Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

%miap 1983. MÁJUS 4., SZERDA Június elején Tanévzárás Végéhez közeledik a tanév az általános és a középisko­lákban. A nemzetiségi gimná­ziumokban május 12-én, a töb­bi középiskola IV., valamint az egészségügyi szakiskolák III. osztályos tanulói számára má­jus 13-án, a szakmunkásképző intézetek utolsó évfolyamain május 27-én tartják az utolsó órákat. Az érettségi — érettségi ké­pesítő — írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 13-án, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatán május 16-án, a kö­zépiskolák esti és levelező ta­gozatán május 30-án kezdőd­nek. A közös írásbeli érettsé­gi-felvételi vizsgákon május 23-tól adnak számot tudásuk­ról a diákok. A szakmunkás- képző iskolákban június 16- tól kezdve tartják a szakmun­kásvizsgákat, a gép- és gyors­író iskolákban június 21—27. között vizsgáznak a végzős ta­nulók. A nappali tagozatos alsófo­kú oktatási intézmények diák­jai, a középiskolák I—III. osz­tályosai számára, továbbá a gép- és gyorsíró iskolákban és az egészségügyi szakiskolák I—-II. osztályaiban június 17- én, a szakmunkásképzőkben június 10-én lesz az utolsó ta­nítási nap. Az évzáró ünnep­ségekre, a bizonyítványosztás­ra az utolsó tanítási nápot kö­vető héten — az igazgató ál­tal kijelölt napon — kerül sor. ZENEI PANORAMA Fiatal hangszeresek A ceglédi zeneiskola nem­csak fölneveli növendékeit, hanem tanárai arra is ügyel­nek, hogy a muzsikus pályá­ra készülők ne szakadjanak el az egykori intézménytől, rend­szeresen beszámoljanak tudá­suk adotf fokáról. Április utolsó csütörtökén a budapesti főiskolán másodéves Kiss Gabriella lépett dobogóra a számára oly ismerős hangver­senyteremben. A koncerten bemutatkozott évfolyamtársa, a csellista Magyar Gábor is. Mindketten olyan termé­szetességgel zenélnek, amely irigylésre méltó ebben az életkorban, önmegvalósításuk napról napra teljesebbé válik, igyekezetük ezért is dicséren­dő. Már a műsort bevezető Bach Esz-dúr preludium — Magyar Gábor tolmácsolásá­ban —, olyan igényeket tá­maszt, hogy a játékos a lefe­lé bontott hármashangzatok- kal tudatosítsa a zene belső törvényeit. Magyar bal keze mindvégig bámulatra méltó volt, az erőteljes jobb ké»pe­dig vonókezeléssel forrasztot­ta egységbe a hangokat. Kiss Gabriella ugyancsak Bac/i-da- rabot választott kezdésül, a Das 'Wohltemperierte Klavier első kötetéből a b-moll pre­lúdiumot és fugát. A mű a koncertzongorista kedvelt da­Új szerzemények Ezüsttárgyak az aszódi múzeum gyűjteményéből Rákóczi oltalomlevele, Te­mesvári Pelbárt bejegyzések­ben gazdag ősnyomtatványa, Gulácsy Lajos Kalapos önarc­képe, aranyozott ezüstpoha­rak, lapp rénszarvas szán, hajlított bükkfa hintaszék, vi­lágrekord szarvasagancs, Tu­néziából származó sivatagi ró­zsa és még sok-sok látnivaló vehető szemügyre a múzeu­mok, levéltárak, kép- és könyvtárak múlt évi kiemelke­dő új szerzeményeit bemutató tárlaton a Magyar Munkás­mozgalmi Múzeumban. A legnagyobb érdeklődést az ömagyar Mária-siralom, az első fennmaradt magyar vers bemutatása váltja ki, amely az elmúlt esztendőben került haza Leuvenből, fla- mand vonatkozású nyomtat­ványok ellenében. Akik végignézték a kiállí­tást, szívesen emlékeznek visz- sza Hufnagel Esztergomot áb­rázoló térképére a 16. század­ból, Pietro della Vecchia Zsu­zsanna és a vének című fest­ményére, Vörös Béla A holnap prófétája című kisplasztikájá­ra. A Postamúzeum az első formatervezett telefonkészü­léket mutatja be 1900-ból. Pénzek, kitüntetések egyaránt láthatók. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum egy szala- fői kortesüveggel és bölcsővel, valamint egy mezőcsáti bu- teliaval szerepel. A Pest me­gyei múzeumokat az aszódi képviseli, monarchiabeli ezüst­tárgyakkal. A huszonöt dara­bos együttes feltehetőleg dr. Valkó Lajos egykori külügy­miniszter tulajdona volt, s a vérségi kúria kertjéből került elő. Érdekességnek számít Böhm István és Böhm Pál ajándé­ka, akik a Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosának, a Vö­rös Hadsereg parancsnokának, Böhm Vilmosnak a tárgyait adták át a Munkásmozgalmi Múzeumnak. Az egykori fotó­kon gyakran látható a Vörös Hadsereg páncélvonata, illetve a gödöllői főhadiszállás. rabja, az úgynevezett súlyos zenék közé tartozik, értékmé­rőnek is tartják. A próbaté­telt az ifjú zongorista kiállta. A koncepciózusán megszer­kesztett műsorban Magyar Gá­bor Boccherini G-dúr szonátá­ját játszotta elegáns felfogás­ban, a technikai buktatókon túljutva. Haydn G-dúr ver­senyműve az önfeledt muzsi­kálás reklámja is lehetne. A szólista hangszerének minden szépségét felvonultatta, zenei kifejezőereje a rejtett finom­ságoktól az attraktív kitöré­sekig terjedt. Jó diszpozíció­ban játszott, örömmel és fel­szabadultan muzsikált. Dávi­don bravúros Szökőkútjának előadása a magabiztos, a fölé­nyes biztonságú hangszerjáté­kost példázta. Kiss Gabriella a határozott kezdés után Beethoven c-moll szonátájának első tételével folytatta programját. A Pathé- tique komponálását megelőző opus 10-es jelzésű is a motí­vumok kibontásának mester­darabja, olyan mű, amelyben az érzelmek permanens izzá­sa mellett az előadónak a hangnemkapcsolatokra is ügyelnie kell. A néha kapko- dónak tűnő billentés a kezdeti lámpaláz után alábbhagyott, a témák bemutatását követő fel- dolgozási részben már szár­nyaló volt ez a muzsika is. Liszt Desz-dúr koncert- etűdje közel áll Kiss Gab­riella egyéniségéhez. A pianis­ta szempontjából a koncert csúcsát mégis a zárószám, az opus 116-os Brahms d-moll Capriccio megformálása je­lentette. A mű zaklatottsága, tematikai érdekessége, ritmu­sának szertelensége nehéz fel­adat, különösen egy főiskolás számára. A szólista átérezte a brahmsi muzsika megannyi fájdalmát, s előadása ettől lett elsősorban emberi. A hangverseny maradandó élmény volt, két pályakezdő művész sokat ígérő bemutat­kozása. öt negyedórás műso­ruk rendkívüli értékeket is felvillantott. Érdemes rájuk a továbbiakban is figyelni. f M. Zs. Manda-tanyán Emlékszoba Megszépülve áll ismét a Nyíregyházától