Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. JÚNIUS 25., SZOMBAT Kfunam 5 Nemesítők Harminchat ország szakembe­reinek részvételével a Vető­magtermesztők és Kereskedők Nemzetközi Szövetsége Buda­pesten tartotta kongresszusát. A rangos rendezvény egyúttal alkalmat teremtett a hazai ve- fömagtermesztes helyzetének át­tekintésére. Amint az a tanácskozáson el­hangzó szakmai előadásokból is kitűnt, a hazai kutatások meg­lehetősen elmaradnak a külföl­di élvonalbeli eredményektől. Több intézet is foglalkozik ugyan nemesítéssel, néhány nö­vénynél — mint például a bú­zánál, hibrid görögdinnyénél — értek is el nemzetközileg is kiemelkedő eredményt, ám mindez kevés. A jobb eredmé­nyek elérése azonban a többi között pénzkérdés. Egy-egy új fajta kinemesítése ugyanis meglehetősen költséges vállal­kozás, s 8—10 évig is eltarthat a munka. Amíg azonban a kül­földi magánkereskedő cégek be­vételeinek megközelítően har­minc százalékát fordítják ku­tatásokra, nemesítésre, addig nálunk — a véges anyagi le­hetőségek miatt — e célra csu­pán a bevételek alig 15 száza­lékát fektetik be. Mindenesetre a Vetőmag Vál­lalat új utakat keres az export- bevételek fokozására. Egyik biztatónak ígérkező megoldás a magtermelésben szerzett tapasz­talatok eladása. Komplett rend­szereket kínál elsősorban a fej­lődő országok számára: a ter­melés, a feldolgozás és a ke­reskedelem gépeit, berendezé­seit, módszereit együtt értéke­síti. Országunk éghajlati, földraj­zi adottságai igen kedvezőek a magtermesztéshez, ezt kihasz­nálva már régi hagyományai vannak a tevékenységnek. A mezőgazdaság szerkezete, a nagyüzemek méginkább meg­erősítik az előnyös helyzetet, hiszen magas technikai színvo­nalon Európában egyedülállóan nagy kiterjedésű táblákon ter­meszthető a mag, így a ter­més is egységesen jó minőségű lehet. Mindezt "a külföldi ter­melők is tudják, éppen ezért igyekeznek bértermesztésre kü­lönféle gabona-, zöldség-, vi­rágmagvakat nálunk termeltet­ni, szaporítani. Mindez előnyös az országnak* hiszen évente 30— 40 millió dollár bevétel szárma­zik a saját termesztésű és a külföldi megbízásból származó magforgalomból. Csakhogy sok­kal többet lehetne profitálni e kedvező adottságokból. Ma­gunknak kellene olyan nagy- értékű, több termést adó, a betegségekkel szemben ellenál­ló fajtákat kinemesíteni, ame­lyeknek magjait a világpiac is megfizeti. K. G. Szakmunkások az építőiparnak A vasbeton és a tégla diákjai Az arifmia ellen Gyógyító késsel A Szovjet Orvostudományi Akadémia moszkvai szív- és érsebészeti tudományos kuta­tóintézetében tagozatot létesí­tettek-a szívritmuszavarok se­bészeti gyógyítására. Itt egy év leforgása alatt Lev Bőké­rt ja, Lenin-díjas professzor vezetésével több mint 200 Igen bonyolult . elektrofizioló- giai eljárást folytattak szívrit­muszavarokban szenvedő be­tegeken, 80 súlyos műtétet hajtottak végre a felnyitott szíven. Korábban ezt a betegséget világszerte gyógyíthatatlannak tartották. Az utóbbi években a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és á Franciaor­szágban folytatott kutatások azonban kimutatták, hogy az aritmia (ritmuszavar) sebé­Ha nem tanulsz, mehetsz maltert keverni — sokaknak még mindig ez jelenti a kőmüvesszakma minősítését. Kevés szülő­nek dédelgetett vágya, hogy gyermeke az építőiparban válasz- szón magának foglalkozást. Bár mostanában már kevésbé fe­szítők a gondok, idén a kőmüvesszakma utánpótlási problé­mái is enyhébbek. A festő-mázolő mesterség eddig is népszerű volt. Alig-alig van viszont jelentkező ács-állványozó, vasbeton­készítő és bádogos szakmára. Összességében nézve Pest megye építőipari szakemberigényét: a következő években mintegy 750 munkásra lenne szükség. Ezzel szemben csak 530 tanulót tudnak felvenni a következő tanévre az iskolák. Szám szerint elegendő a jelentkező, csak éppen a szakmák szerinti megoszlás nem felel meg az igényeknek. A népszerű, divatos foglalkozások iránt a lehetőségeknél jóval nagyobb az érdeklődés. pedagógusok szerepe, felada­ta a gyermekek pályára irá­nyításában. Mind az érvek, mind az ellenérvek tartalmaz­nak igazságot. Mondják egy­felől, hogy egyetlen tanártól sem várható el az összes lé­tező szakma ismerete. Márpe­dig bizonyos foglalkozásoktól való idegenkedésnek- az alap­ja éppen a köztudatban élő hamis kép. A szakmunkás- képző intézetek, a vállalatok pedig elégedetlenek a peda­gógusok pályaválasztási mun­kájával. Ismét pilisvörösvári példa: az intézet nagy ener­giával megszervezett pályavá­lasztási bemutatóira az első két évben egyetlen pedagógus sem ment el. A gyérekeket feltették az értük küldött autóbuszra, ők maguk azon­ban otthon maradtak. Élő szakmai bemutató S ezzel vissza is kanyarod­tunk a kiindulóponthoz, a pi­lisvörösvári intézet három évvel ezelőtti kezdeményezé­séhez. Az iskola 1980-ban mindössze 74 elsőéves tanuló­val kezdte meg az évet. A következő esztendő szeptem­berében már 174 új diák ült ba a padokba. Időközben ugyanis pályaválasztási be­mutatót szervezett az iskola. Az akciót nagyon apróléko­san, gondosan előkészítették. Mintegy félszáz általános is­kolába küldtek tájékoztatót a programról, előzetesen — a megyei' tanács segítségévéi — összehívtak ~ 26' általános is­kolai igazgatót, kérve őket, támogassák a kezdeményezést. Az építőipari szakmunkáskép­zésben érdekelt vállalatok örömmel segítettek, autóbu­szokat. építési anyagokat ad­tak. Így került sor aztán a háromnapos rendezvényre: az intézet tanulói élő szakmai bemutatót tartottak. A. hely­színen falaztak, tetőszerkeze­tet ácsoltak, követ faragtak, vakoltak. S mindezt maguk a gyerekek is kipróbálhatták, is­merkedhettek a kőműveska­lapács és a vakolókanál fogá­sával, a mesterségek forté­lyaival. Naponta 250—300 pá­lyaválasztás előtt álló tanuló vett részt a bemutatón. Az eredményt nem kell kü­lönösen bizonygatni, a követ­kező tanév jelentkezési adatai önmagukért beszélnek. S tér-, mészetes az is, hogy azóta minden évben várják az ál­talános iskolás gyerekeket a pilisvörösvári bemutatóra, a legutóbbira már pedagógusok is érkeztek. S ez fontosabb, mint gondolnánk. Közreműködést várnak! A 14-15 éves tanulók ugyan­is könnyen lelkesednek. Az el­ső sikerélmények hatására vonzónak találnak egy-egy foglalkozást. Ugyanakkor könnyű lebeszélni is őket, ha­mar hallgatnak az esetleges szülői aggályokra: csak nem Mit tesz a pedagógus? Mindezek a gondok az olyan szakmunkásképző intézeteket érintik legjobban, mint a pilisvörösvári. Ott ugyanis ki­zárólag építőipari tanulókat képeznék, nekik ezekből a szakmákból kell a szükséges létszámot verbuválniuk. S hogy az utóbbi években ez sikerülhetett nekik, az saját erőfeszítéseik eredménye. Si­keres kezdeményezésük ta­pasztalatait vitatták meg a pályaválasztási intézet leg­utóbbi ankétján, amit Pilis- vörösváron rendeztek meg. A Pest megyei Pályaválasz­tási Intézet egy-egy szakmá­hoz, szakmacsoporthoz kötődő an'kétjainak célja a tapaszta­latok, módszerek átadása, a jó ötletek elterjesztése és a vállalatok, szakmunkásképző intézetek, valamint az általá­nos iskolák közötti kapcsolat erősítése. Hogy mindebből mi valósul meg, arról megoszla­nak a vélemények. A pálya- választási intézetben úgy lát­ják, hogy az általános iskolai pedagógusok érdeklődnek a kezdeményezés iránt, bár ép­pen a legutóbbi ilyen eszme­cserén a pilisvörösvári szak­munkásképző igazgatója ne­hezményezte, hogy mindössze öt-hat általános iskolai kollé­ga jött el hozzájuk a meghí­vásra. Egyébként sem tisztázott a szetileg mégis gyógyítható. A Szovjetunióban szapora szív­működés esetén a típusműté­tekre jelenleg a kaunasi or­vostudományi főiskolán, va­lamint a szervátültetéssel és a mesterséges szervekkel fog­lalkozó moszkvai intézetben kerül sor. A szív- és érsebészeti inté­zet tudósai számos eredeti ku­tatással törekedtek a legbo­nyolultabb szívritmuszavarok megállapítására. Korszerű mikrokomputerek, a hazai és a külföldi technikai újdon­ságok voltak a segítségükre. Ezekkel e bonyolult műtétek módszerét részletesen kidol­gozhatták. A sebészeti beavat­kozás eredményeként mind a gyermek-, mind pedig a fel­nőttbetegek meggyógyultak. A korszerű berendezés megbízható segítőtársa a sebésznek [ mész kőművesnek, ácsnak? S éppen itt lehet szerepe a pe­dagógusnak, aki folyamato­san kapcsolatban van* tanít­ványaival, nem csupán a be­mutatón, az üzemlátogatáson találkozik velük. Mert ha nem is ismer részleteiben minden szakmát, azért az ilyen pálya- választási rendezvényeken szerzett információkat tudato­síthatja tanítványaiban, hoz­zájárulhat a téves elképzelé­sek eloszlatásához. Egyáltalán nem arról van szó, hogy akár a szakmunkás- képző intézetek, akar a válla­latok az általános iskolára akarnák hárítani azokat a feladatokat, amelyeknek meg­oldása elsősorban az ő érde­kük. Mindössze hatékonyabb együttműködést, segítséget kérnek és várnak a pedagó­gusoktól. S talán ebben hoz­hatnak majd érzékelhető eredményeket a pályaválasz­tási intézet ankétjai. M. Nagy Péter 9 Csendesek a műhelyek A Sasad Termelőszövetkezet diósdi védőkesztyűüzemében ezek­ben a napokban csendesek a műhelyek, elkezdődött a berende­zések nyári nagyjavítása. A felújítást arra is felhasználják, hogy néhány elavult berendezésüket újra cseréljék. Termékeik iránt ugyanis olyan nagy az Igény, hogy a hagyományos tech­nológiával már nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. Erdősi Agnes felvétele Különös jelenségek n légkörben Égi tünemények csalfaságai Időjáráson rendszerint olyan mindennapi jelenségeket értünk, mint a napsütés, a felhők, a szél «agy az eső. Vannak azonban a légkörben is ritkaságok, nagy idő­közökben előforduló különleges jelenségek. A villám nem tartozik a ritka természeti tünemények közé. Magyar- országon egy esztendőben több százezer villám csap le. Néha azonban előfordulhatnak szokatlan alakú, kivéte­les vülámjelenségek is. Ezek közé tartozik az úgyneve­zett gyöngysorvillám. kezünknek az ujjain. A je­lenség elnevezése (Szent El­mo tüze) onnan származik, hogy egyszer nagyon erősen lépett fel a spanyolországi Szent Elmo székesegyháznak aranyozott kúpöladíszein. Gyakran előfordul ez a je­lenség a nyílt tengeren úszó hajókon is, Ha ezek heves zi­vatarba kerülnek. A régi ten­geri hajóknak az árbóccsú- csain jelent meg, manapság pedig az antennákon mutatko­zik. Gyöngysorviilám A közönséges villámok pá­lyája összefüggő, izzó csator­na, amely a felhőből á föld felé kígyózik. A gyöngysor- villám. éllenben nem össze­függő' fényes vonal,' hanem csupán fénylő pontók soroza­ta. Sokat vitáztak a meteoro­lógusok, hogy ez a különös lát­vány miként keletkezik. A va­lószínű magyarázat: a villá­mok pályája nem nyílegyenes vonal, hanem kacstoaringós. E pályának nem minden pont­jából jut ugyanannyi fény a szemünkbe. Ha az észlelő olyan helyen áll, hogy látó­vonala párhuzamos a villám valamelyik pályaszakaszával, akkor abból az irányból sok­kal több fény jut a szentébe. Ezért úgy tűnhet fel neki, hogy ez a pályaszakasz vilá­gos, a villámpálya többi sza­kasza ellenben sötét. Ezért a villám képe kis fénylő sza­kaszok vagy pontok sorozatá­vá bomolhat fel. Szent Elmo tüze A heves zivatarok idején, többnyire a magas hegyeken a csúcsban végződő fémtár­gyakon apró kékes lángocskák jelennek meg. A valóságban azonban nem lángokkal van dolgunk. Úgynevezett villa­mos csúcskisülésekről van szó, amikor az erős villamos erőtér hatására hideg fényki­bocsátás jön létre. Kivétele­sen az emberi testen is mu­tatkoznak ilyen lángocskák, mégpedig a fejtetőn, a kala­pon, vagy magasra nyújtott Állatövi fény Az állatövi fény (zodiakál­fény) szintén a szép és ritkán észlelhető jelenségek közé tar. tozik. Néhány órával napnyug­ta után, vagy napkelte előtt háromszög alakú fényderen­gés alakjában jelenik meg a csillagos égbolton, mégpedig a Nap helyének megfelelő irányban, tehát este az égbolt nyugati részén, reggel felé pedig keleten. Az állatövi fény keletkezé­se körül régebben sok vita folyt. Ma az a vélemény a legelfogadottabb, hogy a je­lenséget a Föld körül elhe­lyezkedő meteorit eredetű por­réteg hozza létre: a napsuga­rak a porszemcséken szét­szóródnak. E porréteg ugyanis olyan nagy magasságban he­lyezkedik el, hogy már kívül esik a Föld árnyékkúpján, te­hát akkor is süti a Nap, ami­kor nálunk éjszaka van. A Föld szubtrópusi övének tisz­ta levegőjében ez a jelenség elég gyakran látható, kivált a szabad tengeren úszó hajók­ról. Nálunk, a mérsékelt ég­Kutak, tárolók és vezetékek ^ Gyarapodik az ivóvízellátás A Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat, a megye víz­ellátási gondjainak enyhítésére, fokozott erőfeszítésekkel folytatja a tavaly megkezdett hálózatfejlesztési munká­kat. A múlt hónap közepén üzembe helyezték az új tü­körhegyi kutat, amely Török­bálintnak naponta ezer köb­méter vizet szolgáltat. A munkák most tovább folyta­tódnak. Két .— egyenként ezer köbméteres — tárolót épí­tenek, amiből az egyik, a ter­vek szerint már most nyáron elkészül, s azt üzembe is he­lyezik. Diósdon is serény munka folyik. Az év végéig elkészül az ezer köbméteres új táro­ló, s a hozzá csatlakozó víz. vezetékrendszer, amely a te­lepülés Törökbálint felé eső részének vízellátási gondjain kíván segíteni. Az érdi térségben a közel­jövőben új gerincvezeték épí­tését kezdik meg. Ez a Duna- parti bázisról szállítja majd a vizet az érdi tárolóba. Elké­szültével enyhülnek a város vízellátási gondjai. Zsámbékon a nyári vízhiány megszüntetésére új szivattyú­kat szereznek be. Ezekkel na­gyobb mélységben hatolhatnak a kutakba s így napi 600 köb­méterrel növelhetik a hoza­mot. Jelentős fejlesztési munkák folytak Nagykovácsiban is, ahol a Fővárosi Vízművekkel együttműködve, jövőre már ezer köbméterrel növelhetik a napi vízellátást. K. Z. övben csak gyengén és elmo­sódottan látszik, és többnyire ’ csak a csillagászok észlelik. Éjszakai jégeső A jégesők egyformán gya­koriak. Legtöbbször a meleg délutáni órákban vagy este verik a határt. Délelőtt keve­sebb a jégeső^ éjszaka pedig nagyon ritka. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a jégesőkép­ződéshez különlegesen erős felszálló légmozgások szük­ségesek, ezek pedig a, nappá- * .li felmelegedés hatására jön-"'"3 nek létre, .legkönnyebben. -Is*, meretes ugyanis, hogy a fel-Jvé; melegedő ■ levegő kitágul, könnyűvé válik, és hajlamos arra, hogy felszálljon. Időnként azonban szubtró­pusi légtömegek érkeznek hoz­zánk Afrikából. Ennek a le­vegőnek magas á hőmérsékle­te, nagy a vízgőztartalma, és. ~ könnyen képződnek benne emelkedőd légoszlopok még az éjszaka folyamán is. Ilyenkor fordul elő az éjszakai jégeső ritka ' jelenségé, főleg az éj első felében. , Színes csapadék Ha az eső vagy a hó olyan légrétegeken hull keresztül, amelyek nagy mértékben szennyezettek porral, vagy füsttel, a színtelen vízcsep- . pék és a fehér hópelyhek he­lyett olykor színes eső csoda­eső. vagy színes hó hull'. Ez a jelenség többnyire azokban a ritka esetekben kö- vetkezik be, amikor a szél sivatagi eredetű port szállít nagy mennyiségben Európa légterébe. Az eső ilyenkor szürke, barna, vagy vöröses* Az esőcseppek elpárolgása után az ablakpárkányokon,, háztetőkön színes por marad vissza. A por összetételének elemzése alapján azt is meg lehet állapítani, hogy a szeny- nyező anyag honnan szárma­zik. Az Alpokban és a Kárpá­tokban elég gyakori a színes — sárgás vagy vörös — ha­vazás. Ezek a jelenségek az­zal magyarázhatók, hogy a légáramlások fent a magas­ban szokatlan irányból és' szokatlan erővel szállítják a port Európa fölé. Évtizedes szárazság Vannak olyan időjárási je­lenségek is, amelyek a Föld valamely ritkaságának szá­mítanak, máshol azonban a legmindennapoáabb látványok közé tartoznak. Nálunk pél­dául gyakori, majdnem min­dennapos jelenség a felhőkép­ződés és az eső. Ellenben a Föld nagy sivatagjainak bel­ső részeiben évtizedek múl­hatnak el anélkül, hogy akár egyetlen valódi kiadós eső is hullana. M, L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom