Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

lesetek Műszakonként körülbelül háromszáz borotvaecset fej- felkötését végzi el Gyenge Gyuláné a Monori Játék- és Kefegyárban. A különböző — kínai és hazai — seriéből készült ecsetekből a gyár évente körülbelül 120 ezer da­rabol szállít a kereskedelem­nek. A járási székhelyen Hangverseny Hangversenyt adnak ma és jövő vasárnap 16 órakor a mo­nori járási állami zeneiskola növendékei a helyi tanács há­zasságkötő termében. Szívesen látnak minden ér­deklődő, zenekedvelő és eset­leg -művelő járásbeli lakost. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1983. MÁJUS 22., VASÁRNAP Határjárás eleit Egyenes törzsű tőkék között A száguldó kocsiban is for­ró levegő kavarog, velünk párhuzamosan porfelhő halad a szőlősorok fölött. A tábla végére érve látjuk, ott is for­dul egy permetezőgéppel fel­szerelt traktor. Éppen „határ­sávban" tartózkodunk: a monori Kossuth Tsz és az állami gazdaság szőlészetét elválasztó úton. Ameddig a szem ellát innen, szinte csak a vesszőket tartó kordonok vezetik a tekintetet. Száraz­hegy felé indulva elhajtunk egy fiatal telepítés mellett: mintha felsöpörték volna a sorok közét. Gaznak nyomát sem látni — ezt a környező gazdaságokban nemigen mond­hatják el. Persze nincs is — a megyében sem — senkinek akkora összefüggő szőlőfelüle­te, mint a Monori Állami Gaz­daságnak. A 450 hektár meg­műveléséhez pedig szükség van a korszerű technikára. Pillanatképek Közlekedünk T empósan gurul a sö­tétkék Lada a monori Móricz Zsigmond utcában. Előtte egy kerékpár. Vi- gyázhi kell, szélesítik az utat, de ezen a szakaszon — közel egy éles kanyar —_ amúgy sem lehet szá­guldozni. A kerékpáros nem néz hátra. Kilöki bal­ra a kezét, jelezve, hogy fordulni szeretne, de ab­ban a szent pillanatban már kanyarodik is. A La­da vezetője fékez. Aprót dudál, hogy figyelmeztesse a kerékpárost: azért - ne így, ne így! A bicikliző fia­tal nő visszaüvölt: — — Te hülye! Kivételesen gyéren lük­tető forgalom a monori Kossuth Lajos utca főtéri szakaszán. Pedáloz egy ke­rékpáros felfelé, szemben lefelé egy böhöm, ponyvás teherautó. S amikor egy vonalba érnek, a Bajcsy- Zsilinszky utcából kirohan egy kempingbiciklis hölgv, csomagtartóján kisgyerek­kel, s bevág a más.k ke­rékpáros elé. Az, hogy ösz- sze ne gabalyodjana.k, el­rántja a kormányt, be a teherautó elé. Fékcsdkorgás, gumilabdává szűkülő gyo­mor. — Asszonyom, legalább a gyerekére vigyázna! A válasz: grimasz. Még jó, hogy csak az. így közlekedünk. Többnyire így. K. Zs. Kosárlabda Ezüstérmet nyertek a fink A gazdaságban hagyomány, hogy amikor már elbírálható a tavaszi határkép, felkere­kednek g központi, kerületi szakvezetők, valamint a párt­ós tömegszervezetek képvise­lői: szemlét tartani. Legfeljebb csinosítanak — Látom, várják már a ha­tárjárókat ... — mondja tré­fásan kísérőm, Karakas Já­nos, a járási pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának ve­zetője Szűcs Istvánnak, a szárazhegyi kerület igazgató­jának. — El is szégyellhetnénk ma­gunk, ha most kellene kap­kodnunk — jön azonnal a vá­lasz. — Legfeljebb finomíta­ni, csinosítani tudunk a képen ebben az egy-két napban. Valóban, a szárazhegyi ül­tetvények egyformán kellemes látványt nyújtanak a szakem­ber