Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-22 / 146. szám
**<5« 4$* Tg xJimap 19S3. JŰNHJS 22., SZERDA J5üf TANÁCSOK Egy házaspárnak csak egy tanácsi bérlakás utalható ki Megfelelőség és beköltözhetőség O Köteles-e kiutalni a tanács a bérlő halála után visz- szamaradt személynek a lakást, ha legalább egy éve együtt lakiak? Egyik olvasónk azért méltatlankodott, hogy a főbérlő- úel együtt lakott több mint egy éve, de annak halála után mégsem kapta meg a tanácsi lakást. Ügy hallotta, egy év után a bent lakó albérlőt illeti meg a bérleti jog folytatása. A lakásrendelet nem fogalmaz • ilyen egyszerűen, mint ahogy olvasónk. Iga?, a köz- tudatban sokféle határidő szerepel, ki úgy tudja, fél év, ki úgy tudja, egy év után jogosulttá válik a megüresedett tanácsi bérlakásra. A lakások elosztásáról és a lakásrendeletről szóló módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet — amely egységes szerkezetben 1982 végén jelent meg — részletesen szabályozza az állami (tanácsi) lakások elosztásával kapcsolatos teendőket. Meghatározza többek között, hogy ki kaphat tanácsi bérlakást, hogyan történik a lakásigénylés, annak elbírálása és kielégítése. Olvasónknak már csak azért sem adható oda a megüresedett lakás, mert a rendelkezés szerint egy személy, illetőleg egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás utálható ki, Olvasónk pedig házas és házastársának lakása van. Egyébként olvasónk házastársának nemcsak tanácsi bérlakása van, hanem rövidesen — amint ez leveléből is megállapítható —, beköltözhető lesz a saját tulajdonukban levő házuk is ugyanott, ha jól értelmezzük, rövid időn belül két tanácsi bérlakással és saját tulajdonú lakással rendelkeznének, amennyiben a jelenlegi albérletben lakott lakást olvasónk megkapná. Ez utóbbi . lakás nemcsak a már említett többletlakások miatt nem illeti meg olvasónkat, hanem-azért sem, -mivel a lakásrendelet 80—81. §-ában levő feltételek állnak fenn. Olvasónk semmiféle rokoni kapcsolatban nem volt az elhunyttal, élettársa sem volt és érvényes eltartási szerződést gém mondhat magáénak. Mint jogcím nélkül visszamaradt személyt, a jóhiszemű, megjelölés sem illeti meg, ezért elhelyezéséről is saját magának kell gondoskodnia. Egyébként arra is felhívjuk olvasónk figyelmét, hogy amennyiben a házastársi kapcsolatot nem rendezik, s megürül ugyanabban a községben a saját tulajdonú ház, akkor önök kötelesek lesznek 15 napon belül bejelenteni ezt a tényt a tanácsnak, mert egy család megfelelő beköltözhető lakással és ugyanakkor tanácsi lakással is együtt nem rendelkezhet. A teljesség érdekében megjegyezzük azonban, hogy bár nem olvasónk esetében, de jogilag nem kizárt, hogy tanácsi bérlakásra egyébként jogosult, illetve, aki jövedelmi, vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi bérlakásra nem jogosult, ha egy évnél rövidebb ideig lakott is együtt az elhunyttal, magasabb lakás-használatbavételi díj megállapítása mellett, megkaphatja a lakást. O Végrehajtási úton kötelezhető-e a más személy tulajdonában levő lakás bérlője, bogy saját tulajdonú lakásába költözzék? Ügy tűnik, sokakat foglalkoztató kérdés ez, ami bizonyos szempontból jónak, más szempontból rossznak mondható. Jó abból a szempontból, hogy tanácsi bérlakásban lakók a család számának növekedése folytán, és anyagi tehetőségüknél fogva, önálló lakást építettek időközben,' rossz viszont abból a szempontból, hogy ily módon tanácsi bérlakásukat jogellenes úton szeretnék átadni, természetesen ellenszolgáltatás mellett. Az ilyen lakásátadás jogszabályba ütközik, ennélfogva semmis, és az eredeti állapotot kell visszaállítani. Az viszont nem biztos, hogy aki a pénzt adta, az vissza is kapja egészen vagy részben a .lakásátjátszásért kifizetett összeget, az viszont teljes bizonyossággal állítható, hogy aki a pénzt kapta, azt teljes egészében vissza kell fizetnie. R. K. olvasónk felmondta a saját tulajdonában levő lakás bérletét, mert a bérlő ugyanabban a városban megfelelő beköltözhető, saját tulajdonú lakáshoz jutott. A bérlő nem fogadta el a felmondást, olvasónk bírósághoz szeretne fordulni, nem tudja azonban, van-e értelme, végrehajtható ilesz-e az ítélet. Olvasónk esetében a bíróság mindenekelőtt azt vizsgálja majd, hogy a felmondás alaki és anyagi jogi feltételei adottak-e, a bérlőnek valóban ugyanabban a városban vagy községben van-e megfelelő beköltözhető lakása. A megfelelőség és a beköltözhetőség lényeges előfeltételek. Ha a bíróság a felmondást érvényesnek mondja ki, végrehajtási úton kötelezhető az alperes arra, hogy a tulajdonában álló lakásba költözzék át. Az előbbivel kapcsolatban egy másik olvasónk azt írja, hogy bár a tulajdonában levő lakásból kiköltözött a bérlő, de visszahagyta annak nagykorú gyermekét. Mit lehet tenni ebben az esetben? — kérdezi tőlünk. A lakásrendelet 123. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy — jelen esetben ilyennek minősíthető a visszamaradt családtag —, az elhelyezéséről maga nem gondoskodik, arra is kötelezhető, hogy költözzék szükséglakásba. S mivel jelen esetben éppenséggel olyan rosszhiszemű személyről van szó, aki olvasónkkal szemben, előadása szerint botrányosan viselkedett, tűrhetetlen magatartást tanúsít, • akkor arra is kötelezhető, hogy költözzön más városba vagy községbe, a tulajdonában álló beköltözhető lakásba, esetleg szükséglakásba. • Ha a munkáltató a munkaviszonyt csak rendkívül indokolt esetben mondhatja fel, a rendkívüli indok megállapításához is súlyos ok szükséges. Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a munkáltató a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló és ezalatt az átlagosnál jobb munkával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozónak. E rendkívüli felmondási Indok megállapításához is az MK 10. számú állásfoglalásában körülírt olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató számára tarthatatlanná válnék vagy aránytalan terhet jelentene a munka- viszony további fenntartása. Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdésében biztosított védelem feltételeinek jellegéből és nagyobb nyomatékéből azonban az is következik, hogy az aránytalan teher fennállásának megállapításához magasabb mércét kell alkalmazni. Dr. M. J. Július l-lől Ki dolgozhat külföldön ? Mint ismeretes, a Minisztertanács újra szabályozta az egyéni külföldi mimkavallalás feltételeit, s egyszerűsítette az engedélyezési eljárást. A rendelet a külföldön dolgozó magyaroknak csak szűk köré^ érinti, azokra vonatkozik, akik egyénileg mennek ki. A külföldi munkavállalást ezután nem kizárólag az ágazati miniszter engedélyezi, hanem állami vállalat munkatársának a minisztérium megbízott részlege, tanácsi vállalatok dolgozói, szövetkezeti tagok és alkalmazottak, valamint kisiparosok és nyugdíjasok esetében pedig a megyei tanácsok. Az. engedélyhez a jövőben nem kell az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jóváhagyása. A kérelemhez változatlanul csatolni kell a kérelmező munkahelyének javaslatát és a külföldi munkáltató ajánlatát. Másik fontos változás: a külföldön dolgozó magyar állampolgárnak ezután nemcsak a hazai fizetése alapján megállapított»nyug- díjjárulékot kell hazautalnia valutában, hanem ezen felül a kézhez kapott keresetének húsz százalékát is. Ez utóbbi forintértékű ösz- szegével azonban itthon szabadon rendelkezik. IStem tekintendő természetesen külföldi munkavállalásnak az ösztöndíjas tanulmányút, s változatlanul nem számít annak a kiküldetés, illetve a tartós külszolgálat. Munkavállalási engedélyt továbbra is csak az kaphat, akinek itthon munkaviszonya, illetve valamilyen kereső foglalkozása van, vagy pedig nyugdíjas, s általában olyan munka végzésére, amely megfelel szakképzettségének, itthon betöltött munkakörének. A munkavállalási engedély ezután is meghatározott időre szól, külön kérésre meghosszabbítható, de a folyamatos kint-tartózkodás ideje ezzel együtt sem haladhatja meg az öt évei. Ettől csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni. A dolgozó kint-tartózkodása alatt hazai munkaviszonya szünetel, viszont munkaviszonyban töltött időnek számít például a nyugdíj vagy a szabadság megállapításánál. Az előadóművészek, sportolók és edzők külföldi egyéni munkavállalásának feltételeit a művelődési miniszter, illetve az Országos Test- nevelési és Sporthivatal elnöke az általánostól részben eltérően, külön rendelkezésben állapítja meg. Jó tudni Megváltoztatom a nevem A menyasszony — mint köztudott — a házasság megkötéséig a névviselésre vonatkozó korábbi nyilatkozatát minden további nélkül megváltoztathatja. Ha pedig rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető felhívja a vőlegény figyelmét: a házasság megkötéséig apai elismerő nyilatkozatot. tehet. Ezt a nyilatkozatot azonban a későbbiek során már visszavonni nem lehet. Ami a névviselést általában illeti: a családi név egytagú, az utónév legfeljebb kéttagú lehet. A Magyarországon élő nemzetiségek megfelelő nemzetiségi utónevet is viselhetnek. Lényeges előírás, hogy az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a 14 éven aluli kiskorú személyek utónevét egyszer módosíthatja. Rablásért bíróság előtt A segéd visszaélt helyzetével A 75 éves sértett férfi magányosan él nagytarcsai családi házában. Közvetlen szomszédjai időnként benéznek hozzá és esetenként főtt ételt visznek neki. A községi tanács három évvel ezelőtt a sértett telkén lakást építtetett az életveszélyes épület helyett, ingyen. Az építkezést végző kisiparos és a nála segédmunkásként dolgozó Kabány Sándor nagytarcsai lakost egyik nap a sértett felkereste, kinyitotta táskáját, mondván, vegyenek el megtakarított pénzéből annyit, amennyi a munkáért jár. A mester közölte a bácsival, tegye el a pénzét, nem kell fizetnie. És figyelmeztette Kabányt is, nehogy elfogadjon tőle egy fillért is. A főnöki intés ellenére Ennek ellenére, Kabány Sándor még aznap este elmem a sértett lakására, akinek tudatlanságát kihasználva, 2000 forintot kért munkabér címén. Az átvett pénzt elszórakozta. Amiikor üres lett a zsebe, Kabány Sándor újfent felkereste a sértettet, akkor már 5600 foiTíZ NAP RRNPELETE1BOL1 A szabálysértésekről 6zóló 1968. évi I, törvény módosításáról az 1883. évi 10. tvr„ a Munka Törvénykönyve módosításáról az 1983. évi 11, tvr., a Büntető Törvénykönyv hatályba lépése és végrehajtása tárgyában kiadott 1979. évi 5. sz. törvényerejű rendelet módosításáról pedig az 1983. évi 12. sz. törvényerejű rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 26. száma.) Ezek végrehajtási utasításait ugyanitt találják meg az érdekelteik. Az állami ellenőrzésről, a gazdasági bírságról a 21/1983. (VI. 15.) MT., illetve a 22/1983. (VI. 15.) MT. számú rendelet adott módosító intézkedéseket. rintot kért faanyagvásárlás ürügyén. Az idős ember elővette a pénzt, a kezében tartotta, de ki jelentette, nem adja. Erre Kabány kétszer nagy erővel gyomron ütötte. Sértett a földre esett, a pénzt kiejtette a kezéből, és rövid időre eszméletét vesztette. Kabány a pénzt magához vette, és ezt is elszórakozta. Kabány Sándor, mivel a sértett nem tett ellene feljelentést, felbátorodott, és harmadszor is meglátogatta. Ez alkalommal 11 ezer forintot kért már, építkezés címén. Sértett 'kiszámolta a pénzt, de az arra haladó szomszédasszonya észrevette Kabányt, és amikor megtudta, miért van nála, felelősségre vonta, amiért az idős és beteges férfitől pénzt mert kérni. Katoánynak ez esetben tehát nem sikerült az akciója, ő azonban továbbra sem mondott le szándékáról. Hívta, tartson vele Március közepén egy este Kabány a névnapját ünnepelte, és ismerősével, a fiatalkorú F. Zoltán, nagytarcsai lakossal italozott. Elmondta ivó- cimborájának, hogy a sértettnek milyen sok pénze van, és hívta, tartson vele. Még aznap este mindketten elmentek a sértett lakására, bezörgettek, és az ablakon kinéző idős embert — rendőrnek kiadva magukat — felszólították, hogy nyissa ki az ajtót, mert a ház ügyében jöttek. A sértett azonban nem engedte be őket, mondván, jöjjenek nappal. Erre.Ka- bányék az ajtót betörve behatoltak a lakásba, és követelték a pénzt, kijelentve: ha nem adja, megölik. Mivel nem adta, lefogták az idős férfit, és ütlegeléssel kényszerítették a pénz átadására. Nem eredménytelenül. A sértett egy faládikából elővette a 35 ezer forintot tartalmazó táskát, amelyet a vádlottak kitéptek a kezéből, és elmenekültek. A pénzen aztán megosztoztak. A gyors rendőri intézkedés eredményeként a két tettest hamarosan elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A pénz jelentős részét is sikerült lefoglalni. Egyikük sem újonc Kabány Sándort korábban a bíróság cserbenhagyás vétségé miatt 4 ezer forint pénzbüntetésre és 1 év járművezetéstől való eltiltásra ítélte. A fiatalkorú F. Zoltánnak ugyancsak nem ez volt az első bűncselekménye. Budapesti munkahelyéről különböző szerszámokat, továbbá a nagytarcsai lakásépítkezés területéről faanyagot és gázolajat, valamint gépkocsikról különféle tartozékokat tulajdonított el, összesen 12 ezer forint körüli értékben. Bűnlajstromán szerepel még a fiatalkorú G. István nagytarcsai és a fiatalkorú B. Károly kerepestarcsai lakosokkal, valamint három felnőttkorú társával együtt többféle lopás elkövetése. A vádlottak ügyében a Pestvidéki Járásbiróság, fiatalkorúak bírósága tartja a tárgyalást. O. F. Vizek partján - horgászbottal Mindent nem kell eltanulni Most már végképp szabad a vásár! — természetesen szigorúan jó értelemben. Valamennyi horgászvizünkön feloldották ugyanis a ponty horgászatának tilalmát. Sőt, a tapasztalatok szerint a tavalyinál is kevesebb egyesület várta meg a hagyományos június 15-i határidőt. Elgondolkoztató ez még akkor is, ha a szakemberek egy része emellett foglal állást, s ha figyelembe is vesszük, hogy egyre több vizünkön folyik úgynevezett Intenzív gazdálkodás. Vajon nem áll fenn annak veszélye, hogy eltűnik egy-egy tó, tározó, folyószakasz törzsállománya, nem születnek olyan egyedek, amelyek „ikrás koruktól” a természetes körülmények között nevelődtek? Nem lesz néhány év, esetleg egy évtized múlva késői a bánat? piactéri kőasztaloknál Rudnay Attilánál. Reméljük, sok egyesület képviselteti majd magát. Szabálytalankodó törzstagok Ilyenkor, szezonban sokan és szívesen Ücelnek útra közülünk „idegen” vizek felé. A látottak, hallottak gyakran kamatoztathatók, sokszor azonban visszataszítóak. A közelmúltban az egyik hétvégen tói Kiskörén jártunk az erőmű alatti, úgynevezett alvizen. Ideálisabb horgászvizet kívánni sem lehet, bár nem könnyű alkalmazkodni a helyi körülményekhez. De tapasztalatok birtokában a kezdők is hamar megfoghatják az engedélyezett dévérmennyiséget. Szinte állandóan kap a ■ süllő, a balin. Csónakból a mederben szép harcsákat lehet horogra csalni. Sajnos az már nem ilyen örömteli tény, hogy a helybeli, vagy a „törzstagnak” számító horgászok úgyszólván válogatás néikül, a méretkorlátozástól függetlenül minden halat megtartanak. Ezt a gyakorlatot nem érdemes eltanulni tőlük, de a per- getés technikáját igen. Fürdik a hal A MOHOSZ és a Mezőgazdasági Könyvkiadó közötti együttműködési megállapodás eredményeképpen az utóbbi években, számos hasznos és érdekes horgásztárgyú könyv látott napvilágot. A későbbiekben tervezik . kiadni dr. Zabos Géza: Horgászoknak a Tiszáról, Szász Imre: Fürdik a hal, Vigh József: Kisebb horgászvizeink című könyvét. Ugyancsak várható a horgászok baVkácskönyve, a balatoni horgászkalauz, egy kézikönyv a pergető legyező horgászat kedvelői számára, s megjelenik a Keszeghorgászat, versenyhorgászat című összeállítás második kiadása is. Három filmet is készíttet a MOHOSZ 1985-ig. Egyet a csuka, egy másikat a harcsa, egy harmadikat pedig a keszeg horgászatáról. Furucz Zoltán Vereszki János A napokban véget ért kánikula — szemmel is láthatta a vándorhorgász — erősen megviselte vizeinket. Ehhez még hozzájárult az is, hogy sajnos kevés helyen vették igazán komolyan a Tiszta víz, rendezett part mozgalomba történt benevezést. A hét végi sok csapadék remélhetőleg végleg megakadályozta a — főleg kisebb — vizek biológiai egyensúlyának felbomlását. Léteznek természetesen olyan egyszerű, házi módszerek, eszközök, amelyekkel ' helyben, kevés szakértelemmel is jól karbantarthatok1 a horgászvizek. Sajnos még kevés egyesületünk él a szakmai segítségkérés lehetőségeivel, mint például a ceglédiek, akik a szarvasi kutatóintézet munkatársaival állnak kapcsolatban. Újabb egyesületek Szinte nem telik el olyan hét, amikor innen vagy onnan ne kapnánk hírt újabb horgászegyesület megalakulásáról, vagy létrehozásának tervéről. Legfrissebb értesüléseink szerint például Albertirsán, Ceglédbercelen, Csemőn gyarapodott a táborunk. Legkedvezőbb helyzetben talán az ir- saiak vannak, akik a helyi Szabadság Termelőszövetkezet erkölcsi és anyagi támogatását élvezik. Duna Kupa Lapunkban már közzétettük, hogy a MOHOSZ megyei intézőbizottsága és a Közép Duna- völgyi Intézőbizottság közösen hirdette meg a Duna Kupa elnevezésű nyílt horgászversenyt a megye egyesületei számára. A hét végén — vasárnap — első ízben sorra kerülő rendezvény reggel nyolc órakor kezdődik Ráckevén, a piactér előtti területen. A halfogó versenyen a nemzetközi szabályok érvényesek, tehát egyetlen, úszós felszereléssel szabad horgászni, s a kifogott halak minden grammja egy pontot ér. Gyülekező reggel 7 órakor a Itt a vakáció, természetes, hogy egyre több gyerekkel találkozunk a vizek partján is. v «,v v. ••••■ w v v a •••"* ' '• r <•••<<• ••tv"*.«-•>' Bármilyen érdekes is lenne egyedül keszegezni, csónakkal csak szülői felügyelettel mehetnek ki a vízre a legkisebbek