nyolc kilomé­terre lévő Manda-tanyabokor- ban a versekben is megéne­kelt jegenyesor tövében az ál­talános iskola, ahol Váci Mi­hály pedagóguspályáját kezd­te. A hajdani iskola egyik helyi­ségében emlékszobát rendez­nek be. Kiállítótér m ékből Évtizedekig élő motívumok £ Pirk János életműkiállí- ^ tása a Szentendrei Galériá­ig ban május 10-ig látható. Pirk János művészete rend­re új árnyalatokkal változik a maga egységes állandóságá­ban. Motívumai évtizedekig élnek, eredeti forrásait a kez­dettől mindmáig használja. Zsoltárszerű látomásainak gyö­kerei: vető ember, tengeri­hántás, ásó férfi, kaszások, terhet húzó öreg lovak, krumpliszedők és saját arca. Festői erények Pirk János Millet eszmé­nyeinek jegyében olyan szelle­mi, lelki magatartással fest, hogy minden műve áhítattal telített. A maga eredeti alföl­di-bihari szemléletével külön epizódot jelent Tornyai társa­ként a szentendrei festészet történetében. Megbízható, be­csületes, jó festő az európai törekvések közepette a maga földszagú, érett színeivel. A Galántáról Szatmárnéme­tibe származott Pirk János — mezítlábasok, summások uno­kája — 1919-től mutatja be műveit. Első rajza egy búzát vető ember. Környezete olaj­mécs, kukoricatábla, pipafüst. Ebből a szegénységből emel­kedett fel belső izzása révén. Felkarolták a nagybányai fes­tők, elsősorban Réti István és Thorma János. így került a budapesti Képzőművészeti Fő­iskolára, ahol Réti tanítvá­nyaként végzett 1933-ban. ösztöndíjjal kijutott Párizs­ba, Rómába, de a külföldi ta­nulságok még inkább és kizá­rólagosan elvezették saját le­hetőségeihez. Ez a hűség vált festői erényévé. Kibontakozá­sának lényege a következetes állandóság, mely megóvta minden csapongástól. így szü­lettek meg gazdag árnyalatai. Fő motívuma Művei azt jelzik, milyen élet feszül az ifjúban, az ekét húzó magányos gebében, a ka­száját groteszk mozdulattal kalapáló parasztban, a bá­rányt áruló piacos asszonyban, a szentendrei sétálókban, a napraforgókban. Egyik fő mo­tívuma a tengerihántás. En­nek kezdete saját szatmári él­ménye. Erről így ír: Iskola után befogódtam a paraszti munkába. Jártunk kaszálni, gyűjteni, meg ami jött, még napszámba is, de akkor már rajzoltam is. Rengeteg téma adódott: a fonó, a tollfosztás, tengerihántás, a szántó lovak. A tengerihántás élménye if­júságából támadt fel és Arany Rádiófigyelő ÜJ SOROZAT. Az olvasók közül alighanem sokan isme­rik azt a hol kellemetlen, hol kifejezetten doppingoló lelki- állapotot, amikor a reggeli ké­szülődés közben sorra vesszük a ránk váró tennivalókat. Ha a megoldandó feladatok látszó­lag meghaladják erőnket, az­az több a munka mint aminek elvégzésére képesnek érezzük magunkat, a tehetetlen szoron­gó érzés máris a szívünk kö­rül motoszkál. A Kossuth rádió reggeli mű­sorblokkja olyan sorozatba kezdett, melyben egy-egy ven­dég a maga szokásait elmesél­ve igyekszik segítséget adni a felkészüléshez, önmagunk kon­dicionálásához. Hétfőn reggel Kállai Ferenc színművészt hallgattuk arról, hogy miként birkózik a nehéz napokkal, mit tesz a lelki, fi­zikai egyensúly megteremtése érdekében. Mert teljesítmé­nyünk igenis függ az ilyen ön­fegyelmezéstől, attól, miként vagyunk képesek gazdálkodni erőinkkel. Az első, igazán nem hosszú beszélgetésnek — s valószínű­leg így lesz ez később is —. mégsem csak azért láttuk hasz­nát, mert a gazdaságosabb, ki­egyensúlyozottabb életmód technikáját leshettük el. Azt hiszem sokkal inkább marad emlékezetes ez a beszélgetés. azért, mert egy nagy művész őszinte önvallomásával, ars poeticájával lettünk gazdagab­bak e kora reggeli órán. RADIÓKABARÉ — ezúttal Moszkvából. Egyre bátrabban kalandozik a rádiókabaré tár­sulata. S az utazások — mint ezt a legutóbbi műsor is bizo­nyítja — korántsem öncé­lúak. Az újabb és újabb helyzetek ugyanis más és más, de sokunkat foglalkoztató kér­déskört helyeznek figyelmünk középpontjába, s éppen ezért új tartalmat — de egy­szersmind új poénokat is hoz­nak. Akik ismerik, azt állítják, hogy a magyar politikai kaba­ré egyetlen más nemzetéhez sem hasonlítható. Ez a kifeje­zésmód — bár gyakorta vas­kos, a rekeszizmokat megmoz­gató humorral — éppúgy a köz­vélemény demokratikus meg­nyilatkozásának része, mint mondjuk az irodalom, vagy a film. Némi túlzással hasonlít­ható bármely olyan összejöve­telhez, amikor az emberek hol jókedvűen tréfálkozva, hol gú­nyolódva veszik számba tár­sadalmi, politikai környezetü­ket. Az évi 12 műsor rendezői és szereplői minden bizonnyal jobban tudják nálam, hogy melyek a magyar politikai ka­baré legjobb jellemzői. Szerin­Szentendrel tél János remekművéből, mely szintén irányította képzeletét. Az 1960—65-ös változatokban felvillan a piros cső. S hogy mennyire foglalkoztatja ez a téma, bizonyítja az 1983-as variáció, amelyben összegezi minden eredményét. Felvo­nultatja az alvó embert, a kö­zéppontba helyezett fiatal lányt, hogy ne legyen újabb Dalos Eszti; a középkorú fér­fit, a mesélő alakját, akit a festő fiatalít úgy, hogy az ere­deti költemény homályát őrzi, f oly lat ja az alakok elmosódott foltjaival Rejtett kincs Nemcsak a könyveknek, ha­nem az egyes életműveknek is megvan a maguk sorsa. Pirk János szemérmes tartózkodása is hozzájárult ahhoz, hogy sokkal jobb festő, mint a hi­re. Életműve nem látványos, sokkal inkább rejtett, jövőbe kúszó kincs. Erősebbek a gyö­kerei, mint a lombozata. Losonci Miklós Véts tem mindenekelőtt az, hogy a humor valóban közérdekű, so­kakat foglalkoztató, nemegy­szer bántó gondokról szóljon. Az áprilisi és a májusi össze­állítás igazán ilyen kérdéseket tűzött tollhegyre. Mert ha nincs közgazdász, aki ne akar­na javítani a KGST gazdasági rendszerén, ugyan miért a hu­moristának kellene hallgatnia az együttműködés hiányossá­gairól. S ki szólhat hiteleseb­ben olyan emberi gyarlóságok­ról, mint például arról, hogy a milliós, milliárdos üzletek mellett számunkra gyakran a .filléres, de személyes haszon­források fontosabbak. A kabaréhoz természetesen e jelenségeken túl, jó írók és ötletemberek is kellenek. S lám egy jó geg, egy príma képzettársítás ugyancsak ké­pes megnevettetni az embert. Bárdi György és Sas József csupán egy-egy poénra építet­te műsorát, mégis kellemes emlékekkel gondolunk szá­maikra. Kedvünk szerinti meglepetés lett volna Szepesi György visz- szatérése a Kabarészínház pó­diumára. Kár, hogy a számá­ra írt s természetesen a fut­ballal kapcsolatos párbeszéd majdnem olyan halványra si­került, mint labdarúgóink sze­replése. Cs. A. MOZIMŰSOR MÁJUS S-TÖL 11-IG ABONY 5— 6: Csúfak és gonoszak*** 7— 8: Szerencsés Dániel* 9—10: Száguldás gyilkosságokkal* BUDAÖRS 5— 6: Akiket forrd szenvedély hevit** 7— 8: Az „I” akció 9—10: S.O.S. Concorde CEGLÉD, Kamaraterem 5—11: A kismalac és a farkasok (du.) Júlia* (este) CEGLÉD, Szabadság 5— 8: A hét merész kaszkadőr 9—11: Kincskereső klskődmőn (du.) A Jó, a Rossz és a Csúf 1—II.** (este) DABAS 5— 6: Kenyér, arany, fegyver 7— 8: Istenke teremtményei* 8: Vadállatok a fedélzeten (du.) 9: Sebességláz* DUNAHARASZTI 5— 8: Üldözők** 8: A cárlány és a hét dalia (du.) 9—10: Morfium DUNAKESZI, Vörös Csillag 5— 8: Talpig olajban 8: Nuki mapom kalandjai (du.) 9—10: Viadal DUNAKESZI. József Attila 5: Az ifjúság édes madara** 8: Meztelenek és bolondok* 9: Talpig olajban 11: Viadukt ÉRD 5— 6: Szuperzsaru 8: Bolond pénz (du.) Szamurájok és banditák I—II.** (este) 9—10: Akiket forró szenvedély hevít** F6T 5— 6: Kopaszkutya* 7— 8: Az ifjúság édes madara** 8: Sivatagi show (du.) 9—10: Languszta reggelire* GÖDÖLLŐ 5— 8: Elve vagy halva? (du.) S.O.S, Concorde (este) 9—11: Tigriscsapáson (du.) A Keresztapa I—II.** GYAL 5— 6: Languszta reggelire* 7— 8: Sebességláz* 8: Csillagszcmű (du.) 9—10: Kenyér, aranv. fegyver LEÁNYFALU, Kertmozi 5— 6: Fehér telefonok*** 7— 8: Ellonták Jupiter fenekét 9—11: ... és megint dühbe jövünk MONOR í— 8: Bombanő** 8: A tizedes meg a többiek (du.) 9—10: Szerencsés Dániel* MONOR, Kertmozi 5— 6: Földrengés Tokióban 7— 8: Éretlenek 9—10: Csúfak és gonoszak*** NAGYKATA 5— 8: Egy zsaru bőréért* 8: A rézhegyek királynője (du.) 9—10: Noé bárkái NAGYKOROS, Arany János 5— 6: Viadal 7— 8: A karatéző Cobra* 9—11: A hét merész kaszkadőr NAGYKOROS, Stúdiómozi 5—11: Hattyúk tava (du.) 5— 8: A vadnyugat hőskora I—II. (este) 9—11: A vágy titokzatos tárgya** (este) PILISVOROSVAR 5— 6: Ezüstnyereg 8: Kaszkadőrök 9: Fehér farkasok POMAZ 5—8: Az „I” akció 7— 8: Hatásvadászok* 8: A gejzírvölgy titka (du.) 9: Fehér telefonok*** RÁCKEVE 5— 8: A postás mindig kétszer csenget I—II.** 9—10: Üldözők** SZENTENDRE 5— 8: Osceola (du.) 5—II: A Keresztapa I—II.** (2. rész) (este) 9—11: Élve vagy halva? (dn.) SZENTENDRE, Autós l.ertmozi 5—11: A profi SZIGETSZENTMIKIÖS 5— 8: Egy kis napfény* 7— 8: Morfium 8: Hahó. a tenger! (du.) 9—10: Családi összeesküvés* TAP!ÓS7ELE 5— 6: Családi összeesküvés* 5— 8: Noé bárkái 9: Rocky* VAC. MoHn^h Imre 5— 8: Sasszárnv (du.) Hurrikán* (este) 9—11: Ben Hur I—II. VECSÉS 6— 8: Harmadik típusú találkozások I—II.* 8: Ropülés az űrhajóssal (du.) 9—11: Hatásvadászok* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom