Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

1983. MÁJUS 26.. CSÜTÖRTÖK 'xJűiflav SZENTENDREI Kj/tuian » PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁS* Élhetnek jogukkal A várospolitika kérdései Miről számoltak be válasz­tóiknak a tanácstagok, s miről beszéltek a választópolgárok a tanácstagi beszámolókon? Ezek a fórumok biztosítják a demokrácia kiteljesedésének egyik lehetőségét. Ilyenkor a választók közvetlenül is bepil­lanthatnak a várospolitika berkeibe, s élhetnek jogukkal: bele is szólhatnak abba. Az elmúlt időszakban 64 ta­nácstag 32 helyszínen találko­zott 1956 választópolgárral. A beszámolókon 384-en szólaltak fel, s 835 javaslatot, észrevé­telt tettek. A helyszínen 522 felszólalásra, panaszra adtak Választ a tisztségviselők, s 313 bejelentés további kivizsgálást igényel a válaszadás előtt. A lakossági felvetések közül 42 szemétszállítással; 32 útépí­téssel és -javítással, 22 csapa­dékvíz-elvezetéssel, 10. csator­názással, 12 telefonnal és 23 rendőrségi üggyel volt kapcso­latos. y Visszatérő panasz mind a, Pannónia telepen, mind ,a Vasvári Pál lakótelepen: mind­két helyen hiányoznak a nyih vános telefonállomások. örvendetes az, hogy a ki­vizsgálást igénylő ügyek mlficí 30 napon belül kerülnek ten'4 tékre, s ott, ahol az szükséges,' ezen időn beliül történik meg a helyszínelés is. Vagyis min­den jogos panasz, közérdekű bejelentés, a törvény által megszabott határidőn belül el­intéződik, s a bejelentők is megkapják a választ. Exportra készülő áru Piackutatás és termékváltás A város és a járás területén a múlt esztendőben 12 vállalat és szövetkezet termelt tőkés exportra úgy, hogy közben gyártmányaikból bőven jutott a hazai piacra is. E vállalatok és szövetkezetek tervezett export érté­ke tavaly 434,4 millió forint volt, a teljesítés pedig elér­te a 436 milliót. terveket és a teljesítéseket. Két vállalat, az LSZV és a PEVDI eleget tett export ter­vének, tiszteletre méltó erő­feszítéssel megközelítette (97,9 százalék) a Pilis Park­erdőgazdaság. öt gazdálkodó egységnek nem sikerült az eredményes exporttevékeny­ség. A tervtől való elmaradá­suk 7,7 millió forint. Az okok vizsgálata Ha lemaradásuk objektív okait vizsgáljuk, első helyen külső körülményeket talá­lunk, nevezetesen a tőkés Szakkörök tárlata Nemcsak a gyerekek szemlélték érdeklődéssel a megyei műr velődésl központ és könyvtár előcsarnokában rendezett kiál­lítást, amelyen a ház szakköreinek legjobb munkáit mutat­ták be Megnyílt a gyermekruházati bolt Két felvásárló hely ti Az elmúlt esztendőkben, nem is egészen alaptalanul. Sbk szó érte a ház elejét. A kis­termelők nagy része esztendő­ről esztendőre beleütközött a felvásárlás akadályaiba. Volt eladó friss áru bőségesen, ám Vevő, aki tételben is hajlandó vásárolni, az nehezen akadt. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az áru rendszerint a ter­melő nyakán maradt, a fo- •gyasztó meg nem mindig ta­lált kedvére valót a piacokon. Az. is régi panasz volt a vá­rosban, hogy nincs gyermek- ruházati bolt. Sokféle áru­cikkért be kellett utazni a fő- tárosba. Nos, most két jó hírt is leír­hatunk. Az egyik: az áfész változtatni kíván az imént em­lített helyzeten, s két gyü­mölcsfelvásárló helyet jelölt ki a városban, azonos nyitva­tartási renddel. Az egyik felvásárló' hely a Vaidabolt udvarán, a másik pedig ízbégen, a Vasvári Pál utcában van. Mindkét telepen, hétfőn, kedden, szerdán és ffsütörtökön délután 15 órától 18-ig, pénteken 15 órától 17-ig Századokra visszatekintve S zentendre mezővárost a XVII. század közepén a Zichy-család birtokolta, s 1700 január 1-én Zichy István Győrött kelt okirattal a város területét bérbeadta a katolikus és a görögkeleti lakosságnak. Utódai ezt a jogviszonyt némi módosítás­sal megtartották. Azok á