és a laikus számára is. De vajon mit ígérnek közelről a tőkék? — Nagyon szép termést. Ta­valy 11,7 tonnát szüreteltünk egy-egy hektárról, ha semmi baj nem jön közbe, az idén is lehet annyi — vélekedik Tóth László főkertész Kókai Tamás növényvédelmi szakmérnökkel egyetértésben. Segítségükkel megoldódik a kívülálló számára rejtélyesnek tűnő tény is, hogy miért egye­nesebbek náluk a szőlőtörzsek, mint másutt a környéken? Űk ugyanis pvc-csővel „kötöz­nek", amely nem vág és több évig nem kell cserélgetni. Szűcs István egy gépet mu­tat: — Saját konstrukciónk. Eb­ben az évben valósítottuk meg az előrejelzésen alapuló integ­rált növényvédelmet. Ezen fe­lül teljes területen szuszpen- ziós műtrágyával végezzük a tápanyag-utánpótlást, az ültet­vény igénye szerint. Ezzel a géppel közvetlenül a gyökér­szintre juttatjuk a műtrágyát, ami ezáltal jobban hasznosul kedvezőtlen körülmények ese­tén is. Egy másik géppel is büsz­kélkedhetnek a szárazhegyiek: 12 hasonló van összesen az országban, az egyiket ők kap­ták meg. Jelenleg 210 hektár a termő- terület, s ha majd újabb és újabb táblák fordulnak termő­re, biztos meghozzák az óhaj­tott hírt, rangot a szárazhegyi tőkéknek is. A szőlő csak a hajlott hátú embert szereti — mondták valamikor a gazdák, arra cé­lozva, hogy a kézi munkát semmi sem pótolhatja. Azóta ez már csak részben igaz, de valóban nagy szükség van ese­tenként Szárazhegyen is az al­kalmi munkásokra és a diá­kok- segítségére. Az állandó dolgozók összesen nyolcvanan vannak, s általában még száz, de gyakran kétszáz idény­munkást is foglalkoztatnak. Egyszer szerveztek már KISZ- tábort is, de az akkori körül­ményeket a fiatalok érdek- védelmi szerve nem tartotta megfelelőnek, ezért elmaradt a folytatás. — Az idén már gyökeresen megváltozott a helyzet. Üze­mel a háromszáz adagos, 150 helyes új konyhánk. Mi fő­zünk még a monori Kossuth Tsz alkalmi munkásainak is. Június 30-ra pedig készen kell hogy legyen a 250 szemé­lyes szállónk. A későbbiekben talán újra megpróbáljuk majd a KISZ-tábor szervezését — mondja Szűcs István, azután szinte felcsillan a szeme: Jogos elismerés — Itt jártak a múltkor a nagykátai kertészeti, szőlé­szeti szakközépiskola diákjai és tanárjai. Tetszett nekik, amit láttak, s már tárgyaltunk .is arról, hogy a gyerekek ide­járnának gyakorlati oktatásra és a nyári gyakorlatukat is ♦itt tölthetnék. Azt mondták, a mi ültetvényeink jellege, ápoltsága lehetővé teszi, hogy itt képezzük ki a jövő szak­embereit. Az elismerés láthatóan jól­esett a szárazhegyieknek. A be­csületes, lelkiismeretes mun­ka méltó gyümölcse a siker. A holnapi és a holnaputáni ha­társzemle résztvevőitől való­színűleg hasonlókat hallanak majd. Vereszki János Óriás gépek (lektorai Különlegesen nagy kotró- és markológépek teljes felújítását is vállalják a YlZÉP vecsési üzemében. Évente körülbelül 25 ilyen óriásgép nagyjavítását végzik el. Marton László szerelő egy kotrógép kompresszorját szereli. üfomúzeasni nsgiek Wlm A fiatalok számára is és nem is eredménytelenül. Az első negyedévének eredmé­nye felülmúlta az8 előző fél­évek eredményét. Sikeres kez­deményezést jelentett a film­múzeumi napok szervezése, bevezetése, ahol olyan filme­ket láthatott a zsúfolt nézőtér, mint az 1941-ben készült Ha­lálos tavasz, amelyben Karádi Katalin és Tolnai Klári mel­lett a film tragikus sorsú fő­szereplője, Jávor Pál volt. A könnyeket szárító zseb­kendőket nemcsak a szépre emlékező idősebb korúak szo­rongatták. A film a nagyszá­mú fiatalnak is tetszett, mint ahogy a Valamit visz a víz cí­mű, szintén a Karádi—Jávor szerelmespárral 1943-ban ké­szült alkotás is. Az 1946-os Egy éjszaka Casablankában című, a Marx testvérek fala­kat rengető bohózatának sike­rét az eladott jegyek számá­val lehet lemérni, főszereplőit elnyelte a feledés, emléküket csupán a klasszikusnak szá­mító filmbohózat őrzi. A fran­cia Moulin Rouge és az ame­rikai színes Bonnie és Clyde című gengszterfilmhez is tó­dult a közönség, de a jövő hó­napi műsorterv is ígér néhány a közelmúltban bemutatott vi­lágslágert. Támogató, jó kapcsolat ala­kult ki az óvoda, az iskola között, a nagyközségi tanács is jószándékú segítséget nyújt a színvonalas szórakozás meg­teremtésén fáradozó mozi ve­zetőjének. S amikor „egyenes­be” kerül Üllőn a mozi mű­ködése, talán még az a ceruza is előkerül, amellyel valami­kor a lapunkbán megjelent tudósításait írta. Kiss Sándor Jó szórakozást kíván a szó­rólapokon a mozi új igazgató­ja Üllőn a filmmúzeumi na­pok előadásain. No, nemcsak a szirupos nosztalgiával emlegetett „özönvíz” előtti filmeket lát­hat a mozilátogató közönség, hanem majdnem Budapesttel egyidőben ment többek között a Fehér telefonok című olasz, a Szökés a halál elől, a Zsaru vagy csirkefogó, a Viadukt magyar film és az amerikai szuper produkció, a kétrészes Ben Húr, amelyek valóban mind jókívánság nélkül is iz­galmas szórakozást jelentet­tek. Január elsejétől az új igaz­gató, Fülöpné Vereckei Valé­ria, aki 21 évet töltött a szak­ma irányító szervénél, a Mo­ziüzemi Vállalat Pest megyei Igazgatóságán. Előzőleg 3 évig a jó filmjei­ről ismert vecsési mozi veze­tője volt. Ez persze nem fe­hérkesztyűs foglalkozást je­lentett, sokszor maga szaladt a vasútállomásra a nehéz vas­dobozba zárt filmtekercse­kért, s ha a helyzet úgy kíván­ta, még hangot is szabályozott, nem egyszer vetített is. Aki egyszer megérezte a celluloidszalag összehasonlít­hatatlan kesernyés illatát, azt nem tudja nyugdíjas tétlenség­re késztetni, csábítani még a szép filmemlékek hosszú sora sem. Bár azt tartja: az emlé­kek teszik széppé az ember életét, még akkor is, ha azok nem mindig kedvesek, öröm- teliek, ez azonban nem zárja ki a mindennapi munka rit­musának folytatását. Most Üllőn tevékenykedik Nemrégen ért véget az a háromnapos országos elődön­tő Gödöllőn, amelybe gimná­ziumunk csapata bejutott a bajnokság során. Rögtön az első napon a leg­erősebb együttest hozta nekik ellenfélként a sorsolás: a sze­gedi Radnóti Gimnázium gár­dája tavaly országos első he­lyezett volt. De nemcsak ta­valy — évek óta jól szerepel­nek, hiszen 3 megyéből jön­nek hozzájuk kosarazni, és ez a gárda biztosítja az NB I-es SZEOL utánpótlását is. Ennek a ténynek — no meg a nagy magasságkülönbségnek is — 198 centiméteres centerek! — tudható be, hogy a mieink a félidei egál (34:34) után lema­radtak és 77:57-re kikaptak. Hozzájárult persze még az a balszerencse is, hogy az addig kiemelkedően játszó'Gábor At­tila lesérült szünet után, így a csapat egyik kulcsemberét ve­szítette el. A második napon szintén nehéz dolguk volt: az ugyan­csak tavalyi országos döntős Szerencs együttesével játszot­tak, de őket már könnyebb volt megverni: az első tíz perc egálja után a mieink egész pá­lyán letámadtak, és biztosan nyertek 72:41-re, az utolsó na­pon pedig a Salgótarjánt is si­került legyőzniük 48:24-re. A meccseken minden játékos — főleg a kezdő ötös: Békési Attila, László Zoltán, Gombár Zoltán, László Imre, Gábor Attila — odaadóan, fegyelme­zetten játszott, és csak kévé­sén múlott, hogy nem jutottak tovább a legjobb hatba. Persze így is egyedülálló az eredmé­nyük, hiszen országos elődön­tőn még ilyen jól nem szere­pelt csapatunk, és azt sem lehet elfelejteni, hogy az utób­bi 8 évben hét alkalommal a monoriak szerezték meg a ki­tüntető megyebajnoki címet. Így, ezeket a szép eredmé­nyeket nézegetve, az embernek önkéntelenül is eszébe jut: va­jon hol folytatja majd a sok tehetséges fiatal a sportolást, ha egyszer leérettségiztek? Ha továbbtanul: egyetemen, főis­kolán? De ha nem? Érdemes lenne ezzel a gondolattal fog­lalkozni, hiszen a járási szék­helyen már két általános isko­lában is tízéves koruk óta ren- szeresen edzenek, jó alapkép­zést kapnak — és akkor 18 évesen egyszeriben megszakad a pályafutásuk, hiszen a Mo­nori SE nem tart fenn férfi- szakosztályt! Jó lenne kissé elgondolkoz­ni ennek szükségességén, hi­szen ilyen eredmények felmu­tatása mellett egészen bizto sak lehetünk benne, hogy egy ilyen csapat tovább növelné az egyesület jó hírét, és esetle feljutnának az NB II -b<- ami szintén nem kis dicsőségé­re válna a még nem létező szakosztálynak. N. M. — A MÉM-nak és a ROLH- MANDHAS szakembereinek köszönhetjük — mondja Tóth László. — Ez egy csökkentett lémennyiség kijuttatására át­alakított permetezőgép. A Za- lagyöngye-táblában próbáltuk ki. Tavaly ezer-ezerkétszáz li­ter vizet locsoltunk ki egy hektárra, ez a gép 80—150 li­ter vízmennyiség felhasználá­sával éri el ugyanazt a hatás­fokú védelmet. — Számunkra ez azért nem mellékes, mert nyolcvan mé­teres kútjaink vannak, ame­lyeknek a vízhozama maxi­mum 150—200 liter percen­ként. Nem véletlenül nevez­ték el ezt a vidéket Száraz­hegynek — teszi hozzá a ke­rületigazgató. Konyha, szálló A vidék szó később — mi­kor a hűvös pincében a tava­lyi termés levét is megkóstol­juk — Pálinkás János pince­mester hordóiból — némi me­ditációra ösztönzi a szakem bereket. Mert bármennyire is ritka az ilyen nagyságú össze­függő szőlőfelület, s bármeny­nyire is jó az itteni szőlő. Szá­razhegy a közvéleményben nem számít jó bortermő vi­déknek. csak jó szőlőtermő helynek. Persze az ültetvé­nyeik 75 százaléka még fiatal. az utóbbi hat évben megvaló­sított tervszerű telepítési prog­ram során került a földbe. Pénztárgépben forog a tekercs Az eddigi termékeik mellett a jövőben túlnyomó többségbe kerül majd a pénztárgépekhez használatos papírtekercsek gyártása a Fóti Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet sülysápi rész­legében. Eddig már hat nagy teljesítményű, úgynevezett bobinázágépet helyeztek üzembe, amelyek egy 43 centiméteres tekercsből 7 darab 57 milliméter széles tekercset vágnak. Az egyiket Kohl Gyuláné kezeli. Hancsovszki János felvételei ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom