Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

A galgamácsai határban Már készülnek az aratásra A galgamácsai Arany János utcában a fák, bokrok között üdezöld füvű rétre téved a szem. A növényzet egy része azonban már fonnyad. Látjuk, hogy arrébb fürgén vágja rendre egy E—301-gyel vala­ki. Cásnyi János ül a nyergé­ben, csak a bemutatkozásig zavarjuk. — Sokféle munka folyik, vagy tartott az elmúlt hetek­ben — mondja tájékoztatá­sunkra, már az irodán Mózer István, a helyi Galgaparti összefogás Tsz főmezőgazdá­sza. — A rét kaszálása csak az egyik munka. Zöldborsó, burgonya — Mi mindent kell a tavasz végén és a nyár elején betaka­rítaniuk? — Az szinte bizonyos, hogy a zöldborsó begyűjtését június első napjaiban meg kell kez­denünk, legalábbis van olyan tábla, amelyiknél ez halaszt­hatatlan lesz. Százötven hek­táron termelünk zöldborsót. Hogy milyen termés ígérke­zik? Ha továbbra is kedvez az idő, jó hozam lesz. Mi, mint a GBBR tagja, szokás szerint a Hatvani Konzervgyárnál ér­tékesítjük a zöldborsót. Magborsót is termelnek a szövetkezetben, csaknem két­száz hektáron. Gálgámácsán mindig nagy becsben tartot­ták a burgonyát. A vetőgumó beszerzése, nemkülönben az értékesítés, sokszor okozott már gondot számukra, dehát valahogy minden évben újra bíznak. Jelenleg hatvanhárom hektáron van burgonyájuk, ebből tíz hektáron vetőgumót nevelnek, hogy jövőre keve­sebb legyen a gond. Mózer István szerint jól ha­ladtak az elmúlt hetekben a tavaszi növényápolással, így időben befejezték a 462 hektár kukorica gyomirtó vegyszere­zését. Igen szép, erőteljes a 404 hektáron elvetett napra­forgó állománya. Kukoricából különben a hazai, martonvá- sári fajtasor tagjait vetették az idén. A martonvásári ku­tatóintézettel közösen egyéb­ként fajtakísérletet állítottak be a galgamácsai szövetkezet határában. Csaknem harminc fajtát vetettek el egy-egy hek­táros parcellákon. — Miért vállalkoztak már tavaly is hasonlóra? — Szeretnénk azt tudni, hogy a mi tájegységünkön, vagy közvetlenül a mi talaj- és éghajlati adottságaink kö­zepette melyik fajtákat érde­mes nagyüzemben termeszte­ni. Jobb fajtákkal — Mi volt a haszna a tava­lyi kísérletnek? — Egyebek között az, hogy három-négy fajtáról is kide­rült: mintegy húsz mázsával többet várhatunk tőlük hektá­ronként, mint a többiektől. Ügy, hogy ezekből az idén már nagyobb, negyven-ötven hektáros táblákat vetettünk be — mondotta Mózer István. Galgamácsán tart a lucerna betakarítása. Ottjártunkkor már csak száznyolcvan hektár volt-' hátra a« 550-ből. Nagyon jó a termés. Hektáronként mintegy 35 mázsa szénát ta­karíthatnak be. Van maglu­cernájuk is. Tavaly 290 ki­logramm volt az átlagos mag­termés, s akkor az 18 ezer fo­rint hektáronkénti bevételt adott, méghozzá 87 hektáron. Így aztán, az idén újabb 43 hektáron fognak majd magot. — Bízunk benne, hogy idén is legalább ilyen eredménnyel termesztjük a maglucernát, amire még az is sarkallt min­ket, hogy csökkentsük a vad­kárt. — Ezt hogyan kell érteni? — Sajnos, a búzát, a kuko­ricát károsítja, legázolja a vad, ugyanakkor a lucernában alig tesz kárt. No, persze az sem elhanyagolható, hogy az első kaszálásból még általá­ban harminc mázsa széna is van. Jövőre száztíz hektáron termelünk maglucernát. Egymást segítik — Hogyan készülnek az aratásra? — Majdnem 1800 hektár bú­zánk van. Elkészült már ara­tási kampánytervünk. Ebbe azonban nemcsak a mi embe­reink, gépeink munkáját kal­kuláltuk be, hanem idegent, de egy nagyon jól megszokot­tat. Ugyanis: évek óta együtt­működési megállapodásunk van a tiszajenöi termelőszö­vetkezettel, hogy hat arató­cséplő gépet és öt szemszállító IFA-tehergépkocsit, valamint természetesen vezetőiket köl­csönadjuk, majd ők ugyanek­kora erővel segítenek minket. — Hol kezdődik előbb az aratás? — Természetesen Tiszaje- nőn, ott, Szolnok körül, körül­belül két héttel előbb érik a gabona. — Tehát hány kombájn arat majd a galgamácsai ha­tárban? — Tervünk szerint húsz. Így szeretnénk tizenkét-tizen- négy munkanapon végezni a betakarítással. A kampány­tervbe természetesen külön fejezetként szerepel az aratás­ban részt vevő emberekről va­ló gondoskodás. Ami biztos: a gépek kezelői emelt ebédada­got kapnak, és üdítő italról is gondoskodunk. F. I. Nemcsak véget értek, mára nagyjából el is csitultak a vá­rosban és járásban megtar­tott sportköri közgyűlések ka­varta viharok, és sportéletünk szép csendesen fodrozódik to­vább. De a tanulságok s egyáltalán a sport helyzete megér egy rövid összefoglalót, a mindig megméretést jelentő beszámolók után. Ezért kér­deztük a legjellemzőbb tapasz­talatokról Tompa Ferencet, a városi-járási testnevelési és sportfelügyelőség megbízott vezetőjét. Legelőször a köz­gyűlésekről. Új lehetőség — A közgyűléseket mind a huszonöt sportegyesületnél megtartották, s jellemző volt, hogy ahol eddig jól ment a munka, ott a régiek kaptak bi­zalmat továbbra is a vezetés­ben, ahol rosszul, ott sok új tag, elnök került pozícióba. — Mivel az egyesületek többsége anyagi gondokkal küzd, kivéve Veresegyház, Kartal, Dány, Kerepestarcsa, Pécel, Bag, Iklad és a GEAC sportkörét, de még az utóbbi­aknál is, fontos napirendi pont volt a támogatás kérdé­se. Akárcsak az alapszabály és a szervezeti szabályzat mó­dosítása, amely központi irányelvek alapján lehetővé teszi, hogy jogi személyek, vállalatok, szövetkezetek is tagjai lehessenek a sport­egyesületeknek. — Ebből kölcsönös előnyök származhatnak, egyrészt ép­pen a sportkör anyagi segíté­sében s viszont a pályák használatában, a szakemberek nyújtotta sporttámogatásban. Sajnos a felkínált lehetőséggel egyelőre nem élnek vidékün­kön. Élen a GEAC — Mi jellemezte az elmúlt esztendő versenysportját? — A legnagyobb és legerő­sebb egyesület a GEAC, amelynél a hagyományos si­kersportágak továbbra is őr­zik szerepüket. Külön öröm, hogy bár a dobóatléták leg­jobbjai eltávoztak, a szakosz­tály mégis megőrizte B-minő- sítését, s erősödött az utánpót­lás is. Ugyanez nem mondha­tó el az öttusázókról, akik ugyan negyedikek lettek az or­szágos csapatbajnokságon, de a Damjanich általános iskolá­ra épített sporttagozat nem váltotta be az utánpótlás-ne­veléshez fűzött reményeket. — Szeptembertől egy sport- tagozatos iskola működik majd a városban, mégpedig a jó tárgyi feltételekkel bíró Karikás Figyes. A GEAC-nál dicsérhetők még a vívók, a lo­vasok, viszont a labdajátékok­ban nagy a lemaradás. Remél­hetőleg az új csarnok lendü­letet ad a kézi-, illetve kosár­labdának is. — És a város másik sport­köre, a GSC? — Itt több a gond. Sajnos nem sikerült igazán a pálya­felújítás, ennek a gyeplabdá- sok is megisszák a levét, tel­jesítményük az idén vissza­esett, még szerencse, hogy jó az utánpótlás. Személycserék miatt leeresztettek az asztali­teniszezők, de a fiatalok itt is reményre jogosítanak. — A tekések kiestek az NB III-ból, fejlődött viszont a férfi és női röplabda- és a férfi kézilabdacsapat, valamint a sakkszakosztály. A focisták­ról ugye elég annyi, hogy mi­vel már biztos kiesők a megyei másodosztályból is, két év alatt két osztályt zuhantak. Szerencsére tovább nem es­hetnek, mert a járásban csak egy osztály van. Erős szóródás — És a járási sportkörök? — Ök sem tartoznak egy kategóriába, van, ahol fejlő­dés, másutt visszaesés tapasz­talható, összességében pedig, s ez áll a városra is, a stagnálás a jellemző. A leglátványo­sabban Veresegyházon fejlesz­tették a tárgyi feltételeket, el­készült az új, alácsatornázott futballpálya, a másikat most újítják fel, kész a klubház, s épül a sportcsarnok. — A legnagyobb a vissza­esés Mogyoródon, pedig itt is felújították a pályát és új a klubház is. Aszódon is inkább a hanyatlás jelei mutatkoznak, s ezek a példák, s a többiek is mutatják, a községi egye­sületeknél nagyon sok múlik egy-egy lelkes sportbaráton. Tanácstagok, tanácsi veze­tők, népfront- és lakókörzeti aktivisták gyűltek össze Gö­döllőn, a művelődési központ mögötti parkban, hogy ren­det, tisztaságot teremtsenek ott. Társadalmi munkára vál­lalkoztak. Aki nem hozott szerszámot, az a helyszínen kapott a Városgazdálkodási Vállalattól. Sok munka akadt. Össze­gyűjteni az idegen anyagokat, az építés perifériáján eddig elmaradt törmeléket, tégla-, kő- és betondarabokat; még kisebb betonoszlopot is kiás­tak, vagy kihúzattak a VGV konténerszállító kocsijával. Hiszen ez, a városban jól is­mert jármű is itt volt vezető­jével, hogy elhordja a parki limlomot. Munka közben beszélget­tünk Bamberger Károly ta­nácselnök helyettessel: — A mostanihoz hasonló társadalmi munkát a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gával együtt máskor is szer­vezünk. Nagy segítséget je­lent ez is terveink megvaló­sításában. Szerintem jó, hogy a tanácstagi klub tagjai jó példával járnak az élen, szinte versenyszerűen dolgoz­nak. Ezen a délutánon fél százan vettek részt a mintegy hektár­nyi terület tisztításában, par­kosításában. Cs. J. ■ni Mozibehb Dutyi dili. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. Az úttörőélet kiemelkedő eseménye a nyári táborozás, s ha az a tábor ráadásul a Ba­rozási díj befizetésének válla­lásával —, hogy eljuthasson a Balatonra. Isaszeg Konyvsinfor Sátrat állítottak fel Isasze- gen, a Pogonyi féle cukrászda mellett, ahol az ünnepi könyv­héten, június 4-ig 25 ezer fo­rint értékű szépirodalmi, is­meretterjesztő és egyéb mű várja a vásárlókat. A sátor­ban ezekben a napokban dél­előtt 10-től este 6-ig lehet vá­logatni a könyvek között. Lignifer Orvosi műszerek Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezetben számos olyan terméket gyártanak, amely az egészségügy céljait szolgálja. Kórházi, rendelőintézeti be­rendezéseiket nemcsak a me­gye, az ország határain belül, hanem már külföldön is isme­rik. Sokat dolgoznak a Medi- cor-nak, ám nem egy esetben a közvetlen felhasználók igé­nyeit elégítik ki. * Rákosvölgye Üdülő tsz-fugok Nagycsaládosok is \ Ha az üdültetésben csupán a tavalyi lehetőségeket ismét­lik meg a péceli Rákosvölgye Tsz-ben, akkor is számosán pihenhetnek a nyáron egy-két hétig. Egy év alatt 405 ezer forintot nyújtottak a külön­böző helyeken bérelt üdülők­ben a tagok és a dolgozók ki­kapcsolódására. Nem keve­sebb, mint százötven család jutott így beutalóhoz, köz­tük nagycsaládosok is. A ME- DOSZ-tól ötvenkét beutalót kaptak. Kézilabda A GSC győzött a rangadón laton partján van, különösen vonzó. A táborok azonban nem végtelenek. A boglárlellei vá­rosi-járási száznyolcvan paj­tást képes egyszerre fogadni. Így érthető, hogy a különböző iskolák létszámuk arányában küldhetnek a táborba pajtáso­kat. A bagiakkal, ikladiakkal; kartaliakkal és hévizgyörkiek- kel együtt vakációzó vérségi úttörőcsapatot az idén huszon­öt gyerek képviseli, július 6— 14. között Boglárlellén, továb­bi négy tanuló pedig őrsveze­tő- és titkárképző táborban vesz részt Zánkán. A Lellén táborozók közül három pajtásnak a helyi ta­nács tette lehetővé — a tábo­De akárcsak a versenysport­ban, a szervezésben, irányítás­ban is szomorú jellemző az utánpótlás hiánya. — Milyen eredményekre le­hetünk büszkék a járásban? — A ,egkedveltebb sportág természetesen a foci, s az anyagi lehetőségekhez képest nincs mit szégyellni, fejlődés mutatkozik. A Kartali ME- DOSZ a megyei I. osztály do­bogójára tör, a másodosztály egyik csoportjában a Bag, a Dány és Vácszentlászló áll az élen. S erősödött a járási baj­nokság is. Kézilabdában meg mindig az NB I B-s Szilas- menti Tsz-csapaté a pálma, de itt is gond a kiöregedés. Sakkban az Aszódi Spartacusé a pálma, látványosan fejlő­dött Kerepestarcsa fociban, sakkbari és a tömegsportban. Megnyerni a tömeget — Apropó, tömegsport. Mi a helyzet ezen a területen? — Itt is a szélsőségek s az általános lanyhaság a jellem­ző. Kiugróan jó a GEAC tö­megsportmunkája, itt a lehe­tőségek és a személyes törek­vések sikere a megyében el­foglalt előkelő hely. A GSC is sokat tesz a tömegek sport­jáért, de itt sem elég egy-két ember igyekezete. — A járásban sajnos csak kevés jó példát mondhatunk, Veresegyház, Galgamácsa, Ke­repestarcsa, Túra, Aszód, Mo­gyoród, aztán nagy az űr Pedig a verseny- és a tömeg­sport kapcsolata mindennél fontosabb. Az egészséges életmód, a nevelés érdekében éppen úgy, mint a sport, a mozgás megszerettetése és a versenysporthoz való vonzódás erősítése miatt. G. Z. A megyebajnokság nyolca­dik fordulójában találkozott egymással a járás két legjobb kézílabdác^á'Iiáfá1 és váltósaitól küzdelemben á hazaiak végül is magabiztos győzelmet arat­tak a Gödöllőn lejátszott mérkőzésen. GSC—IMI Vasas 31-24 (14-12) GSC: Zsembery — Cserven, Szabó (13), Horváth (2), Ur- bán (4), Szlifka (4), Malizs (6), Csere: Fibecz (kapus), Hegyi (2), Epres, Klement. IMI: Hévíz — Liszkai (2), Raffai (2), Sima (10), Fehér (1), Gaál (7), Majoros (3). Csere: Varga (kapus), Szalay, Basa, Boldis, Péter. Az elszántan és szívósan csatasorba álló vendégek meg­lepték a GSC-t, megújuló tá­madásaik rendre a gödöllőiek szabálytalankodásain akadtak meg. A megérdemelt büntető­ket Sima magabiztosan érté­kesítette. A gödöllői támadá­sokból az első félidő derekáig hiányoztak az elképzelések és az átütő erő. Ehhez hozzájá­rult Hévíz kapus néhány re­mek védése is. A gödöllőiek a 26. percben egyenlítettek és ezután már ki sem adták kezükből a ve­zetést. Szabó büntetőkből és akciókból is egymás után eredményes volt, és Urbán néhány kemény átlövésével' sem tudtak az ikladiak mit kezdeni. Fordulás után fáradni lát­szott a vendégegyüttes és tü­relmetlenebbek lettek a tá­madásbefejezésekben is. Fel­javult a hazai gárda és az öt- venegyedik percre tíz gólra nőtt előnyük. Az utolsó tíz percben oda-vissza feltűnően sokat hibáztak a játékosok, kapkodóvá vált a játék, volt viszont ismét néhány látvá­nyos és eredményes gödöllői akció, amelyek után nyíltszíni tapsot érdemelt ki Szabó és Malizs. összességében inkább a küzdelem, mint a színvonal elégíthette ki a jelenlevőket, akik között ott volt a gyöm- rőiek csapatvezetője és egy játékosa is. Nem véletlenül, mert június 4-én, szombaton oda látogat a GSC. A mérkőzés legjobbja Hé­víz, a vendégek kapusa volt az ikladiak közül Sima. Gaál és Majoros játszott az átlagos­nál jobban. A GSC-ből kitűnt Szabó, Malizs és Horváth. GSC ifi—IMI ifi 34-29 (15-11) GSC ifi: Molnár — Szabó (4), Tóth Zs. (5), Gippert (9) Pocsai (3), Mangliár (1), Nagy (1). Csere: Németh (kapus), Vágvölgyi (2), Rusai (3), Meggyes (1), Balsai (5). IMI ifi: Poros — Furák, Nagy (17), Katona (4), Mayer (8), Valkó. Az egy mezőnyjátékost nél­külöző vendégek Nagy és Mayer révén lelkesen küzdöt­tek és jól tartották csapatukat az első húsz percben. A rosz- szul védekező hazai fiatalok nem tudtak jelentősebb előnyt kiharcolni a foghíjasán fel­álló, s így nyilvánvalóan gyengébb játékerőt képviselő ikladi gyerekekkel szemben. A vendégek legjobbját, Na­gyot még követő emberfogás­sal sem sikerült semlegesíte­nünk, az ikladi huszonkilenc találatból ő egymaga tizen­hétszer (!) volt eredményes. A GSC ifiben újonc kapus lé­pett pályára Németh szemé­lyében, akinek teljesítményé­re rányomta bélyegét az ilyenkor szinte természetes lámpaláz. A hazai csapatból Tóth Zs. és eredményessé­géért Gippert emelhető ki, az ikladiaknál Nagy a mezőny legjobbjának bizonyult, ügye­sen játszott Mayer is. Markó Gábor A gödöllői jármű- és villamossági boltunkba felveszünk szakképzett boltvezetőt és boltvezető­helyettest Jelentkezni lehet személyesen, önéletrajzzal: Pesl megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat Budapest V., | Deák Ferenc u. 23, Telefon: 173 881. ISSN #133—13-57 (Gödöllői Hírlap) ) * Táborozó járási úttörők Sporfközgyülések után ^ Fejlődök, lemaradók, stagnálok

Next

/
Oldalképek
Tartalom