Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

S %Mlkw im wt&ntn ír., rwrda TANÁCSOK Mit követ el a dolgozó, ha az építésikölcsön-szerződést egyoldalúan felbontja? Társasházat építő kétgyermekes család összes hitele tS Milyen kötelezettség ter­heli azt a munkavállalót, a lakásépítési, -vásárlási köl­csön visszafizetése tekinteté­ben, aki egyoldalúan felbontja a szerződést. Olvasónk 5 évvel ezelőtt szerződést kötött vállalatával, építési kölcsöi) nyújtására. Időközben jobb munkahelyet talált, ezért egyoldalúan sze­retné a munkáltatóval kö­tött kölcsönszerződést fel­bontani, Olvasónk úgy gondol­ja: mivel a kölcsönt a válla­lat átutalta az OTP-nek, 6 már az OTP-vel áll adási jog­viszonyban. A szerződésbon­tás következményeit akként szeretné kiküszöbölni, hogy magára vállalná a munkálta­tói kölcsön után az I százalé­kos kezelési költség megfize­tését, valamint az OTP részére a továbbiakban megfizetné a 3 százalékos kedvezményes kamatot, amit az OTP is fel­számít az általa nyújtott hi­telek esetén. Olvasónk elgondolása bár­mennyire is előnyös lenne a javára, járhatatlan út. Az OTP illetékes fiókja a nála nyitott lakásépítési alap­számlán tulajdonképpen a vál­lalat (munkáltató) pénzét ke­zeli. Mondhatni azt is, hogy ügyel arra, csak a jogszabály­ban előírt célokra és esetek­ben lehessen felhasználni a rendelkezésre álló összeget, a lakásgazdálkodási politikájá­nak megfelelően. A munkál­tató és a dolgozó — amint azt olvasónk is tette öt évvel ez­előtt —, a kölcsön, illetve a munkáltatód támogatás nyúj­tásával egyidejűleg, megálla­podtak a kölcsönnyújtás fel­tételeiben, és abban is, mi­lyen kötelezettségek hárulnak a dolgozóra akkor, ha a szer­ződést felbontja, illetőleg szer­ződésszegést követ el. Olva­sónk levele szerint, ha még eddig nem követte el, szerző­désszegésre készül, és annak viselni kell a megállapodás­ban előírt következményeit. így például azt, ha a köl­csönnyújtást követően megha­tározott idő eltelte előtt a dol­gozó kilép a vállalattól, az egész kölcsöntartozás esedé­kessé válik. Olvasónk által elgondolt út tehát nem járható. A lakás- építési alapból nemcsak köl- ésönt, hanem vissza nem térí­tendő támogatást is nyújthat a munkáltató. Valóban igaza van olva­sónknak, így mondja a jog­szabály is. A munkáltató azonban a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben aat is eldönti, hogy lakásépítési alapjukból dolgozóik részére lakásépítés, -vásárlás stb. céljaira kölcsönt vagy vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtanak a lakás költségeinek csökkentése cél­jából. Dönthet úgy a mun­káltató, hogy kizárólag köl- csöntámogatásbam részesíti dolgozóit, azokban az esetek­ben, amelyek a vállalat szá­mára a legmegfelelőbbek dol­gozóik lakáshoz jutásához. De dönthet ugyanakkor arról is, hogy a kölcsön mellett, mi­lyen esetekben adhat vissza nem térítendő támogatást a jövendő lakástulajdonos költ­ségeinek csökkentésére. Adhat a munkáltató a saját rész (ko­rábban előtörlesztésnek neve­zett). erő csökkentésére, vagy pedig az OTP által nyújtandó 3 százalékos kedvezményes kamatozású kölcsönösszeg csökkentésére. A saját erő a2 építési költség, illetve lakás­ár szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett összegé­nek családi ház építése esetén legalább 40, többszintes épü­letben lévő lakásépítés, vásár­lás esetén legalább 30 szá­zaléka. Ha a munkáltatói köl­csön a saját erő csökken lésére számolható el, úgy ennek mér­téke családi ház esetén a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel mérsékelt építési költség a lakásár 20 százalékáig, több­szintes épületben lévő lakás esetén 10 százalékáig csökken­het. Fiatal házaspárok, továbbá három vagy négy gyermeket eltartók, a saját részt egyéb kölcsönnel kiegészíthetik, en­nek összege a saját rész maximum 50 százaléka, leg­feljebb azonban 70 ezer forint lehet. A visszafizetés ideje legfeljebb 5 év, kamata pedig évi 3 százalék. Az ifjúsági ta­karékbetét után igénybe vehe­tő külön kölcsön feltételei minden esetben azonosak a kedvezményes kamatozású köl­csönével. A Hogyan alakul egy két­gyermekes család helyzete, ha társasház építésben (vásárlás­ban) vesz részt, és a munkál­tatótól Is kap kölcsönt. N. Cs. olvasónk OTP örök­lakáshoz jutott, amelynek ára telekárával együtt hétszázezer forint. Ez a család kap 60 ezer forint szociálpolitikai kedvez­ményi, és maximálisan 360 ezer forint kedvezményes hi­telt. A havi törlesztendő rész­let 3 százalékos kamat terhe mellett, 35 évi lejárattal, 1390 forint lesz. A dolgozó 100 ezer forint munkáltatói kölcsönt kap, tehát olvasónknak 180 ezer forint saját pénzösszeg­gel, illetve ennyi értékű építő­anyaggal, élő munkaerővel kell rendelkeznie. Ezek szerint az összes hitele olvasónknak 460 ezer forint, és havonta tör­lesztendő részletük 1770 forint lesz összesen. Dr. M. J. TíZ NAP Rendeletéiből I Egyes miniszteri utasítások hatályon kívül helyezéséről a Közlekedésügyi Értesítő 3. számában jelent meg a 2/1983. KPM. számú utasítás. Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külke­reskedelmi forgalma engedé­lyezésének rendjéről a 3/1983. Kk. M. számú utasítás rendel­kezik, amelyet az érdekeltek a Külkereskedelmi Értesítő 6. számában találnak meg. Az ifjúsági törvény végre' hajtásáról a Külkereskedelmi Minisztérium 4/1983. Kk. M. sz. alatt adta ki utasítását, amely ugyancsak a Külkeres­kedelmi Értesítő 6. számában jelent íneg. A nevelőszülői jogviszonyra vonatkozó egyes rendelkezé­sek módosításáról, továbbá irányelv a lakásszövetkezetek tevékenységének továbbfej­lesztéséről, a Tanácsok Köz­lönye 8. számában találhatók. Tallózás Csökkent munkaképességűek Pénzbeli gondoskodás Azokról a dolgozókról, akik egészségi állapotuk miatt a csökkent munkaképességűek számára fenntartott munkahe­lyeken sem foglalkoztathatók, és betanítás vagy szakképzés által sem lehet részükre ész­szerű foglalkoztatást biztosíta­ni, pénzbeli segélyezés útján gondoskodnak. Itt már idősebb emberekről van szó, akik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra azon­ban még nem jogosultak. En­nek a pénzbeli gondoskodás­nak három formája van: át­meneti segély; rendszeres szo­ciális járadék; rendszeres szo­ciális segély. Átmeneti segély­re az a nem rehabilitálható csökkent munkaképességű dol­gozó jogosult, akinek munka- viszonyát (ipari szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói jogviszonyát) megszüntették, és legalább az öregségi nyug­díjhoz szükséges minimális szolgálati időt megszerezte (ez 1990-ig 10 év); az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt még nem érte el, de öt év múl­va eléri (tehát legalább 50 éves nő és 55 éves férfi jöhet számításba); és munkaképes­ségcsökkenése eléri az 50 szá­zalékot. Ezeknek a feltételeknek az együttes fennállása szükséges. Sok a szabálytalanság Nem javult a pénzügyi fegyelem TAVALY nem javult a pénzügyi fegyelem — álapítot- fa meg a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága, amelynek az a feladata egye­bek közt, hogy ügyeljen a gaz­dálkodás rendjére. A javulás hjányát igazolja, hogy 1981- ben az ellenőrzések 82 százalé­ka, 1982-ben pedig már 95 százaléka zárult jegyzőkönyv felvételével. Márpedig a sza­bályszerűséget vizsgáló ellenő­rök csak akkor vesznek fel jegyzőkönyvet, ha a ■■ gazdál­kodó szervezet megsértette a gazdasági előírásokat, ha el­mulasztotta vagy hibásan tel­jesítette költségvetési köte­lezettségei teljesítését, ha hely­telenül számlázott, ha hibásan képezte (és használta fel) érdekeltségi alapjait. A legtöbb szabálytalanságot, illetve hibát esztendők óta a szállítás-hírközlésben, vala­mint az építőiparban működő gazdálkodó szervezetek követik el. A vizsgálatok azt is kide­rítették, hogy magas a visz- szaesők, vagyis az ismétlődő hibát vétők aránya. E tekin­tetben a szövetkezetek, azon belül is elsősorban a megőgaz. dasági szövetkezetek a listave­zetők. Az sem ritka, hogy egyes gazdálkodó szervezetek­nél hibát hibára halmoznak, s ennek következtében ugyan­csak megkérdőjelezhető a ve­zetői tisztánlátás illetve a dön­tések megalapozottsága. A gyakori hibavétők mellett akadnak azonban olyan válla­latok is, ahol az ellenőrök évek óta nem tapasztalnak hiányos­ságokat, pontatlanságokat. Kö­zéjük tartozik például az Észak-magyarországi Rövid- és. Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, a Győr-Sopron me­gyeli Gabonaforgalmi, a Sár­vári Baromfifeldolgozó, a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalat. Az ellenőrzés feladata, hogy felfedje a szabálytalanságokat, felhívja a figyelmet a mulasz­tásokra — és rámutatva az okokra — segítsen a hibák megelőzésében. Egy vidéki me­zőgazdasági termelőszövetke­zetnek például abban, hogy ne fizessen uzsoradíjat fővárosi bérleményéért. A szóbanforgó tsz ugyanis több mint kétmillió forintot volt hajlandó áldoz­ni egy ingatlanért. A kert éves bérleti díja négyszögölenként ezer forint fölött volt. Egy másik — ezúttal ipari — szö­vetkezet külső szakértők mun­káját túlbecsülve „szabadult meg” könnyedén forintjaitól Száznegyvenezer forintot fi­zetett ki egy zsürizetlen (és fel sem használt) tanulmány dí­jazására. A FÖIGAZGATÖSAG mun­katársai az utóbbi három esz­tendőben a megvizsgált vál­lalatok és szövetkezetek két­harmadánál tártak fel olyan hibákat és szabálytalanságo­kat, amelyek jogosulatlan sze­mélyi jövedelmek és külön­böző alaptalan, indokolatlan előnyök keletkezését tették lehetővé. Egyebek közt a má­sodállásokban és mellékfoglal­kozásokban, a gépkocsihaszná­lat, az előleggel való mani­puláció, valamint a laza anyaggazdálkodás kapcsán fi­zettek ki ilyen pénzeket. A vizsgálatok azt is megállapí­tották, hogy a szóbanforgó je­lenségek kialakulásában és rendszerré válásában szerepe van az ellenőrzést elmulasztó, elnéző vezetői magatartásnak is. Az sem ritka, hogy a gaz­dálkodók olykor-személyes — anyagi vagy egyéb — érdekelt­ségük miatt hunynak szemet a szabálytalanságok fölött. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a számviteli rendben és a pénzügyi fegyelemben fel­tárt hibák és hiányosságok ál­talában a jó belső szabályza­tok pontatlan végrehajtásából származtak, s csupán negye­dük vezethető vissza a szabá­lyozás helytelenségére. Egyéb­ként a hibák okozóiként tart­ják számon a gyakori és jelen­tős jogszabálymódositásokat Is A gyorsan változó körülmé­nyek kétségtelenül a szabá­lyozók sűrű módosítására kényszerítik az irányító szer­vezeteket. Ez pedig a pénzügyi ellenőröket kényszeríti arra. hogy erősítsék a gazdálkodás kontrollját. EZ IS EGY ESZKÖZ — méghozzá hathatós eszköz — lehet ugyanis arra, hogy meg­akadályozzák az indokolatlan j övedelemszerzést. Molnár Patrícia Itt arról van szó, hogyha valaki az öregségi nyugdíj el­érése előtt 5 évvel nehéz hely­zetbe kerül, nem marad ellá­tatlan. Ha változatlanok a kö­rülményei, akkor az átmeneti segélynek mintegy folytatása a nyugdíj. (Ami általában megszabott összegű lesz.) Csak akkor vonják meg az átmeneti segélyt, ha valakinek romlik vagy javul az állapota. Ha romlik, mondjuk 67 százalé­kig, akkor rokkantnyugdíjat kap, ha javul, akkor megvon­ják a segélyt, munkát kell vál­lalnia. Ha valakinek nincs meg a 10 évi szolgálati ideje, vagy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt öt éven belül nem éri el. nem étmeneti segélyt, hanem úgynevezett rendszeres szociális járadékot kap. Ter­mészetesen ebben az esetben is el kell érnie a munkaképes­ség csökkenésének az 50 száza­lékot. Az átmeneti segély, il­letve a szociális járadék meg­állapítását a munkáltatónak kell kezdeményeznie még a munkaviszony fennállása alatt, ha a dolgozót a maga hatás­körében nem tudja rehabili­tálni. A nyugdíjmegállapító szerv számára adatokat kell közölnie, ugyanakkor a kérel­met a dolgozó lakóhelye sze­rinti egészségügyi feladatot el­látó szakigazgatási szervnek is meg kell küldenie. Ha a vál­lalat elmulasztja ezt a kötele­zettségét, a dolgozó is kérheti a tanácstól a segély vagy já­radék megállapítását. Azok az idős emberek, akik életkoruk és egészségi állapo­tuk miatt már képtelenek szol­gálati időt szerezni, hogy leg­alább a minimális nyugdíjat megszerezzék, rendszeres szo­ciális segélyt igényelhetnek a tanácstól. De csak akkor, ha létfenntartásukról nem tudnak gondoskodni, és tartásra köte­lezhető hozzátartozójuk nincs. A segélyezésnek ez a formá­ja a nyugdíjkorhatárt betöl­tött ellátatlan emberekről gon­doskodik. Dr. Kertész Éva Üzemi lapokban olvastuk Bár már jócskán benne járunk az esztendőben, az üzemi lapokban tallózva számtalan olyan Írással talál­kozunk, amely még az elmúlt év sikereire, vagy éppen­séggel kudarcaira utal. A mérlegkészítés és a tervek el­fogadása után megkapták megérdemelt kitüntetéseiket a szocialista brigádok is, s a tavalyi tapasztalatok tük­rében újult lendülettel folyik a munkaverseny. §yg ROZMARING híradó 2 A Rozmaring Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet híradó­jában részletesen ismertetik a tagsággal az 1983-as elképze­léseket, természetesen úgy, hogy előzőleg alaposan mérle­gelték, hogyan is teljesítették az 1982-ben megfogalmazott célokat. Nos, az összkép ked­vező, hiszen a téesz kollektí­vájának nincs miért szégyen­keznie: az elmúlt esztendőben csaknem egymilliárd forintnyi árbevételt értek el, s az eb­ből megmaradó több mint 65 milliónyi mérleg szerinti nyereség jó alapot ad a to­vábblépésre. De nézzük egy kicsit részletesebben. A dísz­növénytermesztéssel és kis­kereskedelemmel foglalkozó ágazat összességében 27 szá­zalékkal túlteljesítette tervét, annak ellenére, hogy a ceglé­di telepük veszteséggel műkö­dött. Ugyancsak elmaradtak a várakozástól az ipari ágazatok és a konszignációs raktár. A gondokat elemezve a vezető­ség megállapította: egyebek között az is szerepet játszott ebben, hogy már a korábbi években több helyen készle­tezési és értékesítési problé­mák léptek fel. Természetesen, a tapasztala­tokat számba véve, a nagy­üzem irányítói már döntöttek a fejlődést biztosító lépésekről is. Mint a cikkből kitűnik, az intézkedések elsősorban szigo­rú takarékosságra és a lehető­ségekkel való ésszerűbb „gaz­dálkodásra” kell, hogy ösztö­nözzék a közösségeket. ssÉHIRdDÖ Poel mogy* Wx-é* Csatornamű VtfoM A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat üzemi lap­jában hosszú oldalakat tölt meg az a felsorolás, amely a legjobb brigádokat, s a nekik adományozott kitüntetéseket említi. Egy kisebb írás a tele­pek közötti munkaversenyt ér­tékeli, s ebből megtudhatjuk, hogy az első helyen a ceg­lédi üzemmérnökség végzett, s ezzel elnyerték az elvzem címet is. Hogy mi van e nagyszerű kitüntetés mögött? Íme, néhány adat, amely jó! illusztrálja tavalyi munkáju­kat. Túlteljesítették vízértéke­sítési és szennyvízelvezetés: tervüket Is, a vízveszteséget Arai hatóságilag korlátozott Éttermi árformák A belkereskedelmi miniszter — az Országos Anyag- .és Ár- hivatal elnökével egyetértés­ben — a vendéglátóipari ár­formákat szabályozta újra. A rendelet szerint a rögzített árformába tartoznak például a hazai gyártású cigarettád. Eb­be a kategóriába sorolták a fehér és félbarna kenyér, a vizes szemle és a tejes kifii árát a munkahelyi éttermek­ben és büfékben, valamint a III. és IV. osztályú üzletek ben. Az úgynevezett maximál! árforma vonatkozik az elöfi zetéses menük, a védőélelek haszonkulcsára, valamint a IV. osztályú munkahelyi ét termek és a munkahelyi bü fék éteihaszonkulcsára. Maxi­mált az ára a IV. osztályú üzletekben a hazai és a szo­cialista importból származó palackozott söröknek, vala­mint — a gyümölcspálinkák kivételével — a hazai eiőálli- lósú palackozott rumoknak, pálinkáknak, brandy és kom­mersz likőröknek. A maximált árformába tartozik a kiske­reskedelmi üzletekben a hi- ■legkonyhat termékek és a cukrászsütemények haszon- kulcsa is. Hatóságilag korlátozott egyebek között az ételek ha- -.zonkulcsa a III és IV. osztá- 'yú üzletekben. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a palac­kozott szénsavas üdítő ital é- gyümölcslé a III—IV. osztályú üzletekben, valamint a mun­kahelyi éttermekben és büfék- I ben. viszont a várt 8,25 százalék­ról 7,92-re sikerült korlátoz­niuk. , S egy ritkán hallható megállapítás: a kollektíva munkafegyelme kiváló! Am ne feledkezzünk meg a többiekről sem. A rangsornan a második az anyagellátási és •gazdálkodási osztály, vala­mint a II. számú építésveze­tőség. Sikerük egyebek kozott annak köszönhető, hogy a vál­lalat teherautóparkjának jobb kihasználására bérfuvarokat szerveztek, s ezzel mintegy 2,6 millió forintos bevételhez juttatták a PVCSV-t. Az épí­tésvezetőség az árbevételi ter­vét teljesítette túl, mintegy négymillió forinttal. S végül a harmadik hely­zetiről, a nagykátai üzem­mérnökségről és a gépészt ti osztályról egy-két szót. Mind­két területen a vártnál sokkal jobb eredményeket értek el, egyebek között az állóeszköz­fenntartásban, ahol 1 millió 200 ezer forintot takarítottak meg. KÖZÉP­S ha már a víznél tartunk, lapozzunk bele néhány perc­re a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság üzemi lapjába is. Érdekes cikket olvashatunk Rendkívüli szennyezések, víz­minőségi kárelhárítás 1982- ben címmel. Ebből megtud­hatjuk, hogy tavaly összesen 44 szennyeződés történt a te­rületükhöz tartozó folyókon, patakokon. Ezek közül a leg­többször a Duna volt a szen­vedő: 24-szer kellett riasztani a szakembereket. S még egy „leg”: a leggyakrabban olaj került a vizekbe, tízszer a szervesanyag fenyegette az élővilágot. Az emúlt évben kilencszer észleltek halpusz­tulást is. Nézzük egy kicsit részlete­sebben. Harmadfokú vizminó- ségvédelm: készültséget kel­lett elrendelni négy esetben. Az elsőt akkor, amikor a Fő­városi Csatornázási Művek IX. kerületi szivattyútelepen egy tolózár meghibásodott, s szennyvíz folyt a Dunába. A következő esemény: egy kot- róhdjó elsüllyedt a Folyam- és Kavicskotró Vállalat kikö­tőjében. Ugyancsak gondot okozott, amikor a metró épí­tési munkái miatt a főváros XIII, kerületében a Dráva utcai vészkiömlőt meg keltett nyitni. S a legutóbbi, egyben a legfrissebb riadó: néhány hónapja, mint arról lapunk­ban is beszámoltunk, az AfOR XXI. kerületi pelróle- uinkikötöjében a vezeték át­szakadt, s ez veszélyeztette a folyót. A statisztika szerint a két évvel ezelőttihez képest rom­lott a helyzet, hiszen 1981-ben csupán két esetben, s csak összesen 15 napon át voit szükség vízminőségvédelnu készültségre. Ezért a jövőben még nagyobb figyelmet km fordítani a megelőzésre, bár — tegyük mindjárt hozzá — sz nem elsősorban az igazga­tóság munkatársain múlik. Ök mér csak utólagos szemlélői, illete az elhárítás aktív teszt­vevői többnyire. S hogy nrru is akárhogyan dolgoznak, arra ió példa, hogy Kouács Antal államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke is elisme­rően szólt a KöVIZIG tévé ken.vségéről, arról az eevött i)űködé"től, ams'vet az érin­tettek mindenkor kiaU-kiff nak, sz kár mielőbbi elhárí­tására kamatoztatnak. Furucz Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom