Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 113. SZÁM 1983. MÁJUS 14., SZOMBAT Kezdődik a próbagyártás Megújult az Alföldi Tej üzeme Jobb minőségűek lesznek termékeik j Mária Terézia legendás alakjához anekdoták egész i sorát fűzte a tiszteletlen utókor. Példának okáért fenn- 4 maradt egy história, mely szerint a nép sanyarú sor- $ sát ecsetelendő a császárnővel közölték, hogy alattvalói 'j nagy részének nincsen meg a mindennapi kenyere. $ Erre 6 — állítólag — emígyen válaszolt: Ha nincs ke- $ nyerük, egyenek kalácsot. Korunkra ez a kenyér-kalács kérdés szerencsésen megoldódott, általában jut mindkettőből, mi több, még vajat is kenhetünk a kenyerünkre, bár még nem állítjuk, hogy elértük volna a tejjel, mézzel folyó Kánaánt. Köpiilő kerestetik Törekvéseink mindenesetre tiszteletre méltók. Ha csupán egy szűkebb területet, a járás falvait, Cegléd és Nagykőrös mezőgazdasági nagyüzemeit tekintjük, kitűnik, hogy általában egy-egy tehéntől évente majdnem ötezer liter tejet fejnek. Ezt a szép eredményt díjak egész sora honorálta, s lévén sok, jól benépesített tehenészeti telpünk, ekkora tej- mennyiség feldolgozása némi gondot jelent'A Ceglédte} és az Alföldi Tej csak nehezen birkózik meg a tejözönnel, bár hamarosan javul a helyzet, ba befejeződik a kőröste- tétlerii tejüzem rekonstruk- ciójá. Az évtizedes múltra visszatekintő Alföldi Tej épületei és gépei elavultak. Sem a meny- nyiségi, sem a minőségi követelményeknek nem felelnek meg. Ennek tudatában kezdtek hozzá 1980 nyarán a nagyszabású rekonstrukcióhoz, amely a napi 15 ezer literről 40 ezer literre emeli a feldolgozható tejmennyiséget. Sajnos mire a beruházást sínre tették, nehezebb idők jöttek, és állami támogatásra nem számíthattak. Részben saját erőből, részben hitelből fedezték az építkezés, gépvásárlás 43 millió forintos összegét. Időközben a kamatok 6 százalékról 14 százalékra emelkedtek, így fogós leckét kapott a vállalat a következő évekre, hogy ezt is maradéktalanul kigazdálkodja. A termékek összetétele nem változik; ezentúl is napi fogyasztásra szánt tejet, túrót és tejfölt gyártanak partnereiknek. Eredetileg vajkészítést is terveztek, de a mostani szigorú devizagazdálkodási viszonyok között a nyugati gépvásárlás nem időszerű, s így elesnek attól az évi 6—7 vagon vajtól, ami segíthetett volna nyereségesebhé tenni a munkájukat. Nem adták fel azért ilyen könnyen a reményt, megpróbálják hazai forrásból beszerezni a köpü- lőt, más berendezéseket. Van rá vevő Tavaly és az idén egy-egy millió literrel emelték a feldolgozott tej mennyiségét, ezt tovább már nem tudják fokozni, ezért más módon kell gazdaságosabbá tenni működésüket. Miután a régi üzemet élelmiszerfélék előállítására ezentúl nem használhatják, inég az sem elképzelhetetlen, hogy valamiféle fémipari melléktevékenységbe kezdenek. Ezzel további helybeli embereknek adnak munkát abban a reményben, hogy a viszonylag magas haszonból a tej- feldolgozás útját egyengeihe tik. A7- üzem erre az évre 12 millió liter lej felvásárlására kötött szerződést. A Ceglédi Állami Tangazdaság, a jász- karajenői Árpád, a ceglédi Magyar—Szóvjet Barátság Tsz., továbbá ceglédi, abonyi, és köröstetétleni háztáji gazdaságokból jön össze ez a meny- nyiség. A termékek értékesítése nem okoz gondot, vevő rájuk tíz kiskereskedelmi vállalat, a ceglédi és a járásbeli, meg a budapesti boltok juttatják el a vásárlókhoz készítményeiket. S ha már a kereskedelemről szólunk, megemlítjük, hogy sokallják az ötszázaléknyi .visszárut, melynek költségeit nekik kell lenyelniük. (A boltosok általában nagy biztonsággal rendelnek, hiszen tejet egészen záróráig kötelesek tartani minden üzletben. Ha nem fogy el, lévén rövid szavatossági idejű áru, v^zik vissza a tejüzembe.) Előfordulnak még jogos panaszok; szakad a műanyag zacskó, csepeg, csurog a tartalma. Máskor savanyú a tej, A közeli, szomszéd megye- székhely idegenforgalmi hivatala a TISZATOUR ebben az évben olyan viziutakat szervez, amely minden bizonnyal felkelti a Dél-Pest megyeiek érdeklődését is. A hétfői szünnap kivételével hajókirándulásokat tartanak a Tiszán. Kedden, csütörtökön és pénteken a Szolnok—Tiszapüspöki— Szolnok útvonalon viszi a ví— Ugyan, Pali bácsi, hol van már a húsvét? A csudának emlegeti folyton? — De ha egyszer fordulópont volt! — Fordulópont...? — Az. Ekkor kezdődött el a szemét mennyiségi fejlődése, ami később minőségbe csapott át. — Miféle szemét? — Ha így jobban tetszik: a háztartási hulladék. Képzelheti, egy ilyen sonkás, tojásos ünnep után mennyi összegyűlik. Aztán tépelődhet az ember, hogy hova rakja. — Van egy tippem: a kukába. Az a legbiztosabb. — A kukába ...? No, ezt jól kitalálta. Még mit nem! Figyeljen csak! A kuka, ugyebár, egy meghatározott űrtartalmú műanyag edény, aminek van egy rém rossz tulajdonsága: ha színültig les? szeméttel, akkor már nem fér bele több. — Jaj, de vicces! Viszont ha vár egy napot, közben a vállalat emberei elszállítják azt 3 szemetet, és máris telipakolhatja a kukát. — Hát éppen ez az. Vártunk mi erre nem is egy napot, egészen április közepéig. De hiá- ba, csak nem vitték. Rereng már, hogy miféle minőségi változáson megy át a tengernyi megtaposott szemét ennyi idő alatt? — Hm... Jobb, ha nem is részletezi. — Pedig igazán vonzó volt összemegy. Ennek az új üzem beindulása után már nem szabad előfordulnia. Szakembert várnak A jól felszerelt új üzemben elegendő munkáskéz lesz. Másféle gondjuk van. Igaz, hogy saját költségükön iskoláztattak 16 embert a tejipari szakmunkásképző kihelyezett tagozatán, de technikusok, megfelelő szakmai felkészültségű középvezetők is kellenének. Próbálkoztak már az iskolákban, ám eddig még nem akadt jelentkező, pedig ezek az állások nem maradhatnak sokáig betöltetlenek. Kőröstetétlenen azt tervezik, hogy ebben a hónapban megkezdik a próbaüzemet és várhatóan június elejétől már az új falak és gépek fogadják fehér italunkat. Az időzítés jó, hiszen közeleg a nyár, a meleg idő, így hát gyorsan vizsgázhatnak emberek és berendezések a minőségi előírások betartásából. Remélhetően versenyképes árufélék kapnak helyet a hűtőpultokban az Alföldi Tej címkéjével. Tamasi Tamás zibusz a kirándulókat, kétórás a hajókirándulás. Iskolás és még óvodás csoportokat is utaztatnak. Szombatonként Szolnokról Kiskörére megy a kirándulóhajó, a 150 személyes Hortobágy vízibusz, indul reggel 7 órakor, a vízállástól függően a sportcsarnoktól Tiszaliget- ről, illetve a Zalka sétányon levő hajóállomásról. a ceglédi' Kossuth Ferenc utca 28—30. akkoriban. A látvány meg a szag együtt, hát az óriási. Állítom, hogy egy mindent megélt KÖJÁL-os is zavarba jött volna. ■ — Miért nem szóltak nyomban a vállalatnak? — Hova gondol? Természetesen szóltunk. Meg is mondták világosan, hogy mostantól fogva, ha nem rakjuk ki a kukákat a tárolóhelyről a betonút szélére, akkor nincs szemétszállítás. Ráadásul ezt egy tanácsrendelet mondja ki. — Bizonyára húsvét napján lépett életbe ez a rendelet. — Ugyan, dehogy. Itt van, ni, az a címe, hogy rendelet a közterületek tisztán tartásáról. a háztartási szemét összegyűjtéséről és elszállításáról. Már 1981-ben létezett. — Akkor meg az történhetett, hogy valaki feljelentette a vállalatot, mert 1981-től egészen idén húsvétig jogszabályellenesen hordta el a szemetet. — Már megint miket beszél! Egyszerűen csak kinyitották azt az ajtót, ami a járdától négy méterre van, kigurították az edényeket, és kész. Nem akadt semmi gond. De most ennek vége. Mindenesetre jó lett volna, ha a vállalat értesíti a lakókat a munkamódszer megváltozásáról. Mindannyian szívesen kifizetnénk a többletköltséget, hogy az eddigiekhez hasonlóan szabaduljunk meg a hulladéktól. Tiszai túrák Kirándulók a vízibuszon A kuka jegyében Kibontakozóban a lakótelep A korábban átadott huszonhárom lakás mellett újabb huszonegy épül a Ceglédi Állami Tangazdaság bedei központjában. A két és fél, három és fél szobás otthonokba a gazdaság dolgozói költöznek. Apítl-Tóth Sándor felvétele Portré Nyársapátról Gyorsan felcseperedett a falu Nyársapát nevét ugyan a középkor óta számontartják az oklevelek és a krónikák, önálló településsé mégis csak az ötvenes évek elején emelkedett. Fejlődése még ekkor sem lódult meg igazán. Előbb rendeződniük kellett a hely- beli_ gazdasági viszonyoknak, s ’ez csak a termelőszövetkezetek egyesülése után következett be. Azóta szemlátomást fejlődik, formálódik a község, mint ahol szorgos, takarékos és igényes emberek élnek. Ahogy fogy a tanyák száma, úgy nőnek ki az utcákban az új házak, s akad már köztük emeletes is. Döntő évtizedek Az utóbbi tíz-húsz év volt a döntő az előrehaladásban, hiszen ami most van, annak a nagy része akkor keletkezett. Aligha tudna erről más avatottabban szólni, mint Si- vók László, a községi pártvezetőség titkára, aki ebben a faluban dolgozta végig az elmúlt két évtizedet. — Amikor a mezőgazdaság nagy átszervezése volt, akkor lettem pártmunkás a járási pártbizottságon. 1963-ban kerültem Nyársapáira, ahogy Egyébként ez a bizonyos rendelet csak annyit ír, hogy a szemétgyűjtő tartályokat kizárólag a megjelölt napon lehet a közterületen elhelyezni oly módon, hogy az sem a gyalogosok, sem a járművek forgalmát ne akadályozza, és a rakodók késedelem nélkül fel tudják rakni a szemétszállító járműre. Ha a járdára vonszolnánk a kukákat, a gyalogosok slalon zhatnának, ha az úttestre, akkor az autósokat hergeljük. — Mit is mondott? Közterület? Frappáns megoldás lenne, ha a kukákat alkalmanként kituszkolnák a tárolóhelyiség ajtaja elé. Az már egyértelműen közterület, ezt még a vállalat sem tagadhatja. — Nagy gondolat. Csakhogy a rakodóknak akkor is ugyanannyit kellene lépniük, legfeljebb egy ajtónyílást spórolhatnának meg. Nem vagyok biztos' abban, hogy ez nekik megéri. — Mondja, végül is mi történt a húsvéti szeméttel! — Nagyon elegem lett az egészből, és a saját munkahelyemről kértem egy teherautót, persze fuvarlevéllel, nem ingyen. Két fordulóval vitték el a rothadó hulladékot Alig akarták beengedni őket a szeméttelepre. Ki fogja ezt nekem megfizetni? — E'árulhatom: senki. Olvassa csak el a rendeletnek ezt a pontját! „A szemétszállítási díjat akkor is meg kell fizetni, ha a háztartási szemét elszállításáról vagy megsemmisítéséről a kötelezett maga gondoskodik". V. S. akkor mondtuk, községi csúcstitkár lettem. A tsz-be 1965- ben jöttem, alapszervezeti titkárnak választottak, meg az építőbrigád vezetője lettem, mert korábban az építőiparban dolgoztam. Megszerettem a nyársapáti embereket, egyszerű, dolgos nép, amely vonzódik a kultúrához, bizonyítja számtalan kirándulás, színház- látogatás. Ide nem lehet ám akármilyen műsort hozni, mert megkritizálják. — A hetvenes években indult fejlődésnek igazán a község. Akkor lett az óvoda, a villamosítás, épült az emeletes iskolánk, és a járásban elsőként körzesítettük a tanyai iskolákat. A, pedagógusoknak szép szolgálati lakásokat építettünk. A könyvtárunk bárhol megállná a helyét. Az orvosi ellátás megfelelő, van már fogászati rendelőnk is. Épült bolt, melegkonyhás vendéglő, amely «háromszáz gyerekre és felnőttre főz. Most megint az óvodabővítésen törjük a fejünket — terelte a tegnapról a mára a szót a párttitkár. — Van presszónk, tavaly megoldódott a felvásárlótelep sorsa. Most azon munkálkodunk, hogy olyan TÜZEP-te- lepünk legyen, ahol nemcsak tüzelőt kapni, hanem építőanyagokat is. A gázcseretelep is sokat könnyített a lakosság helyzetén, s van mit a tűzre tenni, hiszen a húsellátás megoldódott. Kellene még egy rövidáru üzlet, ahol gyerekholmikat is kapni, mert ezt sokan keresik. Persze nyílt már butik, van fodrász, újabban fényképész is, meg sok más szakmájú kisiparos. Lehet rá számítani Sivók László, a csöndes, állhatatos emberek közül való. Rég rájöttek, hogy lehet rá számítani, mert amivel megbízzák, abban a legjobb tudása szerint helytáll. 1957-ben így lett a munkásőrség alapító tagja, majd zászlóalj-parancsnok helyettese. Tisztségeinek, megbízatásainak se szeri se száma. Igaz, a közelmúltban a Haladás Teremlő- szövetkezetben az egyik vezetőségi ülés egy kicsit ünnepélyesebbre sikerült, mint a többi, bár ő tiltakozott ellene. Az szolgáltatott indokot, hogy tsz-eloökhelyettesi és személyzeti vezetői posztjáról leköszönt, mivel nyugdíjba ment. Persze azért maradt még társadalmi teendő &épen. Alig győztük számba venni. — Amíg szükségét látják a közreműködésemnek, addig el látom a községi pártvezetőség titkári tisztet. A tanácsban vb-tag vagyok, a tsz-ben vezetőségi tag maradtam, meg az 5-ös számú Építőipari Közös Vállalat ellenőrző bizottságának elnöke. Az építőbrigád irányításáról sem mondtam le — Az évek során kaptam vagy tucatnyi oklevelet, kitüntetést, most legutóbb má jus elseje alkalmából a Kiváló termelőszövetkezeti dolgozo érmet. Szeretnék még tovább munkálkodni, hiszen olyan rohanó ez az élet, hogy ha az ember hirtelen megáll, köny- nyen orra bukik, nekem meg kell a tevékenység. A két család Szívesen beszélt a családjáról, a feleségéről, aki Cegléden dolgozik a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, mint anyagkönyvelő, meg szakszervezeti vezetőségi tag. Fia már révbe jutott: a KISZ KB iskolájának tanára. Lánya még tanul, a nagykőrösi gimnázium elvégzése utárt jelentkezett a Bartók Béla. Zeneművészeti Szakközép is4 kólába, ahol az idén végez. Tovább szeretné folytatni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az énektanulást, mert dédelgetett vágya szerint az operaénekes pályát választaná. Sivók László, a nagyobb családjáról is beszélt, a nyársapáti párttagságról. Megemlítette: az agitációs-, propagandamunkát kellene körükben élénkíteni, hogy másokat is megnyerhessenek a soraikba — vélekedett a titkár, aki sok alkalmas embert ismer, köztük fiatalt is, életmódjával, munkájával bizonyítót. T. T. Végzősök műsora Az albertirsai ifjúsági klubban két ceglédi diák, Micsi- nyei Károly és Bosznyai József Álmodó című műsorával mutatkozott be. A Kossuth Gimnázium végzős tanulói, a szó emelkedett értelmében vett amatőrök. A szerelem és a sors konfliktusteli mozzanatai jegyében erdélyi költői; verseit fűzték össze. Az őszinteség, a szépség, teremtő indulat és az útkereső lépése’: bizonytalansága jellemezt - előadásukat. Ritkán tapasz talható szép élményt adtak, becsületét erősítve a színvonalas amatőr művészeti munkának. Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese május 18- án. szerdán délelőtt 8-tól 1? óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyiségé ben. Különb usz. A ceglédi KÖZGÉP SE kézilabda csapata május 14-én, szombaton Szolnokon lép pályára. Az egyesület a mérkőzésre különjáratú autóbuszt indít délután fél 2-kor a járásbíróság épülete elől. A szurkolókat díjtalanul szállítják. ISSN 0133—2S0o (Ceglédi Hírlap;