Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-12 / 138. szám
\ \ Síép és sokrétű misszió Teljesebbé teszi az életünket Bemutatkoznak a Hagy István csoport tagjai A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1983. JÚNIUS 12., VASÁRNAP Mindenki lépik egyet leltfelájítás, több lépcsőben Korszerűsítik az áfész áruházát Néhány hete, amikor Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején, a néhai fodrászat helyén, kedvezményes „babrálós vásárra” rendezkedett be a Dél-Pest megyei Áfész áruház, már pedzegették az emberek, hogy valami van készülőben. Ki azt híresztelte, hogy erre a földszintes házra emeletet építenek, új eladóteret alakítanak ki, mások állították, hogy valamiért huzamosabb időre be kell majd zárni a meglevő áruházat, s hogy az áfész június 10-től megszünteti a tanácsháza épületének földszinti során a Kossuth térre nyíló zöldég-gyümölcs boltot, hát ezt is az egyéb hírekkel hozták kapcsolatba. Szakaszosan kiköltöznek Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja — mondja egy közmondásunk, s az igazság, hogy ez így is van. Lássuk, hát, mi a hírek alapja? Az áfész ceglédi áruháza 1968 óta különösebb átrendezés nélkül üzemel. Épülete a főtéri épületsorok tagja, városképi jellegű. A bővítéshez tetemes összeg kellene és egyáltalán lehetőség is az adott környezetben. Egyelőre sem az egyik, sem a másik nem áll rendelkezésre. A szükség szorgalmazza a hamarosan elkezdődő, kétlépcsős rekonstrukciót. A falakon belül tényleg változás történik, több millió forint értékben. Korszerűsítik a világítást, a kazánt, amely az épület melegé^ szolgáltatja a hideg évszakokban, gázfűtésűre cserélik. Ezekben a napokban már javában készítik a vásárlókat tájékoztató, mindent könnyen megértő táblákat, feliratokat. Június végén valóban változás lesz a földszinti elárusítótérben. Ideiglenesen lezárják azt a területet, ahol a méteráru osztály és a műszaki osztály van.- A méteráru osztály a tanácsháza épületébe, a zöldséggyümölcs áruda helyére költözik, a zöldárusok a piaci pavilonban kínálják portékájukat, nyitva lesznek délelőtt és délután is, hogy az üzemekben, hivatalokban dolgozók mint eddig, ezután is náluk vásárolhassanak, mostani helyüktől száz-egynéhány méterre. A műszaki . osztály, amely elektromos dolgokat, eszközöket, műszaki cikkeket árul, egy időre a Kossuth Ferenc utcai kedvezményes vásár színhelyére költözik, felváltja azt. A két osztály helyét az áruház épületében a mesterek veszik birtokba. A változás lényegében annyi lesz, hogy egységesítik á területet, lezárják az illatszer és műszaki osztály közti átjárót, megmarad a másik. A munkálatok után a belső térbe már csak a műszaki osztály tér vissza, megkapják az egész helyet, mivel bővül kínálatuk, áruajánlatuk. Kiskerti eszközöket, mezőgazdasági kisgépeket szándékoznak a többi közt. forgalomba hozni, a háztartási kisgépek, elektromos dolgok mellett. A műszaki osztály után az illatszeres részleg és az önkiszolgáló élelmiszer áruda kerül sorra. E kettőt javarészt összevonják, kiemelve a kettő közti szükségfalat, megnő az elárusítótér. Az egész új polc- rendszereket, hűtőberendezéseket kap, kicserélik a padlózatot. Háztartási vegyiárut, illatszert együttesen ott kínálnak majd. Télre visszatérnek Ám ezen kívül az emeletre vivő lépcsősor alján kialakítanak egy kis kozmetikai ajándékzugot, a divatos idegen szóval élve ajándék- shopot, ahol a drágább, különlegesebb finomkozmetikai cikkeket kínálják majd. Ha ez a munkálat befejeződik, következik a kötött- és divatáru osztály átalakítása, megszépítése. Az áruház földszinti terének korszerűsítését a tervek szerint — ha a polcsorok, pultok, hűtőberendezések és egyéb kellékek, melyeket időben megrendeltek, mihamarabb meg is érkeznek — november közepére, a karácsonyi vásárokat megelőző időszakra befejezik. Az élelmiszer-csemege ^osztály a szükséges napi cikkeivel a Kossuth Ferenc utcai időszaki árusítóhelyen majd a műszaki osztályt váltja. Jövőre a munkálatok az emeleten folytatódnak. A lakosságnak természetesen áru kell, korszerűsítés ide, korszerűsítés oda. Az áruháznak pedig forgalom és vásárlóközönség. Épp ezért a nyár folyamán különféle ötletekkel, ügyes ajánlatokkal, kedvezményes árusításokkal állnak elő. Mint az áruház igazgatóságán említették, kirakataikra,. figyelemkeltő dekorációikra, hangosbemondón is elhangzó tájékoztatásaikra érdemes lesz odafigyelni. Az áruház épülete előtt a beton sétálót ezen a nyáron is igyekeznek kihasználni, alkalmi árusításokhoz. Tagja lévén a Skálacoopnak, az adandó lehetőségeket a vásárlóközönség megtartására használják. Most például egy NDK-beli árucikkeket kínáló nyári vásár van készülőben. Közös érdek Érthető, hogy az áruház eladóinak, irodistáinak, személyzetének* cseppet sem lesz könnyű dolguk a következő időszakban. Az igazgatóság mindenben a segítségüket kérte, ők viszont a vevők megértésére számítanak, hiszen a korszerűsítés közös érdek. A kulturáltabb ellátásról e nélkül aligha gondoskodhatnának. E. K. >'• Ezekben a napokban >a ceglé- f di helyőrségi művelődési köz- í pontban látható a Nagy István V, képző- és iparművészeti cso- f port tagjainak munkáiból ren- í dezett kiállítás. A tárlatot a í minap Sárik János, a városi f tanács elnökhelyettese nyitotta ff meg. Az alábbiakban adjuk y közre az általa elmondotta- v kát. A VÁROSI TANÁCS NEVÉBEN köszöntöm az alkotókat és a vendégeket, akik érdeklődésükkel tisztelték meg ma nyíló kiállításunkat. Ez a birtokviszonnyal való megjelölés talán szokatlan, vagy túlzott megelőlegezése alakuló kapcsolatunk jó irányba fejlődésének, de azt hiszem, hogy a Nagy István képzőművészeti és iparművészeti csoport 15 éves működése után már életünk fontos elemei közé kell hogy tartozzon. A Dél-Pest megyei két város és öt járás által patronált csoport életéről és működéséről azóta tu dunk többet, amióta megala kult a ceglédi regionális cső port, és önálló szervező vette vállára a csoporttagok valódi alkotó közösséggé formálásának feladatát. Szép és sokrétű ez a misz- szió, amelyet kettős tartalommal fogalmaztak meg a csoport alkotói másfél évtizeddel ezelőtt: a képzőművészetileg joggal fehér foltnak nevezhető Dél-Pest megyében összefogják az itt élő hivatásos és amatőr művészek tevékenységét, segítik művészi továbbfejlődésüket. Teret és lehetőséget adnak a bemutatkozáshoz, s egyúttal kifejlesztik a fogadókészséget is az őket körülvevő környezetben az igényes képzőművészeti alkotások iránt. Ezen a környéken nem él még együtt a művészet szeretete a mindennapi élet egyéb tartozékaival, mint ahogy — a megyében maradva — Szentendrén vagy Zebe- gényben megszokott az értékes műalkotásokkal való napi találkozás. A zene szeretetének és művelésének vannak hagyományai művészi fokon is Cegléden, és talán a szervezeti keretek hiánya volt az oka, hogy a szunnyadó adottságok Festők, grafikusé^, szobrászok, iparművészek alkotásai láthatók a tárlaton. Apáti-Tóth Sándor felvétele a képzőművészet területén kevésbé kerültek napvilágra. Ma már jó olvasni a Nagy István csoport tagjai között a ceglédi neveket is, amellett természetesen büszkék vagyunk a járásban hosszú ideje alkotó művészekre is. SOK JÓ PÉLDA VAN már hazánkban arra, hogy egy település közéletének fejlettségét, az ott élők közérzetét nem csupán a termelési mutatók, városfejlesztési eredmények határozzák meg, hanem az is, hogy mindennapi életünk racionális mozzanatai közé hogyan tudjuk beilleszteni a lelket üdítő szellemi élvezeteket, miként teremtjük meg az élet teljességének bemutatásához a lehetőséget a művészeteken keresztül. Ez elmaradhatatlan alkotóeleme kell hogy legyen gondolkodásunknak, életünknek. Helyesen cselekedtek a csoport' vezetői, amikor a város üzemeibe vitték a műveket, megismertetni azokkal is a művészet felfedezésének örömét, akik maguktól nehezeb-. ben tették volna meg az első lépést. A vizuális kultúra fejlesztése tei;én ez méltányolandó kezdeményezés. A ceglédi emberek, a mező- gazdasági' környezetben élők, úgy nyerhetők meg leginkább a képzőművészet híveinek, ahogy ezt a csoport névadója hitvallásként megfogalmazta. A magyar valóságot, életünk színterét hűen, gondolatokat ébresztve ábrázolni. A MAI MECÉNÁSOKNAK, köztük a tanácsoknak, mind jobban pártfogolniuk kell a művészeteket. Őszintén szeretnénk, ha hozzásegíthetnénk a csoportot és ezzel városunkat, tágabb környezetünket ahhoz, hogy munkásságához méltó elismerésre tegyen szert a Nagy István csoport a megye határain túl is. A hagyományteremtés egyik formája az évenként ismétlődő kiállítások sora, amelyek a bemutatkozás lehetőségét kínálják. A kiállítás megnyitása alkalmából kívánom, hogy az alkotók öröméhez csatlakozzon a látogatók sokaságának élménye. Jegyzet Gipsztáblák üzenete N e mondja senki, hogy az emberek egy jelentős részében nem mozdul semmi, amikor cselekedni kell közös dolgainkban. Ha a közreműködésig nem is jutnak el, átgondolják, latolgatják; mit kellene tenni. Egyáltalán véleményük van a dolgokról, s ezt el is mondják lépten-nyomon. Miután a tett halála a /hosszas fontolgatás, néha bizony kibicsaklik a legszebb ívelésű ötlet is. Vegyünk egy példát. A tavasszal halálra ítélt házakat bontottak le a Kossuth Ferenc utcában, helyet adva a majdani új, többemeletes épületeknek. Mindenki tudta, csákány csonkítja majd azt a módos gazdaházat is, amelyen négy gipsz dombormű ékesítette a homlokzatot. Nem volt ezeknek valamiféle művészi értékük, az utca embere mégis úgy érezte a maga természetes gondolatmenetével, hogy kár lenne felelőtlenül leverni, porrá taposni ezeket a reliefeket. Ha pontosan nem is fogalmazták meg, de értették, hogy ennek üzenettartalma van, nemcsak a mi számunkra, hanem az utánunk élőknek is. Ma már bánom, hogy nem készítettem statisztikát, hányán szóltak féltő szóval akkoriban emiatt. Maga a tulajdonos, egy postás, egy pedagógus meg még sokan olyanok is, akikkel éppen csak köszöntjük egymást egyébként, lévén felületes az ismeretség. Az utolsó pillanatban végül — látva a tehetetlenséget — a városi tanács műszaki osztálya intézkedett. Nekik köszönhető, hogy e gipsztáblák m'eg- maradtak, és konzerválva várják, hogy esetleg valahol, alkalmas környezetben ismét látványosságul szolgáljanak az egykori szántó-vető ember foglalatosságát megjelenítve. A minap S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára elnökölt egy néprajzosok körében tartott tanácskozáson Nagykőrösön, ahol így fogalmazott: — A települések arculatát meg kell őriznünk a magunk és utódaink számára. A népfront nagyobb hangsúlyt kíván ennek adni. A városszépítő egyesületek munkáját szeretnénk kibővíteni. Már több társaság működik, s jó lenne ezt a mozgalmat országossá tenni. Építőművészeink, muzeológusaink, néprajzi szakembereink is ezen munkálkodnak. A társadalmi türelmetlenség indokolt ebben a tekintetben — hangoztatta S. Hegedűs László. Miután a ceglédi emberekben is megvan az eredendő érdeklődés lakóhelyük dolgai iránt, s a kritikai szellemnek is számos megnyilvánulása közismert, a közös cselekvés vitorlájába kellene fogni sok, jobb sorsra érdemes energiát. Városszépítő egylet működhetne itt is, a népfront égisze alatt Vannak olyan emberek, akik szavaikat tettekkel is készek megerősíteni, ők a kollektív bölcsesség jegyében szabhatnának meg célt és vállalhatnának feladatot. Senki ne gondoljon eget rengető, nagy dolgokra, a kisebb cselekedetek súlyát, rangját is meg kell becsülni. Élnek közöttünk tiszteletre méltó lokálpat- Bióták, s nemcsak hajlott korúak, hanem a közép- nemzedék tagjai is. Az lenne a jó, ha a fiatalokat, a diákokat, a pályakezdőket is meg lehetne nyerni, ezzel is a harmonikus közéle- tiségre felkészítve. Tudunk tekintélyes építészekről, míves munkát végző mesterekről, néprajzi tárgyak magángyűjtőiről, helytörténeti kutatókról, meg olyan háztulajdonosokról, akik fogékonyak a jó példa iránt, és házukat oly módon újították fel, mint a múzeum vagy a bíróság épületét. Számon tartunk vállalatokat, üzemeket, ahová elég egy kérő szót röppenteni, s nyomban segítőkészek, ha tenni kell valamit a közös dolgokban. M eglevő, hellyel-közzel veszendő értékeink megmentése annak a közösségnek a dolga lehetne, amelynek egyébként is íratlan kötelessége, - hbgy hiánytalanul megőrizze és átörökítse az utókorra. Csupán annyit kellene tennünk, hogy tudatosan felvállaljuk ezt a munkát, személyes ügyünkké tegyük, helyes irányba tereljük a tétova lépéseket. A népfront és a tanács hivatalból is pártfogolná a város javát szolgáló ajánlko- zást. Tettekkel lehetne meggyőzni a vonakodókat, a mindenre nemmel válaszolókat. Addig kellene ezt az utat választani, amíg a siker reményében lehet belevágni, amíg vannak túlélésre érdemes régi értékeink. Ilyen kincsünk lehet egy régi cégér, kovácsoltvas remekmű, faragott ablakkeret, valamely szép, öreg épület eredetiben megőrzött ornamentikája. Tamasi Tamás Kínáltassa magát Gyümölcsszedés, finoman Érik a megy, hamarosan a kajszi- és az őszibarack, az alma a ceglédi járás közös gazdaságainak nagy gyümölcsöseiben. Gyümölcsszürete- lésre már verbuválódnak a vállalkozók. Mint mindig, a segítséget most is szívesen veszik. elsősorban a falubeliekre, családtagokra, iskolásokra számítanak a gyümölcstermesztő termelőszövetkezetek. Megoldás az is, hogy ilyenkor a lányokat, asszonyokat foglalkoztató melléküzemekből egymást váltva egy-egy munkacsoport szintén kinn se- gítkezik, mint a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben a barackosban, vagy az albertirsai, dánszentmiklósi, törteli tsz-ek gyümölcsösében. A hibátlan, szép termés legjavából exportra is jut. Serdülő birkózók helyezései Válogatott lett Varga Atlétika: A Ceglédi VSE fiatal atlétája. Varga Attila remek eredménnyel rukkolt ki az országos ifjúsági csapatbajnokságon. A négyszáz méteres síkfutásban 49,57 mp-es eredményt ért el, ez a harmadik hely megszerzéséhez volt elég. Varga így megjavította a több mint tíz éve fennálló Pest megyei csúcsot, ugyanakkor megszerezte az ifjúsági aranyjelvényes minősítést is. A kiemelkedő teljesítmény után a ceglédi fiú meghívást kapott a magyar utánpótlásválogatottba és a Debrecenben sorra kerülő viadalon bizonyította kitűnő formáját, tovább javított egyéni legjobbján, amivel egyben meg is erősítette helyét a válogatott csapatban. A jugoszláv—bajor—magyar nemzetek közötti utánpótlástalálkozón Varga két számban képviselte a magyar színeket: 400 m síkfutásban és a váltóban. Az egyéniben a távot 49,19 mp alatt teljesítette, a váltó első tagjaként pedig 49,00 mp-et ért el. A CVSE 17 éves versenyzője rövid idő alatt közei fél másodpercet javított — sőt. ha figyelembe vesszük az előző Pest megyei csúcsot, az 50,1 mp-et, akkor ez a javulás egy másodperc — bizonyítva ezzel tehetségét, fejlődőképességét. Birkózás: Ebben az évben az országos serdülő kötöttfogású egyéni bajnokságot Salgótarjánban rendezték meg. Az előcsatározásokon a Ceglédi VSE-ből öten harcolták ki a részvétel jogát. A dobogóra — annak második fokára — Papp Ferenc állhatott fel. Papp végig nagyon jól birkózott, betartotta a taktikai utasításokat, s erővel is végig jól bírta. Csoportjában szép akciókkal sorra. jól vette az akadályokat. Mint csoportelső, végül az aranyéremért mérkőzhetett. Eredményekből kg-ban: 2. Papp Ferenc, + 78 kg-ban: 6. Kósik Tibor. A Ceglédi VSE serdülői ezzel — a szakosztályok értékeléséhez, rangsorolásához — hat úgynevezett olimpiai pontot szereztek. Ugyanakkor a Pest megyei Birkózó Szövetség Cegléden rendezte meg Pest megye úttörő, kötöttfogású csapatbajnokságát. Négy együttes mérte össze erejét, közülük a nagy körösiek szerepeltek legjobban, az első helyen végeztek. A Ceglédi VSE a második helyet szerezte meg. U. U jSN 0133—asoe (Ceglédi Hírlap.