bajok, visszaélé­sek, amelyek ellen Ráby Mátyás fellépett, már a 30-as években fellelhetők a város életében. E korban Szentendre kézműipa­ra, kereskedelme, főleg pedig bortermelé­se révén gazdaságilag egyre jobban fejlő­dött. A szerbek az uralkodótól több és több kiváltságot eszközöltek ki, melyek részben a földesúri jogokba ütköztek. Zichy Miklós 1738-ban az 1700-ban megál­lapított bért már majdnem négyszeresére emelte. A város ügyeinek intézésével szemben tanúsított elégedetlenség zendü­lésre vezetett, 1736-ban, két évvel később pedig a tanáccsal szemben a földesúr és Grassalkoviah. Antal kamarai elnök kény­telen megvéderii a népet. A bajok oka ab­ban keresendő, hogy a tanács a megálla­pítottnál sokkal több adót szedett be. Visegrádot az óbudai uradalomhoz csa­tolták 1756-tól. A kincstár az óbudai és a visegrádi uradalmakhoz tartozó javakért, ezek között Szentendre ellen is pert indí­tott a Zichy-család ellen. A pert a család elvesztette, s így a város 1767-től újra ko­ronauradalom lett. Mária Terézia, az 1773-ban létrejött szerződés értelmében a szentendrei ura­dalmat bérbeadta a város lakóinak és fel­mentette őket mindén egyéb szolgáltatás alól. Ez a kedvező feltételekkel — évi 6000 forint bér ellenében — kötött örökös szer­ződés a városnak nagy előnyöket biztosí­tott, s megvetette a további fejlődés alap­jait. A kamara csupán az erdőfelügyeletet tartotta meg magának. A királynő a városon átutazva meg­szállt az erdészlakban (a mai tanácsház­zal szemben volt ez az épület), s a hagyo­mány szerint ekkor engedélyezte, hogy az éjjeli őr szerb nyelven is hirdethesse az éjszaka múlását. Mária Terézia uralkodá­sa alatt Szentendre mezőváros, korona­várossá lett. A XVIII. században nemcsak a kézmű­ipar virágzott, hanem jelentős volt a vá­és vasárnap 14 órától 17-ig tar­tanak nyitva. Szombaton a felvásárlás szünetel. A másik jó hír pedig arról szól, hogy a Pest megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat o Patyolat volt felvevőhelyén (Kossuth X-ajos u. 30.) saját költségén átalakította a helyi­séget, ízlésesen berendezte, s feltöltötte áruval. Május 24-én megnyílt a város első gyer­mekruházati boltja. piac pangását, az erős kon kurrenciát, a partner fizető- képtelenségét, és egyebeket. Mint látjuk, ezek a hazai vállalatoktól nem befolyásol ható akadályozó tényezők, az viszont más kérdés, hogy a tő­kés import csökkentését sok esetben akadályozza a hazai alapanyagok gyengesége, a kooperációs és szállítási fegye lem lazasága, és egyes koope­rációs partnerek rugalmatlan sága. Ezeken a dolgokon le hetne változtatni, sőt már ré­gen kellett volna! Automata gépsorokon A városi párt-vb a közel­múltban tárgyalt a szentendrei vállalatok export tevékenysé­géről. Megállapították, hogy többségük a piaci igényekhez igazodva átalakította termék- szerkezetét. A VI. ötéves terv kezdetén dinamikus export- árualapot növelő beruházáso­kat hajtottak végre. Az LSZV holland automata gépsort, az ICO Signetta automata gép­sort, a Pilis Parkerdőgazdaság pedig famegmunkáló gépsort állított be a gazdaságosabb termelés szolgálatába. A szentendrei vállalatok ér­zik a kereslet változásait, a minőségi követelmények növe­kedését. A bonyolult helyzet­ben piackutatással, rugalmas termékváltással, ésszerű taka­rékossággal, jobb belső szer­vezéssel, az érdekeltség foko­zásával igyekeznek a követel­ményeknek megfelelni. A természet rombolói ellen ras kereskedélrfti tevékenysége, különösen a görögök jéle.síÉeíftek ezen a téren. A bevándorolt ..{Uefbek egy része borter­mő vidékrujtapjfwpazott, s az eredményes szőlőtermes»őjjnégtelepedésük után kez­dődött el. .«Tbiedtendirei vöröst Ausztriá­ban, Lengyfcgr&ágban, s Oroszországban egyaránt isflUwíü és kedvelték. A század második fel4b^kä500 hold szőlője volt a városnak. E#l|t>Íten ötszáz kádármester is dolgozott S4?nt&ndrán. A lakosság leg­főbb bevéteí$#OTrása a borból származott. A 40—50 m&ör,hodszü, néha több utca alá is benyiú^vptncék kiválóan alkalma­sak voltak érlelésére és tárolására. A XVIII. éjgMÍX. században a város volt Pest, Pilis, Kiskun vármegye egyik legnagyobb szmő- és bortermelő vidéke. Érdemes megemlíteni, hogy egy 1762-ből számazó és: r nemrég előkerült térképen a dűlőinevek még "mind magyarok: Rekettye­bokor, SzeíM&ykő, Zsákkő, Csipkebokor, Somoshegy, tjMSsterréíje. A Zichy-qsalAd,' mint kegyúr, a meg­maradt közabkopT* és gótikus falrészek fel- használásával 1710-ben felépítette a vá­rosképben ^^»Jenül fontos szerepet ját­szó mai badhkll plébániatemplomot, 1723- tól működött; SE katolikus iskola is. Mikor 1777-ben féjKBiották a székesfehérvári püspökségétig ffiiiílletét a veszprémi egy- házmegyébőnÍMlcitották ki, ugyanakkor került Sze fcVnflre és környéke az eszter­gomi főegyfanrukgyéhez. Szentendrlí jJ^jvre növekvő jelentőségét mutatja, hoB & városról nevezték el a Du­na szigetét®, frlelyet a középkorban bir­tokosáról RMfaszlgetnek neveztek. ízbég köiiÉSgét 1706-ban a városhoz csa­tolták. ÉrjÉ&es, hogy lakói még a XIX. század elsoitvtlzedoiben is ragaszkodni próbáltak cmállóságukhoz. Ezt bizonyítja, hogy külön pecsétet csináltattak, melyet aztán a tanács ^elkobozott tőlük. A város XVm. századi beépített részei­nek nyugati határát a Szőlőhegy ut­ca alkotta. A század végén szegényház és kórház is található itt. Említésre méltó adat maradt fenn 1799-ből, mint a város első műemlékvédelmi intézkedése, ugyanis ekkor a városi tanács két tagból álló bi­zottságot küldött ki az antik ingóságoknak a városban való összegyűjtésére. AZ IDŐ CSÁBÍTÓ. A nap melegen süt, s a Szentendrei­sziget legszebb erdeje pihen­tető barangolásra hívogat. A mézillatú akácok alatt a ritkaságszámba menő erdei fauna. A cserkésző léptek za­jától amott egy fácánkaikas rebben fel, emitt meg egy riadt őz ugrál a sűrű felé, s a bodzabokrok védőén zárulnak össze mögötte. Az erdő nem csendes. Az erdő megújult, téli álma után ismét él. A sétáló nem is tudja mit nézegessen, miben gyönyör­ködjön elébb. A fehér, tömött fürtű akácvirágban, vagy a li- lásfekete bodzatermésben. Ám ha nagyon elbámészkodik, s nem néz a lába elé, megbotol­hat egy rozsdamarta sparherd­ben, vagy egy motorkerékpár vázban. Aztán tekintete mar csak ide-oda ugrál. Ott egy sitt-hegy. emitt legyektől ko- rüldöngött háztartási hulladék. A sétáló felfedező lett. Alig távolabb, mint száz méter, a volt fácánosteleptől rátalált egy illegális szeméttelepre. Egész Szigetmonostorig ha­sonló kép fogadja. Lefutott, ócska autógumik, rothadó bú­tordarabok, betontörmelék, háztartási hulladék és renge­teg szervetlen szemét. Ragya­foltok a zöld erdő ma még egészséges testén I A sétáló persze nem szemét­szakértő, de annyit megálla­pított, hogy ez szervezett mun­ka eredménye. A sitt, az épí­tési törmelék nem kerékpáron szállított szatyorban került ide. Teherautók szállították. Az egyéb szemét sem a hely­beliek hulladéka, hanem a ki­rándulók, a hétvégi ház tulaj- 4on‘osok otthonról .ide szállí­tott, á az erdőben élrejtett bű­ne. EGY HOZZÁÉRTŐ szerint csak ezen a részen, a Tahitót- falu és Szigetmonostor közötti erdőben 50—60 vagon szemét gyűlt össze. Noha a sétáló ta­lálkozott sok kihelyezett kon­ténerrel is. Azok persze üre­sen ásítoztak. Ideje lenne az eredményes ellenőrzés módját kidolgozni, s a legszigorúbb büntetéssel lefogni a felelőtlen természet­rombolók kezét! Gyógyszertári pillanatkép A tavaly még kisegítő gyógy­szertárként csak nyaranta üze­melő faház helyére ősztől ta­vaszig takaros épületet emel­tek Leányfalun a járás kis­iparosai. Képünkön: Csizma­dia Klára gyógyszertárvezető a modern patikában Újra ittas vezetés bárczy István szentendrei, Költői Anna u. 5., szám alatti lakos, 1983. március 1-én, 19.15-kor Szentendrén úgy vett részt a forgalbmban PF 67—02 forgalmi rendszámú gépkocsi­jával, hogy közvetlenül a ve­zetés előtt 2 deciliter bort fo­gyasztott. Büntetése: 3000 fo­rint pénzbírság, s vezetői en­gedélyét három hónapra be­vonták. Gébhárt Mátyás pllisszent­íászlói, Ééke ü. 55. lakos, 1983. március 4-én úgy vett részt a forgalomban a város lakbtt te­rületén CY 74—84 rendszámú gépkocsijával, hogy a vezetést megelőzően 2 deciliter bort fo- gyasztött. Az alkoholkoncent­ráció 0,39 ezrelékes volt. Bün­tetése: 2000 forint pénzbírság, kötelezték a szakértői véle­mény díjának megtérítésére, 6 vezetői engedélyét három hó­napra bevonták. Helikopter- és harcijármű-bemutató Számháború — Palackposta Május 28-án, a csobánkai és a Lenin úti úttörőcsapatok az Oszoly-tetőn közös gyermek­napot rendeznek, ennek kere­tében ügyességi- és sportjáté­kokra, valamint számháborúra kerül sor. A visegrádi csapat május 30-án a Telgáti rétre rándul ki, ahol a pajtások tréfás já­tékokban és főzőversenyen mérik majd össze erejüket és tudásukat. Május 27-én tartja a leány­falui csapat a kisdobos- és út­Az MHSZ életéből Verseny és épülő bázis Vasárnap, május 15-én ren­dezték meg Pócsmegyeren a honvédelmi versenyek városi­járási döntőjét, amelyen a kö­vetkező eredmények születtek: Az összetett honvédelmi ver­seny első helyezettje a Szent- endre-szigeti Honvédelmi Klub lett. A Honvédelmi Kupa lövész­versenyben kiváló eredmény­nyel a Szentendre városi Honvédelmi Klub lett az első. A sorkötelesek általános honvédelmi versenyében az első helyen végzett a duna- bogdányi Honvédelmi Klub csapata. A győztesek a tiszteletdíja­kon kívül elnyerték, s egy esz­tendeig őrizhetik a KIŰZ és a sportfelügyelőség vándorsei le­gét is. A Szentendre városi-járási MHSZ vezetői és tagjai nem­csak a foglalkozásokon, hanem a társadalmi munkákon is ott vannak. Mindkettőből becsü­lettel ki veszik a részüket. Így történt ez most is. A honvédelmi klubok titká­rai álltak csatasorba, s egy teljes napi társadalmi munká­jukkal segítették, s gyorsítot­ták az MHSZ-bázis építését. törőavatást, majd tábortüzet gyújtanak, s minden őrs út­nak indít a Dunán egy-egy pa- lackposlát. Kedves ismeretlen ismerős... — kezdődik az üzenet, majd a továbbiakban beszámolnak magukról, úttö­rőéletükről, s arra kérik a ki- halászót, hogy a postát adja át a legközelebbi úttörő őrsnek. A múlt esztendőben például az egyik palack Mohácsig úszott le. Ott kihalászták, el­olvasták az üzenetet, s tüs­tént válaszoltak is. A HNF Szentendre városi bizottsága is kiveszi részét ab­ból, hogy az idei gyermekna­pi rendezvények színesebbek, felejthetetlenek tegyenek. A városban a Rózsakért lakótele­pen, a Pannónia telepen és a Vasvári és a Kelszabadulás la­kótelepen tartják meg a ren­dezvényeket. A programok kö­zött szerepel a zenés ébresztő, helikopter- és harci jár mű-be­mutató, különféle ügyességi és szellemi vetélkedők, és ter­mészetesen pÓ2 namászás, le­pényevés és zsákba.ifutás. A rendezők nem feleukeztek meg a kispályás focimeccsek beiktatásáról sem. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Agnes Gazdálkodási lehetőségek A terület legnagyobb ter­melő egysége az LSZV, amely a múlt évben 328,4 millió fo­rint értéket exportált. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy a város és a járás területén Í iűködő gazdasági egységek 7.6 millió forint értékben gyártottak olyan termékeket, ►amelyeket más vállalatok használtak fel export áruik­hoz. S ez, noha közvetett ex­port, mégiscsak öregbíti ké­szítői jó hírét, s erősíti gazdál­kodási lehetőségeiket. j Érdekes összehasonlítani a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom