Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

Jegyzet A forrás Szűkebb pátriánk hatá­rain belül olyan ünnepi találkozókra kerül sor a hét végén, melyek érzel mi■> gondolati forrása egy tőről fakad. Az édesanyák ünnepét az óvodák és is­kolák egy részében már megtartották, a kicsinyek átadták szerény, de annál kedvesebb vers- és virág­csokraikat. Az anyák tisz­teletére vasárnap rendez­nek felvonulást, ünnepi műsort, de a szívünkben őket is ünnepeljük. Amiről Törökmezőn lesz szó, ah­hoz nekik is nagyon sok közük van, mert közös forrása a humanizmus. A hozzá vezető utat so­kan és sokféleképpen ke­resik és járják az emberi­ség történetének korai szakaszaitól, több-keve­sebb sikerrel és nagyon sok kudarccal. Ám a siker reményében a kudarcot is nagyon sokan vállalják. Vannak persze széplel­kű, virágos beszédű huma­nisták is, akik vágyaik szerint szeretnék a jót, az emberségeset, de érte ál­dozni, cselekedni nem tudnak. Mert az olykor fárasztó, máskor költsé­ges, sőt: az is előfordul, hogy kockázatos, ök pe­dig enyhén szólva nem­hogy ezt, de még az elné­ző mosolyt se nagyon tud­ják elviselni. Hát még a népszerűt lenséget! Pedig az igazi, s nem­csak a valódi humanisták­nak a megpróbáltatások enyhébb és a nehezebb változatainak sokféleségét kell magukra vállalniuk, Attól függően; melyik korban, s miféle társadal­mi környezetben éltek, vagy élnek. Küzdelmük olykor kilátástalannak, máskor meg értelmetlen­nek látszik. No meg az is előfordul, hogy népszerűt­lennek, mivel nem min­denki számára világos a dolgok célja és értelme. A humanizmus legkonkré­tabb feltétele az egymás­tól elválaszthatatlan foga­lom, a béke és a szabad­ság. Sem a megszerzésük, sem a megtartásuk nem könnyű. Áldozatokat kí­ván, akár történelmi, akár napi mércével mérjük ezt. Á humanista ember ke­resi az összhangot egyéni boldogulása és a társada­lom érdekei között. Követ­keztetéseket von le, elmé­letet teremt és próbál ki, gondolatai védelmében opponenseivel vitatkozik, s közben eljut a tudomány szintjéig. A humanizmusért, a bé­kéért, a szabadságért vállalták a harcot a fasiz­mus legyőzői. Az áldozat mérhetetlenül nagy volt. Az életük, a magára ma­radt család, a tönkrement egészség,- a testi épség. A megmosolygást, a nai- i'itás vádját viselték el olykor a nemzetközi nyelv gondolatának előharco- sai, dr. Zamenhof követői, akik talán többre tartot­ták az eszperantó nyelvet a nemzetközi kommuniká­ció eszközénél, s hitték, hogy az emberek testvéri érzését is elmélyíthetik, a háborúkat is megakadá­lyozhatják általa. Realis­tább módon, s nem annyi­ra hittel, mint meggyőző­déssel vallják ma: Akik minden évben éppúgy, mint ma is, együtt indul­nak a Nagymaros fö­lött magasodó kilátóhoz, akik bebarangolják Zebe- gény, Nagymaros, Verőce­maros és Vác utcáit, a bé­ke és barátság nyelvét be­szélik. Munkájuk, harcuk éppúgy része az emberiség nagy küzdelmeinek, mint az igazságos harcot meg­harcolt katonáké volt. Mozgalmuk értelmi és ér­zelmi töltése ugyanabból a nemes forrásból buzog, ahonnét az édesanyák iránt érzett szeretet, ahon­nét az édesanyák féltő re­megése gyermekeikért. Békenap, anyák napja, nemzetközi eszperantista találkozó. Itt a Duna mel­lékén, ahol a békesség ó« testvériség gondolatáról valaha sokat álomodoztak az emberek. Ápolni kell, h'-gy soha ne feledje a szív és az értelem. Kovács T. István Szorgos munka a földeken Nagymaros határában is benépesültek a kertek. Kulcsár János már rotációs kapával műveli a háztájit. Garamvölgyi József segítőtársai régebbi idő óta kerültek az ember szolgálatába. Hancsovszki János felvételei VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1983. MÁJUS 7., SZOMBAT Háromnapos szemle a vízműveknél Felkészülés a nyári szezonra A csúcsidőszakra javai a helyzet x N r ' - i*' 'f" . f ' " ' 'S '! ­S ■«' Nagyobb termelékenység Egymillió tonna kő a sejcei bányából A hetvenes évek közepén kétszázhúszan dolgoztak a DCM sejcei kőbányájában. Az­óta folyamatosan csökkent az ott dolgozók létszáma, s ma már csak 130 embert foglal­koztatnak. A piac igényeinek váltakozá­sa és a pufferszerep miatt a ko­rábbi időszakhoz képest vala­mivel kevesebbet termelt a bá­nyaüzem. Mégis, a jó szerve­zésnek és a gépesítésnek kö­szönhetően 40 százalékkal si­került növelniük a termelé­kenységet. Mint Noé József üzemvezető érdeklődésünkre elmondta, 1982-ben minimálisan sikerült túlteljesíteniük éves tervüket. Mintegy 760 ezer tonna ce­ment gyártásához elegendő alapanyagot — 1 millió tonna követ, 220 ezer tonna agyagot fejtettek ki az elmúlt évben. Idén, az első negyedévben ismét az igények lassú növe­kedésével kellett számolniuk. A létszámgondok ellenére szeret­nék tovább növelni a terme­lékenységet. A közepes műszaki techno­lógiával dolgozó sejcei bánya­üzem látványos fejlesztésére a közeljövőben nincs lehetőség. Elhalasztották például a bá­nyát a gyárral összekötő sza­lagrendszer megépítését. Vi­szont korszerűsíteni fogják az elavult törőüzemüket. Dolgozóik közül sok az olyan ÜGYELET Május 7-én és 8-án az aláb­bi állatorvosok tartanak ügye­letet. Északi rész: dr. Zsombo- kos András Vác, 10—404. Dé­li rész: dr. Juhász János Kis- némedi, Rákóczi u. 2. Az ügyelet ideje szombat reggel 8 órától, hétfő reggel 8 óráig tart. törzsgárdatag, aki 15—20 éve dolgozik a bányában. Jól sike­rültek az áprilisi kommunista műszakok: a kőbánya dolgo­zói több mint 500 óra társa­dalmi munkát végeztek, ezzel is hozzájárulva az üzem első negyedéves tervének teljesíté­séhez. Szluka Márton I Ml A Duna menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat vezetősége háromna­pos műszaki, közegészségügyi és munkavédelmi szemlét tar­tott Vác, Szentendre és Gödöl­lő városokban, valamint a szentendrei, gödöllői és váci járásokban levő víztermelő he­lyeken, a vállalat strandjain és szennyvíztisztító telepein. A bejárás, amelyen az üzemigaz­gatóság szakemberein kívül részt vettek a Közép-Dunavöl- gyi Igazgatóság, a közegészség­ügyi-járványügyi szervek kép­viselői, eredményesen zárult. Vácott a DMRVVV tanács­kozótermében Márkus István, igazgató köszöntötte a szemle­bizottság tagjait, majd Bajer Sándor, a Duna Balparti Üzem- igazgatóság vezetője adott tá­jékoztatást, a nyári csúcsidő- szakra való felkészüléséről. Felkészült szakemberek A közműszolgáltatás a három városon kívül negyvenöt tele­pülésre terjed ki. összesen mintegy 350 ezer állandó la­kost és a nyári csúcsidőszak­ban 150 . ezer üdülő vendéget látnak el ivóvízzel. Víztermelő telepeiken számos cső-, és csá- poskút üzemeltetésével több száz kilométeres csőhálózaton juttatják el a jó minőségű ivó­vizet fogyasztóikhoz. Olykor, mint az elmúlt év nyarán na­ponta közel 97 ezer köbmétert is. A szennyvízelvezetést, -tisz­títást három városban és nyolc településen végeznek. A közel 23 ezer köbméter befogadóké­pességű tisztító művek 50 ezer lakossági és ötvennyolc ipari üzem, intézmény szennyvizét tisztítja meg naponta. A Duna Balparti Üzemigaz­gatóság területén az elmúlt esztendőben a hosszú kánikula sem okozott fennakadást a szol­gáltatás területén. Üzemzavar, hálózati meghibásodások miatt az előfordult vízhiányok idő­tartama nem haladta meg a kettő-négy órát. A terület víz­bázisa nem bővült, viszont a vízellátó rendszereikben növel­ték az átemelő kapacitást. Több területen bővítették a hálóza­tot. Ennek ellenére elsőfokú vízkorlátozás elrendelését kez­deményezték Vácduka, Vácrá- tót, Váchartyán, Kisnémedi, Püspökszilágy, Fót és Mogyo­ród községekben. Megtiltva, il­letve nagyon szükséges mér­tékre leszorítva a locsolást. A csúcsidőszakban ebben az év­ben is számolni kell vízhiány­nyal, nyomáscsökkenéssel eze­ken a területeken. A vízgazdálkodási terv ma­radéktalan végrehajtása érde­kében a vállalat növelte a szakember-ellátottságát, szak­mai tanfolyamokat szerveztek, korszerűsítették a diszpécser- szolgálatot. A hírlánc és az automatika kiépítésével lehető­ség van a terület egyidejű át­tekintésére. A gépkocsik URH- készülékkel vannak ellátva, amelynek eredményeként meg­gyorsult a hibaelhárítás. 1982- ben kétezerötszáz meghibáso­dásról érkezett bejelentés. Eb­ből ezerhétszázhúszat a válla­lat szakemberei javítottak megi Nagy gonddal végezték a háló­zattisztításokat. Azonban nehe­zítette a munkák elvégzését, hogy a vas és a mangán mel­lett szilárd lerakódások is kép­ződtek az ötven-hatvan éves váci hálózatban. Nagymarosi gondok A fejlesztésről szólva Bajer Sándor elmondta, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva ebben az évben csak kis növekedés­re számíthatnak. Az üzem- igazgatóság legfőbb célkitűzé­se ebben az évben az üzemel­tetés színvonalának az emelé­HasSsk és áldozati A nagymarosi emléktábla Megsemmisítették a kíiuset érő könyvtárat Dr. Takács József, aki 1890-ben született, az 1920-as évek végén költözött Buda­pestről Nagymarosra. A község lakói elsősorban mint fogor­vost ismerték. Nagyigmándi születésű volt, onnan került Budapestre. Már 19 éves korában kapcsolatba került a magyar eszperantis- ták mozgalmával. 1914-ben már a Mapyar Eszperantó Egyesület titkára, majd az első világháború után annak főtitkára. A Tanácsköztársa­ság bukása után a munkás eszperantistákat szervezi. Ta­lálkoztak vele a kaposvári munkásotthonban is. ahol nvelvtanfolvamot vezetett, s mintegy 130 embert tanított. Pz az a korszak, amikor az eszperantó és a munkásmoz­galom, az illegális kommunista párt számos vezetője, szoros kapcsolatban állnak egymás­sal. Két évig szerkesztője volt a Hungara Esperantisto, se. Gondot fog okozni elsősor­ban a hidroforos vízszolgálta tásban Nagymaros vízellátása. Ez év második felére befejezik a Bernecebaráti, Kemence és Perőcsény községeket ellátó kisregionális rendszer építé­sét, amelyet társulati beruhá­zásban a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat épít, de üzemeltetni majd a DMRVVV balparti igazgatósága fogja. A járás északi részének központi községében, Letkésen is meg­oldódik ebben az évben az ivó* vízellátás. A vállalat szakemi béréi természetes forrás igény- bevételével távvezetéken vi­szik a jó minőségű vizet a köz­ségbe. Érdekes tájékoztatót adott Zimonyi Márta, a vállalat kör­nyezet és vízminőségi osztályá­nak vezetője a vízminőségről, és annak védelméről. Az elmúlt évben sikerült biztosítani a bakteriológiai előírásoknak megfelelő minőséget. Több he­lyen klórgázadagoló telepet he­lyeznek üzembe. Tavaly minő­ségi probléma csak Nagymaro­son merült fel, ahol fenolszár­mazékok kerültek az ivóvízbe. A területen rendkívüli módon meghatározza a víz minőségét a háttérkörnyezet és ä Duna vízállása. Sajnos a legnagyobb fegyelmezetlenség is ezen a te­rületen tapasztalható. Az el­múlt hónapban a helyi tanács vezetőivel együtt felvett jegy­zőkönyvből kitűnt, hogy a leg­nagyobb veszélyt a környező mezőgazdasági üzemek tevé­kenységéből, ipari hulladékból és a háztartásokból származó szemét jelenti, amit a kiépített védterületen szórnak szék A büki és a gödi csúcsüzemek vize a magas vas- és mangán- tartalma miatt csak a csúcs- időszakban fogadható el. Váci beruházások A szemlebizottság tagjai a tájékoztatók után autóbuszba ültek és megnézték a börzsöny­ligeti átemelő gépházat, itt Eck­hard Tibor, a szolgáltató osz­tály helyettes vezetője jól át­tekinthető térképen ismertette a résztvevőkkel, hogy hol lép­nek be az új víztermelő helyek, és merre fejlesztik tovább a járásban a vezetékes ivóvízhá­lózatot. Ezt követően Gyerkó Gyula, az ipari szolgáltatás vezetője mutatta be a vállalat­nál használt ADVANCE típusú automatikus kapcsolású klóro­zó berendezést. Ez után a ve­rőcemarosi vízbázist tekintet­ték meg a bizottság tagjai. In­nen a következő állomás a vá­ci strand volt. Továbbhaladva a váci szennyvíztelepre gördült be az autóbusz, amelynek bővítését és fejlesztését ez évben is foly­tatja a vállalat. A vízvonal és iszapvonal bővítésére eddig 63 millió forintot költöttek. Az idei beépítési terv 25 millió forint. A rekonstrukció után, a jelenlegi 300 köbméteres te­lep befogadóképessége három­szorosára nő. A szemle a gödöllői szenny­víztisztító telepen ért véget, ahol Farkas Vince főmérnök vezetésével összegezték az el­ső napi tapasztalatokat. Surányi János . ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) '/ Ma délelőtt 9 órakor a nagymarosi Magyar utca 26. £ sz. ház falán elhelyezik dr. Takács József emléktábláját, f Az ünnepségen dr. Baráth Endre országgyűlési képvise- lő, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára mond be- í szédet. A szövetség képviselőit a tanács vezetői fogadják. mártírjának hamvait 1947 te­lén a rákoskeresztúri temető­ben temették el, de a család­járól, akit vele együtt vittek el Nagymarosról — feleségét és 14 éves lányát — semmit sem tudnak. A fasiszta barbárok nem­csak e nagyszerű ember életét oltották ki, hanem megsemmi­sítették a kincset érő könyv- és dokumentumtárat is, melyről a felszabadulás utáni hóna­pokban a házban lakó embe­rek már semmit sem tudtak. Életrajzi adatait Szabó Im­re, a Magyar Eszperantó Szö­vetség vezető . munkatársa gyűjtötte össze, aki a Buda- pesta Informilo 1976. augusz tusi számában ilyen címmel adta közre írását: — Ne hagy­játok elmerülni a feledés ten­gerében. Azt valóban nem lehet. Ébren kell tartani a hősök és az áldozatok emlékét. Vi­gyázva arra is. hogy ne tá­madjanak újabb ordas esz­mék. Erre is figyelmeztet az emléktábla. K. T. I. 1932-től a Hungara Heroldo című lapoknak. Szótárakat, katalógusokat szerkesztett. Nagymaroson alapította meg 1932-ben a Magyar Eszperantó ' Múzeumot saját könyv- és do­kumentum-gyűjteményéből. Életrajzi írói feljegyezték, ; hogy amikor az M. E. E. lapját szerkesztette, az egyesület tá- 1 mogatója Lukács György volt, elnöke Karinthy Frigyes, 5 alelnöke a ma is élő Kökény ■ Lajos. | Dr, Takács Józsefet nagy­marosi házából 1944 tavaszán 1 a nyilasok hurcolták el, s : mint az eseményre visszaérő- ; lékezők elmondták: az Ipoly- j Ságon keresztül lágerbe, majd a Dunántúlra szállították. Egyike volt azoknak, akiket . 1944. október 16-án a német ‘ fasiszták Pusztavám mellett J agyonvertek, vagy agyonlőttek. 1 Az áldozatok között volt 212 1 orvos, mérnök és gyógysze- ( rész. Az eszperantó mozgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom