igazol­ni. Mi azonban hozzátesszük, javítani szükséges a csapat­egységet, a szakosztályi mun­kát is. mert csak így képzel­hető el a helytállás az 1983/84- es szezonban. 1 S ezt joggal elvárja tőlük a lelkes szurkolótábor és a veze­tőség is. (Legközelebb a pilisi labda­rúgók teljesítményét értékel­jük.) G. J. Vasárnapi labdarúgás Osztályozó a megyei II. osz­tályban maradásért: Pilis— Szigethalom,. Pilis, 17 óra. tegrálása hitetekkel vemhes kocasüldő-beszerzéssel, takar­mány. alomszalma, fuvaresz­köz, nagyüzemi felármegosztá­sával történik, valamennyi me­zőgazdasági nagyüzemen ke­resztül. A hízott sertésekre leg­magasabb ár a több éves szer­ződéssel érhető el. Szerződés- kötéssel, felvásárlással a me­zőgazdasági nagyüzemek és a Monorvidéki Áfész foglalkoz­nak. Az elszállítás háztól tör­ténik, térítés ellenében. A legrugalmasabb integrátor a vasadi Kossuth Szakszövet­kezet, amely a járásban ne­velt sertések mintegy egyhar- madát vásárolja fel. A terme­lők érdekeit nagyban elősegíti a Monorvidéki Áfész sertés- felvásárlása, ugyanis szállítás­kor helyszínen mérlegelnek és azonnal fizetnek, nem kell a pénzre várniuk a termelők­nek. Hasznos szerződések A vemheskoca-kihelyezést az Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat bonyolítja, de rajta kí­vül a vasadi Kossuth Szak- szövetkezet, a Monori Állami Gazdaság és a pilisi Aranyka­lász Termelőszövetkezet is biz­tosít kocasüldőket a termelők­nek. Az elmúlt 7 év alatt mint­egy 3 ezer darab intenzív faj­ta — hibrid kocasüldő segítet­te a minőségi cserét, geneti­kai előrehaladást a kisterme­lőknél a kihelyezés kapcsán. Egyre nagyobb teret hódít a pecsenyecsirke bérhizlaltatása kisüzemekben, amelyet alap­anyag, takarmány és egyéb feltétetekkel, kedvező hitetek­kel a hernádi Március 15. Tsz segít elő. Jelentős a házinyúl- tartás a járásban — éves szin­ten mintegy 3 ezer tonna — és a húsgalambtartás is. Külön­böző eszközökkel, takarmány­nyal, hitetekkel eredményesen integrálja a tagjait a vasadi Kossuth Szakszövetkezet és a Monorvidéki, valamint az Al- só-Tápió menti Áfész. Ugyan­így a szerződéses viszonyban álló termelőit is. Terjedőben van a prémes állatok tartása. Azok a termelők, akik bár­mely állatfajjal kívánnak fog­lalkozni (tenyésztés, hizlalás, értékesítés), forduljanak biza­lommal az említett integráló egységek háztáji ágazataihoz, akik a rendelkezésre álló tehe­tőségeiken belül kellő felvilá­gosítást és szaktanácsot adnak. Járadi László, a járási hivatal MÜTEF osztályvezető-helyettese Következő téma: 1983. július 30-án: Háztáji és kisegítő gaz­daságok II. (növénytermesz­tés). Hyagdíjasldab A napokban Ecseren is meg­alakult a nyugdíjasklub, a HNF helyi bizottsága, a Rá­kosmezeje Tsz .és a Rábai Miklós művelődési ház közös összefogása nyomán. A klub a művelődési ház keretében működik. Anyagi­lag a tsz-en kívül a Politoys Ipán Szövetkezt helyi üzeme is támogatja őket. MOWOR! tAtíírf« A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1983. JÜNIUS 25., SZOMBAT ki uliői példa nyomán Még rászorulnak a segítségre \ Két új rövidítés épült be szótárunkba, a rövid egy esztendő már talán idegen- ségét is elkoptatta. A GESz-t, GAMESz-t magától értetődő természetességgel emleget­jük. A közalkalmazottak szak- szervezete járási bizottságá­nak testületi ülése a napok­ban tűzte napirendjére műkö­désük tapasztalatának meg­beszélését. alighanem első­ként minden fórum közül. S hogy e témáról éppen e testü­leti ülésen essék szó, azt az indokolta elsősorban, hogy a járásbah tevékenykedő GESz- ,ek és GAMESz-ek dolgozói a közalkalmazottak szakszerve­zetének táborát gyarapították Beolvadásukkal hatszázötven­re nőtt a létszám, mammut- szervezetté lett a közalkal­mazottaké. Űj tennivalókat is hozott az új tagság, ezért is került sor most fő napirend­jeként annak elemzésére: mit mutat egy esztendő mérlege? Gyorsított ütöm Göblös Imréné, a járási hi­vatal osztályvezetője tartott tájékoztatót a gazdasági ellátó szervezetek, a gazdasági és műszaki ellátó szervezetek ki­alakításának tapasztalatairól. S lévén résztvevője a megyei tapasztalatcsere-látogatások­nak, s alapos ismerője a já­rásban működő új szerveze­teknek. a hétköznapi erőfe­szítésekről, eredményekről is szólhatott. 1979-ben miniszteri utasí­tás szövegezte meg: szüksé­ges. hogy az alsóbb fokú ta­nácsok bizonyos hatáskörei csökkenjenek, megszűnjék a szétaprózottság, mérséklődjék az adminisztráció. 1980-ban már pénzügyminiszteri rende­let született a gazdálkodási jogkörök besorolására vonat­kozóan. A járásban az eredeti ütemterv szerint 1982—85-ig folyamatosan kívánták létre­hozni az új szervezeteket, meg keltett azonban gyorsítani az eseményeket, s az érintett ta­nácsok — mindazok, ahol gondnokság működött — 1982 szerotemberében határozatba foglalták a GESz-ek. GA- MESz-ek január elsejei indí­tását. Hat tanács mellett GESz — vagyis műszaki ap­parátus nélküli gazdasági el­látó szervezet — öt tanács mellett pedig műszakiakkal, asztalosokkal, kőművesekkel, szerelőkkel, univerzális szak­emberekkel megerősített szer­vezet működik ma már. Előbbiek ott, ahol költségve­tési üzem nincs, tehát áz egyes munkálatok nem ke­resztezhetik egymást. A tapasztalatok azt mutat­ják: mindenütt a jogszabályok előírásai szerint jártak el. bár a megalakítás gyorsított üte­me nem minden községben tette lehetővé a személyi és tárgyi feltételek alapos bizto­sítását. Itt-ott hiányzik még a raktár, akad. ahol most hoz­zák tető alá a műhelyt, még költözködésekre is sor kell hogy kerüljön. A személyi feltétetek sem a Iegtökélete sebbek, máris érezhető az el­vándorlás — mindenekelőtt a szakemberek cserélnek helyet Egy azonban tény: az intéz­ményi és az alapellátás javá>- változott a helyzet az eltelt egy év alatt. Működnek az úgynevezett intézményvezetői tanácsok: az iskolaigazgatók, vezető óvónők, bölcsődeveze­tők. ügyvezető körzeti orvosok rendszeresen tájékozódhatnak arról, mikor milyen feladat megoldása a legindokoltabb. megbeszélhetik a teendők sorrendjét. A tanácsok gaz­dálkodási csoportjainak, elő­adóinak vállásról pedig olyan terhek szakadtak te. ame- lvek energiát — másra for­dítható energiát — szabadít­hattak fel. Járható út Erdei Gábor, az üllői nagy­községi tanács elnöke a já rásban elsőként náluk meg­alakított GAMESz működésé­nek tapasztalatait mérlegelve mondhatta el: a gondok elle­nére — pedig gond bőségesen akadt — teljesen egyértelmű a szervezet rendkívüli hasz­nossága, p az, hogy ez a forma az igazán járható út. Az üllői. GAMESz a járás legnagyobb­ja. Megalakítása előtt a taná­csi vezetők sorra felkeresték az intézményvezetőket, majd közös értekezletet hívtak ösz- sze. ahol ki-ki elmondhatta fenntartásait, reményeit. Fel­adattervet készítettek, s bár. hosszú hónapokig vezető nél­kül működött a szervezet, év végére már önállóan készített költségvetést, s jól ellátta a műszaki tennivalókat is. Kevesebb gond A tanácselnök úgy fogalma­zott: szerencséje a községnek, hogy a lakóhelyüket szere­tő, előbbrejutásért tenni aka­ró szakembergárda dolgozik a QAMESz-en belül. Jó pél­da erre. hogy az új vezető jóval kevesebb pénzért volt hajlandó a szervezet élére állni, mint amennyit előző munkahelyén keresett... Ja­vítani szükséges még a tár­gyi feltéteteken, bár a megyei tanács által mindenhová biz­tosított százezer forintos egy­szeri beszerzési költségből a legszükségesebbeket sikerült előteremteni. Amit eddig pro­dukált az üllői modell, s a nyomában megalakuló többi szervezet, az a bizonyíték az elgondolás életképességére, ha bizonytalanságok még akad­nak is. A testületi ülésen jelenlé­vők valarpénnyien hozzászól, tak a témához. A közös vé­lemény is az volt: a GESz-ek; GAMESz-ek munkájával fej­lődött az intézményellátás. S- ha a szervezetek a „berázó- dás” időszakában kellő segít­séget is kapnak, egyre keve­sebb tesz a gond. K. Zs. ÜGYELET«»® Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: közpon­ti ügyelet (Monoron, a rende­lőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Kóspál Lajos (Ecser), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pi­lis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Űriban és Mendén: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Jós Mik­lós tart ügyeletet. ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr, Kövesy Attila Vecsés, Halmi telep, állami gazdaság. Beteg állatok bejelentése a. járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes ál­latorvos címén. Es&stán sem orJfxi fel Táüdépésben a sikerekhez 1 Nemcsak egy nyáron át tán­colt Boda Bea, éveken át fel­áldozta heti három napjának 2-3 óráját gyakorlásra, amíg a Ki mit tud? hat selejtező­jén át a tévé képernyőjére, az elődöntőbe került. A bordásfalnál kezdte ele­mi balettlépésekkel, majd gyorsulni kezdett a tempó, s a magnetofonból áradt a pa­naszos hangú dzsessz. A ba- lettberkekben jól ismert Ulb- rich Emőke, a Pataky Műve­lődési Központ nagy hírű tánctanára már készítette, komponálta a különleges rit­musú, látványos dzsesszbalet- tet, amely látszatra némi rokon­ságra vall az Amerikából im­portált és honunkban is egyre divatosabbá váló aerobeattel. A két fiatal lány — a har­madik gimnazista Taszler Ju­dit volt a Bea partnere — szemre is tetszetős produkció­ja nagy közönségsikert ara­tóit az Almási téri Szabadidő- központ nagyközönsége előtt. Másnap délelőtt kissé álmo­san mégis könnyezgetett a nyúlánk termetű Bea, a művé­szi ihletésű kompozíciót a középdöntőbe jutástól el­ütötte a dzsesszbalett kategó­riában a kötetlenebb moz­gást mutató Evinger Csilláéi; négyese. Fárasztó volt a fel­készülés, megérdemelték vol­na a továbbjutást. A televí­zió azonban gálánsán visel­kedett, a műsor valamennyi résztvevőjét megvendégelte, éjszakára pedig a Római-parti üdülőjében biztosított kényel­mes elhelyezést. Az átélt izgalmakat még ki sem pihente, hétfőn megkez­dődött ugyanis a szóbeli érett­ségi sorozata, a Lőwey gim­náziumban pedig magas a megkívánt szint. Az angol szakos osztályban az általá­nos kalkulusa mégis négyes tett. Ehhez csak gratulálni le­het. Az ilyen alkalmakkor meg­szokott kérdés most sem ma­radhatott el: Az elkövetkező napok is nagyon mozgalmasak lesznek, a gyakorlás intenzitása sem­csökkenhet. — A következő vasárnap tesz a művelődési központban, a bemutató vizsgaelőadás, majd azonnal Salgótarjánba utazunk, ott ötnapos dzsessz- táborban vendégeskedünk. Van már három fellépésre szó­ló meghívásom is. A repülő­téri szolgálat több szabad időt engedélyez, nem is hagyom abba a tánctanulást, tudás­ban el szeretném érni a mű- vépzi tökélyt. — Hogyan tovább? — Pedagógus szerettem vol­na tenni, fel is vettek a zsám- béki főiskolára, közben azon­ban „kitágult” a látóhatár és az ötösre értékelt angol nyelv­tudással a lakóhelyemhez, Ül­lőhöz közel eső Ferihegyi repülőtérre megyek, ahol utas­kísérői beosztás vár. Messzibe révednek a csillo­gó szemek, szinte suttogóvá válnak a szavak, hogy ami­kor — persze messzi van még az az idő — nehezebbé vál­nak a tánclépések, tegyen mit átadni, juttatni azbknak, akik akkor teszik az első lépéseket a sikamlós parketten. Kiss Sándor ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) 4 T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom