Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
ŐRI Brigádnapló A kilométer-milliomos közösség A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1983. MÁJUS 27., PÉNTEK Törvényesség, közbiztonság A járásban rend és nyugalom van Nem különös apropó okán, de mert a téma mindig aktuális, az utóbbi hetekben több fórumon is szóba került a járás közrendjének, közbiztonságának helyzete, a bűnüldözés, a törvényesség. A járási ügyészség, az államapparátusban elfoglalt sajátos helyzete folytán áttekintéssel rendelkezik a rendőrség, s a bíróság munkája felett is. Törvényességi felügyeletet gyakorol a rendőrségi nyomozásoknál, dönt a vádemelés vagy a megszüntetés kérdésében, s a vádat képviseli a bíróság előtt. — Ez a munkánk egyik arca — mondja dr. Lévai Sándor, a monori járás vezető ügyésze. — A köztudatban is ez él inkább, holott ezenkívül még számtalan más teendőnk is van. Vizsgálatokat tartunk és kezdeményezünk, a gazdasági szervek, ipari szövetkezetek, tanácsok munkajogi, fegyelmi ügyeinek felülvizsgálatától a leltárhiányok megtérítéséig sok mindent felsorolhatnék, amikbe két kollégámmal be kell avatkoznunk. Több ügy — Kevéssé ismert az is, hogy nemcsak a bűnügyeket, de a polgárjogi parek bizonyos részét is figyelemmel kísérjük. Nem mindet, természetesen, hiszen a kiemelkedő ügyek tárgyalásait végigülni is időrabló, s a bíróság elé kerülő 3—4 ezer perben közreműködni képtelenség lenne. D« ha például lakásügyi perre kerül sor, ott már rrri is figyelünk arra: kinek is . jut a nagyobb értéket képviselő tulajdon? Hiszen a bíró is ember, s a nem is ritkán kusza, szövevényes válás lebonyolítása közben, esetleg elkerülheti a figyelmét, hogy, aki annak idején a lakást szerezte, esetleg vagyont halmozott fel, azt oly “ módon tette, hogy az állam javára való elmarasztalásra lenne szüksége inkább, mint egy olyan ítéletre, mely az 5 tulajdonába helyezi a megszerzett javakat. Nyitott ajtók Dr. Lévai Sándor 21 esztendeje az ügyészség vezetője. Unatkozni, lazítani azóta sincs ideje. — Évekkel ezelőtt az 5— 600 nyomozati anyag sok volt. Ma már ezer körül járunk. És ez csupán egyetlen ága á munkánknak. Ennek ellenére azt mondhatom, hogy a járásban rend és nyugalom van, a közrend és a közbiztonság helyzete jó. — Ha nincsenek is nagyobb súlyú bűnügyek, egy-egy esemény szűkebb körben hosszú időre beszédtéma — Olyan járásokat nem számítva, ahol város is található, a monori járás a negyedik legnagyobb az országban. Ezzel körülbelül arányos a bűncselekmények száma is. A magam részéről ugyan nem szeretem azt a mindenre alkalmazható közhelyet használni, hogy „társadalmi összefogásra van szükség" — de a megelőzés fontosságát hangsúlyozva mégis erre kell hivatkoznom. — A személyi tulajdon védelmét ugyancsak a hatóságtól kérik számon. Joggal. Az ezek jó része azonban arra utal, hogy ki lehetne kerülni a beavatkozást... — A lakosság anyagi jólétét a személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűnügyeik mindennél jobban tükrözik. Régebben főleg olyan ügyekkel találkoztunk, hogy elloptak tíz-húsz tyúkot, egy kerékpárt... Ma? Zsiguliból viszik el a könnyelműen otthagyott japán magnót. A lakásokból százezres nagyságrendben lopják az aranyat, az ékszereket, elsősorban Vecsésen. Nemrég fordult elő, hogy Vecsésen a háziasszony hátrament az ólakhoz, hogy megtömjön néhány libát. Magas vaskerítés, vaskapu, különleges zár van a háznál, de a kaput is. az előszobaajtót, a szobaajtókat tárva nyitva találta a tolvaj. S mire a libatömés véget ért, az egyik szobából elloptak 360 ezer forintot készpénzben, a másikból egy több százezer forintos, bemutatóra szóló takarék- könyvet. Szerencse, hogy hamarabb értünk az OTP-be... Makacs bögrés — Az állami és társadalmi szervekkel együtt céltudatos tevékenységet folytatnak a bűncselekmények megelőzése, felderítése és a felelösségre- vonás érdekében. Esemény minden napra jut. Akad-e olyan, amellyel most kiemelten foglalkoznak? Felvételre keresünk áruforgalmi előadót, kereskedelemszervezési előadót, autóvillamossági szerelőt Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen: a MONCRVIDÉKI ÁFÉSZ személyzeti osztályán Olló, Vörös Hadsereg útja 64. — Három is. Egyet mondanék el részletesebben, mer* érzésem szerint az országban még nem volt rá péid^, hogy egy bögrecsárdás ellen az ügyészség emeljen vádat. A bögrézés ugyanis szabálysértés. Felfigyeltünk azonban arra, hogy Üllőn most már ötöd- ízben bírságolnak egyre magasabb összegekre egy zugki- mérőt, akinek ez meg sem kottyan. De mivel ez már folyamat, kimeríti az üzérkedés fogalmát. A tettenérésekkor, s a nyomozás alatt megszólaltatott tanúk is sorra azt vallották: bizony nem egyszer- kétszer tértek be a portára, hanem tizen-tizenketten ott kezdik a napot féldecikkel, fröccsökkel, s rendszeresen visszajárnak/ Az ítélet remélhetőleg példás lesz, és visszatartó erejű. K. Zs. A brigád csupán néhány évvel ezelőtt szerveződött, az- eredményei azonban máris elismerésre méltóak. A Monor- vidéki Áfész Steinmetz kapitány szocialista kollektívája, amely a szállítás dolgozóit foglalja magába — másodszor is a munkaversenyben elért eredménye alapján aranykoszorús elismerésben részesült. E rang megszerzésében nagy szerepet játszott a tisztességgel végzett munkaköri kötelességen túl az ezer társadalmi munkaóra vállalása, azok teljesítése során mindig a hatékonyabb gazdaságosabb megoldásokat keresték, amelyeket azután a mindennapi munkájukban ésszerűen használtak fed. Követelmény Sorozatosan mond köszönetét nekik az üllői és a pilisi nagyközségi tanács a rendszeresen végzett munkáért. Támogatták az óvodákat, iskolákat, tevékeny részesei voltak a környezetvédelmi és közbiztonsági akcióknak, hiszen ahogy a beszélgetés során megjegyezték: a kultúrált életmód elengedhetetlen követelménye a lakóhelyünk, környezetünk rendje, tisztasága. Rendszeresen segítettek, osztoztak a lomtalanítási napok sikerében, az utak feltöltésénél sem hiányoztak, hordták a tüzelőt a leányotthonba és még ki tudná felsorolni mi mindent tettek a közjó érdekében. „Eletet ment, aki vért ad" — nem üres szólam a brigádtagok között, rendszeres donoA fogyasztók érdekében Mérlegen a tapasztalatok Számtalan, kereskedelemmel kapcsolatos téma került napirendre már az első, alakuló ülésen is. A Fogyasztók monori tanácsa akkor érdemben még nem tudott ugyan foglalkozni a sorra előkívánkozó gondokkal, a tisztségviselők megválasztása után azonban ki-ki rögtön megkapta feladatát: tájékozódjon alaposan egy-egy problémákkal terhes területen. A fogyasztók helyi tanácsa ma 13 órakor ismét összeül az MSZMP nagyközségi bizottságának tanácskozótermében. Kiss Istvánná, a nagyközségi tanács termelésellátási bizottságával való kapcsolatfelvétel lehetőségedről ad smmot, Budai Ferenc, a szab*! .szombatokon tapasztalt tej- és kenyérellátásról beszél, Gál László egy szerződéses vendéglátóegység működésének körülményeiről, Tripiska Bélóné, a monoriak közszükségleti, műszaki cikkeikkel való ellátásának mikéntjéről szól majd. A nem sajnált múlt Markoló birkózik a fallal Rohangáltak a nyugalmukban megzavart népes egércsaládok, s ahogy a korhadt tető- szerkezet a súlyos fejszecsapások alatt roskadozni kezdett még a nappal annyira mélyen alvó ritka madár — a sokszorosan védett bagoly is fölröppent, s a templomtorony felé vette az irányt. Névadó püspök Tollár János, Vangel János és Andrásik László, az üllői önkéntes tűzoltótestület vezetői elmondták, amíg a tető- szerkezet hulladékát az autóra rakták, hogy a testület vállalta és kötelességének tartotta a szépülő község központját csúfító romépület, az úgynevezett „kántorház’’ társadalmi munkában történő lebontását. Helyén majd talán egészség- ügyi centrum, központi orvosi rendelő, esetleg más, a lakosság kényelmét szolgáló közintézmény épülhet fel. Az épületben agyagból és vályogból két osztályterem is épült, ahol az összeomlás veszélyétől tartva az oktatás már a 40-es évek elején megszűnt. A roskadozó ház ugyanis valamikor az 1730-as évek elején a templommal egy időben készült kántortanítói szolgálati lakásként. Berkes András váci püspökről, aki" a kicsi, régi templom helyén az új templom építését szorgalmazta — utcát is neveztek el Üllőn. Mohás tető A kántortanítók nevét nem őrzik avítt szagú fóliánsok, csupán a nagy testű, kissé brutális természetű Bimbó Pálra emlékeznek a község idősebb lakói. Az emlékek azonban nem kellemesek, hiszen a hajlékony mogyorófa pálcájával padra fektetve nemcsak a rosszalkodókat verte el, ezzel büntette a „hézagosán" felmondott leckéket és azokat is, akiknek kapája a nagykert kukotjicasoraiban csak tessék- lássék érte a földet. A 30 évig itt kántorkodó Bimbó Pál így nevelte családját is, nem is alakulhatott ki pedagógusdinasztia. A nagyobbik fia még a községből is elkerült. Makó környéki tanyákon jómódú középparasztként halt meg. A jó svádájú és alakú Bandi pedig filmstatiszta lett, gyakran láttuk a fel- szabadulás előtti idők filmjeiben szálas csendőrtizedesként, az Arizóna mulatóban, mint frakkos bértáncos, az úrimurikban pedig szmokingban feszítő ivócimbora. Nagyon fiatalon halt meg. A halálra ítélt ház utolsó lakója Bartalos Tivadar volt. aki fél évszázadot töltött a penészes, dohos falak között. És Sárdi János ellenében lett az egyház kántortanítója. Az utóbbi időben az épület mohás tetején bokrosodott, virágzott a térdig érő gaz is. Gyors feledés Az elfáradt, elöregedett falakkal már a markoló birkózik, nem kell sok idő ahhoz, hogy azt is elfeledjék, itt valaha iskola volt. Mert az idő még az emlékeket is gyorsan temeti, különösen akkor, ha azon nem is sajnálkozunk... K. S. rok, hiszen az utakon számtalan olyan eseteket látnak, ahol a sérülteken már a rohamkocsiban adagolt idegen vér 6e- gít... A falon függ a Monori Járási Közlekedési Biztonsági Tanács emléklapja, amelyet a „Közlekedés biztonságáért" kifejtett kiemelkedő társadalmi munka elismeréseként kaptak. A szövetkezeten belül rendezett KRESZ-vetélkedő- kön is mindig az élen végeztek. A hivatásos vezetők között Furák Károly az első lett, az úrvezetői kategóriában pedig a brigádadminisztrátor Tusor Józsefné állt a „dobogó" legmagasabb fokán, olyan hivatásos gépkocsivezetők előtt, mint Maár Lajos és Váradi János. Ök félmillió kilométereken át vezetik a súlyosan rakott teherautókat — szinte koccanás nélkül, Furák Károly meg a kilométermilliomosokat közelítette meg. Vasárnapi műszak A háromszorosan is kiváló dolgozónak minősített Kun János brigádvezető büszkén hangoztatja: törzsgárda tagok valamennyien, közöttük ugyanis csak az marad meg, aki vállalja a munka nehezét is. Abban pedig itt nincs hiány. A múlt vasárnap délelőttiét is a telephelyen töltötték, rendezték a környékét, gyűjtötték, selejtezték az elhasználódott gépkocsik fődarabjait, azonnal vitték isaMÉH- nek, pénzértékét a KlSZ-szer- vezet kapta, táborozási célokat szolgál. Saját pertájukon Persze a kitüntető elismerést nemcsak a felsorolt érdemekért kapták. A saját portán, munkaterületen is szervezettebbé vált a . szállítás, munkafegyelem is szigorúbb lett, üresjáratok szinte nincsenek, s a megtakarított üzemanyag-mennyiség értéke százezreket tesz ki. A vagonállás megszűnt, a megtakarított fekbér közvetlen pénzértékét is csak hat számjeggyel lehet kifejezni. A szállítók brigádja így mutat — követhető — példát. Kiss Sándor A hasznos munka utáni jóleső fáradtsággal gyűltek össze — a felvétel kedvéért —, egy pillanatra a brigád tagjai. Az iskolások között g akad iftátípítüás Sokan tudják — és a szülők többnyire tapasztalják, is —, hogy járásunk lelkes kis úttörői, kisdobosai mennyire szeretik a sportot, a mozgást. Így érthetővé válik, hogy az egymást követő kézilabda- és atlétikai versenyeken szinte mindegyik általános iskola képviseltette magát csapattal. A versenyék megnyitásaként legelőször a futó-csapatbajnokság zajlott le. Ezen az 5— 6. osztályosak korcsoportjában első a lányoknál a monori Kossuth, fiúknál a Munkásőr iskola lett. A IV. korcsoportban a 7—8-osok versengtek: a lányoknál a Munkásőr, a fiúknál az üllői iskola csapata szerezte meg az első helyezést. A továbbjutott együttesek közül a Munkásőr úti lányok érték el a legtöbb pontot a megyei területi döntőn: ezüstérmesek lettek. Ámi régebben háromtusa volt — az most hárompróba és itt a kisdobosoké a terep. Kislabdadobás- ban, távolugrásban és 30 méteres futásban versengtek egymással a csapatok tagjai, míg az elsőséget a kislányoknál a Kossuth, a kisfiúknál a Munkásőr gárdája szerezte meg Monorról. A négypróbában maradt a távolugrás, kislabdadobás, viszont új számként bekerült a 60 méteres, valamint a 400 méteres futás. Persze itt már nagyobbak: az 5—6. osztályosok hajráztak és végül a lányoknál a pilisi 1, számú iskola, fiúknál a monori Munkásőr csapata állhatott a dobogó legfelső fokára. Az ötpróbában — kislabdadobás, távolugrás, súlylökés, 60 méteres és 600 méteres síkfutás — a legnagyobbak, 7—8. osztálybeliek indultak az első hely eléréséért. Ez a fiúknál a vecsési központi (1. sz.) iskolának, lányoknál pedig a monori Munkásőrnek sikerült Az összes versenyen elért pontszámok összesítése alapján eddig magasan első a monori Munkásőr úti iskola (156 pont), második a pilisi 1. sz. iskola (111 p.) és a járásban harmadik az üllői általános iskola (87 p.). N. M. Monori-erdei tájfutósikerek Megyei bajnokság A monori-erdei tájfutók, ha kissé szűkebb létszámban is versenyeznek és a nagy elődök országos sikereit nem is tudják megismételni, szűkebb pátriánkban, Pest megyében továbbra is meghatározó szerepet játszanak. Az idei versenyek máris több szép sikert hoztak. A megyei úttörő-olimpián Kálmán Olga 2., Velő Zsuzsa 3. lett. Kálmán Olga ezzel jogot szerzett a debreceni döntőn való részvételre, 1975 óta minden évben volt döntős versenyzőjük az erdeieknek. Az 5—6. osztályosok versenyét Jankovics Gyula nyerte, 2 helyen ifjú Szalontai Attila 3. helyen Zlinszki Zsolt végzett a 26 induló között. Elsöprő siker volt. Egy héttel később a megyei általános iskolai bajnokságon Velő Zsuzsa 1., Gál Mária 2., Kálmán Olga 3. helyen végzett. á „kicsiknél" Szalontai nyert Zlinszki és Jankovics előtt. A megyei csapatbajnokságon betegségek miatt csak egy csapattal vettek részt. A Szalontai, Jankovics, Zlinszki összetételű gárda fölényesen győzött, így aztán ez a három 12 éves fiú igazán elmondhatja az idei tájfutóévadról: jöttek, láttak, győztek! Csak így további Sz. Á. ISSN 0133—26S1 (Monori Hírlap)
