Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
«Kitt 1983. MÄJÜS 8.. VASÁRNAP Hetvenen tanítók lesznek Ha nagyon tudnak akarni Ami a megvalósulás küszöbén áll Alaptőke: a veresegyháziak vállalkozó kedve Idilli, lank ás domboldal a falu fölött, a távolban zöl- dcllő vetcs húzódik az első házsorig, szemben pedig a réten élénksárga és lila virágpontok tarkítják a képet. Most még csönd van. Néhány hónap múlva gépek, emberek jönnek, cölöpöket vernek a fűbe: építkezni kezdenek! S ahogy a községben mesélik, a domb lábánál aprócska házak tisztes távolból körülállják majd a „főépületet”. Veresegyház központja körülbelül négy kilométernyire lehet ide, a még csak megálmodott és részeiben papírra vetett teleptől. Öregszőlőnek hívják a helybéliek a kiszemelt fennsíkot, amelyet félkörben fasor szegélyez. Meg’.ehet: ez a ma még lakatlan terület néhány év múlva hírnevet, rangot szerez magának és az eddigieknél is nagyobb tekintélyt ad a látványosan fejlődő Veresegyháznak. Új sorozat Könyvritkaságok Magyar ritkaságok címmel új sorozatot indít útjára az ünnepi könyvhétre a Szépirodalmi Könyvkiadó. A könyvfüzérben a magyar irodalom becses, ám méltatlanul elfeledett értékeit kívánják bemutatni. A tavaszi könyvseregszemlére megjelenő két induló kötet egyike Gyöngyösi Gergely munkája, amely Arcok a magyar középkorból címmel hagyja el a nyomdát. A szerző a késő középkori magyar művelődéstörténet egyik legérdekesebb s napjainkban kevéssé ismert alakja. Ez a műve gazdag forrása a magyar irodalom történetének: remek arcképeket fest költőtársairól, novellasze- rűen megkomponált történeteket beszél el róluk, és jó néhány alkotásukat is közli. A latinul írt munka most jelenik meg először magyar nyelven. A sorozat másik újdonsága Pécsváradi Gábor Jeruzsálemi utazás című műve. A szerző a mohácsi vész előtti években tette meg hosszú kalandos útját a Szentföldre, s kalandjairól izgalmas, érdekes könyvet Irt. Az eredetileg latinul írt mű ugyancsak először jelenik meg magyarul. A Szépirodalmi Könyvkiadó az idén is folytatja népszerű életműsorozatait. Bővítve a kört az idén indítja a kiadó Tatay Sándor életműsorozatát, melynek első két kötete — Meglepetéseim könyve címmel — az író önéletrajzi regényéit tartalmazza. Az Ady-életműsorozat leveleinek háromkötetes gyűjteményével, a babitsi pedig négy regényének közreadásával gazdagodik. A Karinthy Frigyes munkásságát bemutató könyvfüzér új -darabja ,Szavak- pergőtűzében~ címmel. *2 frónak 1933 és 1935 között írt publicisztikai írásait tartalmazza. A Kemény Zsigmond- életműsorozatoan is publicisztikai írások következnek. A Kosztolányi írásait kedvelők összegyűjtött verseit két kötetben tehetik majd a könyvespolcra. Minden eddiginél bővebb válogatást ad a Krúdy- életműsorozatban megjelenő publicisztikai kötet, amely csaknem félezer cikket tartalmaz. — Három évvel ezelőtt bizalommal, várakozással tekintettünk a most ballagók bemutatkozása elé, s ma úgy véljük: eredményes tanulmányaik, példamutató közösségi tevékenységük alapján méltón vehetnek búcsút az iskolától, kezdhetik el államvizsgáik után önállóan a hivatást — mondta Hargitai Károly tagozatvezető főiskolai tanár tegnap, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki tagozatának végzős hallgatói előtt. EMBERMESÉK. Bizonyára véletlennek is, meg a szerkesztés tudatosságának is köszönhető, hogy ezen a hétvégen több műsorban is olyan asszonysorsokat mutattak be, melyek mindegyike önmagában is nagyszerű anyák napi megemlékezés lehetett volna. Lengyel Nagy Anna annak az asszonynak portréját villantotta fel, aki férjével együtt súlyosan mozgássérült kisfiúk soi-sán elsősorban nem bánkódva, Iranern érte és a hasonló sorsú gyermekekért tenni készen felvállaltak egy hihetetlennek tűnő feladatot. Kezdeményezték, hogy vidéken is létesítsenek az ilyen gyermekek részére is gyógyításra alkalmas intézetet, melyben szakképzett konduktorok segítségével fejleszthetik képességeiket a betegség sújtotta gyerekek. Ez az asszony majdnem a lehetetlenre vállalkozott, ám látva hitét és elszántságát, egyre többen álltak mellé, felajánlva segítséA ballagásra verőfényes időben, az iskolatársak, a tanári kar, a szülők és a rokonok jelenlétében került sor. Hetven tanítójelölt — hatvan leány-és tíz fiú — énekelte meghatot- tan a Gaudeamus igiturt. Az ünnepség, amelyen részt vett Szemethy Lászióné. az MSZMP Budai járási Bizottságának titkára is, a hatodik tanév befejezésének közeledtét, s egyben a negyedik végzős évfolyamot jelzi. güket. Ok voltak többségben. De, mert az élet ilyen, mindig akadtak, akik be-bedöfték fullánkjaikat, bántó megjegyzés az ügy megvalósítása útjába tett akadályok formájában. És mégis, ennek az erős hitű anyának a monológja gyógyszer lehetne. Medicina mindazok számára, akiket az élet megpróbált: vajon meddig bírják el a vállaikra rakott terhet. Hitet meríthetné- • nek belőle és bizalmat — az emberekben. REGGELI PÁRBESZÉD. Szombaton reggelenként „Arcok a közéletből” című alcímet viseli e műsor. Tegnap reggel a szegedi tudósító beszélgetett egy rendkívüli anyával. Sorsát a hallgatók már korábban megismerhették Kovalik Márta és Hegyi Imre dokumentumdrámájából. A „Vállaíom”-ban annak idején gyermekvállalásának és szülésének drámáját elevenítették Népművészek háza — A gödöllői művelődési központ keresett helyet és vállalkozó gazdát egy népművészeti alkotóház létrehozásához — mondta Pásztor Béla, a nagyközség tanácselnöke. — Mi szívesen vállalkoztunk és már az idei költségvetésben biztosítottunk fél millió forintot az építkezés megkezdésére, illetve kijelöltük a körülbelül 3 ezer négyszögölnyi területet a, község északkeleti részén. Ennek a majdnem két holdnyi földnek egy részét felmeg, amelyben kisfiának tragikus halála után az édesanya dacolva az orvosok tiltó véleményével, újabb terhességre vállalkozott. S milyen jó, hogy a sors produkál ilyet is, két egészséges kisfiúnak adott életet. A tegnapi beszélgetésben ez az édesanya szólt hivatásáról — minden anya hivatásáról — a szeretetet adó tudományáról. TÖBBET ÉSSZEL. Bánkuti Gábor okos ötletekről és ész- szerűsítésre váró dolgokról szóló műsorának 29. számában ugyancsak megszólaltattak édesanyákat. Több mint kétszázan vannak az országban, akiknek gyermeke egy ritka betegség miatt rendkívüli türelmet, kiszolgálást, különösen gondos táplálást és életmódot kíván, hogy élhesr sen. Az Orvos Továbbképző Intézet szakrendelésének keretében szülői munkaközösséget alakítottak. parcellázzuk, tehát lehetővé tesszük, hogy a népművészek legalább egy része lakást építsen az alkotóház közelében. Bizony, ötszázezer forint szép summa, ha ennyiből valaki lakást épít, de az alkotást szolgáló közösségi épülethez nagyon kevésnek tűnik, biztosan a többszörösére is szükség lesz. Hogy mennyi pénz kell majd összesen? Pillanatnyilag senki sem tudja. Csak arról született elvi döntés, hogy az alkotóházat három év alatt fel kell építeni. Jelenleg tizenöt festővel, kerámikussal, fafaragóval és textilessel van rendszeres kapcsolata a falunak. A gödöllői járásban és a fővárosban élő alkotók vállalták, hogy szellemi és kétkezi munkával mindvégig részt vesznek az építésben. Biztos tőkét jelent a község lakosságának társadalmi munkája is. A tanács pedig 1986-ig — évente, erejéhez mérten — további pénzforrásokat biztosít. Ily módon megsokszorozódik minden forint és valósággá válhat Ágó Mátyás építész terve (a dokumentáció is társadalmi munkában -készült). A- dél-palóc parasztházak stílusjegyeivel épül majd fel a 270 négyzetméter alapterületű közösségi épület. Belső kiképzése a célhoz fog igazodni a festő-, fazekas-, faragó- és szövőműhellyel, valamint az átmeneti szállást nyújtó helyiségekkel. Valóságos idegen- forgalmi látványosságnak ígérkezik az öregszőlő domboldala, mert a tanács az ott letelepülni szándékozó népművészeknek csak akkor ad építési engedélyt, ha a házuk külső formája ugyancsak a palóc» stílusjegyeket követi. Adni és kapni Esztétikailag egységes népművésztelep kialakításához teremti meg a lehetőséget és a feltételeket Veresegyház tanácsa. Hivatalosan még nem ’leszélnek művésztelepről, csak népművész táborról és alkotóházról, mert így követelik meg a jogi formulák, így előnyösebb a beruházás. S az idén még valóban csak tábor lesz a domboldalon. Tábor, több kategóriában. Az építkezést segítő alkotók közül is többen ott töltik majd táborozva a szabad idejüket. A budapesti Műszaki Egyetem KlSZ-szer- vezetének egyik kollektívája is jelentkezett: szívesen szerveznének építőtábort az öregszőlőben, hogy segítsék az alkotóház születését. Szeretnénk elérni, hogy se a község lakói, se az idetelepülő népművészek ne érezzék idegennek egymást — folytatta a gondolatot a tanácselnök. — Ezt nem lehet határozatokkal befolyásolni, csak tudatos és folyamatos te- lepüléspolitiával. Elvárjuk, hogy az alkotók részt vegyenek a falu közéletében, ugyanakkor rendszeresen rendezünk számukra kiállításokat, és tervezzük egy népművészeti bolt létrehozását is. Ügy vélem, így tisztességes: adni és kapni Ezt az összefüggést tartjuk rzem előtt mór most is, pedig inég az alkotóház helyét sem jelöltük ki. Vargha Kálmán, a járási művelődési közpon1 népművelője — a telep létre hozásának motorja, szervezője — is ezt a nézetet vallja. Ezért igyekszik most segíteni, hogy a majdani betelepülők már napjainkban megismerkedjenek a község jelenével és hagyományaival. Veresegyházon az otthonokban is élnek még a százados múlt szokásai, akadnak jó né- hányan, akik még népviseletet hordanak. Joggal tarthat számot érdeklődésre a nagyközség művelődési házának tevékenysége, amelyben ugyancsak helyet kap a hagyomány- őrzés, s több évtizede hagyomány a megfontolt, tervszerű és rendszeres közművelődési tevékenység is. Az is természetes, hogy a községi tanács támogatásából és az intézmény saját bevételéből mindig tellett az igényeknek nagyjából megfelelő szintű kulturális ellátásra. — Nagyon is tudom, hogy mi az, ha nem futja, ha nem telik, de én qz ilyesmibe soha sem tudtam belenyugodni — mondta Pásztor Béla tanácselnök, miközben asztalára terítette a település fejlesztési térképét. — A feszültségekkel egyként számolnunk kell a stabil és a nehéz gazdasági helyzetben. Mondjuk, hogy most bajban vagyunk, a megoldás: persze többet kell dolgoznunk, de fontosabb, hogy jobban kell gondolkoznunk, meg kell keresnünk minden kis rést, ahol pénz szivároghat a kasszába. Elismerem, hogy erre csak távlatokban nyílik lehetőség. Mi 1980-ban dolgoztunk 1983 eredményeiért és már gondolnunk kell 1990-re. Le kell csapni minden lehetőségre. Példának említem: két éve Budapesten építettünk társadalmi munkában lakásokat egy nagyvállalatnak, most ők adnak gépet az útaszfalto- záshoz. tehát az építkezés jó befektetés volt, most többsszö- rösen megtérül. Merni kel! vállalkozni, akár még funkciók átvállalására is. A község haszna A tanácselnök a befektetések megtérüléséről beszélt, A népművészek alkotóházának, telepének létrehozásába is bekalkulálta a „hasznot”, sőt nyíltan vallja: erre az akcióra is csak községi érdekből vállalkoznak. S, hogy mi hasznuk lehet? Már múlt idejű konkrét példa is akad. A szolgáltatóház és a posta építési tervét az említett tíz-tizenöt tagú alkotócsoport elemezte, véleményezte funkcionális és településesztétikai szempontból és születtek jelentős módosító javaslatok. S Jia elkészül az alkotóház, valamennyi „telepessel” szerződést kötnek, hogy egy-egy művet térítési díjként a községnek adjon. Talán 1990-ben múzeum is lesz Veresegyházon. A népművészek boltja jelentős szerepet tölt majd be a közízlés formálásában, az alkotók jelenléte pedig az ifjú tehetségek felkarolására teremt kitűnő körülményeket. Veresegyházon ezzel is kalkulálnak. Joggal tehetik. Építettek már ABC-központot, vas- és terményboltot, éttermet, ifjúsági házat, bölcsődét, óvodát és iskolát is. De az élet nem áll meg: kinőtték az óvodát, az iskolát. Bár nagy gondokat még nem okoz a helyhiány, mégis hozzákezdtek a gyermek- és oktatási intézmények bővítéséhez, építéséhez, mert előre kell gondolni: jönnek az újabb generációk. Búcsúzáskor megcsörren a telefon, a tanácselnök elnézést kér, mert magamra hagyott, de sürgős volt a kérdés, a döntés: hol kezdjék a vízhálózati csövek telepítése után az útjavítást? ... Verosogyhá- zon még nincs folyóvíz a lakások többségében, de Vác felől másfél év múlva odaérkezik a gerincvezeték. Lehet ezt tudni előre. Most volt szabad kapacitás, kihasználták a belső csőrendszer építésére és a község egyetlen közkútjából kapnak annyi vizet, hogy a már kész hálózatot frisssen tartsák, addig... Kriszt György B. H. Benke Valéria beszédei és cikkei A marxizmus szellemében T izenöt év eseménye egy kötetben. Ennél azonban több Benke Valéria könyve, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. Politikai életünk, társadalmi fejlődésünk keresztmetszete. Olyan politikai hitvallás, amely hűen tükrözi pártunk vezetésével elért eredményeinket. Az első írás 1978 októberében jelent meg és Töretlen politika címet viseli (ez egyben a kötet címe is). A töretlen jelző azt is mutatja, hogy nem volt mindig töretlen a párt politikája, hiszen az 1956 előtti időben éppen a cikcakkpolitika hatására következett be az ellenforradalmi kísérlet, amelyet pártunk nemcsak legyűrt, hanem azóta valóban töretlenül vezeti dolgozó népünket a fejlett szocialista társadalom építésében. Benke Valéria politikai életünk egyik vezető személyisége, akinek megnyilatkozásaira figyelnünk kell, hiszen pártunk véleményét fogalmazza meg. Ilyen írása A marxizmus szellemében, amelyben kifejti, hogy a magyar párt Marx és Lenin szellemében cselekszik, s '‘•őzben olyan napi dolgokkal foglalkozik, mint a népgazdaság tervszerű központi irányítása, vagy azzal, hogy nem lesz-e infláció, és hogyan hát az anyagi ösztönzés kiterjesztése a szocialista morálra. Vagyis mindig az élet lüktető erén tartja a kezét. Súlyos elvi mondanivalóit közérthetően fogalmazza meg, ezzel is segíti megérteni a fejlődést. Rendkívül sokat foglalkoztatja, mint népünket is, hogy miként haladhatunk előre a lenini úton, hogyan lehet sikereket elérni. Erre világos választ ad az Egységes értelmezés, kommunista kiállás. közös cselekvés című cikkében, amely 1973-ban a Társadalmi Szemlében jelent meg, s amelyben értékeli az akkori helyzetet, s megállapítja, hogy csakis kommunista kiállással, egységes értelmezésben, közös cselekvéssel lehet eredményt elérni. Az idő igazolta, mert az eltelt egy évtized alatt a nehézségek ellenére sikerült megtartanunk élet- színvonalunkat, sőt valamit még fejlődött is. Sokan már a hetvenes évek elején féltették az életszínvonalat, hogy a nehezebb viszonyok miatt csökkenni fog, hogy újra nehézségek adódnak a gazdasági életben. A párt semmilyen hiba és valódi gond előtt nem huny szemet, de nem engedjük társadalmi, történelmi eredményeinket eljelenték- teleníteni, olyanok sorsát is szerencsétlennek beállítani, akik esetleg azért érzik magukat annak, mert másoknak többjük van. Ez nem a szocializmus gondja — az igazi gond az alapszükségletek kielégítése — mondotta akkor. S ezt a megállapítását is igazolta az idő. A párt vezetésével megoldottuk problémánkat. Igen érdekes az az interjú, amelyet a rádiónak adott az ellenforradalom legyűrésének negyedszázados évfordulója alkalmából. A párt kialakította azt a lenini politikát, amely meghozta a magyar nép számára a nyugodt építő éveket, a közmegegyezést, a szocialista nemzeti egységet. Idézi azt a kádári gondolatot, hogy egv politikailag szilárd helyzetben, amikor az ipar. a mezőgazdaság, a tudományok, a kultúra területén végzett munka általában a szocialista építést szolgálja, akkor. ..aki nincs ellenünk, az velünk van” jelszó alkalmazása jó politika. S az azóta eltelt idő csak megerősít bennünket abban, hogy ez a politika hasznos volt, a szocializmust szolgálta. Ugyancsak említést érdeme! az 1982 februárjában a Társadalmi Szemlében megjelent írása, amelyben a társadalompolitikát, a valóságot, a szocializmusképet rajzolta meg. Elsőként említi azt, hogy a különböző gondok és nehézségek ellenére hazánkban nyugodt a légkör. S ez azt mutatja, hogy a dolgozó nép egyetért szocialista viszonyainkkal. Az utóbbi években felmerült, hogy a módosuló gazdasági feltételeink és módszereink következtében mi lesz a szocialista eszmékkel, nem vesznek-e így el a szocialista távlatok? Hangsúlyozza: a távlatokra a szocialista fejlődés kérdéseire választ keresve foglalkoznunk kell azzal is, hogy szocializmusképünk — amelynek fontos orientáló, magatartásformáló, sőt mozgósító szerepe van — mennyiben felel meg a szükséges átalakulásoknak. Felsorolja. hogy mit tartott korábban a köznapi tudat a szocializmusra jellemző vonásként. Olyanokat, mint a stabil és alacsony árak; az olcsó élelmiszer, lakbér, közszolgáltatás, közlekedés. S hozzáteszi, hogy ebben saját agitációnk is vétkes, mert ezeket túlhajtotta, viszont kevesebbet beszélt arról, hogy milyen gazdasági elemei vannak mindezek megteremtésének. A tudati tényezőkre tehát a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk, Segíteni kell megérteni az új viszonyokat. Elgondolkozni azon, hogy a szocialista eszmék és az új gazdálkodási feltételek hogyan viszonyulnak egymáshoz. Hiszen eszméinknek és a valóságnak nem szabad szembe kerülniük egymással. Ehhez hozzáteszi, hogy ő bizakodó, hiszen eszméink — nrvel maguk is a valóság hatására fejlődtek — eddig is alkalmasak voltak és a jövőben is alkalmasak lesznek arra, hogy vezéreljenek bennünket a valóság kialakításában, abban, hogy létrehozzuk a munkamegosztás és kooperáció szocialista formáit, hogy kialakítsuk a társadalom irányításának kollektív módját, hogy megteremtsük az égvén fejlődésének és boldogulásának szocialista, humánus lehetőségét és tartalmát. Gall Sándor Rádiófigyelő
