Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
1983. MÁJUS 1., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP 3 Haféríds előtt készül eí az yzemériás Beruházás példátlan tempóban óriási daruk, szinte megállás nélkül jövő-menő irdatlan szállítójárművek, magasba szökő beton vasszerkezetek, tornyokként felmagasló tartályok és acélhengerek. Egy kívülálló számára is impozáns az az építkezés, melyet Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat területén látni. Lenyűgözők a méretek, a felvonultatott technika, a szakemberek százainak értő és összehangolt munkája, melynek nyomán szemet gyönyörködteíőn formálódik az új, a hazánkban egyedülálló kőolajíeldolgo- zó létesítmény. Nincs két esztendeje, hogy Magyarország első katalitikus krakküzem ének megvalósításához hozzákezdtek. A mintegy 6 és fél milliárd forintos költséggel épülő óriás létesítményt valami szokatlan, a hazai gyakorlatban példátlan vállalkozásként tartják számon máris, hiszen az elkészültével várható gazdasági előnyökön túl, magának a kivitelezésnek a határideje Is rövid. Magyarán: tervezőknek, beruházóknak, építőknek és szerelőknek olyan szervezettséggel, pontossággal és olyan ütemben kell munkálkodniuk, ami már a fejlett nyugat-európai országok beruházási tempójával, gyorsaságával mérhető. idő előrébb hozataláról beszélnek már. Aminek jelentősége óriási, hiszen minden egyes hónap, nem kevesebb, mint 100 millió forint termelési eredményt jelentene. Ha a kitűzött határidő előtt három hónappal már üzemelne az új létesítmény, 300 millió forinttal gyarapodna a vállalat, s természetesen a népgazdaság. A gyorsaság titka Vajon sikerül-e? Nos, ez elsősorban nagyberuházáson dolgozó vállalatokon múlik. Ezek közrül az egyik legnagyobb szerepet vállaló cég a , Mélyépítő Vállalat. — Ami építőmunka volt a tizenkét létesítményből álló üzemcsoportnál — tájékoztat Réthelyi László főépítésvezető —, azt mind mi vállaltuk. Hogy számadattal Is érzékeltessem, a hat és fél milliárd forintos beruházásból X milliárdos munka jutott, illetve jut nekünk. Eddig nagyon jól alakult minden: nemcsak tartani tudtuk a tervet, de túl j is teljesítettük, mintegy 10 I százalékkal, ami azt jelenti, ! hogy az építőipari készültség j eléri a 70—75 százalékot. S j ez a későbbiekre is igen ked- j vező hatással lesz, hiszen a j technológiai szereléseknek | semmiféle akadálya nincs, j — Mi a titka ennek a gyorsaságnak? — Első helyen említeném ■ a kísérleti bérgazdálkodási rendszer bevezetését. Egyértel- ! műén azt mondhatom, hogy j bevált, és nagyot lendített a munkán. Dolgozóink érdekeltek anyagilag, tehát készséggel vállalják a többíetrriün- kát a többletjövedelem reményében. Mivel nyereségünk terhére annyit fizethetünk dolgozóinknak, amennyit aka- i runk, nincs munkaszervezési ; és munkafegyelmi problémánk. Akad ugyan, aki évi 40 ezret, de olyan is, aki 130 ezer forintot keres meg. — Van azonban ennek a kísérleti bérezésnek egy hátulütője ... — Igen, s ezzel számolunk is. Ha a krakküzem, bármeHavonta százmillió A kell kifejezés nagyon is hangsúlyos, több szempontból. A kőolajfeldolgozásban az elmúlt években igen nagy változások mentek végbe; míg korábban több mint 10 és fél millió tonna volt a feldolgozott kőölajmennyiség, az utóbbi években ez 8 és fél millióra esett vissza. Ezzel párhuzamosan kőolajtermékek importja is csökkent mintegy 25 százalékkal. Ez a helyzet a kőolajfeldolgozó ipart igen szigorú és nagy felelősséggel járó egyensúlygazdálkodásra kényszerítette, hiszen az ország zavartalan ellátásának biztosítása mellett fokoznia kellett exportját is. elsősorban az úgynevezett nem energetikai termékekből. A legnagyobb gondot a fehéráruk megtermelése okozta, ezen belül is a benziné, amiből az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb hiány mutatkozott. így aztán érthető, hogy a katalitikus krakküzem mielőbbi beindítása rendkívül fontos lett, hiszen ebben az üzemben a kénes fűtőolajat 80 százalékos hozammal lehet átalakítani fehérárukká. Megépíteni, s mielőbb üzembe állítani — ez volt tehát az a döntés, amikor másutt mérsékelték a beruházásokat —, melynek megvalósításán ma építő és szerelő vállalatok tucatjainak munkásai dolgoznak. S tegyük hozzá: dicséretes szervezettséggel és intenzitással. A két esztendeje még csak tervekben létező krakküzem körvonalai már kirajzolódtak, s az elképzelés, miszerint jövő év júniusában az új kőolajfeidoigozó létesítmény már megkezdheti a próbaüzemet, kedvezően módosult: beruházók és kivitelezők az egyébként is rövid határBatalinas daruk toronymagas tar' tályokat emelnek az üzemi blokk betonvázára S lyik kivitelező vállalat hibá- I jából nem készül el határidőre, az évközben kifizetett többletbérek visszamenőlegesen megterhelik valamennyi vállalat nyereségét, s évekre elúsztatják, vagy tönkre is tehetik egyik-másik céget A kivitelezők jutalma Helyükre kerülnek a vasberendezések és acélvényszerűen érvényre kell jutnia a keresetekben is. A Minisztertanács és a SZOT a munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről szóló új határozata minden eddigieknél nagyobb önállóságot ad az egyes kollektíváknak. A munkahelyi demokrácia fórumainak fontos szerepe van a vállalati és egyéni érdekek egyeztetésében, segíti a dolgozók kezdeményező készségének kibontakoztatását, javaslatainak hasznosítását. Ezen túl, ebben a nehezebbé váló időszakban politikai jelentősége van a nyílt és őszinte eszmecserének, amelyben valamennyi feszítő gondunkat feltárhatjuk, és eközben megtaláljuk rájuk a megoldást! Ebben a demokratikus vitában a kis munkahelyek vezetőinek, a szakszervezeti alapszervezeteknek és a bizalmiaknak megkülönböztetett szerepük van. E fórumokat megillető jogosítványok közül sokban változott, fejlődött a véleményezési jog. Az év elejétől minden eddiginél szélesebb körben gyakorolható a vezetők több éves tevékenységét — megbízatását, minősítését, kitüntetését, felmentését — érintő véleményezési jog. A múlt évi szociális tervek reális célokat határoztak meg. Bizonyítja ezt az, hogy a tervekben foglaltak — elsősorban az üzemi étkeztetéssel, a dolgozók szállításával, valamint az egyéb szociális juttatásokkal kapcsolatos előirányzatok — összességükben teljesültek. Az idei szociális tervek alapvető elve, hogy összhang legyen a gazdasági és szociális tervek között. Érvényesüljön az idén is szakszervezetünk XXV. kongresszusának szelleme és határozata: „az élet- és munka- körülmények alakulásának elengedhetetlen fontos része a dolgozókról való állandó szociális gondoskodás, az egészséges és biztonságos munkakörülmények folyamatos javítása ...” Szakszervezetünk csaknem 400 ezer szervezett mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozó törvényes képviselője. Itt nemcsak hatalmas létszámról, hanem sokféle egyéni probléma, személyes gond megoldásáról is szó van. Szakszervezetünk mindig arra törekedett, hogy a munkahelyeken kirobbanó, olykor szükségszerű emberi konfliktusok, kisebb-nagyobb emberi sérülések igazságosan, megnyugtatóan oldódjanak meg! E feladatunk érvényesítése másfajta tennivalót is magában rejt, mégpedig azt, hogy közreműködésünk is elősegítse a jó munkahelyi légkör, a hatékonyabb munka és munkamorál megteremtését. Számunkra elsődleges a dolgozók jogainak képviselete. Azonban mindenféle konfliktusban határozottan leszögezzük, hogy az egyéni jogok érvényesítése egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyi tagunktól, valamennyi szervezett dolgozótól többet várunk munkamorálban, közösségi feladatvállalásban, mint a szervezeten kívüliektől! Jogok önmagukban nem léteznek, mint ahogy csak kötelességek sem létezhetnek önmagukban. Azt kell megértetni, hogy a jogok és a kötelességek csak egységben foghatók fel, érdekvédelmi munka csak ebből az alapállásból folytatható. Egy szemléletes példával szeretnék élni. A dolgozókat kiterjedt és sokoldalú munkavédelmi gondoskodás illeti meg. Aki munkahelyén balesetet szenved, az bizton számíthat a szakszervezet segítségére. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy ezzel a védelmi joggal visszaélni nem lehet, nem kaphat védelmet például az a dolgozó, aki ittasság, saját felelőtlensége miatt szenvedett balesetet. Az eltelt két és fél esztendő a munka jegyében telt el, mégpedig úgy, hogy a megváltozott külgazdasági körülmények a korábbiaknál magasabb színvonalú tevékenységet igényeltek valamennyiünktől. Ügy gondolom, hogy elkövetkezendő két és fél esztendő sem lesz könnyebb. inden időszakban munkát ad ágazatunk dolgozóinak a természet örök körforgása. Ezekben a hetekben az ősszel megkezdett mezei munkák folytatására irányul a fő figyelem, hiszen az ősz, a tavasz gondos munkája egyaránt betakarításkor kamatozik a szorgos mezőgazdasági, vízügyi, erdészeti dolgozóknak. Biztos vagyok azonban abban, hogy Pest megye munkásai, köztük a mezőgazdaságban, az erdő- és víz- gazdálkodásban foglalkoztatottak, tisztségviselőink és valamennyi szakszervezeti tag világosan látja, hogy máshogy, szebben, értelmesebben élni csak azon az áron lehet, hogy többet és színvonalasabban dolgozunk. lesz ke M A Mélyépítő Vállalat munkáskollektívája eddig még minden határidőt precízen tartva, két-három hónappal hamarabb akarja feladatát teljesíteni. Nos, ez a bizonyos két-három hónap előny az, amiért érdemes minden erőt latba- vetni az idén. — A katalitikus krakküzem tervezési és építési munkálatai már tavaly olyan ütemben haladtak — tájékoztat dr. Rá- tosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat vezérigazgatója—, hogy reális lehetőség nyílt a befejezési határidő előrehozatalára. Természetesen számos akadályt kell még leküzdeni, de a fő feltételek már adót tak. A kivitelező vállalatok képesek megfelelni ennek, feladatnak, s a külpartnerünk, a Procofrance, akivel szerződést kötöttünk, leküzdötte azokat a nehézségeket, amelyek a berendezések szállítását akadályozták. A beruházás meggyorsításának mértéke ma még pontosan nem definiálható, de a törekvés az, hogy jövő év márciusának végén — helyesebben: felszabadulásunk ünnepére —, a krakküzem elkészüljön. r— S akkor kimondhatjuk, hogy eddig ismeretlen tempó ban valósult meg hazánkban is egy beruházás? Olyan szervezettséggel, fegyelemmel, ahogyan a nyugati építkezésekről beszélünk? — Föltétlenül, hiszen már az eredeti határidő is ezt az ütemet feltételezte. — Se nagyszerű teljesítmény jutalma? — Ha csak a termelési eredményt nézzük, az havi 100 millió forint, egyébként az új üzem 100 millió dollárt meghaladó devizaegyenleg-javulást eredményezhet évente a népgazdaságnak. Ami pedig a kivitelezésben részt vevő alkotó együttes jutalmát illeti: az eredményből képződő nyereség ötven százalékából ki-ki végzett munkája alapján kap részesedést. Tamási István A KÉT HÍRE GONDOSKODÁS O Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a telekellátás helyzetéről tárgyalt. © A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületben az ipari robotok alkalmazásának lehetőségeit vitatták meg. © Nemzetközi zajcsökkentési szeminárium színhelye volt Debrecen. © A hét híre az is, hogy a szocialista gondoskodás új feladatairól rendeztek tanácskozást Tatabányán. Vívmányok, szocializmus teremtette folyamatos fejlődési eredmények sűrűsödnek a szociálpolitikában, amely sokkal magasabb fokú, mint volt öt vagy tíz esztendeje, ám hátrább tart több tekintetben, mint amire jogos igények, szükségletek alakultak ki. A szociális gondoskodás fogalmazást sokat félreértik. Ügy hiszik, e tevékenység a társadalom jótékonykodása, holott — valójában — pusztán arról van szó, a társadalmi össztermék egy részét — amint elnevezése is mutatja, a társadalom termeli meg ezt az értéket — az erre rendelt intézményi keretek között azokhoz juttatják el, akiknek erre szüksége, jogosultsága van. Idén a megyében csupán a tanácsok több, mint nagyed- millárd forintot — pontosan: 265,4 milliót — költenek el a szociális ellátás terepén, egyebek között a 23 szociális otthon fenntartására, az idősek napközi otthonaira, a házi szociális gondozásra, rendszeres és rendkívüli segélyekre. Tágítsuk a kört: a megyében — annak ellenére, hogy az ún. fiatal lakosságú, azaz alacsony átlagos életkorú köz- igazgatási területek közé tartozunk —, kétszázezerhez közelít a nyugdíjasok száma. A megyében egy év alatt ötmillió napot fizettek ki azoknak, akik táppénzes állományba kényszerültek, azaz azoknak, akik ötmillió napot nem tudtak munkával eltölteni. Napi átlagban 16—17 ezer között van azok száma, akik keresőként a megyében orvosi jóváhagyással otthon maradnak, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők csoportjába 13—14 ezren tartoznak, a családi pótlékot havonta 77—78 ezer szülő veszi fel... hosz- szú a sor. Hosszú a sor, ámde beletartozna az is, amit szemérmes csönd vesz körül, nevezetesen sokféle ellentmondás, feszültség, túlhaladott állapotokat tükröző gyakorlat keveredik a szociális gondoskodás eredményeivel, haladásának té- nyeivel. A gazdag példatárba belemarkolva: igazságos-e, he- !yes-e az, ha' a jövedelmi lelyzet és a szociális ellátás semmiféle kapcsolatot nem mi tat, mert a magas jövedelmű családi pótléka azonos az ilacsony jövedelműnek kifizetettel, az üzemi étkezte tésért mindenki egyforma té rítést szurkol le, amint a: sem ritka eset, hogy az idő anya vagy apa a társadalm gondoskodásra szorul rá, mi vei rendezett, anyagiak közöt élő, jó jövedelmű gyermekük gyermekeik nem törődnek velük. Valóban mindent é mindenkor vegyen magára i társadalom? Humánum-e ez avagy már felolvad valam furcsa, meg nem indokolhat* álhumánumba? Öt esztendő alatt a megyében megketsze- reződött a kifizetett család pótlékok összege, most rná: egymilliárd forint jut így égj esztendő alatt a pénztárcákba Nagy összeg! Nagy, ám - ki- sebbedik a súlya akkor, hi azt látjuk, az egyik helyen — mert olyan a jövedelem — zsebpénzként teszik el, a másikon viszont minden bankónak öt helye lenne. Kvadrál- na az igazságérzetünkkel, ha mindkét — képletes — család megemelt pótlékhoz jutna?! Avagy itt is, a szociális gondoskodás sok más területén is az eddig megszokottaktól eltérően új gyakorlatra, differenciálásra lenne szükség? Ráérezve a közgondolkodásban végbement változásokra, a napi tapasztalatok fölmutatta feszültségekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. április 12—13-i ülésének határozata — A XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól — kimondotta: „A következő években át kell tekinteni a szociálpolitika intézményrendszerét”. Indokolt döntés, szükséges lépés. A társadalombiztosítási kiadásoknak már a 69 százalékát vették igénybe tavaly a nyugdíjak, ám ennek ellenére is igaz, rendkívül eltérő nyugdíjas és nyugdíjas helyzete, azaz általában a nyugdíjasokkal, nyugellátásukkal foglalkozni veszedelmes, mert híná- ros terepre vezető út lenne. Hosszú-hosszú időn át megszokott. helyesnek bizonyult formákon, megoldásokon lépett túl az idő, de ezt másutt is nehezen, a szociálpolitikában pedig szinte egyáltalán nem érzékelte a társadalom. Gondoskodni kell tehát mielőbb a gondoskodás intézményrendszerének, elveinek, módszertanának korszerűsítéséről. Mészáros Ottő A jó munka jutalma Az ötlet pénzt hozott A hatodik ötéves terv elején kormányhatározat döntött a hasznosítható hulladékok begyűjtésének korszerűsítéséről, meggyorsításáról. Ám minden jó szándék papíron maradt volna, ha azok, akiknek cselekedniük kell, nem mozdulnak. Köztük van a Budapest és ViLenyűgözök a méretek és a felvonultatott technika Hancsovszki János felvételei déke MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat is, amely a trösztön belül a legnagyobb. Tavaly a gondok ellenére is kiemelkedő esztendőt zártak: dinamikusan növelve a felvásárlást, több új ötletet valósítottak meg a lakossági szolgáltatásokban Is. A nagyobb településeken például konténer-átvevőhelyeket létesítettek, mert a szeméttelepeken is sok még a hasznosítható anyag. Ennek is köszönhetően a tegnapi ünnepségen Székely Sándor, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetőié adta át Somos Béla igazgatónak a kiváló vállalat oklevelet, dr. Mácsik György, a tröszt vezérigazgatója pedig a legjobb egységet megillető vándorzászlót. Az ünnepségen — amelyen ott volt Csapó Sándor, a budai járási pártbizottság titkára is — Szűcs László. a megyei pártbizottság politikai munkatársa tolmácsolta a testület elismerését a tavalyi «kerekért.
