Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
MogSédi müferemlátogafás Az ember, aki nem hagyta magát Nemrégiben Reitz János amatőr festőművész lakásán jártam Maglódon. Műhelylátogatás volt, sokan voltunk. A szomszédok biztosan törték a fejüket, hogy mi történhetett a Reitzéknél, hogy olyan sok kocsi áll a házuk előtt... Érdemes volt elmenni. Reitz János ugyanis a művészetén túl is érdekes ember — mint egyéniség is figyelemre méltó. Története remélhetőleg a vele rokon sorsú embereknek erőt, reményt és követendő életkedvet ad, mert Reitz János már bebizonyította, hogy nem szabad, sőt nem is érdemes ölbe tett kézzel ücsörögnie még beteg embernek sem. Nála már bizonyított tény, hogy az álmok, a vágyak, a lehetőségekhez szabott munlca, a tes- tet-lelket felemelő, tudni és bizonyítani akarás, még a megalkuvással teli életet is széppé, emberibbé, értelmessé és kiegyensúlyozottá teheti. Reitz János 1936-ban született Maglódon. Először Tatabányán vájárként dolgozott, majd átképzéssel hegesztőlakatos lett. 1955-ben jött visz- sza Maglódra — lassan jelentkezett betegsége és 1968-ban leszázalékolták. A gondolatba —, hogy nem dolgozhat többé, majdnem teljesen belerokkant. Harag nélkül — Nagyon el voltam keseredve, nem tudtam mit kezdeni magammal... Egyszer elkezdtem Budapestre járni. Sokat kóboroltam és mindent megnéztem, amit illett ismerni, majd többször felkerestem a kiállítótermeket. Talán ott kezdődött, a hirtelen felhabzsolt látnivaló elkápráztatott, sok minden meg is tetszett, de pénzem nem volt, hogy megvásároljam, így azt gondoltam, megpróbálom utánozgat- ni, amit lehet. Szorgalmasan tanulni kezdtem, komoly szak- irodalmat forgattam, majd rendszeresen múzeumokba jártam. Nem egyszer (-lőforjuit, hogy a teremőr rámszólt, mert olyan közel hajoltam egy-egy képhez, a technikát ugyanis így lestem el, illetve tanulmányoztam ... A fel .ségem először zsörtölődött, hogy ilyen költséges hobbit választottam, később beletörődött, sőt ma már egy kicsit büszke is rám azt hiszem... — mosolyog Reitz János. — Nagyon érdekes a színvilága — mondom és a kékesszürkébe, vagy narancssárgába hajló színeiről faggatom. Ha egy képe például „kékes”, az a kék minden lehetséges változatát tartalmazza. Egy szürkületben megvilágított tájon, városon ugyanis mindenütt a kék valamelyik árnyalata dominál. Ha egy másikon viszont például a „sárga” fokozatai láthatók, mert az épptn lebukó napkorong suga-ai lángra lobbanják búcsúzóul a világot, vagy aranyló fénycsóváival besugározza a földet, az a kép a citromsárgától a majdnem vörösbe érő narancsig mindent felölel. Ezek a színek olyan természetesen és valósághűen kapcsolódnak egymásba, sőt szinte egymásból nőnek ki, hogy senkinek nem jut eszébe kétségbevonni a kép realitását. — A színek milyensége a hangulatomtól függ. Először megrajzolom a képet és csak utána színezem — szinte megkomponálom ... Elég ross'z életem volt, így a hangulatom sokszor pesszimista, igaz szeretem megfesteni az álmaimat, vagyaimat, illetve optimise.) elképze’csebnet is, a jövőre vonatkozóakat éppen úgy, mint ami most, a jelen valóságában foglalkoztat. Régebben ez az álmodozás nyugtalanná tett, elégedetlenné, sőt sokmindennel nem értettem egyet... — meséli. — Nagyon haragudtam például — ne nevessen ki — a képzett, főiskolát végzett művészekre, mert azt hittem ülnek a titkon. Így ez számomra elérhetetlen titok is marad örökre. Szerencsére nem így történt és futotta erőmből, hogy a nyitját kibogozzam. Harag már nincs bennem, nem is lehet, mert mióta a Nagy István képzőművészeti csoport tagja vagyok, sokan segítenek. Unyi Istvántól most is sok hasznos ötletet kaptam — remélem sikerül majd hasznosítanom. Lássák mit tud Reitz Jánosban a második világháború mély sebet hagyott, két bátyja is a háború áldozata lett... Sokat foglalkoztatja a 2. magyar hadsereg doni kálváriája, ezt bizonyítja az erről a témáról készülő képsorozat? is, melyből két nagy kép el is készült, kettő pedig már á fejében van. — Igen, én ugyanis évekig hordozom magamban a témát, építgetem, formálgatom őket és ha összeállt a kép, felvázolom. Ezt azonban mindig sok fejmunka előzi meg. Keveset „termelek”, de Barcsay nézetét vallom, nem a mennyiség, a minőség a fontos. Az egyik képen katonák ballagnak egy barlang felé, vagyis a halál torkába, fent az égen az otthon aggódó hozzátartozók sora látható, akik szorongva várnak és imádkoznak szeretteikért. Hasonló szerkezeti felépítésű a Rác- kert hívők az égbe mennek című képe is. Lent hét megöregedett hívő halni készül, fent a pópa áll a templom kapujában, de nem jön senki... Kedvenc festői felől faggatom, akik nem mások, mint Csontváry, Bosch és Gulácsy. — Munkásságukon túl, főAz exporttermelés előnyei V • • Ösztönöznek a jé minőségre Dinamikusan fejlődött az elmúlt években a Rákosmezeje Tsz háztáji termelése. A kedvező felvásárlási árakon kívül a tsz által nyújtott jelentős anyagi és szakmai segítség is hozzájárult ahhoz, hogy az első negyedévben 8,5 millió forintot forgalmazott az ágazat. Ez egymillióval több az elmúlt év hasonló időszakáénál. A háztáji ágazat dolgozói igyekeznek a megtermelt árut minél jobban értékesíteni, ezáltal nagyobb jövedelemhez Is juthatnak. Az év elejétől szervezik a vágósertések exportját. Az export minőségű fehér hússertéseket a maglódi felvásárlótelepen veszik át ős rakják vagonokba. Az így értékesített állatokért kilogrammonként 2 forinttal többet adnak a kistermelőknek. Az export minőségű vágómarháért pedig 1 ezer—X ezer 500 forint felárat fizetnek. Néhányan már élnek azzal a lehetőséggel, hogy főállásban hizlalnak sertést vagy szarvasmarhát. A termelőszövetkezet munkaviszonyt biztosít számukra, de ehhez legalább 120 sertést vagy 30 vágómarhát kell évente hizlalniuk és nevelniük. Péteriben Zenés est Szerelem minden mennyiségben címmel, vidám zenés műsort rendeznek ma este 7 órakor Péteriben, a művelődési házban és 9 órakor Mono- ron, a járási művelődési központban. A Fővárosi Operettszínház művészei — Detre Annamária, Turpinszky Béla, Kokas László, Karády Judit, Harangozó Iván, Halász Aranka, Bara nyi László — szórakoztatják az érdeklődőket. Jegyek 40 forintos áron a helyszínen válthatók. leg azért szeretem őket, mert ők is sokat dolgoztak és „önművelődlek” azért, hogy igazi művészek lehessenek. Csont- váryról például biztosan kevesek tudják, hogy teljesen autodidakta módon képezte nagy festővé magát — meséli. Reitz János egyébként faiag is, főleg a hárs, körte és a juharfát szereti formálgatni. A maglódi nagyközségi tanács elnöki szobájában már van is egy faragása, és egy festménye, de a többi egyelőre csak saját lakását és gyönyörűen rendezett és parkosított kertjét díszíti. Most nem elégedett. Jobban örülne, ha több közület is igényt tartana munkáira. Ha nincs pénzük, még ingyen, szerződéssel is kölcsön adná őket egy meghatározott időre, díszítés céljára ... Azt szeretné ugyanis, ha minél többen látnák, hogy mivel foglalkozik és mit ért el — nem a kiállításokra gondolt itt, hanem a maglódi ismerősökre, a falu lakosságára... És szerintem ez természetes elvárás, mert Reitz Jánost csak elismerni lehet. Nem hagyta, hogy eltapossa az élet, talpra állt, tanult, dolgozott, maid fájdalmát és örömét megörökítette úgy maga, mint mások gyönyörűségére. Lehetett volna belőle egy morgós, nyűgös beteg ember is, de ő megtanulta időben észrevenni a szépet és ez segített. Csak egy percre Megcsodálta az erdőt, a fákat, azok leveleit és virágait rajtuk csicsergő sárgarigókat, az erdő pázsitját és a köztük lévő pici mezei virágokat szintén. Szerencséje volt, mert idejében figyelt és csodálkozott rá mindezekre, sokan naponta elmennek a világ „csodái” mellett és csak életük utolsó perceiben sajnálják, hogy nem álltak meg néha egy percre... Monostori Kriszta ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1983. JÜNIUS 16., CSÜTÖRTÖK Tarfés az építési kedv Ragaszkodnak a hagyományoshoz Az építési kedv nem csökken, a magánerős lakásépítés Vecsésen is változatlanul nagy számban foglalkoztatja az ott lakókat. Falusias forma 1980-ban 5 ezer 319 lakóépület volt a nagyközségben, 1982- ben már 5 ezer 403. S bár a maguknak új, kényelmes otthont teremteni kívánók mun. Káját sok minden hátráltatja — elsősorban az, hogy korszerű, jó minőségű építőanyagokkal a TÜZEL nem mindig tud szolgálni — a falak magasodnak, a letételek beépülnek. A vecsési tanács az idén január 1-től május 20-ig 96 építési engedélyt adott ki. Lesz úszótanfolyam is Csodáltam azt a fiatalembert a Fekete-tenger partján, aki szorgalmasan úszott az alig 12 fokos sós vízben. Mi, akik a partról bámultuk őt, az élénk szélben még dideregtünk is, míg a kiváló úszó kilométereket teljesített a vízben. Egyszer érte el mindössze a 21 fokot a tenger vize a két hét folyamán, azt mondják, majd júliusban, augusztusban 4—5 fokkal is melegebb lesz. A gyömrői strand vize viszont az idén már volt 27 fokos is, másfél héttel ezelőtt egy vasárnapi nap, s akkor jegyezték fel a rekord fürdőzői létszámot is, hiszen több mint 1 ezer kétszázan fürödtek a kánikulában. Ha szakad a pamutszál Ágynemű, Ing, blúz és különböző divatcikkek pamut alapanyagát szövik a KELTEX úri üzemében. Havonta körülbelül 950 ezer négyzetméter különböző vastagságú kelme kerül le a szövőgépről. Üstökös Józsefnének egy műszak alatt bizony sokszor kell összekötöznie az elszakadt szálakat. Hancsovszki János felvétele Emberségből, önzetlenségből A helyszínen vizsgáznak f J zemigazgató, admi- nisztrátor, gyógyszertárvezető, munkás, rendelőintézeti asszisztens... Nehéz lett volna kitalálni, hogy a járási hivatal emeleti tanácskozótermében gyülekezők, akiknek oly különböző a foglalkozásuk, hivatásuk, miért is találkoznak. Bánföldi Györgyné, a Vöröskereszt járási titkára szolgált felvilágosítással, s egyúttal a meghívással is: vegyünk részt a továbbképzésen, amelyet azok részére szerveztek, akik önként és önzetlenül vállalkoztak rá, hogy a járás közéleti elsősegélynyújtó helyein nyári ügyeletet teljesítenek. A továbbképzés ugyan jórészt a már megszerzett ismeretek leporolásából, felfrissítéséből állt, hiszen a résztvevők valamennyien vöröskeresztes aktívák, az elsősegélynyújtásban már megszerzett alapos tudással. ök azok, akik a nyári hétvégeken őrt állnak majd a vöröskereszttel jelzett helyeken, hogy segítséget nyújtsanak a rászorulóknak, a könnyelműség, a véletlen, az előre ki nem számítható balesetek szenvedőinek. Elméleti oktatásban részesültek, s fél délelőtt gyakoroltak is kötözést, sebellátást, újraélesztést. Emberségből, készségből, gyorsaságból és talán életmentésből is — ügyele- teik helyszínén vizsgáznak majd. legyen szükség ßär ne rá. Id. Józsa István ki tudja hányadszor vállalta el az idén ismét az úszómesteri teendőket. — Az én szívem már nagyon idenőtt — mondja a sportos izomzatú, kiváló mester. — Sokáig vitatkoztunk otthon a feleségemmel, hogy csináljam-e megint, aztán elvállaltam. Május 14-én nyitottunk hivatalosan, hétköznapokon általában 3—400 fürdőző van, a hétvégeken a duplája. — Volt-e valamilyen felújítás az idén? — Valamicskét csinálgattak itt a helyi GAMESZ emberei, de nem volt sok köszönet a munkájukban. Nézzen szét, lát-e valamilyen változást? Aligha ... — Sokat számított, hogy a strand melletti horgásztó vízlevezetése megoldódott, így gyorsabban cserélődik a mi területünkön is a víz. — Lesz-e úszótanfolyam? — Igen. Az 5—6 éveseknek és a nagyobbaknak is szervezünk tanfolyamot, igen nagy az érdeklődés iránta. Június 20-án kezdünk, 20 személlyel, de utána szeretnénk még egyet tartani. Csöpögni kezd az eső, néhányan lubickolnak csak a vízben. A táblán nagy számokkal olvasható, hogy a víz hőmérséklete 23 fok. Biztosan lesz még ennél több is. G. J. A telepü ést a zajártalom szempontjából a repülőtér fejlesztése hátrányosán érinti, hiszen a legelterjedtebb építkezési forma a családi házas, falusias forma — s nem szívesen hoznak létre több generáció életteréül is alkalmas otthonokat ott, ahol a zaj nappalokat és éjszakákat is zavar. Csatorna, gáx A tanács — minden hátráltató tényező ellenére — 169 telekigénylőt tart nyilván. Igaz, beépítetlen telek Vecsésen 15—20 ha akad, de megoldást jelent majd a Sza- muelly utca melletti terület parcellázása, melynek rendezési terve most készül. Azon f részen most az I-es zajzónába eső lakók igényeit is ki tudják majd elégíteni. A vecsési nagyközségi tanács szakigazgatási szervén belül önálló építési csoport működik. Feladata, hogy össze, fogja a sokrétű építéshatósági munkát, építési és használatbavételi engedélyt adjon ki, bonyolítva az úttal, vízzel, villannyal, csatornával és gázzal kapcsolatos beruházásokat, műszaki nyilvántartást vezessen, ellenőrizze az építkezéseket, felhívja a hiányosságokra az építtető, a tervező, a kivitelező figyelmét. Tartós gond A feladat tehát sokágú, ellátása azonban nehézkes, a csoport ugyanis esztendők óta munkatársak tartós távollété- val küzd, ami azt eredményezi, hogy bejárásokon, ellenőrzéseken nem tudnak részt venni, s néhány ügy hivatalos rendezése bizony túllépi a harmincnapos határidőt. Szeptemberre várnak változást, a műszaki csoportvezető munkába állításával. K. Zs. Válaszolt az illetékes Mégis megnézhetik a mesét Tisztelt Szerkesztőség! Hivatkozva az 1983. június 5-én a Pest megyei Hírlap monori különkiadásában megjelent „Mese semmi, de nézd meg jól” című cikkükre, vizsgálatai rendeltem el, melynek során az alábbiakat állapítottam meg. Az ifjúsági különelőadást az érintett tanintézet illetékesei 1983. május 29-re, vasárnapra kötötték le. Az iskola tévedésből jött 28-án is a filmszínházba, amely akkor természetesen zárva volt. A vasárnapra tervezett „Vad hattyúk” című japán rajz-me- sefilm annak ellenére, hogy vállalatunk műsorcsoportja szabályszerűen lekötötte, nem érkezett meg, mivel a MOKÉP nem diszponálta ki a filmraktárnak. Sajnos mivel szombat—vasárnapról volt szó, megfelelő mesefilmet nem tudtunk biztosítani. A MOKÉP felé a szükséges intézkedéseket megtettük. Vállalatunk természetesen a csalódott kisdiákok részére — annak ellenére, hogy nem voltunk hibásak az ügyben — biztosítani kívánja a „Vad hattyúk” című film pótlólagos bemutatását. A vecsési kertmozi az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően június 2-án nyitotta meg kapuit Tájékoztatásként a nézőközönség részére A/l-es méretben moziműsor plakátot nyomtattunk 200 példányban, a „Hurrikán” című megnyitó filmhez jelenetfotókat küldtünk. a bázismozi, valamint a kertmozi fotószekrényében tájékoztató plakátot helyeztünk el a mozinyitás időpontjának megjelölésével. A kudarc ténye vállalatunk számára is rendkívül fájdalmas, ezért a jövőben még fokozottabb figyelmet fordítunk az ifjúsági különelőadásokra. s a hatékonyabb propaganda- munkára. Nem kívánunk a felelősség alól kibújni és a munkánkat gátló objektív tényezőket felsorolni. Bízunk abban, hogy a jö- jövőben olyan cikk is megjelenthet majd, amelyben a vetítés minőségét, filmakcióinkat, rajzpályázatainkat, kihelyezett vetítéseinket és kulturált vendégfogadásunkat fogja elismerően értékelni. Baranyi Sándor Pest megyei Moziüzemi Vállalat filmforgalmazási osztály vezetője Megjegyzésül csak annyit: örülünk a gyors, őszinte, tárgyilagos reagálásnak, s annak is. hogy a vecsési gyerekek mégiscsak láthatják a beígért filmet — bárha ez a tény az elrontott napot nem is feledteti el. Mi is bízunk abban, hogy a későbbiekben több jót írhatunk a Pest megyei Moziüzemi Vállalatról. Persze akkor, ha az a néző- közönség véleményével is találkozik. ISSN 0l33—2fi5I (Monori Hírlap)
