Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

A Kemence-patak völgyében nyitották meg a határőrök és önkéntesek találkozóját Hctórőrök, önkéntesek tofóikoiéfss Kemencén Mint máskor, most is együtt A TOT plénuma előtt Összegzés és tennivalók p Először négy esztendeje szer- í veztek ifjúsági sportnapot az fi Ipoly-völgyl községek lakéinak fi részvételével Kemencén a Sa­fi sonnevű patak festői völgyé- fi ben levő úttörő vándortábomál. 5 Azéta a találkozó hagyomány f lett, s idén először szembeöt- fi lően megváltozott jellege: ha- / tárőrök, s önkéntes segítőik fi seregszemléjévé vált. Tettekkel is Ezt Jelezték már a külsősé­gek is. Vasárnap délelőtt 10 órára a zöld egyenruhások fel­díszítették a színpadot, me­lyen a BM határőrség és az önkéntes határőrök jelvényei között hirdette a felirat: kö­szöntik a résztvevőket, akik kétezernél is többen gyüle­keztek a táborban. Megnyitó beszédében Vincze Zoltán ezredes, a BM határőr­ség balassagyarmati kerületé­nek parancsnoka — egyebek közt — hangsúlyozta: — Meg­győződésem szerint ez a ta­lálkozó tovább mélyíti majd a határőrök és önkéntes segí­tőik, több nemzedék őszinte barátságát, bensőséges kapcso­latát. Óriási támogatást jelent számunkra az 1976-ban meg­szervezett, s azóta egyre job­ban kibővülő önkéntes határ- őrcsoportók tevékenysége. A megnyitó után kezdetét vette a versenyek, bemutatók, vetélkedők sora. Bernecebará- tin, a tornateremben az aszta­liteniszezők mérkőztek, a Ke­mence-patak völgyének két kilométeres szakaszán a futók, súlylökők, gránátdobók, a lég­puskával és légpisztollyal cél­ba lövők. Gazdag volt a program, mindenki talált kedvére valót: a Pest megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács alkalmat adott a kismotorvezetői vizsga leté­telére, elméleti és gyakorlati versenyt szervezett a kerék­párosoknak s a kismotorosok- nak. A határőrök kütyabemu- tatót tartottak. Délutánra ma­radt a kispályás labdarúgó­bajnokság, s a röplabda-vil" lámtorna. Végezetül a BM ha­tárőrség központi zenekara adott műsort. Sikeres volt a találkozó, bi­zonyára újabbak követik majd. S hogy érdemes-e más­kor is ilyet szervezni? Szólal­janak meg néhányan a részt­vevők közül. Gazdag program — Bernecén huszonnyolcán vagyunk az önkéntes csoport­ban — így Praszna Béla, a Kidvégi Balázs szlalomozih a bóják között Barcza Zsolt felvételei Börzsöny .Tsz vágásvezető er­désze. — Havonta négy órát töltünk járőrszolgálatban. Ma is itt a csoport színe-java, be­nevezetünk minden versenybe, s remélem, nyerünk is. Jakus Gyula határőr a Hansz kutyát hozta a bemuta­tóra: — ötvenkilós, hatéves, s az állkapocsszorítása 4—500 kilopondos. Nagyon jól ido­mított kutya. Biztonságot ad a határőrnek. A kondér mellett — vad­disznópörkölt készül — együtt a szakácsok csapata: Lambing István, a Börzsöny Tsz főag- ronómusa, Lantos Ferenc me­zőőr és Kaliczka István határ­őr, eredeti szakmája szerint pincér. Odébb a Szobi Áfész 3. számú kemencei bisztrójá­nak vezetője kínál harminc kiló májat, hat kiló halat, há­romszáz vagdaltat, huszonöt kiló debrecenit, két-két ezer flaska üdítőt és sört. Uzsár János százados Vá- mosmikoláról az önkénteseket menedzseli most, tizenhármán kísérték el a hat sorszolgála­tos határőrt: — Égy csapatban versengenek most, ahogy együtt adnak járőrszolgálatot is. Még csak délután két óra vön, jnégis többszörös áz okom a büszkeségre: nyertek nem egy második, harmadik díjat a mikolaiak. Barátok között Fazekas Gyula hadnagy is eljött — a határ túlfeléről, Viskovcéből, a csehszlovák határőrök egyenruhájában: — A hobbim a kutya, érdekel nagyon a bemutató. Meg azután itt barátok között va­gyok, szinte mindenkit isme­rek. A közös határt együtt vi­gyázzuk ... Pongrácz János, Kemence— Bernecebaráti községi közös tanácsának elnöke: — A ha­tárőrségnek meghatározó sze­repe van ezen a tájon a köz­ségek életében. S nemcsak azért, mert hagyomány, hogy az itt élő emberek segítik őket, hanem azért is, mert ők is — amennyire csak tehetik — támogatják a települések fejlesztését. -Csupán az elmúlt néhány évben Kemencén és Bernecebarátin hozzájárultak az orvosi rendelő, a tornate­rem, a sípálya építéséhez, most is segítenek itt az úttö­rőháznál, hogy pancsoló ké­szülhessen a gyerekeknek .., ..........V. G. P. A múlt évi gazdálkodás ta­pasztalatait és az idei teendő­ket vitatta meg hétfői ülésén a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa a termelőszö­vetkezetek házában tartott ülésen, amelyen Szabó István elnökölt. Megjelent és felszó­lalt Marjai József, a kormány elnökhelyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, és Zsuffa Er­vin, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese. Elek! János, a TOT főtitkára beszámolójában elmondta: be­bizonyosodott, hogy a tsz-ek képesek legnagyobb természe­ti kincsünk, a termőföld jobb hasznosítására. Ezzel megte­remtették a lehetőséget a na­gyobb gabonakivitelre és biz­tosították gazdaságtörténetünk eddigi legnagyobb állatállomá­nyának zavartalan takarmá­nyozását. A főtitkár elmondta, hogy az idei termés megalapozása jól sikerült. Gondok voltak viszont a tavaszi műtrágyaellátásban. A MÉM-mel közösen a tsz-ek érdekképviseleti szervei azon fáradoznak, hogy már az első félévben tisztázódjanak A milliárdosok klubjához tartozó fóti Béke Tsz, amely 14 ■ ananykoronás földeket bir­tokol, tavaly eredményesen gyarapította nyereségét. Az összeg egyetlen esztendő alatt 118 millió forintról 151-re emelkedett. Mielőtt módszerü­ket ismertetnénk lényeges "megjegyezni, hogy az alapte-' vékenység több ágazatában is figyelemre méltó lépéseket tettek. A hektáronkénti kuko­ricatermés elérte a 4 és fél tonnát, baromfitelepiek kere­ken négy és fél millió tojást adtak és tehenészetük is szé­pen fejlődött. Több tényező együttes hatása a múlt eszten­dei eredmény. Cser Tivadar közgazdasági osztályvezetővel azonban a legfontosabb okok egyikét igyekeztünk megtalál­ni és elemezni: — Ügy vélem, az érdekeltsé­gi rendszerünkkel hatalmas tartalékot tudtunk mozgósí­tani. — Mire gondol? a gyümölcsértékesítés! lehető­ségek és a felvásárlási árak. A tanácskozáson felszólalt Marjai József, a kormány el­nökhelyettese. Bevezetőjében méltatta az agrárgazdaság eredményeit, majd foglalkozott a nemzetközi gazdasági hely­zet alakulásával. Elmondotta: a világgazdaság egyes terüle­tein ugyan az élénkülés jelei mutatkoznak, ám az általános politikai helyzet továbbra sem kedvez a normális piaci fo­lyamatoknak; ezért várhatóan újratermelődnek az elmúlt idő­szaknak a nemzetközi agrár­piacon is megmutatkozó el­lentmondásai. Szólt arról, hogy a követ­kező időszakban a növény- termelésben is már arra van szükség, hogy az európai átla­got meghaladó minőségű árut adjanak a hazai gazdaságok. A hústermelésben több fi­gyelmet kell fordítani a szarvasmarha-ágazat teljesít­ményének javítására. Jobban kell számolni a külföldi piac igényeivel. Ezután az országos tanács megvitatta a termelőszövet­kezeti gazdálkodás időszerű kérdéseit. — Az első nagy lépést az önelszámoló egységek kiala­kításával tettük meg, ezekhez a három-ötszáz fős részlegek­hez leadva a döntést, informá­ciót és a hatáskört. Egy olyan hatalmas szervezet, mint amilyet a fóti Béke Tsz ösz- szetart — több mint 40 rész­lege van — csak ilyen módon folytathatta tevékenységét tö­retlenül. Tavaly ennél is to­vább mentünk: ekkor tértünk rá arra a szisztémára ami végeredményben egy megígért többletnyereség elérésétől tet­te függővé a vezetők év végi Frázissá koptattuk a gaz­dasági-tudományos igényt, az elmélet és a gyakorlat szoros' egységének szükségességét. Előrehaladás az ügyben azon­ban csak igen lassan történt. A gödöllői székhelyű MÉM Műszaki Intézetet 1980. január 1-ig is ez a kevésbé gyakor­latias irányultság jellemezte. A nevezetes naptól kezdődően a kutatóbázis fenntartásához csak 20 százalékot kapott a központi költségvetésből. A megmaradó nagyobb összeget saját magának kellett megter­melnie. A változásokról dr. Bánházy Gyula kandidátust, a MÉMMI igazgatóját kérdez­tük: — A legnehezebb problémák egyikén a létszámcsökkenté­sen fúl vagyunk, anélkül, hogy diplomásaink közül valakinek is az utcára kellett volna ke. rülnie. Jelenleg százan dolgoz­nak az intézetben 75 százalék­kal kevesebben, mint koráb­ban. Megvalósult programjaink közül a kukorica nedves táro­A toki Egyetértés Tsz ve­zetői tavaly azt számították- ha változatlan módon gazdál­kodnak, nemcsak a bővített újratermelésről kell lemonda­niuk hanem legalább 10 szá­zalékos nyereségcsökkenést is kalkulálhatnak A tsz szakem­berei. irányítói építve a tag­ság fegyelmezett munkájára olvan terveket készítettek amelyek a buktató helyett a közös gazdaság legeredménye­sebb évének keretét adták. A fasizmus mártírjairól Megemlékezés A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége nácizmus üldözöttéinek bizottsága — a hitleri Németország feletti győzelem 38. évfordulója al­kalmából — vasárnap dél­előtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Rákoskeresztúri temetőben a mártírok emlék­művénél. Az egybegyűltek azokra emlékezttek, akik a második világháború idején a náci koncentrációs táborok- ben a fasizmus gaztetteinek estek áldozatául. November László, a náciz­mus üldözöttéi bizottságának elnöke mondott beszédet a kegyeletes megemlékezésen. Egyebek közt hangoztatta, hogy 38 esztendővel ezelőtt az antifasiszta koalíció katonai győzelme vetett véget a fasiz­mus borzalmainak, teremtette meg a békét Európában. A 38 éves békét azonban veszély fenyegeti. A beszédet követően a kon­centrációs táborok egykori foglyainak képviselői elhe­lyezték a kegyelet virágait • mártírok emlékművénél. A koszorúzási ünnepségen részt vett Héber Imre, a gyár izraeliták országos kép4 viseletének elnöke is. A délutáni órákig elhúzódott a légpuska és -pisztoly lövészverseny, hi­szen csaknem mindenki kipróbál a céllövő tudományát. TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAP JTgy világ, egy hálózat. Ez a jelmondata a május 17-i világnapnak, amely a távközlés jelentő­ségére hivatott irányítani az országok figyelmét. Ami azt illeti, a távközlés nem­zetközi jelentősége a mű­holdak alkalmazásának ko­rában mind nyilvánvalóbb, ám a május 17-i világnap már a távközlés hőskorá­nak nemzetközi jellegére is emlékeztet. A Nemzetközi Távközlési Egyesület — amelynek 157 tagországa van — volta­képpen az ENSZ egyik szakmai szervezete, de ma­ga is az ENSZ-nél régebbi időkből származtatja ma­gát. A május 17-i dátum az 1865-ben született első nemzetközi telegráf egyez­mény születésnapjára utal. Ezen a napon fogadták el a párizsi kongresszuson részt vevő diplomaták és távíróigazgatósági vezetők az országok közötti távirat- váltás féltételeit szabályozó megállapodást, s egyben azt a nemzetközi szolgálati szabályzatot is, amely . a távközlés elveit, eljárási szabályait és tarifáit rögzí­tette. A távközlés egyetlen modern módja a telegrafá- lás volt akkoriban, nem létezett a telefon, a rádió, a televízió, s az akkori szakembereknek a hírköz­lés és az elektronikus adat- feldolgozás házasságából született valóban modern távközlésről még sejtelmük sem lehetett, de már az egyszerű távíróforgalom is nyilvánvalóvá tette szá­mukra, hogy a távközlés óhatatlanul túllép az or­szághatárokon, szabályozá­sa, közös fejlesztése min­den egyes nemzet érdeke. Nem véletlen, hogy az ENSZ közgyűlése 1981. no­vember 19-i határozatában 1983-at hírközlési világév- vé nyilvánította, s hogy e világév felelős intézménye­ként a 157 tagországot kép­viselő Nemzetközi Távköz­lési Egyesületet jelölte meg. Magyarország az egyesület alapító tagjai közé tartozik, még ponto­sabban Ausztria, Magyar- ország (Poroszországgal, Bajorországgal, Württem­berggel, Badennel, vala­mint Hollandiával együtt) a német-osztrák telegraf- unió 1850-es megalapításá­val az elődök közé soro­landó. Egy évszázadnál több idő telt el azóta a hírközlés maga, s fejleszté­sének módja is szinte fel- ismerhetetlenül nagyot változott, s ha lehet, csak növekedett a nemzetközi összefogás szükséglete e fejlesztés érdekében. • A Magyar Népköztársaságot a kormány megbízásából a posta vezetői képviselik a Nemzetközi Távközlési Egyesületben. A távközlési világnap ** alkalmából a hírköz­lési világév magyar nem­zeti bizottsága programdús központi ünnepséget ren­dez, amelynek fontos célja a hírközlés nemzeti és nemzetközi jelentőségét tu­datosítani. Ám a távközlé­si világnap jelmondata egy ennél még jelen tőségtel je- sebb, s napjainkban külö­nösképpen időszerű össze­függésre is utal. Az „Egy világ, egy hálózat” ugyanis mindenekelőtt békét felté­telez. A. G. A cím mögött sok-sok munka van Ha nehezebben is, de jobban •/ A különböző elvonások, a piac beszűkülése, a kisebb fejlesztési lehetőségek nem mindig járnak együtt egy 2 szövetkezet fejlődési dinamikájának visszaesésével, vagy ^ egy kutatóintézet tevékenységének elszürkülésével. Az ^ állítás igazságtartalmát két kiváló J*est megyei tsz és í egy kutatóintézet is igazolja. A legfőbb cél a hatékonyság Erősödő kapcsolat a termeléssel Tanúsítják a múlt év sikerszámai prémiumát és a fizikai dolgo­zók havi béremelését. Persze ami tavaly jó volt, már nem biztos, hogy az idén is alkal­mazni kell. Éppen ezért ez év elején úgy döntöttünk, az ab­szolút nyereségtömeg helyett a hatékonyságot jelöljük meg legfőbb célként, vagyis az egy forint bérköltséggel előállított nyereséget. —- Miért jobb ez a módszer? — Ezáltal az egységek veze­tői rákényszerülnek a telje­sítmény szerinti bérezés teljes körű alkalmazására. — Van-e a fóti Béke Tsz kezdeményezésének általános tanulsága? — Két dolog mindenképpen. Az egyik, hogy az ilyen mé­retű közös gazdaságot már nem lehet direkt módon irá­nyítani, a másik pedig: a sza­bályozók hatását a legéssze­rűbb a kapun belül engedni. lását érdemes kiemelni, s a rövidesen elterjesztésre váró módszerek közül pedig a bú­za egy különleges, a nádudva­ri termelési rendszer által megrendelt módszerét. A szá­rítóberendezések energiameg­takarításában is eredménye­ket könyvelhetünk el. Több tucat gazdasági társaságot hoz­tunk létre. Eredményesen mű­ködünk együtt a dunavarsányl Petőfi Tsz-el, az AGRATECH GT és az AGRINNOV GT ke­retében. — Hogyan lehetne összegez­ni a két év tapasztalatait? — A mérleg erkölcsileg, szakmailag, pénzügyileg po­zitív: 26 millió forint nyereség, erősödő kapcsolatok a termelő- szférával. S bár sok időnkbe kerül a megrendelőkkel a szerződések megkötése, a munka megszerzése, ez a több­letráfordítás megtérül. Ke­vesebb a látványos kutatás, a gyakorlat számára kevesebbet nyújtó elméleti munka. Bátran bíráltak, megváltak azoktól a vezetőktől, akik a korábbi lemaradás részesei voltak. Nyereségük az 1981-es 19 millió forint után tavaly 'ey lett 41,5 millió forint. S még néhány sikerszám: a ‘ehenenkénti 6 ezer literes fe- ■ési átlas, a 10 tonna hektá­ronkénti szőlő és a 65 mázsás hektáronkénti kukorica hoza­mok. V. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom