Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-02 / 129. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI^BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM j%ra: 1,40 forint 1983. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Aczél György beszéde lövőnk alapkérdése az oktatás Aktíva az Eötvös Loránd Tudományegyetemen PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Több tégla magánépítőknek Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen töltötte a szerdai napot. A program délelőtt az állam- és jogtudományi kar Egyetem téri épületében kezdődött. Aczél György reflektált a tájékoztatókban és az azokat követő hozzászólásokban elhangzottakra, majd egy újabb kerekasztal következett: a Központi Bizottság titkára az ELTE KISZ-bizottságának tagjaival és a hallgatók képviselőivel folytatott kötetlen beszélgetést. Délután az Egyetemi Színpad épületében folytatódott a program. Több száz résztvevője volt annak az aktívaülésnek, amelyen Aczél György beszédet mondott. Szólt a Központi Bizottság nemrég tartott „félidős” üléséről, ösz- szegezte az egyetemi látogatás során szerzett tapasztalatait, foglalkozott időszerű külpolitikai kérdésekkel, majd belpolitikai témákat érintett. Ez utóbbiak sorában részletesebben szólt az oktatásfejlesztés feladatairól. A szocialista értékrend elemei között említette az általános iskola elvégzésének kötelezettsége mellett a továbbtanulásban biztosítandó esélyegyenlőséget. Az oktatás nemzeti ügy — mondta Aczél György. Hangsúlyozta: hazánk ma fordulóponton van: minden korábbinál nagyobb szükségünk lesz — s itt Széchenyit idézte — kiművelt emberfőkre. A soron levő feladatok közül a legfontosabb a képzés tartalmasabbá, gyakorlatibbá tétele, s hogy még több embert tudjunk iskoláztatni közép- és felső fokon. Az oktatás mennyiségi mutatóinak növekedésével együtt mindinkább a képzés minőségi javítására kell fordítani a fő figyelmet. Ebben kulcsszerepe van a pedagógusoknak egyfelől, másfelől pedig a személyüket övező fokozottabb tiszteletnek, tekintélynek, és a mindenütt javítandó „közlevegőnek”, az iskolát körülvevő társadalmi légkörnek. Végezetül az oktatást nemcsak anyagi értelemben vett boldogulásunk, jobb gazdálkodásunk, hanem egész jövőnk alapkérdésének minősítette Aczél György, olyan ügynek, amelynek jobbítása mindenkit érint, nagyszülőt, szülőt, gyermeket egyaránt. Külön kiemelte: igenis, legyen nálunk kultusza a gyermeknek, az iskolának, a pedagógusnak, s ehhez teremtsük meg a minden tekintetben megfelelő tan- testületi és társadalmi légkört. Otthon pedig egyetlen szülő se feledkezzék meg arról: gyermekét már a családban meg kell tanítania arra, hogy vállalja és végezze a reá jutó munkát, az iskola szigorát tekintse az iránta táplált szeretet jelének, a követelmények teljesítését pedig saját érdekének. A téglagyárak magánerős építkezések ellátására a tervezettnél több tégla gyártását vállalták az idén. A Budai Téglaipari Vállalat Solymár II. téglagyárában 1982-ben 41 millió darab -— 1200 családi házhoz elegendő — téglát készítettek. Megállt a szennyeződés növekedése Folyóvizeink védelme Környezetvédelmi világnap A veszély nem múlt el Zöldellő erdők övezik Budapestet, a főváros tüdeje a budai hegyvidék farengetege, mely nemcsak a települések terjeszkedése miatt fenyegetett. Hiszen a hétvégeken gyalogos és autós turisták tízszázezrei indulnak telkeikre vagy kirándulni, s a szemetet bizony nem viszik haza magukkal. Az illegális szennyezések ügye épp úgy közismert, mint a környék vízgondjáé. Talán nem véletlen, hogy éppen Budapest közelében, gyönyörű helyen, a Budavidé- ki Állami Erdő- és Vadgazdaság budakeszi arborétumában rendezett megemlékezést tegnap — a környezetvédelmi világnap alkalmából —, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága. — A világszerte egyre gyorsuló műszaki-technikai fejlődés számos új — a természetes környezetet veszélyeztető —, szennyező forrást teremtett — mondotta a környezetvédelem időszerű kérdéseiről, feladatairól szólva Antoni Ferenc akadémikus. Mint beszédében hangsúlyozta: a nemzetközi környezetvédelmi mozgalmak és az állami intézkedések hatására az elmúlt időszakban ugyan kisebb mértékű volt a környezetkárosítás, ám a veszély nem múlt el. E tekintetben Magyarországon főként a kémiai szerek fokozott felihasználása, valamint az automobilizmus mind nagyobb térhódítása okoz gondokat. Az előadást követően Szent- ístványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a környezet védelmében és fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenységéért 33 aktivistának nyújtott át kitüntető jelvényt. A program a résztvevőknek az arborétumban s a budakeszi vadasparkban, tett látogatással ért véget Javult a Duna, a korábban erősen szennyezett Sajó és a Hernád vizének minősége, a Bodrogon és a Zalán még folytatódott a romlás, ám folyóink összességében mégis sikerült megállítani a vízszeny- nyeződés növekedését — mondotta szerdán az Országos Vízügyi Hivatalban tartott sajtó- tájékoztatón Alföldi László főosztályvezető. Kitért arra is, hogy a talaj mélyebb rétegeiben rejtőző vízhez nem jut el a szennyeződés, de a felszínhez közeli talajvíz nitráttartalma növekedést mutat, s ezért további határozott lépéseket kell tenni ennek megállítására. Folytatni kell tehát a települések szennycsatornahálózatának és tisztítótelepeinek kiépítését, s szélesebb körű ellenőrzésekkel kell megakadályozni azt, hogy a vezetékes ivóvízzel rendelkező lakóházak tulajdonosai a régi kutat használják szennyvízszikkasztónak, mert így közvetlenül a talajvízbe kerül a szeny- nyeződés. A jelenlegi tervidőszakban 21 milliárd forintot költenek vízvédelmi beruházásokra. Az első két évben megvalósult létesítmények hatására csökkent vizeink szerves anyag-, olaj- és zsírszennyezése, s megállt az ammóniumszennyezödés növekedése. A kedvező változás az előző ötéves tervidőszakban kezdődött, amikor már ötször annyit költött az ország vízvédelmi beruházásokra, mint a negyedik ötéves tervben. Elmondta, hogy nemzetközi viszonylatban is korszerű kárelhárító szervezetet hoztak létre a rendkívüli szennyeződések gyorsabb megszüntetésére. Az utóbbi két évben 425 esetben történt rendkívüli vízszennyeződés, s az esetek 40 százalékában oiaj, 23 százalékában bomló szerves anyagok kerültek a vízbe. A folyók és a tavak szennyezési eseteinek egyharmadánál pedig halpusztulás is történt. A kárelhárító szervezet új módszereket dolgozott ki és korszerű felszereléseket szerzett be az olaj és az egyéb szennyezőanyagok gyors eltávolítására, a káros mérgező anyagok közömbösítésére. Ebbe a munkába bevonták azokat az ipari üzemeket is, amelyek miatt a szennyeződés történt, vagy termékeikkel, vezetékhálózatuk hibáival váratlan szennyezések okozói lehetnek. Korom Mihály Baranyában Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Baranya megyében. Kedden délután Pécsett az MSZMP székházában Baranya párt- és állami vezetői fogadták a vendéget. Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatót adott Baranya politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életéről, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke a közigazgatás Időszerű feladatairól, a lakossági ellátás helyzetéről, Neubauer József, az SZMT vezető titkára a szakszervezeti mozgalomról, a dolgozók érdekvédelméről, Krasznai Antal, a HNF megyei bizottságának titkára a népfront-mozgalom sokrétű tevékenységéről, a fogyasztók érdekeinek képviseletéről, Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei bizottságának első titkára az ifjúságnak a szocialista építőmunkában való részvételéről, pályakezdési és családalapítási gondjairóL Korom Mihály vendéglátói kíséretében meglátogatta a pécsi Csontváry Múzeumot, majd a belvárosban tett sétán Pécs történelmi műemlékeit tekintette meg. Szerdán Komlóra látogatott, ahol a városi pártbizottság első titkára, Gallusz József tájékoztatta őt a mecseki bányászváros életéről. Hőszigetelő üvegek hőszigetelő üzemében készült iparban. Haraszti Kálmánné anyaggal. A két hatalmas üvegtáblát összetartó ragasztóanyag összetétele titok, a végeredmény azonban egyre több vállalat előtt ismert: az Üveges Szövetkezet borosjenői FD Thcrmopán üveg kiválóan használható a hűtő- és az építő- i vékony alumínium léceket rögzíti a különleges ragasztóTrencsényi Zoltán felvétele Korom Mihály kétnapos baranyai látogatása befejezéseként az állami és a társadalmi élet, a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseiről tartott előadást a pártbizottság pécsi székházában megrendezett aktívaülésen. DOMINÓ L épést tartva az ipar országos átlagával, azzal azonos aránybafh — több mint öt százalékkal —, bővítette kivitelét az első negyedévben a Ganz Árammérőgyár. A mai értékesítési körülmények közepette becsülni kell a haladás minden apró mozzanatát, csak azt nem szabad hinni, hogy az előremenetel —. mert hallani ilyen véleményeket — a piac vak szeszélyétől függ, abban a szerencsének nagyobb a szerepe, mint a céltudatosságnak, a fejlesztéstől a költséggazdálkodáson át a kereskedelmi stratégiáig terjedő tervszerűségnek. Volt része az árammérőgyáriaknak is nehéz leckékben — s bizonyára kapnak még újabbakat —, ám példájuk ezért érdemel figyelmet, mert az 1981 januári önállóvá válás első percétől fogva egy pillanatig sem vélték érvnek a vak szeszélyt, hanem szívós munkával megkezdték annak a termelési feltételrendszernek a kialakítását, amely lehetővé teszi a piaci hatások kiegyensúlyozását. Ebben a feltételrendszerben lényeges szerepet játszik a termelékenység növekedése. A csökkenő létszám, bővülő feladatok ellentmondását csakis úgy lehet megszüntetni — rosz- szabb esetben enyhíteni —, ha a termelékenység folyamatosan javul; ezért az a becsvágyó terv, hogy 1985-ig, éves átlagban a termelékenység 9—9,3 százalékkal emelkedjék. A dominó kockáiként rakták össze a gyáriak azokat a tényezőket, amelyeknek hatására a cél elérhető. E képletes kockák között olyanokat lelhetünk, mint a technológiák korszerűsítése, nagy termelékenységű gépek, berendezések üzembe helyezése, a kvarc kapcsolóóra licenciájának adaptációja. új gyártmányok bevezetése, meglévő gépek, berendezések pótlólagos automatizálása, különböző szervezési intézkedések. Amint az elnagyolt felsorolás is mutatja, valóban a dominó kockái ezek, mert sokféle módon illeszkedik egyik a másikhoz, tehát — ellentétben a sok termelőhelyen létező gyakorlattal — nem egy valamiben, látványos lépésben, hanem több forrásból nyert erőkre támaszkodva, különböző, de egyeztetett lépésekben látják az árammérőgyáriak a haladás reális lehetőségét. A dominó kockáinak egymás mellé helyezését ne véljük egyszerűnek! Az alkatrészgyártásban például az elavult géppark okozta gondokkal kell megküzdeni — különösen a forgácsolásnál, a présöntésnél, a hidegalakításnál —. másutt, így a felületkezelésnél a kellő minőségű, hazai előállítású anyagok szűkös kínálata teremt akadályokat. Veszedelmes következtetésekre adna tehát módot az a laikusok körében gyakran hallható vélemény — és saját szakterületén kívül valójában mindenki laikus —, hogy az ipar el- tékozolja lehetőségeit, s mert eltékozolja, sokkal ke. vesebbet teljesít, mint amire képes lenne. Valóban vannak gyatrán gazdálkodók, adott lehetőségeikkel rosszul sáfárkodók, ám általában ítélkezni annyi, mint azokat is elmarasztalni, akik nem szolgáltak rá erre. Az ipar jelentős területein ugyanis — és ide tartozik az árammérőgyár közössége — az objektív feltételek olyanok, hogy ki kell rakni a dominó kockáit, keresni az összeillőket,' mivel más választási lehetőség egész egyszerűen nincsen. Nem arról van szó tehát, mintha nem akarnák ezek a közösségek a nagy lépéseket, hanem sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy fölismerték a nagy lépések irrealitását, belátták a szerényebb, de elérhető, reális haladás szükségességét. M esszire vezetne annak taglalása, mi módon alakult ki az iparban, az ipari termelőhelyeken ez a kétféle magatartás, a nagyot akaróké és a kicsiket, de folyamatosan lépőké, ám különösebb bizonykodás nélkül beláthatjuk: a puszta akarás, a vágyak összetévesztése a lehetőségekkel ön- és közveszélyes, azaz á termelői kollektívára éppúgy veszedelmet zúdít, mint összege- ződve a társadalomra. Érdekes és elgondolkodtató módon azonban hosszú időn át nem a dominó kockáit nagy türelemmel rakosgatok kapták meg a közfigyelem sugarait, hanem azok, akik annyi mindent ígértek hamarosanra, s alig valamit teljesítettek —, de akkor már ki figyelte őket? — későnre. Újabb tapasztalataink birtokában hisszük, véglegesen változóban van ez a gyakorlat, a realistáknak kínál hosszú távú érvényesülést — gazdálkodási eredményt — az iparpolitika. Amihez persze az kell, hogy egyre többen tanulják meg, a dominójátékot és a huszonegyezést nem szabad összekeverni. Mészáros Ottó Ma: 3. oldal: Jól fejlődő Szigetszentmiklós Eperország most kissé csendesebb 4. oldal: Mérleg-próba az Európánál Feltáruló szellemiség Hétköznapok üveggolyói Utazások Érdtől r az Óceánig 7. oldal: Úttörő-olimpia Cegléden Hillary, harminc éve 8. oldal: Egymás kezére játszottak Ittasság miatt tragédia
