Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

■ Abowyi krónikám Harminc éve nyílt meg Ma már népes a napközi Hatszáz gyerekről gondoskodik \ A napközi otthoni kiállítás megnyitóján sokan részt vettek. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Az abonyi központi napkö­zi otthonban, a volt gimná­zium épületében, reggeltől ké­ső délutánig gyermekcsopor­tokkal találkozhat a látogató. A déli és a délutáni órákban tartózkodik ott a legtöbb gye­rek. Amikor ott jártunk, ép­pen befejezte az ebédet az egyik csoport. Mónikának ízlett — Hogy Ízlett az ebéd? — kérdeztük a távozók egyikét, Kedves Mónika negyedik osz­tályost. — Nagyon jól főznek — vá­laszolta, majd ismertette a na­pi menüt. — Ma meggyleves volt, pörkölt krumplival és uborkával. Jó, hogy itt kapok enni, hiszen anyu, apu dolgo­zik, s így nincs, aki hétköz­nap főzzön. Az épület földszinti részén levő tantermekben már meg­kezdődött a felkészülés a más­napi órákra. Nyíri Attiláné csoportjának tagjai először együttesen, hangosan olvastak, aztán felváltva, egyenként gya­korolták a házi feladatot. A szomszéd helyiségben dr. Gorszkyné Vutkay Mária fel­ügyelete mellett a negyedike­sek magyar irodalomból készül­tek, Hogy napjainkban mit nyújt a napközi otthon egy gyermeknek, azt bizonyára mindegyikük másként fogal­mazta volna meg. Mayer Ro­bi például ezeket mondta: — Azért szeretek itt lenni, mert ha valamit nem. értek a leckéből, a tanár néni megma­gyarázza. Minden tantárgyból könnyebben fel tudok készülni, mint otthon, egyedül. Pótolja a családot Abonyban 1953-tól működik ez az intézmény. Harmincéves fennállása alkalmából a mi­nap ünnepséget rendeztek a nagyközségi tanács dísztermé­ben, amelyen megjelent Úcsai Istvánná, a napközi otthonok megyei felügyelője. A megje­lenteket, köztük az intézmény első irányító pedagógusait Ka- czur Gyula, a jelenlegi napkö­zi otthon igazgatója köszöntöt­te. Kiss Mihályné művelődési felügyelő, tanácselnök-helyet­tes méltatta az eddig eltelt há­rom évtizedet. Kezdetben a Gyulai iskolá­ban működött ez a gyermekin­tézmény, és mindkét általános iskola diákjairól gondoskodott. Az 1969—70-es tanévtől a két iskola külön-külön szervezte meg a napközi ellátást. Ekkor a két helyen összesen nyolc­vanötén vették igénybe. A 70-es évek elejen az ipartetepues éreztette hatását. Egyre több nő vállalt munkát, es rohamo­san megnőtt a napközi iránti igény. így 1978-ban elkerülhe­tetlen lett egy önálló napnozi otthon létrehozása, amely nap­jainkban hatszáz gyermekről gondoskodik. Az önálló nap­közinek sikerült a kezdeti ne­hézségeket átvészelni, szemé­lyi es tárgyi íeitetelei kielegi- tőek. Megváltozott a napközi ott­hon funkciója is, íosozottab- ban érvényesül az intézmény pedagógiai funkciója. Nem csupán a gyermekfélügyelete, a tanulmányi munkaoan való segítése a feladat, hanem olyan légkört teremteni a tanulók­nak, amely valamelyest pótol­ja a családi otthont. Ebből az alkalomból kiállítás nyílt, amely a gyerekek kéz­ügyességét, fantáziáját és ta­lálékonysága igazolta. A dí­szes fakanáltól a faliszőnyegig minden volt ott. Saját üstjében főzött Az évforduló alkalmából ad­ta át Szűcs László tanácselnök az Abonyiak Abonyért plaket­tet Polgár Lajosné, Skultéty Sándorné és Heiling Györgyné pedagógusoknak. Mindannyian átlagon felüli fáradozásukért kapták az elismerést. Az összejövetel végén négy olyan abonyival beszélgettünk, akik annak idején az első lé­péseket tették a napközi ott­honért. Polgár Lajosné: — Én vol­tam a napközi otthon első ve­zetője. Negyven gyerekről kel­lett gondoskodni, de ez sem volt egyszerű. Délelőtt tanítot­tam, délután a napközi ügyeit intéztem, a gyerekekkel fog­lalkoztam — mesélte. — Sem­mink nem volt, mindent egyen­ként kellett összeszedni. A já­tékokat is otthonról hozták a tanulók. Schlesinger Oszkárné, az el­ső gazdasági vezető így idézte fel emlékeit: — Kezdetben nem azt főztük, amit akartunk, ha­nem amit kaptunk. Jól em­lékszem, az első ebéd sárga­borsó-főzelék volt. Kontor Sándorné, az első szakács: — Annyira hiányos volt a konyha felszerelése, hogy saját üstömet hoztuk el, és abban főztem. Polgár Lajos, nyugdíjas peda­gógus, aki 1952-ben a Gyulai iskola igazgatóhelyettese volt, ok utánjárással teremtette meg az alapfeltételeket. Húst cipelt Ceglédről, fát vágott, hogy főz­ni tudjanak. Nem árt ezt is felidézni. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 117. SZÄM 1983. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK A Május 1. Ruhagyárban Mindenkinek jut iitl ülőbeutaló Nagyobb a kínálat, mint a kereslet Még igencsak télikabátban jártunk, amikor a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában a műhelyek hirdetőtáblájára felkerült a tájékoztatás, az idei szakszervezeti és vállalati üdülés lehetőségeiről. — Tálcán kínálják szinte — mondták, akik tavaly „mara­don” maradtak, vagyis itthon töltötték a nyarat. — Mézes madzag — emlí­tették jelképesen, kicsit talán sóvárogva, akik tavaly éltek a szakszervezeti beutalóval, s ezért az idén, hogy sorra min­den igénylőnek jusson, erre nem számíthatnak. Jutalomjegy Mégis milyenek az idei nya­ralási, üdülési lehetőségek? Erről beszélgettünk Détári Józsejné megbízott szb-titkár- raL — Ebben az évben nem pa­naszkodhatunk amiatt, hogy hely a ceglédiek számára a SZOT- vagy a vállalati üdü­lőkben ne jutna. Az igénye­ket ki tudjuk elégíteni. §őt, mint aránylag szokatlan eset­re, magam is felfigyeltem a lehetőségek és a jelentkezők számának alakulására. Kap­tunk 45 SZOT-beutalót, emel­lett három darab gyermek- üdültetési SZOT-beutalót, kis­lányok számára. Ezek — a felnőtteké — szinte mind Hé­vízre szólnak, nemcsak nyárra, hanem sorra az esztendő más­más hónapjaira is. Természe­tesen teljes ellátással. Azt, hogy erre jelentkezni lehet, már decemberben meghirdet­hettük. SZOT-beutalót egyéb­ként létszámarányosan ka­punk, van közte családi be­utaló is. Ám az a bökkenő, hogy a család általában csak a nyári szünidő napjaiban tud együtt ilyenre elígérkezni. Előfordul, hogy egy-egy ilyen szakszervezeti üdülőjegyet ki­váltunk, s jutalomként adjuk Olvasónk írja Nyugdíjba megy az igazgató Mindig az élvonalban voltak Megyénk kulturális életé­nek egyik köztiszteletben álló személyisége, az abonyi zene­iskola igazgatója nyugdíjba megy. Szabó Sándor Pest me­gye művelődésének igazi úttö­rője, aki immár három évti­zede, hogy elkezdte munkáját az abonyi zeneiskola megala­pításával. Ez volt az ország első falusi zeneiskolája. Egy­más után szervezte meg a ki­helyezett tagozatokat, ame­lyekből később önálló iskolák lettek, mint például Vácon, Monoron, Érden stb. A gaz­dasági körülmények sokszor nehezítették munkáját, de mindig minden nehézséget le­győzött, talált megoldást. Ma már egész megyénket átszövi a zeneiskolák és a ki­helyezett tagozatok hálózata. Jelenleg csak egy nagyközség­ben, Albertirsán van lehető­ség önálló körzeti zeneiskola alapítására. A gazdasági kö­rülmények még nem egészen érettek, így az utódra vár a feladat, hogy az i-re feltegye a pontot. Tudatosan építette ki ma­ga köré a segítőtársak, a jó tanárok sorát. Közülük már sokan nyugdíjasok, de még így is tovább tanítanak. Az első növendékek közül nevel­te ki a tanári utánpótlást, nagy többségükben innen in­dultak el. Rossz pedagógus nem dolgozhatott vele együtt sokáig. Akik nem tudtak ered­ményt felmutatni, kénytele­nek voltak távozni. Ezzel szemben a jó munkát mindig elősegítette az anyagi ösztön­zéssel. Mindenkitől elvárta — ahogy mindig mondta: „Vala­mit le kell tenni az asztalra.” Ez a koncepció hozta magá­val azt a tényt, hogy a zene­iskola növedékei, zenekarai a különböző versenyeken min­dig az élvonalban voltak. Abonynak, Szabó Sándornak tekintélye, neve van nemcsak a megyében, hanem ország­szerte. Amikor feltűnik a gyere­kek között, a szeretet árad felé. lyiindenki szereti, tiszteli őt. Érezték, tudták, hogy az ő érdekükben tevékenykedik. Most, a közelgő vizsgák alkal­mával, nehéz szívvel vesznek tőle búcsút a növendékek és a tanárok. Reméljük, hogy a jól megérdemelt nyugdíj nem jelenti a teljes elszakadást a zeneiskolától. A tanárok-és a növendékek visszavárják sze­retett Sanyi bácsijukat azzal, hogy még sokáig szeretnék maguk között látni egészsége­sen és a megszokott kedélyes­ségével. Kertész Béla Albertirsa, művelődési ház át egy-egy dolgozónknak, vagy — szociális helyzetét mérle­gelve — esetleg nyugdíja­sunknak, — És a másik lehetőség? — A vállalati üdülők, bér­lemények, ahol helyet szintén igazságosan, bőviben tartottak fenn számunkra is. Ezek tény­leg csak nyári üdülőhelyek, víz mellett, hegyvidéken, szép helyeken. A központi gyárnak például van üdülője Balatonzamárdiban. Oda tő­lünk húszán szándékoztak menni az idén, s helyet akár hetvenkilenc személyre is kaphattunk volna. A miskolc­tapolcai bérleményt heten igényelték, kilenc helyet kap­tunk, Hévízre négyet kértünk, tízet kaptunk. Ide azért je­lentkeztek ily kevesen, mert a SZOT-beutalók is ide szól­tak, mint említettem. Teljes ellátással A vállalati üdülő is olyan, hogy az ott nyaralók teljes ellátást kapnak. Az étkeztetést több helyen beváltható tiket­tekkel oldják meg, így nem oly szoros a helyhez és az idő­höz kötöttség. Bérlemények­nél első és másodosztályú na­pi árat számít a vállalat, ter­mészetesen csak a saját dolgo­zóinak. Zamárdiban, Tapol­cán, Hévízen az I. osztályú hely személyenként napi 50 forintba kerül, emellett Za­márdiban 40 forintos II. osz­tályút is kérhettek. A Május 1. Ruhagyár egy ideje baráti kapcsolatot tart a csehszlová­kiai Puhovi Ruhagyárral. Egymás üdülőiben a szomszé­doló nyaralók két-két hetet tölthetnek. Ceglédiek is jár­tak már ott, mennek az idén is. — Van még egy lehetőség, főleg családosoknak. Ez pedig a főváros közeli, Duna menti, római-parti nyaralás. Igényét tizenkét család jelentette már be, ott így huszonhatan tölte­nek kellemes napokat. A ró­mai-parti nyaralóhelyen ellá­tásukról saját maguknak kell gondoskodniuk. Détáriné említette: a nagy- családosok és a csemetéiket egyedül nevelők helyet főként a vállalati üdülőben kaptak. Sokan meggondolják S hogy az idén érdekes mó­don a kereslet-kínálat mérle­ge a kínálat javára dőlt el, annak sok oka lehet. A többi között az is, hogy például egy több tagú család útiköltsége szép summát tesz ki a Bala­tonig és vissza, vagy Mis­kolctapolcáig és vissza. Pénz kell a fagyizáshoz, lángos- és halevéshez, sörözéshez, nemes italok megkóstolásához. Talán ez is befolyásolja a nyaralási kedvet. A másik, hogy a gyá­riak közül többen kertészked­nek, van hétvégi kiskertjük a város határában. Gondolják, kimaradhat egy-két utazós nyár, ki kell próbálni a kis­kert pihentető hatását. A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyára egyébként egysé­gesen június 27-től július 11- ig áll le az idén. Ekkor lesz a nagytakarítás, az alapos fel­újítás, festés, karbantartás, at­tól függően, hogy hol, mi a legszükségesebb. E. K. A lüDiteak, fák napját köszöntik Május 21-én, szombaton délelőtt tíz órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Központ­ban a diákok és felnőttek részvételével megrendezik a madarak, fák napja ünnepsé­get. A programot a városi ta­nács művelődési osztálya és a Hazafias Népfront környezet­védelmi bizottsága szervezte és állította össze. Vízkoffláfozás Cegléden a rendkívül meleg idő hatására az ivóvíz-fel­használás nagymértékben megnövekedett. A vízhiány megelőzése érdekében a váro­si tanács elnöke a város egész területére május 19-től a visszavonásig vízkorlátozást rendelt el reggel 6-tól este 10 óráig. A korlátozás ideje alatt tilos a kertek, parkok, utak közhálózatról való locsolása. A tilalom betartását folyama­tosan ellenőrzik, s megszegői ellen szabálysértési eljárást indítanak. Az egészségről, Csemőben Csemőben, a községi tanács épületében egészségügyi is­meretterjesztő előadást tart május 21-én szombaton, Iff órai kezdettel dr. Buga László. Az érdeklődőket szívesen lát­ják, ki-ki kérdésekkel is fel­készülhet: az orvos válaszol. Az asztaliteniszezők Három mezőnyt vezetnek A Ceglédi VSE asztalitenisz szakosztályának fiataljai .foly­tatják jó szereplésüket a me­gyei felnőtt, ifjúsági és ser­dülő bajnokságban. Mindhá­rom mezőnyt a ceglédiek ve­zetik, s a papírforma sze­rint már bajnoknak tekinthe­tők. A felnőttek között a le­hető legnagyobb különbséggel sikerült legyőzni Vecsés és Gödöllő gárdáját, de nagy kü­lönbségű győzelem született a Nagykőrös ellen is. Az ifjak három magabiztos győzelmet arattak. A serdülők bajnoksá­gán egy kellemetlen meglepe­tés akadt, a Szily Z.—Szálkái kettős vereséget szenvedett a vecsésiektől. Eredmények: felnőttek. Ceglédi VSE 11.—Vecsés 20-0. Szily Gy., Türei, Szappanos és Iván valamennyi összecsa­pását megnyerte. Ceglédi VSE 11.—Nagykőrös 11. 15-5. . Győztek: Szily Gy. Türei (4—4), Iván, Szegedi (2—2) és három páros. Ceglédi VSE 11.—Gödöllő 20-0. Itt az Orosz, Nagy M., Szap­panos, Iván összetételű csa­pat végzett vereség nélkül. Ifjúságiak: CVSE—Vecsés 9-1. Győztek: Nagy M., Orosz (3—3), Szily Z. (2) és a Nagy —Orosz páros. CVSE—Nagykőrös 10-0. Győztek: Orosz, Szálkái, Halmai. CVSE—Gödöllő 7-3. Győztek: Halmai, Szálkái, Vágó (2—2), és a Halmai— Vágó páros. Serdülők: CVSE I.—Szent­endre 4-1, CVSE I.—Vecsés I. 3-2, CVSE I.—Szigetmonostor 5-0, CVSE II.—Szentendre 4-1, CVSE II.—Vecsés I. 3-2, CVSE II. —Szigetmonostor 5-0, CVSE III. —Vecsés 0-3, CVSE III.— Szentendre 0-3, CVSE III.— Szigetmonostor 5-0. U. L. Vízilabda Két mérkőzés, pont nélkül Túlságosan tisztelték az ellenfelet Ceglédi VSE—MAFC 7-8 (1-3, 1-2, 4-1, 1-2) Cegléd, 350 néző. Vezette: Erdős, Schlossek. Cegléd; Németh, Papp, Má­té, Török. Bóbis, Kelehnen, Ungvári. Csere; Beck, Tankó, Tánczos, Zsíros, Kiss, Pákozdi, Lugosi. Edző; Czigány Károly. Gól­lövők: Kelemen (4), Török (3). A múlt év óta alaposan meg­erősödött egyetemi csapat az első két negyedben három gól­A strand menetrendje Hajnalban vízi tanpálya A gyógyfürdő hétfőn zárva Hivatalosan is elkezdődött a nyári szezon a ceglédi stran­don, amely eszerint Hétköznap délelőtt 10 órától este 19 órá­ig tart nyitva, vasárnap pe­dig az elmúlt évek gyakorla­tát folytatva reggel 8 órakor nyitnak és este 19 órakor zár­ják a kaput. • A nyár folyamán hat éven felüli gyerekek és felnőttek számára is rendeznek úszás- oktatást. A tanfolyamra már­is lehet jelentkezni, bérlete­ket a strand pénztára ad ki és bővebb felvilágosítást szin­tén ott kapnak az érdeklődők. Az úszástanfolyamot reggel, a nyitás előtti órákban tartják. A tisztasági és a gyógyfür­dő hétfőn zárva van. A hét többi napján a strand nyit- vatartása szerint, vasárnap a tisztasági fürdőben 8—12 órá­ig fogadnak vendégeket. lal elhúzott, a ceglédiek a har­madik játékrészben egyenlí­tettek. Az utolsó negyed a fő­városiaknak sikerült jobban, és egy góllal nyertek. Vízilab­dázóink ismét rengeteg ember- előnyös helyzetet nem tudtak értékesíteni, így törvényszerű volt a vereség. MAFC—Ceglédi VSE 7-2 (1-1, 3-0, 2-0, 1-1) Budapest, Komjfidi uszoda. Vezette; Gyerő, Kiss. Cegléd; Németh, Beck, Má­té, Török, Bóbis, Papp, Ung­vári. Csere: Kelemen, Zsíros, Kiss, Tankó, Lugosi. Góllövők: Bóbis, Ungvári. A visszavágó mérkőzést a fővárosi együttes simán, meg­érdemelten nyerte, ä nagyon rosszul játszó ceglédi csapat ellen. Túlságosan tisztelték a kétségtelenül jó képességű el­lenfelüket — de miért ennyire? A hét végén a ceglédiéit a hagyományos „Dobó István” Kupán szerepelnek. Budapest-úttörőbajrlokság/B Ceglédi VSE— Kecskeméti SC 9-3 Góllövők: Makány (4), Kar­sai (3), Gór (1), Gabai (1). Út­törőcsapatunk igen jól játszott. B. M. ISSN Oira-a50G (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom