Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. JÜNIUS 23., SZOMBAT 3 BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA Az ülés kezdete előtt Aczél György, Losonczl Pál és dr. Horváth Ist­ván belügyminiszter, (hátul középen) dr. Novák Béla Pest megyei képviselő. (Tolytatds az 1. oldalról.) pasztalatokról, eredményekről számolt be. Pethő István (Veszprém m. 5. vk.), a Mezőgép 8. sz. gyár­egységének gépműhelyvezető­je választókerülete, a 19 bako­nyi települést magában foglaló tájkörzet eredményeiről be­szélt. Kovács Ferenc (Bp. 15. vk.), a Geofizikai Kutató Intézet osztályvezetője hangsúlyozta: a lakásépítés és -fenntartás, el­osztás és gazdálkodás fejleszté­sének társadalmi vitája is iga­zolta, hogy a fővárosban a vá­rosrészek felújításával kapcso­latos gondokat és feladatokat a lakosság érdekeltté tételével, anyagi erejének bevonásával lehet és célszerű megoldani. Több képviselő nem kért szót. Ezután Lázár György vá­laszolt a vitában elhangzottak­ra. lázár György vifaösszefoglaléja A vitában elhangzottakat összegezve a kormány elnöke nyugtázta: a felszólalók mind­egyike egyetértett azzal, hogy a kormány az 1980-ban meg­erősített program alapján, a beszámolóban elhangzottak szerint folytassa munkáját. Ezt a bizalom megerősítésének íté­lem és a kormány nevében megköszönöm — mondotta. A felszólalások sokszínűén át­fogták társadalmi életünk úgy­szólván minden területét. Va­lódi kérdésekkel foglalkoztak, kritikus, de reális és kiegyen­súlyozott hangon, olykor töp­rengve, de minden esetben a megoldást keresve szóltak gondjainkról. A kifejtett vélemények nem mindenben fedték egymást, egyes jelenségek okairól, a le­hetséges megoldásokról szólva egymástól eltérő nézetek is hangot kaptak. Ez így termé­szetes. De — és ez a fontos — az alapvető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság. A kormány elnöke felidéz­te: a vita valamennyi rész­vevője helyeselte, hogy mind a belpolitikában, mind a nem­zetközi politikában azt az utat járjuk, amit a XII. párt- kongresszus kijelölt. Teljes egyetértés volt abban is, hogy a kormányzati munkában is a Központi Bizottság áprilisi Dr. Cselőtel László és Győré Sándor, Pest megyei képviselők kítására és közművesítésére kötöttek szerződést az OTP- vel, 290 millió forint összeg­ben. A nyári ülésszakok általá­ban arról nevezetesek, hogy a folyosókon egyre-másra halla­ni a szünetekben a kérdése­ket: te hol töltőd a szabadsá­got az idén? Erről volt szó az egyik kis csoportban a Pest megyei képviselők között is. Fetter Gyula (23. vk.) a tenyerét mutatta társainak, amelyen jócskán akadtak ko­moly szerszámforgatás okozta nyomok. Mint kiderült, csa­ládjával óriási munkába fo­gott, rá is megy az idén min­den szabad ideje: testületileg felújítják az otthonukat. Ka­pott az ötleten Uitz Mártonná (14. vk.), s már mondta is: mozgósítom a családom, ki­tapétázzuk a lakást. Ki kül­földre utazik, ki országjárás­ra a gyerekeivel, más otthon marad és rendezi sorait, azaz elolvas mindent, amire év közben nem volt ideje, meg­írja az elmaradt leveleket, le­játssza az elhalasztott ulti- partikat — szóval mindenki másképpen pihen. Nagy öröm érte az ülésszakon a megye képviselőcsoportját: ismét körbefoghatták Győré Sándort (9. vk.), aki korábban nagyon hiányzott betegsége miatt a Parlamentből. Min­denkinek jutott tőle egy ba­ráti kézfogás, egy-egy kedves szó, mesélő kedve mitsem változott, hófehér hajikoronája alól vidáman hunyorított kék szemével: Sándor bácsi meg­gyógyult. Nem is hagyták a szünetekben egy pillanatra sem magára, hiszen a T. Házban a megyei képviselő- csoport tagjain kívül is igen sokan szeretik, becsülik, szó­kimondó természetéért tiszte­lik, szívesen kérnek tőle ta­nácsot, mivel hosszú pályafu­tása alatt rengeteg tapaszta­latra tett szert, aminek átadá­sával nem fukarkodik. A tavalyi költségvetésről szóló törvényjavaslat sorsa lényegében a bizottsági vi­tákban eldőlt, kevésbé volt feszes a hangulat a második napirendi pont előtt, ezért a képviselőknek több idejük ju­tott azokra a választóikra, akiket meghívtak erre az ülésszakra. Körbejárták ve­lük a folyosókat, betértek a büfébe egy hűsítőre, üldögél­tek a bordópiros bársonnyal bevont kanapékon és beszél­gettek a világ dolgairól. Sok­szor esett szó a nemzetközi határozatát tekintjük adónak. irány­Utalt Lázár György arra, hogy több felszólaló pél­dákkal illusztrálta: mennyire fontos napjainkban a vezetés javítása, az irányítási eszkö­zök fejlesztése. Ezekkel a véleményekkel egyetértek — mondotta és hozzáfűzte: az ezirányú előkészítő munkála­tok közeljutottak ahhoz a fázishoz, amikor a döntés meghozható, s a végrehajtás menetére is kialakulóban van az elképzelés. így előrelátha­tólag 1984—85-ben az irá­nyítási rendszerünket tovább fejlesztő valamennyi lépést megtehetjük. Sokan szóltak az anyagi ér­dekeltségről. a bérezés kérdé­seiről, a bérarányokról, a dif­ferenciálás lehetőségéről. A tisztesség azt kívánja, hogy megismételjem: most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagy rétegekre kiterje­dő, általános bérpolitikai in­tézkedést helyezzünk kilátás­ba. Erre nincs lehetőségünk. Arra viszont'van, hogy ilyen körülmények között is javít­suk bérezési rendszerünket, gyakorlatunkat, nagyobb mér­tékben éljünk a differenciálás eszközével. Lázár György végül — meg­köszönve a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat — ígéretet tett rá, hogy a kor­mány azokat — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — további munkájában felhasz­nálja. Kérte, hogy az ország- gyűlés a beszámolót és a vi­tában elhangzottakra adott választ fogadja el. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Mi­nisztertanács elnökének a kor­mány munkájáról adott be­számolóját. az abban ismerte­tett elképzeléseket, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. KETÉNYI ISTVÁN: Gazdálkodásunk egészének sikerült a máit esztendőben megtakarításokat elérnie a célszerűség jegyében Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő Hetényi István pénzügyminiszter. Bevezető­ben elmondta: a legfőbb ada­tokat tekintve a bevételek 485,8 milliárd forintot tettek ki, a kiadások 498 milliárd fo­rintot, a hiány tehát 12,2 mil­liárd forint volt, és ez valami­vel kisebb az előirányzottnál. A javulást az mutatja, hogy a népgazdaság számos területén végzett munkánk eredménye itt is értékelhető. A költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egy­aránt kereken 3-3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintet, ami azt mu­tatja, hogy sikerült egészében megtakarításokat elérni, s a kiadások növekedési üteme el­marad a nemzeti jövedelem belső felhasználásának növe­kedési ütemétől is. Ez azt jel­zi, hogy valamelyest csökkent, a költségvetés újraelosztó sze­repe és a csökkenésen belül nem a szociális, kulturális ki­adások maradtak el, hanem a felhalmozás terén és a támo­gatásokban sikerült megtaka­rítást elérni, s ez önmagában is kedvező. A vállalatok és szövetkeze­tek nyeresége összesen 9,192 milliárd forint, ez körülbelül másfél százalékkal kisebb, mint 1981-ben. Ez egyfelől a feltételek nehezedését mutatja, másfelől azt, hogy nem minden vállalat tudta a hatékonyság növelésével e nehéz feltétele­ket ellensúlyozni, számos vál­lalatnak csökkent a nyeresé­ge. Vannak nagyon jól műkö­dők: a vállalatoknak körülbe­lül 15 százaléka igazán kiemel­kedő eredményt, nyereséget hozott létre. Ezek között van­nak jelentős exportot lebonyo­lító, nagy vállalatok is. Ilyen például az Ikarus, vagy a He­rendi Porcelángyár. Körülbelül hogy egészségügyi és szociális célokra 8,7 százalékkal fordí­tottunk többet, mint 1981-ben, kulturális, oktatási és sportcé­lokra 7,9 százalékkal költöt­tünk többet, mint az előző évben. Ez is valamivel maga­sabb a tervezettnél és ezen be­lül minden alágazatnál van növekedés. Az általános isko­lák fejlesztésére a tanácsok a múlt évben a tervezettnél 200 millióval többet fordítottak, összesen 3,8 milliárd forint beruházást valósítottak meg. Terven felüli fejlesztés is tör­tént, például a fővárosban, Borsod, Szabolcs és Pest me­gyében. Lakásépítésre a taná­csok 11,7 milliárd forintot fordítottak — ez megegyezik az előirányzottal —, s célcso­portos és egyéb állami lakás­ként 19 000 lakást építettek fel. Kórházfejlesztésre 1,7 mil­liárd forint jutott, sajnos, ez kevesebb, mint a tervezett: több százmillió forinttal. Nem pénzhiány az elmaradás oka, hanem o kivitelezésben még mindig tapasztalhatók' nehéz­ségek. Tavaly erősödött a tanácsok szervező tevékenysége, javult kapcsolatuk a lakossággal. En­nek jele, hogy minden koráb­helyzetről, külpolitikánkat érintve idézték Púja Frigyes külügyminiszter felszólalását: „Belső és külső feladataink, a szocializmus és általában a béke ügye szempontjából meghatározó jelentőségű, sike­rül-e megőrizni és továbbfej­leszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban bevált európai együttműködést.” Az együttműködés békés célok eléréséért jelentős eredménye­ket hozott egyebek közt a tu­dományban is. Erre utalt pél­dául Divald Béláné (Pest m. 27. vk.), aki az MTA vácrátóti Botanikai Kutató Intézetének munkatársaként számos alka­lommal lehet maga is része­se nemzetközi közös felada­toknak. kétszer annyi a veszteséges vállalat, mint egy évvel ez­előtt. A vállalatok egy része úgy tudott tavaly megfelelni a sokirányú kötelezettségének, hogy átmeneti hiányaik fede­zésére korábbi tartalékalap­jukhoz nyúltak. A gond az, hogy több vállalatnál nem át­meneti hiányról van szó, ha­nem arról, hogy a követelmé­nyeknek nem tudtak gazdál­kodásukkal megfelelni. A kö­vetelmények nem csökkennek, s félő, hogy egyik-másik vál­lalat tartósan nehéz helyzetbe kerül. A miniszter szólt az üléssza­kon elhangzottakra válaszolva a kisvállalkozásokról is. Azok a jövedelmükből az állami költségvetés bevételeit is gya­rapítják, így tehát ez is fon­tos szempont munkájuk érté­kelésekor — mondotta. Közü­lük egyesek vállalkozói jellege, illetve a kialakult jövedelem- arányok kifogásolhatók. Meg­kezdődött az összes ilyen kis­vállalkozás adóellenőrzése. Ezt következetesen végrehajtjuk. Ha ennek nyomán, vagy más tapasztalatok alapján úgy lát­juk, hogy — akár ösztönző, akár indokolt korlátozó jellegű — változtatás szükséges, nem zárkózhatunk el a módosítások elől sem. Hetényi István kiemelte: eredménynek tekinthetjük, binál magasabb összeget tett ki a társadalmi munka érté­ke: elérte a 8 és fél milliárd forintot. Ebben kiemelkedő szerepe van a Hazafias Nép­front szervező munkájának. A vitában is nagy nyomaté- kot kaptak idei gazdálkodá­sunk feladatai, az, hogy a külső és belső egyensúlyt meg­őrizzük. A miniszter rámuta­tott: — ezt a célt szolgálja többek között a költségvetés hiányának további mérséklése. Ez az idén legfeljebb tízmil- liard forint lehet. Ahhoz, hogy ezt elérjük, sőt, állami érde­künknek megfelelően még lej­jebb szorítsuk, az irányításnak rendkívül nagy a felelőssége. A kormánynak idén is évközi intézkedéseket kellett hoznia a termelés és felhasználás ter­vezett aránya betartása érde­kében. Ezektől az intézkedések­től a belföldi felhasználás — ezen belül alapjában a felhal­mozás — a terv szerinti ala­kulását várjuk. Hetényi István kérte az or­szággyűlést, fogadja el az 1982. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot. Eleki János (Békés m. 7. vk.), a TOT főtitkára, a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója beszámolt arról, hogy az országgyűlés valamennyi állandó bizottsága megvitatta a zárszámadási jelentést. Rész­letesen felsorolta azokat a2 észrevételeket, amelyeket a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban a bizottsági ülé­sen tettek a képviselők. Az or­szággyűlési bizottságok nevé­ben úgy ítélte meg, hogy a ház tagjai egy, összességében sikeres esztendő gazdálkodá­sáról kaptak tájékoztatást, s a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Több hozzászóló nem volt, határozathozatal következett. Az országgyűlés a törvényja­vaslatot egyhangúlag elfogad­ta. Ezzel a parlament nyári ülésszaka, amelyen Apró An­tal és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. A pénzügyminisztert hallgatják (balról Jobbra) Katona István, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője, Bajnok Zsolt és dr. Miklós Imre ál­lamtitkárok, (mögöttük) Kárpáti Ferenc és dr. Mondok Pál Pest megyei képviselők. Az ülésszak végeztével az­zal búcsúztak egymástól a képviselőik, hogy viszontlátás­ra ősszel, itt. Ám sokan kö­zülük hamarabb is megjelen­nek az Országházban, mert a nyári szabadságok Idején sem áll meg az élet. A mezőgaz­dasági bizottság tagjai pél­dául soron következő tanács­kozásukra készülnek, amelyen semmivel sem lesz könnyebb a téma, mint amiről e mos­tani két napon volt szó. B. I. Benépesült az Országház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom