Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

1983. JŰNIUS 1., SZERDA 3 Tanácskozás Nagykőrösön Műemlékvédelem vidéken A lakóhelyek arculatát őrizni kell Oktatásunk jelene és jövője Nagykőrös adott helyet an­nak a tegnapi tanácskozás­nak, amelyet a TIT Pest me­gyei szervezete néprajzi szak­osztályának, nagykőrösi szer­vezete és a helybéli Arany János múzeum közösen ren­dezett a vidék műemlék kin­cseinek megőrzéséről. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára elnökölt az előadói ankéten, s bevezető szavaiban jogos és szükség- szerű erőfeszítések fontossá­gáról beszélt arról, hogy nap­jainkban mindenfelé nagy len­dülettel folyik a települések fejlesztése, ám a lakóhelyek arculatának az idők során ki­alakult szép vonásait meg kell őrizni a magunk és utódaink számára. Ennek a törekvésnek a népfront a jövőben nagyobb súlyt kíván adni. Dr. Mendele Ferenc, az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség igazgatója az Alföld mű­emlékeinek helyzetéről és a műemlékvédelem kérdéseiről adott áttekintést, kritikusan elismerve, hogy az utóbbi év­tizedekben ez a tájegység meglehetősen háttérbe szorult tevékenységükben. Ugyanak­kor dicséretes példaként em­lítette a természetvédelemmel való jó együttműködésre, hogy az ócsai román kori templom környékét és a pincesort kör­nyezetével együtt sikerült megóvni. STÍLSZERŰEN, a Pest me­gyei Kishajózási Vállalat Du­nakanyar nevű hajójának fe­délzetén, a Ráckevei-Duna-ág vizein tartotta soros ülését a Közép-Dunavidéki Intéző Bi­zottság elnöksége. A KDIB elnöke — dr. Sá- ghy Vilmos vezette testület ez alkalommal ugyanis meg­vitatta a Pest megyei Kishajó­zási és Javító Vállalat idegen- forgalmi lehetőségeiről szóló jelentést, melyet Lakatos Bar­nabás igazgató ismertetett. Ezután több olyan kérdéssel is foglalkoztak, amely részben, vagy egészében a Ráckevei-Du­na-ág és környékének idegen- forgalmi kérdéseit érintette. Szob és Dunaújváros kö­zött 217 kilométeren, elsősor­ban a Dunakanyarban és a Ráckevei-Duna-ágban évente körülbelül 1 millió 300 ezer utast szállítanak a PKIV hajói — Hangzott el a tájékoztató­ban. A közismert tevékenység mellett személy- és árufuva­rozás a híddal el nem látott partok között — a vállalat a jelenlegi meglehetősen gyen­ge műszaki lehetőségek elle­nére is képes fejleszteni ide­genforgalmi kínálatát. Annál is inkább, mert árai csupán a felét teszik ki a MAHART- énak, tehát — különösen ki­sebb csoportok esetében — érdemes hajót bérelni Pest megye hajózási vállalataitól Elhangzott: akár két nappal az indulás előtt is elfogadnak megrendelést, két hajójukat kifejezetten e célra tartogat­ják. A kishajózási vállalat ide­genforgalmi jellegű vállalko­zásai egyelőre gyerekcipőben járnak, annál maibb kérdés, hogy szabad-e fürödni a Du­nában, s az ilyen felüdülés nem káros-e az egészségre? Mint arról Fábján Lajos, a KDIB főtitkára beszámolt leg­utóbb az Országos Vízügyi Hi­vatalban vitatták meg ezt a kérdést. A mérések azt mutat­ják, hogy a Duna vizén sk minősége nem romlott. A ta­nácsok kérésére tavaly a Du­na bal partján 11, a jobb par­ton 4, a Ráckevei-Duna-ágban 6 strandengedélyt adott ki KÖJÁL, engedélyezte a für­dést a fóti tóban is. Idén — bár május végét írunk — egyelőre még az engedélyező si kérelmek sem érkeztek mit a hatósághoz. Beszámolt az elnökségi ülé­Dr. Kecskés Péter, a szent­endrei szabadtéri néprajzi múzeum osztályvezetője azo­kat a törekvéseket ismertette, amelyek keretében további 35 épülettel gyarapítják a mú­zeumot, közöttük az alföldi mezővárosi építménycsoport­tal, amelyben a többi között helyet kap a nagykőrösi Tinó­di utca 6. szám alatti sze­gényparaszti hajlék, benne a csuhéjfeldolgozás eszközeivel. Dr. Novák László, a nagykő­rösi Arany János múzeum igazgatója a település műemlé­ki viszonyait tárta fel, megfe­lelő társadalom- és gazdaság- történeti visszapillantás kere­tében. Szavai szerint ez a me­zőváros mind a mai napig elkerülte szerkezetének erősza­kos átalakítását. Cegléddel el­lentétben. Építészeti értékei jelentős részének birtokában van, lett légyen szó kúriákról, a klasszikus építészeti eleme­ket átvevő paraszti ízlésvilág­ba beépülő stílusról. Szabó László, a Budapesti Ybl Miklós építőipari műsza­ki főiskola adjunktusa arról a tudományos diákköri mun­káról adott ismertetést, amely 1976 óta Zala megye, majd Nagykőrös legszebb építészeti emlékeit tárta fel a tudomá­nyos megközelítés eszközeivel, a figyelemkeltés a megmen­tés és az újbóli hasznosítás szándékával. sen munkájáról a ráckevei já­rás két területi bizottsága: megismerkedhettek a testület tagjai a Pilisi Állami parker­dőgazdaságnak az e területen végrehajtott és tervezett új erdősítési — parkerdő kialakí­tási programjaival, majd Szó­ka József, a Kiskunsági Álla­mi Gazdcság igazgatója, a kiskunsági pásztor- és lovas­napok rendező bizottságának vezetője számolt be a július 29—31. közötti események elő­készületeiről. (E témákról ké­sőbb részletesen beszámolunk olvasóinknak.) LAPUNKBAN IS jó néhány írásban tettük már szóvá a Pest megyében, de túlnyomó- részt a Dunakanyarban és a Ráckevei-Duna-ágban levő zártkertek áldatlan, szabályo­zatlan és ellenőrizhetetlen helyzetét. Az új tulajdonosok, jórészt városlakók e néhány száz négyszögölnyi területe­ken víkendházakat építenek, s kicsi birtokukat nyaralóként hasznosítják. Bár a jogsza­bály szerint csak szerszámos- kamrát lehetne építeni ezek­re a földekre, a gyakorlatban egyre-másra nyaralók maga­sodnak a telkeken. Így történ­hetett, hogy a társadalmi szándék ellenére, ma már a Duna mindkét partján szinte egybefüggő sávot alkotnak a víkendházak. A természet megóvása szempontjából ugyan ez a tény sem örvende­tes, mégsem lenne nagyobb baj, ha e területek gazdái idővel nem tartanának igényt a közmüvek kiépítésére, a színvonalas kereskedelmi el­látásra. A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság műszaki és környe­Kölcsönösen Eladók és vevők A Fogyasztók Országos Ta­nácsa februárban döntött ar­ról, hogy átfogó program so­rán összegyűjtik az élelmi­szerkereskedelmi kiszolgálás­sal kapcsolatos jó és rossz ta­pasztalatokat. A testület ve­zetői kedden a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában tartott sajtótájé­koztatón elmondták: a fo­gyasztók tanácsai valamennyi megyében a helyi sajátossá­goknak megfelelően dolgozták ki programjaikat, s az elmúlt hetekben megkezdték azok végrehajtását. A kérdőíves fel­mérés adatait sokféleképpen egészítik ki, így például — egyebek között — vélemény­gyűjtő ládákat helyeznek el több város legforgalmasabb pontján, s felhasználják a fa­lugyűléseken, a városi körzeti tanácskozásokon elhangzó la­kossági észrevételeket is. A sajtótájékoztatón elhang­zott, a vizsgálódás résztvevői szeretnék elkerülni, hogy a kereskedelmi dolgozók becsü­letes munkát végző túlnyomó többségét a bizalmatlanság légköre vegye körül. Hangsú­lyozták azt is, hogy nem kampányjellegű akcióról van szó, a Fogyasztók Országos Tanácsa egy folyamatot sze­retne elindítani, melynek eredményeként remélhetően csökken az eladók és a vásár­lók közötti feszültség. A hi­bák feltárása mellett nagy fi­gyelmet fordítanak majd a jó tapasztalatok összegyűjtésére, elterjfesztésére. A kiemelkedő színvonalon dolgozó eladókat, üzleteket elismerésben részesí­tik, ezzel is növelve társadal­mi megbecsülésüket. zetvédelml bizottsága szak­embereinek véleménye szerint az engedékenység, a szabá­lyozás fehér foltjai miatt ma már a zártkertek minden te­kintetben súlyos, nemegyszer megoldhatatlan feladatok elé állítják az illetékeseket. Majd 14 ezer hektár lett ellenőriz­hetetlenül építési területté, amely több, mint az itteni 65 település teljes belterülete, hatszorosa a hivatalos üdülő­körzetnek. A 130 ezer telken majd 400 ezer ember tölti a hétvégeket, s félő, hogy ez a szám a közeljövőben még to- tovább növekszik. Ezzel a gyors fejlődéssel a kereskedelmi szervezetek nem képesek lépést tartani, de az is bizonyos, hogy a már sür­getően jelentkező, közegész­ségügyi szempontból is szük­ségesnek mondható kommu­nális ellátást (szemétszállítás, víz- és csatornaépítés) sem képesek magukra vállalni a tanácsok. S nem szóltunk még arról, hogy mennyi kárt okoznak ezek a zártkertek a tájképben, a korábban szép vidékben. A KÖZÉP-DUNAVIDÉKI Intéző Bizottság elnöksége szerint a jelenlegi helyzeten javítani aligha lehetséges, de az illetékesek összefogásával meg lehet akadályozni a hely­zet további romlását. Ennek érdekében az Építési és Vá­rosfejlesztési, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riumnak mihamarább rendez­nie kellene a zártkertek jog­állását. S kívánatos lenne, hogy a helyi tanácsok alakítsa­nak ki Pest megyé’oen újabb zártkerteket. Cs. A. (Folytatás az 1. oldalról) lomás hagyja el a tanítóképző falait. Hármas feladatról szólották többen. Arról, hogy csak egy dolog a diákokat felkészíteni a pedagógus pályára, a tanító­képzőben megfelelő vértezet- tel ellátni, fontos a pedagó­A pártbizottság ülésén a gondokról is szólották, mert a számottevő fejlődés ellené­re egyes területeken — kivált az agglomerációban —, nőttek a feszültségek, amelyek a kö­vetkező évekre is meghatároz­zák a tennivalókat. így a többi között még ma is az or­szágos átlag alatt vannak az oktatás feltételei Pest megyé­ben. Igaz, hogy ma már az óvodáskorúak «2,2 százaléka bejuthat a gyermekintézmé­nyekbe, de egyes helyeken túlzsúfoltság árán biztosítják a bejutást. Szerencsére a me­gyében nagy a gyermeklét- szám-szaporodás, tehát min­den fejlesztés ellenére küsz­ködnek az óvódák a gyerme­kek befogadásával. Soha nem látott fejlődés jellemezte az elmúlt évtized­ben az iskolai program meg­valósulását. A két ötéves terv alatt 1353 általános iskolai tanterem épült. Ennek ellené­re még 311 szükségtanteremben tanulnak diákok! 1985-ig a megye lélekszáma egymillióra nő. 125 ezer általános iskolás tanulását kell biztosítani. A növekedés előreláthatólag 1990-ig tart. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem lehet meg­szüntetni a kétműszakos taní­tást, zsúfoltak maradnak a tantermek. Az iskolák 40 szá­zalékában váltóműszakos ta­nítás folyik. Az országos át­lag 26,1 százalék. Az általános iskoláknál is égetőbb gond feszít a közép­iskolai tanintézményeknél. Már tavaly is nagy volt a túljelentkezés, egyes gimná­ziumokban 30—40 tanulót kel­lett eltanácsolniok. A szakkö­zépiskolákba jelentkezőknek csupán háromnegyedét tudták felvenni. 1434 fővel nőtt a szakmunkásképző intézetekben tanulók száma. Tárgyalások folynak a fővárosi vezető szer­vekkel: ha Budapest is küzd nehézségekkel, mégiscsak ta­lálja meg a módját, hogyan osztozzon Pest megye felada­tában. Nehéz ugyanis megma­gyarázni a budapesti gyárban dolgozó édesapának, hogy gyermeke csak azért nem ta­nulhat tovább, mert Mendén vagy Törökbálinton lakik?! A pártbizottság állást fog­lalt abban, hogy a főváros se­gítsége mellett minden kínál­kozó lehetőséggel élni kell a megyében: olyan épületekben, amelyek felszabadulnak vagy oktatási vagy egészségügyi szerepet kapnak, irodából ne lehessen újabb hivatalt léte­síteni. Mindemellett szükséges a VI. ötéves tervben előírt is­kolák megépítése is. Barna Éva azt emelte ki: tudják a pedagógusok is, hogy a népgazdasági helyzet min­den munkaterületet takarékos­ságra int, hogy meg kell fog­ni minden forintot. Mégis szükség van arra, hogy előte­remtsék az iskolák működésé­hez nékülözhetetlen eszközö­ket. Hiába épülnek új tanter­mek, ha a helyi tanácsok kép­telenek berendezni az osztá­lyokat. Számokkal bizonyítot­ta, mennyire megdrágultak az iskolai eszközök. így példa­ként említette, hogy amíg gusok fogadtatása is a mun­kahelyeken: a lakásgondok megoldásában segíteni, a be­rendezkedésben, az otthonra- találásban mellette állni. Hi­szen az lenne a cél, hogy a munkába álló tanító gyökeret is eresszen a községben. Tehát a környezet felelőssége is nagy e téren. égető gond 1980-ban egy gyermek 800 fo­rintért tudott padba ülni, 1983- ban ez 1100 forintba került. Hátha még a korszerűséget is követni akarnák, akkor két és félszeresét kellene kifizetniök. Szemléltető eszközök nélkül sem lehet boldogulni. A pártbizottság tagjai első­sorban azt fogalmazták meg, hogy a magasabb követelmé­nyek megvalósításának záloga maga a pedagógus. Több ok­Ez a tény szorosan össze­függ azzal, nogy Pest megyé­nek nincs önálló pedagógus- képző hálózata. A zsámoéki iskola tervezi, hogy I985-re ön­állóan oldja meg a tanárképzést, a kormány a közeljövőben tárgyalja hogy a tanítókép­zést is független intézményé­ben folytathatja majd a me­gye. Mindemellett nehezíti a megye helyzetét pusztán az a tény: a főváros árnyékában a legjobb pedagógus is keveseb­bet keres, mint budapesti kol­légája. Szemléletes az elhang­zott példa Szentendréről. Ha két HÉV-megállót utazik a pedagógus, mondjuk Békásme­gyerre (négy kilométer távol­ság sincs), akkor máris ezer forinttal többet keres. Nagy Sándorné a tanácsok munkájáról is szólott, hiszen már a hetedik ötéves terv fel­adataira készülnek, most igye­keznek összehangolni a tenni­valókat a különböző ágazati szervezetekkel, hogy mire megérnek a döntések, a me­gye lássa hasznát a cselekvés­nek. Különösen hangsúlyozta, milyen veszélyeket rejt magá­Külön napirenden szerepelt Szentendre járás-város politi­kai, ideológiai munkájának ta­pasztalatai, feladatai a művé­szeti életben, mégis a két té­ma szorosan kapcsolódott egy­máshoz. Márcsak azért is, mert a Dunakanyar e térségé­ben az írók, a képző- és ipar­művészek nagy hatással van­nak a környezetre, s elsősor­ban a fiatal nemzedékre. Jól fogalmazta meg Tóth Béla: a művelődési központ te­vékenysége is politikai hatású. Felelősek azért, hogy a lakos­ság, amely betér falai közé, eszmeileg, ideológiailag, eszté­tikailag a legmagasabb szín­vonalon szórakozhasson, mű­velődhessen. De a művelődési központnak abban is nagy a felelőssége, hogy akik a lakos­ság szolgálatára állanak, ho­gyan és milyen helyet foglal­nak el a társadalomban. A művelődési központnak a he­lyi lakossággal, de a megye más vidékén élőkkel is napi kapcsolata, kontaktusa van. Szentendrén jó értelemben vett lokálpatriotizmus él, ez­által még a visszahúzódóbba- kat is be lehet vonni a közös munkába. Tucatnyi kiállítás, a múzeu­mok sokasága — erről rész­letesen beszélt Baráth Endre is — vonzó programot kínál, százezrek érdeklődését elégíti ki. De az évente megrendezett olvasó- és képzőművészeti tá­bor (tíz éve működik eredmé­nyesen) szintén hírnevet biz­tosított számukra. Második év­ben hívják olvasótáborukba a hátrányos helyzetű diákokat —, s aki járt már közöttük, tudja, milyen nemes célt szol­gál e vállalkozás. Dr. Kurucz Albert mondot­ta: olyan dömping van a mű­vészeti, irodalmi kínálatban, hogy sokszor nehéz eligazodni a művek között. Ezt a kritika tatási intézmény, így Százhat lombatta, Szentendre város-já­rás általános iskolái, a ceglé­di, az érdi és a nagykőrösi gimnázium, a váci egészség- ügyi szakközépiskola vett részt az új tantervek, tankönyvek kripóbálásában. Az oktatók túlnyomó többsége szakmasze­retettel, felelősséggel igyekszik megfelelni a követelmények­nek. Kezdeményező, művelt, elkötelezett, jó hazafi legtöbb­jük, olyanok, akikre nyugodt lelkiismerettel bízhatják a szü­lők gyermekeiket, méltán él­vezik a társadalom elismerését. Ugyanakkor letagadhatatlan az a gond, amelyről Haness László is beszélt, hogy min­den tizedik pedagógus képesí­tés nélküli. Bármennyire kö­szönet illeti tevékenységüket, mert nagyobb részük helytáll —, hosszú távon mégsem kö­vethető az a gyakorlat, mi­szerint a jövendő nemzedékét ne magasan kvalifikált okta­tók neveljék. ban, ha a partikuláris érde­kek előtérbe kerülnek, mert azok akadályozzák a helyes elvek érvényesülését. Felhívta az állami gondozott gyerekek nevelésére a figyelmet, vala­mint a nyolcezer veszélyezte­tett helyzetben levő tanulóról is szólott, kérve a pártfogó­hálózat bővítését. Még azok is a tennivalókról beszéltek — így Herczenik Gyula is —, akik már nem küszködnek alapvető gondok­kal. így például nincsen óvo­daproblémájuk, iskoláikban egy műszakban folyik a taní­tás, s Gödöllőn a diákok 70 százaléka részesülhet napkö­zis ellátásban. Kevés város, vagy község mondhatja el ezt, ennek ellenére e területen is van megoldandó feladat: ma­gasabbra kell emelni a szín­vonalat, valamennyi általánps iskolában egyforma mérce sze­rint kell tanítani. Javítani kell a kisegítő iskolák körülményét, az úttörő- és KISZ-szervezetek hatását a lakóterületre is ki kell terjeszteni, a szakkö­zépiskolákban szükséges a profiltisztítás és bővítés ,., sem mindig segíti. Szólt az alkotás folyamatáról, az alko­tók közérzetéről, viszonyáról a folyamaton belül, majd a be­fogadók viszonyáról, mert ez a három még Szentendrén sincs mindig egységben. Napjaink­ban a legbonyolultabb az ideológiai fronton helytállni, érvényesíteni a párt politiká­ját, úgy, hogy közben ne egy­fajta stílust követeljünk, ne egyformára formáljuk az arco­kat. De az eszmei, politikai vitákban, ahol a kérdések nyíltan hangzanak el, s a vá­laszok is őszinték, mégis a marxista nézet kerekedjék fe­lül. Míg dr. Kurucz Albert a művészet demokratizmusáról és a marxista tudat fejleszté­séről szólt, Halasi Márton ez iskola demokratizmusáról be­szélt: az iskola adjon modellt az ifjúságnak a demokratiz­mus gyakorlásában is. Az a jó, ha a diák el meri monda­ni önálló véleményét, esetleg kritizál is, mert csak őszinte légkörben alakulhat ki vita, majd vitát követően az egysé­ges állásfoglalás. Ahol a hie­rarchia védő pajzsa mögül tár­gyal pedagógus a diákkal, ott nem nyílik meg a szív, az ér­telem. Az egész pártbizottsági ülés azt sugallta, hogy gyerme­keink, holnapunk munkás gár­dája. amely vállára veszi az ország terheit — gondjaink el­lenére — jó pedagógus kezek­ben van. Az iskola, a szülő, az intézmények együttes munká­ja a párt vezető szerepének érvényesülése mellett jó irány­ba halad. Igaz ez a megálla­pítás és fontos ahhoz a feladat végrehajtásához, amelyet őszintén feltárva és szigorú mércét szabva a pártbizott­ság tegnapi ülése hosszú táv­ra elhatározott. S. A. Maratás előtt A Híradástech­nikai Anyagok vá­ci gyárában éven­te több ezer panelt gyártanak az elektronikai ipar­nak. Képünkön: maratáshoz készí­tik elő a lemeze­ket. Barcza Zsolt felvétele Tamasi Tamás Ideje lenne megálljt parancsolni Zártkertek dzsungele a parton Sok még az Önálló tanító-tanár képzés Az írók, a művészek hatása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom