Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

1983. M \ TTTS 20.. CSÜTÖRTÖK kMiíod Kilátástalannak tűnik az egyezmény végrehajtása Libanoni diplomádat kampány A haldel és Klrjat Smona-i aláírás óta eltelt időszak rácáfolt a magabiztosan hangoztatott bejrúti és washing­toni állításra, hogy az izraeli—libanoni megállapodás az arab világ egységes, feltétel nélküli támogatását élvezi és az ily módon „elszigetelt” Szíria kénytelen lesz en­gedni a kollektív nyomásnak. Valójában csak a Camp Da- vld-i vonal elkötelezett hívei, Egyiptom, Szudán és Omán üdvözölték az amerikai diplo­mácia „sikerét”, ami eleve óvatos, tartózkodó magatar­tásra késztette az arab álla­mok többségét. Az egyezményt elvető Sziria, Líbia, Dél-Jemen és a PFSZ után — bejrúti megfogalmazás szerint — Irak és Kuvait is „kedvezőtlen ál­láspontra” helyezkedett. A csalódott libanoni veze­tők most újabb diplomáciai kampányt terveznek a „hall­gatag”, illetve „ellentmondáso­san viselkedő” arab kormá­nyok meggyőzésére. Minthogy az arab támogatás mozgósítá­sa és a tárgyalások elől el­zárkózó Szíria „megpuhítása” egyaránt a szaúdi kezdemé­nyezéstől függ, Amin Gemajel elnök úgy határozott, hogy újabb küldöttséget meneszt Rijadba, ezúttal a befolyásos szunnita mohamedán politi­kus, Szaeb Szalam volt mi­niszterelnök vezetésével. Nem kisebb gondot okoz Amin Gemajelnek az Izrael­lel kötött egyezmény hazai el­fogadtatása, a biztosra vett nemzeti egység utólagos meg­teremtése. Közben Tel Aviv sürgeti az Izraelben már ratifikált egyez­mény libanoni törvénybe ikta­tását, azzal fenyegetőzve, hogy a Bejrut környéki hegyvidék­ről számára még előnyösebb védelmi vonalra, az Avali fo- lyóig vonja vissza megszálló csapatait. Abu íjad, az El Fatah KB tagja — mint a TASZSZ Bej- rútDól jelentette — a kelet­libanoni Baalbek közelében lévő palesztin menekülttábor­ban kedden tartott gyűlésen rámutatott, hogy a Washing­ton által Bejrutra kényszerí- tett libanoni—izraeli megálla­podás a Camp David-i alku­hoz hasonló veszélyes lépés. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerdán Damaszkuszból — ahol kedden a PFSZ VB ülésén elnökölt — Libanon ke­leti részébe utazott. Arafat li­banoni útja — mint azt pa­kaki indítvány Korlátozott békeszerződés Irak kész az ENSZ felügye­lete alatt olyan korlátozott békeszerződést kötni Iránnal, amely megtiltaná, hogy a két ország határán fekvő városok és a front közelében lévő pol­gári objektumok ellen táma­dásokat intézzenek — jelen­tette szerdán a bagdadi rádió Terik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes és külügymi­niszter szavalt idézve; Tartik Aziz kijelentette: a megállapodás létrejötte esetén Irak kész ENSZ-megfigyelő- ket is fogadni, hogy azok el­lenőrizzék az 500 kilométeres frontot A legújabb Iraki javaslatra Iráni részről még nem érke­zett válasz. Ali Akbar Velaja- ti iráni külügyminiszter a párizsi Le Matin szerdai szá­mában megjelent nyilatkoza­tában megismételte azokat a korábbi feltételeket, amelyek teljesítése nélkül Irán nem hajlandó békét kötni: „Irak vonja vissza csapatait a há­ború előtti határok mögé, Irán kaipjon háborús kártérí­tést és az agresszort büntes­sék meg nemzetközi fórumon”. Az iráni külügyminiszter nyilatkozatában élesen bírálta Franciaországot, amiért mene­déket és támogatást nyújt az iráni rendszer ellenzékének, valamint fegyvereket ad el Iraknak, lesztin forrásokból nyugati hírügynökségek közölték — ezúttal is az El Fatah tiszt­jeinek zendülésével kapcsola­tos. A tisztek — mint ismeretes — megtagadták a palesztin szervezet központi bizottságá­tól származó parancsot, hogy hagyják el a libanoni Bekaa- völgyben levő állásaikat. A tisztek zendülésének közvet­len előzménye az volt, hogy Arafat a Bekaa-ban levő pa­lesztin egységek központi pa-, rancsnokságának élére két új tisztet nevezett ki. Az UPI szerint Arafat a Bekaa-völgy- ben tett látogatásakor tartott sajtóértekezletén a zendülést jelentéktelennek nevezte. ENSZ Namíbiu-vita Keáden délután az ENSZ New York-i székhelyén foly­tatódott a Biztonsági Tanács Namíbia-vita ja. Paulo Teixeira Jorge ango­lai külügyminiszter „megen­gedhetetlennek” minősítette azt a pretoriai követelést, amely a Namíbia független­ségére vonatkozó ENSZ-hatá- rozat végrehajtását önkénye­sen a kubai csapatok Angolá­ból történő kivonásához köti. A Dél-afrikai Köztársaság kül­dötte hangoztatta: ha a BT határidőt szab Namíbia füg­getlenségének megadására vagy bármi módon nyomást próbál gyakorolni a Dél-afri­kai Köztársaságra, az „a konfrontáció és a konfliktus kiszélesedésének irányába hat”. Kehi a kelet-nyugati kapcsolatokról Megnyílt a CDU kongresszusa Július 4-én kezdődő szov­jetunióbeli látogatásom során mindent megteszek azért, hogy hozzájáruljak elfogadható megoldás létrejöttéhez a kö­zép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó amerikai —szovjet tárgyalásokon — je­lentette ki Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár, a Keresz­ténydemokrata Unió elnöke, a CDU szerdán megkezdődött kölni kongresszusán. A mintegy nyolcszáz küldött előtt elhangzott előadói beszé­dének külpolitikai részében Kohl közölte, hogy Moszkvá­ban a nyugati tőkés országok egyeztetett álláspontját fogja képviselni, s nem kíván „köz­vetítőként” fellépni. Kohl szerint a szovjet—nyu­gatnémet csúcstalálkozótól Szudán—Egyiptom Lépések az egyesülés felé Szerdán a szudáni Kor­fumban megtartotta alakuló ülését Egyiptom és Szudán ha­talom nélküli, kinevezett ta­gokból álló közös törvényho­zása, az úgynevezett Nílus völgyi parlament. A testület­ben, amely a két ország ter­vezett egyesülését szolgáló há­rom szerv egyike és 60—60 képviselőből áll, beszédet mondott Hoszni Mubarak egyiptomi államfő és Dzsaafar Nimeri szudáni elnök, akit egy nappal korábban, Muba­rak jelenlétében eskettek föl hivatalának további hat esz­tendejére. Mubarak háromna­heídensek a párizsi utcákon Feszült légkör a parlamentben Koluunrendfirök törnek át Párizsban a jobboldali tüntetők által a La­tin-negyedben emelt barikádon. Szerdán feszült légkörben folytatódott a francia nemzet­gyűlésben az egyetemi reform vitája. Az időnként heves szó­párbajokkal tarkított vita so­rán az ellenzéki szónokok el­sősorban azzal támadták a kormányt, hogy „veszélyezteti az elitképzést”, és a szakszer­vezetek befolyása alá juttatja az egyetemeket. Pierre Joxe, a szocialista képviselőcsoport elnöke éles szavakkal bélyegezte meg a keddi tüntetés végén szélső- jobboldali csoportok által ki­provokált incidenseket. Jack Lang kulturális miniszter a televíziónak adott nyilatkozat­ban elmondotta, hogy kedden délután egy vasdorongokkal felfegyverzett csoport támadta meg kocsiját, mikor az el­akadt a Latin-negyed egyik utcájában. A tüntetők bezúz­ták a gépkocsi ablakait és a sofőrt meg is sebesítették. Joseph Franceschi, a bel­ügyminisztérium biztonságügyi államtitkára kijelentette, hogy a keddi tüntetés során lezaj­lott incidenseket szervezett, mindenre elszánt csoportok provokálták ki. pos látogatást tesz Szudán­ban, hogy támogatást nyújt­son a déli országrész fellán­golt elszakadási mozgalmával küzdő Nimerinak. nem várhatók látványos ered­mények, de az remélhetőleg hozzájárul majd a kölcsönös megértéshez és az együttmű­ködés új útjainak felkutatásá­hoz. A kancellár ezúttal is szük­ségesnek nevezte a szocialista országokkal való — lehetőleg rendszeres — politikai és gaz­dasági együttműködés fenn­tartását. Egyúttal azonban j lezte, hogy kormánya minden, kor kifejezésre fogja juttatni fenntartásait a szocialista or­szágokkal szemben, elsősorban az „emberi jogok” vonatkozá­sában. A szocialista országok­hoz fűződő viszonyunkat a „valamit valamiért” elve ha­tározza meg — mondta. A kongresszus délutáni ülésén felszólaló Alfred Dreg- ger, a CDU—CSU parlamenti frakciójának elnöke, és Heiner Geissler, a CDU főtitkára ha­tározott támogatásáról bizto­sította az amerikai rakéták év végére tervezett NSZK-beli te­lepítését, de mind a ketten eleve a Szovjetunióra és az SPD-re hárították a felelőssé­get azért, ha ez bekövetkezne. A CDU kongresszusa újabb két évre ismét a párt elnökévé választotta Helmut Kohlt. További törvényhozási csaták várhatók Jóváhagyták az MX-programot Az amerikai képviselőház kedden éjjel jóváhagyta az MX interkontinentális rakéták telepítéséhez és kísérleteihez szükséges újabb 625 millió dol­láros költségvetést. Ezzel a Reagan-kormányzat, amely ta­valy nem tudta keresztülerő­szakolni a törvényhozáson en­nek a stratégiai fegyverrend­szernek tervezett költségveté­sét, fontos győzelmet aratott. A tavalyi MX-vereség után Reagan és kormánya óriási erőfeszítéseket tett annak a gondolatnak az elhintése ér­dekében, hogy az MX-raké- tákra a Szovjetuniónak a genfi tárgyalásokon történő „meg- puhításához” van szüksége. Ha az MX-költségvetésnek ezt a tételét jóváhagyja a sze­nátus is, ahol a republikánu­sok vannak többségben, a tíz robbanótöltetű óriásrakéta sor­sa még mindig újabb további törvényhozási csatákban for­málódik majd. A Demokrata Párt képvise­lőházi megosztottsága az MX- rakéták kérdésében a lehetsé­ges magyarázatok ellenére tény. A keddi szavazáson 168 demokrata törvényhozó az MX ellen, 91 mellette szava­zott. A törés a demokrata ve­zetésben is bekövetkezett. Míg Thomas O’Neil, a ház elnöke ellenezte a rakéta-költségvetést, Jim Wright, a demokrata kép­viselőházi többség vezetője tá­mogatta azt. A fegyverkezési hajsza fo­kozásának, a nukleáris hábo­rú veszélye növelésének irá­nyában tett újabb veszélyes lépésnek minősíti a TASZSZ washingtoni tudósítója az ame­rikai képviselőház dönté­sét. Az MX-rakéta tíz robbanó­töltetű. Szilárd hajtóanyagú, négyfokozatú rakéta, elméleti hatótávolsága 14 000 kilométer. Magassága 21, átmérője 2,3 méter, súlya 100 tonna. Egy-egy robbanótöltete erejét 300 ki lotonnára becsülik. Közös közlemény Papandreu látogatásáról Befejezőitek a megbeszélések A miniszterelnökök tárgya­lásokat folytattak a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzeté­ről és továbbfejlesztéséről, va­lamint időszerű nemzet­közi kérdésekről. A tár­gyalások a barátság és a köl­csönös tisztelet légkörében zaj­lottak le. Lázár György és Andreasz Papandreu megelégedését fe­jezte ki az államközi kapcso­latok kedvező fejlődése felett és hangsúlyozta kormányának eltökéltségét azok további erősítésére. A két fél kifejezte szándé­kát a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erő­sítésére és ennek érdekében elhatározta a két ország válla­latai közötti kapcsolatok bá­torítását, a kölcsönös érdekek alapján. A Magyar Népköztársaság­ban élő görög származású em­berek Görögországba való visszatérésével kapcsolatos kérdések tárgyalása során a magyar fél teljes megértéséről tett tanúbizonyságot; megerő­sítette, hogy minden erőfeszí­tést megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse az érintet­tek Görögországba történő gyors visszatérését. A két fél egyetértett azzal, hogy a két ország küldöttsége rövid időn belül találkozzék a nyugdíjak es más társadalombiztosítási kérdések rendezése céljából. A magyar fél megerősítette, hogy azok a személyek, akik vissza­nyerik görög állampolgárságu­kat, továbbra is Magyaror­szágon élhetnek. A két miniszterelnök külö­nös figyelmet szentelt egyes időszerű nemzetközi kérdések­nek. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy álláspontjaik sok kérdésben azonosak, vagy egymáshoz közelállóak, Külö­nösképpen ami a béke, az enyhülés, Európa és a világ biztonságát és együttműködé­sét, valamint a nemzetközi stabilitás megerősítését illeti. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb kérdés a fegyver­kezési verseny megállítása és az, hogy megfelelő eszközök igénybevételével kezdődjék el a bizalom légkörének megte­remtése, és az általános lesze­relés az egyenlő biztonság alapján, mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyver­zetek terén, szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezzel összefüggésben a két fél annak a kívánságnak adott hangot, hogy sikerrel fejeződ­jenek be a genfi szovjet— amerikai tárgyalások a straté­giai fegyverzetek, valamint a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról. A két miniszterelnök üdvö­zölte azokat a kezdeménye­zéseket, amelyek nukleáris fegyverektől mentes európai övezetek létesítését célozzák. Ebben a szellemben úgy te­kintik, hogy azon erőfeszíté­sek, amelyek a Balkán nuk­leáris fegyverektől mentes tér­séggé alakítását irányozzák elő, megfelelnek az összes bal­káni nép érdekeinek. A felek kifejezték aggodal­mukat a ciprusi válság elhú­zódása miatt, amely veszélyez­teti a térség békéjét és biz­tonságát. Egyetértettek abban, hogy minden külföldi csapat­nak a Ciprusi Köztársaságból való kivonása a ciprusi válság megoldásának lényeges felté­tele. Andreasz Papandreu, görög miniszterelnök hivatalos gö­rögországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Ma­gyar Népköztársaság minisz­tertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. A látogatás időpontját a későbbiekben diplomáciai úton határozzák meg. NA TO-siakórlöl tanácskozás Az elektronikus hadviselés Az elektronikus hadviselés­ről kezdtek szakértői tanács­kozást a NATO-központban. A háromnapos tanácskozáson hadiipari vállalatok képvise­lői, elektronikai szakemberek az Atlanti Szövetség egyesített katonai szervezetének vezetői­vel arról értekeznek, milyen irányokba és eszközökkel fej­lesszék, korszerűsítsék a ha­gyományos szárazföldi, légi és tengeri fegyverzetet az elekt­ronika, a lézertechnika, a leg­újabb távközlési vívmányok felhasználásával. A NATO katonai tervező bizottsága (a hadügyminiszte­rek) decemberi döntése szerint a hagyományos fegyverzetek fejlesztésénél a jövőben az At­lanti Szövetségben az elektro­nika fokozott felhasználása a cél. A NATO-vezérkar tagjai hangsúlyozzák, hogy a hagyo­mányos fegyverzetek „elektro­nizálásával” a cél a NATO- haderők elrettentő erejének fokozása, de hozzáteszik: ez nem helyettesíti az atomfegy­vereket a NATO-stratégiában. A stratégia továbbra is a ha­gyományos és atomfegyverek együttes felhasználására épül a „rugalmas válaszadásnak” nevezett elképzelés keretében. ü Háttér VESZÉLYES „TÁRGYALÁSI ALAP" A KÉPVISELŐHÁZI szava­zás után immár komoly esélye van annak, hogy az amerikai kongresszus többsége ezúttal jóváhagyja a tíz robbanótöl­tettel felszerelt szuperrakéta, az MX — illetve az MX-re alapozott rakétarendszer — megépítésének költségeit. Ta­valy ősszel, mint ismeretes, a kongresszus még nemet mon­dott, igaz, nem magára a ra­kétára, hanem elhelyezésének meglehetősen vitatott, techni­kailag csak egy tényleges atomháború körülményei kö­zött kipróbálható rendszerére. Akkor összefogtak azok, akik támadó, destabilizáló jel­lege miatt fölösleges fegyver­nek tartották magát a rakétát, továbbá azok, akik pusztán a „szoros telepítés” tervét kifo­gásolták. A terv értelmében, mint ismeretes, néhány négy­zetkilométeres területen egy­más mellé süllyesztették volna föld alatti silókba a száz raké­tát az ezer — külön célpon­tokra irányítható — robbanó­töltettel. Az ellenfél rakétái egymást robbantanák fel, ha megpróbálná „kilőni” ezt az „Amerika-erődöt” — érveltek a terv technikusai, sikertele­nül A mostani terv nem ilyen ambiciózus: egyszerűen a ré­gi Minuteman-rakéták föld­alatti — bár megerősített — indítóállásaiba helyezné az MX-eket, s elveti a korábban annyit lengetett érvet, hogy ti. így rendkívül sebezhetőek lennének. Ezt a régen olyany- nyira hangsúlyozott motívu­mot azzal védi ki, hogy terv­be veszi az egy robbanótöltetű — tehát jobban szétszórható — Midgetman interkontinen­tális rakéták megépítését is. KÜLÖNÖSEN figyelemre­méltó az MX-rakéta politikai történetében a megépítésére a Fehér Ház által kidolgozott érvrendszer: eszerint a min­den eddiginél hatalmasabb és pusztítóbb amerikai fegyver megépítésére, telepítésére, rendszerbe állítására azért van szükség, hogy, úgymond, si­kerre vigyék a stratégiai fegy­verzetek korlátozásáról a Szovjetunióval Genfben foly­tatott tárgyalásokat. Ha az Egyesült Államok nem terem­ti meg az MX-rendszert, hang­zik az érvelés, akkor a Szov­jetuniónak nem lenne oka a maga részéről arra, hogy sa­ját fegyverzetét csökkentse. Reagan elnök hétfőn még húsz, ingadozó törvényhozót látott vendégül, hogy „eladja” nekik ezt az érvelést, és — si­kerrel járt. Ami azonban a nemzetközi közvéleményt il­leti, ez a fejtetőre állított lo­gika aligha fogja meggyőzni. A nemzetközi politikai és történelmi tapasztalat éppen az ellenkezőjét bizonyítja an­nak. mint amit a Fehér Ház az MX „védelmében” hajtogat. Az arzenálokban megjelenő új fegyverek soha nem ve­zettek arra, hogy az ellenfél eldobja a sajátját — éppen ellenkezőleg, arra ösztönzik, hogy megépítse az ellensúlyt képező saját harci eszközt. A Reagan-kormányzat pedig hi­vatalba lépése óta arra törek­szik, hogy a globális stratégiai egyensúlyt — amelyet a SALT—2 egyezmény aláírásá­val Carter még elismert — Washington javára változtas­sa meg: így a „leszerelési ösz­tönzés” érve még hamisabban cseng. HA BÉKÉT akarsz, készülj a háborúra, hangzott a világ­hódító rómaiak elve. A módo­sított variáns, amellyel most kísérletezik a Fehér Ház: „ha leszerelni akarsz, fegyver­kezz!” — soha, egy pillanatra sem vált be, legfeljebb a for­dítottja: „ha fegyverkezni akarsz, beszélj leszerelésről”. Főleg a szavazás előtt... B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom