Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

- V A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1983. MÁJUS 18., SZERDA A népfrontbízoftság tárgyalta Példaadással, meggyőző szóval Jóra vezető társadalmi összefogás A Hazafias Népfront ceglé­di városi bizottsága legutóbbi ülésén olyan, általános érdek­lődésre számot tartó témakör­rel foglalkozott, amely szoro­san kapcsolódik Cegléd min­dennapi életéhez, állandó be­széd tárgya, tanácstagi be­számolók, népfront kezdemé­nyezte tanácskozások fel-fel- villanó témája: a közlekedés biztonsága, a közbiztonság helyzetének alakulása, az if­júság körében ezzel kapcsolat­ban végzett munka. A nép­front bizottsági tanácskozás résztvevőit Varga László rend­őr százados tájékoztatta erről. A Hazafias Népfront aktívái számára a téma, az ismeret- anyag fontos, hiszen egy-egy probléma megoldásában, tár­sadalmi összefogás szorgal­mazásában, szervezésben segí­teni tudnak, s teszik is szí­vesen. Közösségben élni Sokszor elhangzott mint megállapítás: Cegléd iparoso­dott és az utóbbi években so­kat fejlődött város, a fővá­rostól nem messze, vasúti cso­mópontban, országos főútvonal mentén van. A főváros kö­zelsége, a többi említett té­nyező kihat Ceglédre, jelent jót, s rosszat is. A város és a járás közbiztonsága jó, a nem kívánatos jelenségek felszá­molására, megszüntetésére a rendőrhatóság felhasznál min­den, törvény adta lehetőséget. S mivel nem kevés a köz­nyugalmat zavaró esetek szá­ma, tájékoztatásul elhangzott: ezek ellen nem csupán a rendőri szerveknek kell fel­lépniük. A lakosság, a csalá­di, a munkahelyi, a társadal­mi közösség feladata, hogy meggyőzéssel, megfontolásra késztetéssel segítsenek kikü­szöbölni az ilyen eseteket. A szocialista brigádmozgalom egyik vállalása így hangzik: szocialista módon élni. Ennek alapvető elvárása a közösség­be beilleszkedés. A közösség pedig nemcsak egy kis kollek­tívát, egy brigádot jelent, ha­nem kiteljesedik, családra, la­kótelepre, városra. Nem egy­szer fordul elő, hogy épp az, aki rendőri segítséget kér, rendbontó cselekmény észre- vevpje vagy szenvedő alanya­ként, visszakozik, ha tanús­kodni kell. vagy ha az intéz­kedő rendőrnek segíteni kel­lene. Tavaly sok alkalommal élt a rendőrhatóság a felje­lentés;, az előállítás lérrvfísé- g.'fevel. Volt dolguk közveszé­lyes munkakerülőkkel, garáz­da, verekedő, veszélyei n fe- nvegető, erősen ittas garáz­dákkal, zugitalmérőkkel. El- vonókezelésre 48 esetben tet­tek javaslatot. Felléptek olyan esetben is, amikor bebizonyítható volt, hogy fiatalkorút szolgáltak ki italozóhelyen szeszes i itallal. Ám, hogy az év során valójá­ban hány ilyen helyet, esetet találhattak volna, nehéz len­ne összegezni. E területen a fiatalkorúak körében igyekez­nek, az iskoláknak segítséget adva, megelőző tevékenységet folytatni. Ifjúságvédelmi elő­adó látogatja az osztályfőnöki órákat, felvilágosítást ad, tá­jékoztat. Ám e területen a la­kosság, így a népfront aktívái is még sokat tudnának segí­teni. A meggyőző okos szó sohasem elég, sohasem idő­szerűtlen. Elhangzott az is, mint szá­mos más fórumon, visszatérő problémaként: Cegléden nin­csen egyetlen olyan szórako­zóhely sem, amely teljesen al­koholmentes és fő profilja a fiatalok szórakoztatása, kiszol­gálása lenne. A pohár nyoma Az ital „nyomot hagy” a vá­ros közlekedéséről készült sta­tisztikában is, bár a balesetet nem okozott ittas gyalogoso­kat, kerékpárosokat nem em­líti a krónika. Közlekedésbiz­tonsági szempontból oda kell figyelni arra, hogy tavaly pél­dául 76 vádindítványos ügy­ben szerepelt, mint kitétel, az ittas járművezetés. Emberi magatartásra vall, hogy négy esetben cserbenhagyás, tíz­szer pedig a segítségnyújtás elmulasztása volt a tettesre jellemző. A megelőzésért, az elköve­tők felkutatásáért a rendőr- hatóság mindent megtesz. A megelőzésben a városi és já­rási Közlekedésbiztonsági Ta­nács, ha nem is számadatok­kal kimutatva az eredményt, de munkálkodásával sokat tud segíteni. Jól kiépített kapcso­lata van a KBT-nek a jármű­parkkal rendelkező intézmé­nyekkel, termelőszövetkeze­tekkel, sokkal együttműködési megállapodást kötöttek. Több ízben tartanak az üze­mekben a közlekedéssel, KRESZ-szabályaival kapcso­latban ismeretterjesztő elő­adásokat, vetélkedőket is. A vállalatoknál, tsz-aknél tavaly ötven előadás hangzott el, ti­zenhárom ízben filmet is tud­tak vetíteni. Az iskolákkal ki­alakult kapcsolat erősödő. Eredményekről számot tud­nak adni, hiszen az Ifjúsági kupa és a Nemzetközi ifjúsá­gi kupa versenyeknek, a ceg­lédi és járásbeli ügyes sze­replőknek már hírük kelt. Az általános iskolás közlekedési úttörőkkel mostanában a ceg­lédiek gyakran találkoznak, láthatják őket munka közben. A legfiatalabb korosztállyal, az óvodás korúakkal foglal­koznak, az óvodáknak a KBT anyagi lehetőségeihez mérten ad segítséget, évente megren­dezik az óvodák közti játékos KRESZ-versenyt, amelyeken a kicsinyek igen ügyesek. A közlekedési baleseteket meg­előző tevékenységet a mos­taninál még jobban ki kell terjeszteni az idős korú embe­rekre. Itt a családokra is ko­moly feladat hárul, meggyőző szavakkal, figyelmükkel első­sorban nekik kell segíteniük az időseket. Cegléden a leg­utóbbi felmérés a városban történt balesetekről jelzi: négy esetben volt hat éven aluli a baleset sérültje, hatvan év fe­letti pedig tizennyolc alka­lommal. Szívesen segítenek A népfrontaktívák közül a bizottsági ülésen sokan kér­tek .szót. Érdeklődtek Cegléd városfejlesztésével kapcsolatos közlekedési kérdések felől, s jelezték azt is, hogy szívesen segítenek abban, hogy önkén­tes rendőri feladatok ellátásá­ra még több aktív városlakót győzzenek meg. E. K. A Búvár, Ceglédről Védett fák A Búvár című természettu­dományi folyóirat legutóbbi számában tanulmány jelent meg Védett fák Cegléden cím­mel. A cikk sorra veszi a vé­detté vált fajokat, ismerteti a városi tanács által jóváha­gyott terveket, amelyek ezek­nek a növényeknek a meg­óvását szorgalmazzák, feltét­lenül Cegléd flórájának gaz­dagodását akarva. A tanul­mányt számos fotó illusztrál­ja. Az író és a fotós neve nem ismeretlen lapunk olva­sói előtt, hiszen a Búvár ez­úttal dr. Surányi Dezső írását és Apáthi-Tóth Sándor fotóit — tudósítóink művét — teszi közkinccsé. Emlékeket vet ki a föld Mentsük, ami még menthető A tudományt szolgálja minden lelet RÉGI ÉPÜLETEK alapfalai, temetők sírjai, múltunk tanúi rejtőznek a földben, miket ha megszólaltatunk, elfelejtett emberekről, megszűnt kultú­rákról vallanak. A vallatáshoz azonban az szükséges, hogy napfényre kerüljenek. Nap­fényre áshatják a régészek, de fölszínre hozhatják a földet mélyen szántó ekék, földgya­luk, gödröt ásó markológépek is. Az előbbiekkel nincs baj, annál inkább az utóbbiakkal. A nagyarányú építkezések és a mezőgazdaságok munkagépei évszázadok, sőt évezredek ed­dig nem tudott emlékeit gyors ütemben bolygatják. Fölszínre hoznak rozsdás vasakat, megzöldült rezeket, bronzokat, mázolatlan cserép­edényeket, emberi csontokat, köveket, téglákat. A munka­vezetők ilyenkor ha megállít­ják egy időre a munkát és be­jelentik a tanácsnak vagy a múzeumnak, akkor a tudo­mány jó barátai, ha elhallgat­ják, akkor mérhetetlen kárt okoznak a tudománynak. A be nem jelentett régiségek meg­semmisítése a legnagyobb ve­szély. mely. sajnos, az esetek 60—70 százalékában meg is történik hazánkban. Bár tör­vény kötelez, az egész ország­ban, 1978-ban csupán 20 eset­ben volt bejelentés. A Tisza—Duna köze közis­merten szegény műemlékek­ben, alig akad egy-egy Árpád- kori templomunk és néhány gótikus épületünk, ezért pótol­hatatlan veszteség Varjaspusz­ta helyreállítható későromán téglatemplomának megsemmi­sítése. Jó néhány évvel ezelőtt a 4-es számú műút töltésére a környék halmos-dombos ma­gaslatairól földet hordtak, a Varjashalomból is. A földgya­luk lenyesték a földet a temp­lomromról és a körülötte lé­vő temető sírjairól. A munka­vezető, látván az alapfalakat és az emberi csontvázakat, be­szüntette a munkát és kihí­vott telefonon a leletek meg­tekintésére. Még gépkocsit is küldött értem. Elénk tárult egy épségben lévő alapfal a kidöntött kő kapubéllet szépséges elemei­vel és az elgyalult sírokban sárgultan fekvő számos em­beri csontváz. A megértő cso­portvezető kérésemre egy tá­volabbi partosabb helyen foly­tatta a föld kitermelését. Saj­nos a régész szabadságon volt, s mire előkerült, a kapubélle- tes templomot temetőstül el­hordták. Azóta a szép kőosz- lopocskák, oszlopfők, ívek a hétszáz éves téglák és az ősök szétszórt csontjai fölött, távoli örömök felé gépkocsik ezrei száguldanak. Néhány esztendővel koráb­ban Besnyöpusztán egy hon­foglaláskor! családi temetőt gyalultak el, egyengetvén a Értő kézzel szemezik a rosszát ■«ív t * » Befejezéséhez közeledik a paszternák feldolgozása a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregy­ségében. Képünkön tőkés megrendHőknek válogatják az asszonyok a szárítmányt, melyből eb­ben az idényben harminctonnányit állítanak elő. Apáti-Tóth Sándor felvétele talajt gyümölcsfák telepítésé­re. Az akkori múzeumigaz­gató erélyes föllépésére, a szél­rózsa minden irányában szét­hurcolt aranyozott ezüstboglá­rokat visszahozták Szabolcs megyéből Ceglédre. CEGLÉD HATÁRÁBAN van néhány szabályos kúp alakú halom, a nép kunhalomnak nevezi ezeket, mert a síkság­ból magányosan kiemelkedő föidkúpokat ha megbontották, emberi csontokat, agyagedé­nyeket, kő- és fémeszközöket találtak bennük, és tévesen, a kunokkal hozták összefüg­gésbe őket. Nem kun emlékek, hanem őskori sírhalmok, ame­lyekét a hajdani népek hord­tak nemzetségfőik, törzsfőnö­keik sírja fölé. A tudomány kurgánoknak mondja ezeket a halomsírokat, amelyeket a termelőszövetkezetek homok­bányának használnak. Meg­semmisült már a körülárkolt bronzkori ’Tumahalom, a ge- rendasíros Bedehalom, Ká- mánban egy rézkori kurgán, az Akasztóhalom és a keleti ha­tárt őrző Kappanhalma. Áll még a Kápolnahegy, a Lehel* halom, a Kis Szőkehalom, a Nádashalom, a Madarászha­lom, a Holdhegy és az abonyi határon magasodó Feketeha­lom. Nem foglalnak nagy he­lyet, földműveléskor kikerül­hetők, és homokot máshol is lehet bányászni. Tenni kell pedig valamit, mert angol régészek számítá­sai szerint Európában harminc év múlva már nem számítha­tunk a földből emlékanyagra. Ez az elgondolkodtatásra kész­tető jóslás fokozott figyelem­re serkentsen bennünket: gép­kezelőket, munkavezetőket, igazgatókat, elnököket és min­den úton járó magányos ván­dort, akik ha látnak, tapasz­talnak földből kiforgatott kö­veket, cserepeket, emberi cson­tokat, hamar jelentsék. A le­leteknek bármilyen nagy is a tudományos jelentőségük, anyagértékük úgyszólván sem­mi. Időnkint valódi értékek is előkerülnek, arany-, ezüsttár­gyak, melyeknek pénzben ki­fizetik az árát a múzeumok a beszolgáltatóknak. Ha be­szolgáltatják! A régiségkufá- rok villámgyorsan rácsapnak a kincsekre, s a hiszékeny em­berektől olcsó pénzen elcsal­ják, mint a kámáni avarkori arany mellkeresztet, az Erkus- budáról kikerült aranyozott bronz körmeneti keresztet, az Akasztópusztán lelt fehérarany saskeselyű-címeres, Ave Ma­ria köriratú pecsétgyűrűt és a felbecsülhetetlen értékű Ár­pád-kori ezüst királyi pecsét­nyomót. Ezekről tudomásunk van, hát még amiről nem tu­dunk! A régiségek, akár csorba korsók, tálak vagy halotti ur­nák, vassarlók, bronzkések, balták, kardok, tőrök, faragott agancs sótartók és ékszerek, reprodukálhatatlanok, feltalá­lási helyük pontos rögzítése, szigorú helyhez kötöttsége a tudományt szolgálják. Pótol­hatatlanok, és sokszor egye­düli forrásai az írásbeliség előtti korok megismerésének. A leletek többé már nem használati tárgyak, hanem tö­redékeikben is történeti és őstörténeti források. Egyetlen cserépedényből egy-egv eltűnt nép és kultúra jelenlétére kö­vetkeztethetünk. A régiségek információs értéke végtelen. AZ ÍROTT FORRÁSOK a kortárs életének és társadal­mának tanúbizonyságai. Saj­nos, a régi korokból kevés ok­levél maradt reánk a nagy dú- lások, hadjáratok és pusztítá­sok után. Múltunk igaz törté­netét pedig tudnunk kell. A hajdani élet megismerését se­gítik a földből kikerült régi­ségek. Fontos a minél több hi­teles régészeti emléknek szak­emberekhez váló eljuttatása. Mentsük meg leleteinket! Hídvégi Lajos Úttörőbirkózók nemzetközi versenye Az NDK-ba került a kupa A vállalatok remek tiszteletdíjai A Ceglédi VSE megrendez­te nemzetközi úttörő kötött­fogású versenyét, a győze­lem napja tiszteletére kiírt viadalt. Tizenegy szakosztály sportolói álltak szőnyegre, közöttük az NDK-ból a Zehla Mellis és Jugoszláviából a Zenta VSE együttese. A két napon 146 fiatal mérte össze erejét és ügyességét. Színvo­nalas, jó mérkőzéseket lát­hattak az érdeklődők, akik sajnos nagyon kis számban voltak jelen. A város vállalatai és üze­mei remek tiszteletdíjakat ajánlottak fel, a győztesek és az egyénileg kiemelkedő tel­jesítményt nyújtók részére. Az összetett pontversenyt az NDK-ból érkezett testvérme­gyénk képviselői nyerték, 17 ponttal, a második KSC és a harmadik Nagykőrös előtt, amelyek egyaránt 16 pontot gyűjtöttek. A CVSE 11, az Abony 8 pontot szerzett. A legtechnikásabb verseny­zőnek kijáró tiszteletdíjat az abonyi Plangár József vehet­te át, ugyanezt az elismerést a ceglédiek közül Papp Attila érte el. Eredmények: 35 kg-ban 1. Schulter (Zehla Mellis), 2. Szűcs (Nagykőrös), 3. Gulyás (Zentai VSE). 38 kg-ban 1. Farkas (CVSE), 2. Cseh (Le­hel SC), 3. Schneider (Zehla Mellis). 42 kg-ban 1. Csontos (Püspökladány), 2. Szőke (Nagykőrös), 3. Babinszki (KSC). 45 kg-ban 1. Palotai (Dorog), 2. Frocher (Zehla Mellis), 3. Pipperger (Zehla Mellis). 49 kg-ban 1. Hegedűs (Nagykőrös), 2. Sanzeh (Zeh­la Mellis), 3. Patai (Püspök­ladány). 53 kg-ban 1. Kismoni (Dorog), 2. Papp (CVSE), 3. Wecher (Zehla Mellis). 57 kg- ban 1. Tóthpál (Nagykőrös), 2. Veres (Dorog), 3. Oláh (Püs­pökladány). 62 kg-ban 1. Plangár (Abony), 2. Szakállas (Püspökladány), 3. Muhari (Lehel SC). 67 kg-ban 1. Sza­bó (KSC), 2. Czakó (Szolnok), 3. Hampó (BVSC). 72 kg-ban 1. Váradi (KSC), 2. Majoros (Abony), 3. Vetró (BVSC). 78 kg-ban 1. Holeman (KSC), 2. Kemencei (CVSE). +78 kg- ban 1. Pintér (Szolnok), 2. Sage (Zehla Melis), 3. Nányi (BVSC). U. L. Olimpiai ötpróbára Futók, busszal Május 21-én Vácott lesz az olimpiai ötpróba futóakció. A helyszínre a Pest megyei Fu­tóklub ’autóbuszos utazást szervez. A busz Ceglédről, a Kossuth Ferenc utcai bútor- szaküzlet elől indul aznap, reg­gel 5 óra 30 perckor. Mint je­lezték, aki felkészültebb, az a szupermaratoni futókkal együtt hatvánöt -kilométer távot is futhat, Kemencére. Jelentkezni a KISZ Ceglédi városi Bizottságán lehet, az ér­deklődők bővebb felvilágosí­tást is ott kaphatnak. Címük; Cegléd, Gubodi utca 5. szám. A telefonszámuk: 10-018. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik édesanyánk temetésén megjelentek vagy egyébb módon részvétet nyilvánítottak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, így osztoztak mély gyászunkban. THANHOFFEK CSALAD. Hálás köszönetét mondunk mind­azon rokonainknak, Ismerőseink­nek, jó barátainknak, akik felejt­hetetlen halottunk, TÓTH MARIA temetésén megjelentek és fájdal­munkban osztoztak. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN Olö-asoa (Ceglédi Hírlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom