Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1983. MÁJUS 14.. SZOMBAT Az év végén Úttörővezetők konferenciája Valamennyi általános isko­lában, úttörőcsapatnál e na­pokban tartják az úttörőveze­tői értekezleteket. A beszél­getések középpontjába a moz­galom tevékenységének, a gyermekek élménygazdag életének megszervezése, a já­tékos, romantikus program gazdagítása kerül. Az úttörő­szövetség célkitűzéseinek a megvalósításához a pedagó- gus-úttörővezetők munkája mellett mind jobban kíván építeni a szülők, fiatalok, fel­nőttek jelenlétére, tevékeny munkájára. Az úttörőcsapatokban meg­választott küldöttek képvise­lik csapatukat az ősszel sor­ra kerülő járási, városi, kerü­leti, majd a megyei úttörőve- zetői konferenciákon, ahol a feladatok kijelölése mellett a vezetőtestületek megújítására is sor kerül. Az úttörővezetők VIII. országos konferenciáját december elején, Miskolcon rendezik. Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosát 75. születésnapja alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Kádár János, az MSZMP KB 'első titkára levélben köszöntötte. A Köz­ponti Bizottság levelét Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, á SZOT főtitkára nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden amelyet tiszteletére az Élelme- zésipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége adott. Komoly dolgokról — játékosan Biztonsági vetélkedő Munkavédelem, közlekedés- biztonság, környezetvédelem — ezek voltak azok a témakörök, amelyekben huszonegy csapat küzdött a megyei elsőségért pénteken Vácott az Életünk, egészségünk, biztonságunk vé­delméért című sorozat záró­rendezvényén. A zsűri elnöke Horváth Béla, a SZOT munka- védelmi osztályának helyettes vezetője volt. A játékot Berta László, az SZMT munkavédel­mi felügyelője vezette. Az első fordulóban munka- védelmi kérdésekre válaszol­tak feladatlapon a versenyzők, majd közlekedésbiztonsági el­méleti és gyakorlati vizsga kö­vetkezett. A harmadik forduló munkavédelmi játék volt, a ne­gyedik újraélesztési gyakorlat. Az ötödik fordulóban környe­zetvédelmi totót kellett kitöl­teniük a versenyzőknek, majd arra kellett választ adniuk, hogy — a képek alapján — melyik egyéni munkavédö esz­közt melyik munkához kell használni? Végül a hetedik for­dulóban licitjátékkal dőlt el a verseny sorsa. Keddi számunkban adjuk közre a győztesek névsorát. (A biztonsági hét eseményeit elemző írásunk a 8. oldalon.) Tiltott területek — Megtelt táblák Strandokon a kánikula előtt A helyzet szomorú, de számot kell ezzel vetni. Az or­szág második leglátogatottabb, idegenforgalmi területe, melynek vonzóereje éppen a hatalmas folyóban rejlik — fürdési lehetőségben nyújtja talán a legkevesebbet az ideérkező hazai és külföldi kirándulóknak. A Duna vi­zét ugyanis az egészségügyi szakemberek évek óta nem ajánlják strandolásra. S bár a medencés fürdők évről évre épülnek, szépülnek, korántsem képesek kiszolgálni a felüdülni, felfrissülni kívánó emberáradatot. Olyany- nyira nem, hogy tavaly jó néhányszor kellett kitenni a Megtelt táblát, s volt rá példa, hogy a tömeg Leányfa­lun benyomta a kerítést, s csak a rendőrök voltak ké­pesek a kedélyeket lecsillapítani. Csak győzzék a kutak Pedig mennyivel jobb a helyzet, mint akár tíz évvel «zelőtt. Űj medencét kapott a szentendrei papszigeti és a leányfalui strand. Elkészült a visegrád-lepencei, erdei fürdő, Vácott fedett, s nyitott me­dencével bővül a strand. A tény azonban ettől tény ma­rad. A négy strand befogadó- képessége így is csak 13 ezer 300 fő, a kánikulai igények csekély része. Igaz, ha nem süt a nap, kicsi a forgalom, de kinek jutna eszébe pél­dául nyáron korcsolyázni. A zsúfoltság további gondo­kat is okoz. A nagy tömeg használta víz a Pest megyei KÖJÁL mérései szerint nem mindig és nem mindenhol fe­lel meg az egészségügyi elő­írásoknak. A Dunamenti Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat a medencék többségét ugyan ellátta a vi­zet állandóan szűrő — visz- szaforgató — berendezésekkel, de például a gyermekme­dencéknél ez a megoldás már nehezen megvalósítható. Jó lenne naponta akár többször is teljesen lecserélni a pancsolók tartalmát, csak­hogy a teljes vízcserét például Szentendrén a kutak nem győ­zik, Visegrádon, az ülőfürdő­ben a vendégek nem tűrnék. Napkollektor melegít Ilyen, s hasonló kérdések megbeszélésére és a strandok el­lenőrzésére hívta össze a kö­zelmúltban az illetékes ható­ságok, például a KÖJÁL, a tanácsok, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a társadal­mi és tömegszervezetek veze­tőit, munkatársait, valamint dr. Barát Endrét, a szentend­rei járási-városi pártbizottság első titkárát és Fábján Lajost, a Közép-Duna-vidóki Intéző Bizottság főtitkárát a DMRV. Ami a találkozó egyik cél­ját, a strandok felkészítését illeti, arról nincs sok tudósí­tani való. Mindenütt 'gyönyö­rű a park, frissen festett öl­tözők, dús gyepek várják a strandoiókat. Szentendrén a bitumenezett sportpályán az utolsó simításoknál tartottak, máshol a zuhanyozók számát szaporították. örvendetes, hogy egyre több zuhanyozót szerelnek majd fel napkollektorokkal, s így nem kell a jéghideg csapvíz alatt dideregnünk. Klsebb-nagyobb műszaki problémákkal is küszködik a DMRV. Papszigeten elapadó­ban van a meleg vizet adó kút, mélyíteni, tisztítani szük­séges. Leányfalun a nagy­medencéből szökik a víz. Idén azonban mindkét strand fenn­akadás nélkül viszi végig a szezont. Visegrádon, Leányfalun, de Vácott is kicsi a parkosított terület. Tervek készültek te- rületkisajátításra, de ezek olyan nagy beruházást jelen­tenek, amelyre a vállalat ma­ga nem képes. Megoldandó kérdések A visegrádi és a váci terü­letbővítés azonban már elő­rehaladott állapotban van, hi­szen ott a parkerdőgazdaság, itt a városi tanács siet az üzemeltetők segítségére. Idén azonban még ezen a két he­lyen sem gyarapodik a strand­terület Javítani kell a ven­déglátás, s a többi szolgáltatás színvonalát is. Néhány hektár gyep, akár egy-két új medence sem old­hatja azonban meg a gondo­kat. A természetes vizek jobb felhasználása felé fordul a fi­gyelem. Az Omszki park tava, vagy a volt kavicsbánya helye Pócsmegyeren alkalmas lenne a fürdésre. Ehhez azonban a part gyors rendezésére, az életvédelmi, fürdőmesteri szolgálat, s a minimális higié­niai feltételek megteremtésére lenne szükség, s ennek a fel­adatnak egyelőre nincs gazdá­ja. Olyan, aki nemcsak tes- sék-lássék módon, hanem ér­dekelt félként cselekedne az ügy érdekében. Gyors, érdemi a realitások- kal számoló állásfoglalásra és cselekvésre van szükség a dunai szabad strandok érdeké­ben is. Amikor ugyanis évek­kel ezelőtt kimondatott, hogy a Duna vize túlságosan szeny- nyezett, bezárták, sőt több he­lyen egyenesen megtiltották a fürdőzést. Így váltak használ­hatatlanná e strandok már meglévő létesítményei Is: a zuhanyozók, az öltözők, stb. Például a Váccal szembeni Pokolszigeten, ahol most für- dőzők és szarvasmarhák osz­toznak a part menti homokon és gyepen. A Dunában ugyan­is nyaranta továbbra is száz­ezrek fürdenek, a tiltó ren­delkezések ellenére is. (Erről a 6. oldalon számolunk be.) A zsúfoltság elten Indokolni látszik, hogy vég­re szülessen a jelenlegi álla­potokkal számoló döntés, s ha lehetséges, a tanácsok, a KDIB, a Vízmű, s mindazok összefogásával, akik tehetnek valamit, míg a kánikula előtt teremtsük meg a Duna part­jain is a vendéglátás minimá­lis feltételeit. Ez talán segíthetne a stran­dok egészségtelen zsúfoltsá­gán, s javíthatna a Dunaka­nyarba látogatók közérzetén is. Csulák András A legjobbak kozott A változásokhoz alkalmazkodva Négy kitüntetett gazdaság A növekvő költségeket, elsősorban az energiaárak növekedését, eddig még a megtakarításokkal egyen­súlyozták a kitüntetett gazdaságokban. Ahol csak tud­nak, a kiadásokból mindenütt lecsípnek egy kicsit. Átszervezték az ágazatokat A főváros Maglód és Ecser határában tevékenykedő Ró- kosmezeje Termelőszövetkezet már több mint 5 esztendeje, Pest megye legjobb szövetke­zetei között található. Mintegy ezer hízott marhát, 17 millió tojást, napi 5 ezer liter tejet, sok vagon búzát, kukoricát és szőlőt állít elő a szövetkezet tagsága. Szorgalmukat a most elnyert Kiváló cím is dicséri. Megérdemelten. A nehezebb körülmények között is jól tud­nak gazdálkodni. A szövetke­zetben ismeretlen az állóvíz szisztémája, mindenki azt te­szi amit tennie kell. Az oda­adó jó munka meghozta gyü­mölcsét. Tavaly mintegy 300 tonna úgynevezett javító bú­zát értékesíthetett a szövetke-' zet. Átszervezték, egy ágazatba kapcsolták a takarmány és növénytermesztést. így jobban ki lehet használni a gépe­ket. Ugyancsak az üzemszer­vezéshez tartozik, hogy úgy­nevezett átalányelszámolási csoportokat alakítottak. Már hét működik és még három csatlakozik majd ezekhez. Sok előnyük mellett, talán legna­gyobb hasznuk, hogy az eszkö­zöket jobban ki tudják hasz­nálni. Tervet kapnak, s ha ezt a meghatározott időpontnál előbb teljesítik, a megmaradt időben kis szövetkezetként dolgoznak. Jó példa az autó­szerviz, az alváz és üregvé­delmi üzem, ami arról híres, hogy rövid a várakozási idő. Nincsenek betonpaloták Az Örkényi Béke Termelő­szövetkezetben felszámolták, a nagy ráfordítást igénylő gazdaságtalan növények ter­mesztését. És ami talán a legfontosabb mindig tudták meddig ér a takarójuk. Ennek köszönhető, hogy a szövetke­zetnek ma nincs adóssága. Amikor hitelt kértek nem kaptak, amikor meg már kap­tak volna, nekik nem kellett. Mikor az állattenyésztő tele­peken országszerte betonpalo- tákat építettek az üzemek, ők a régi istálló mellett döntöt­tek. Korszerű fejőházzal tet­ték alkalmassá azokat a gaz­daságos termelésre. Most en­nek szedegetik a gyümöl­cseit, hiszen a kedvezőtlen ér­tékesítési lehetőségek ellené­re tavaly 8 százalékkal tel­jesítette túl nyereségtervét az állattenyésztési főágazat. A növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó traktorüzem, javí­tóüzem is meghozta a várt eredményt. Az itt dolgozók keze munkája nyomán 9 mil­lió forint tiszta nyereséget könyvelhetett el a gazdaság. A haszon egy része tehát az alaptevékenységből szárma­zott,1 annak ellenére, hogy a közgazdasági szabályozó rend­szer változása kedvezőtlenül érintette a termelőszövetke­zetet. A tejprémium csökkené­se például csaknem 2 millió forint árbevétel-kiesést jelen­tett tavaly. Ezt a termelés to vábbi növelésével kívánják el lensúlyozni az idén. Ennek megfelelően teremtették meg az idén az egyéni érdekelt­ségi rendszert. Elsődleges szempont a gazdaságban, a nyereség érdekeltség. A kifi­zetett bér 80 százaléka ma már teljesítményhez kötött. Minden ágazatot aszerint ér­tékelnek, hogyan hasznosul a munkaerő. Az adminisztratív létszámot minimálisra csök­kentették, de senkinek sem kell megválnia a közöstől, mert az ipari ágazat munkát ad valamennyi dolgozónak. Sok gazdasággal ellentét­ben az Örkényiek nem létesí­tettek melléküzemágakat Bu­dapesten. ök a hosszú távú együttműködés hívei. A szö­vetkezetét, csaknem két évti­zedes kapcsolat fűzi a Csepel Autógyárhoz és a Magyar Posztóhoz. Elsősorban az im­port-helyettesítő termékek gyártását helyezik előtérbe. Saválló szerelvényeket, külön­böző vegyicikkeket, segéd­anyagokat, ragasztókat készí­tenek. Ezekre van kereslet és jól eladhatók, a hazai és kül­földi piacokon. Megnégyszerezték a termelést A leányfalui termál vizű strandon már május első, hidegebb napjain Is voltak vendégek. Erdős! Agnes felvétele Gazdálkodásával jó hírnevet szerzett országszerte az érdi Benta-völgye Termelőszövet­kezet tagsága is1. Nem alapta­lanul kapták meg a Kiváló szövetkezet címet, hiszen 1975. óta megnégyszerezték a terme­lést. A gazdaság jelentős részt vállal Érd és környékének Százhalombattának, valamint Budapestnek az élelmiszerel­látásából. Tavaly mintegy 40 féle húskészítményt állítottak elő, aminek jó részét a fővá­rosba szállították. Az élelmi­szer jelentős része származott a háztáji gazdaságokból. A szövetkezet csaknem 12 ezer sertést, 360 hízómarhát, 336 ezer liter tejet, s nagy meny- nyiségű zöldséget, gyümöl­csöt vásárolt fel a tagjaitól, összességében a növényterme­lési, az állattenyésztési, az élelmiszergazdasági és a ke­reskedelmi tevékenység adta az árbevétel 65 százalékát és az eredmény 78 százalék. Mégis a kiegészítő tevékeny­ség fejlesztése nélkül nem len­ne mód az alaptevékenység to­vábbi erősítésére. Ez a szö­vetkezet is, hosszú évek óta tart kapcsolatot a Dunai Hő­erőművel, a Dunai Kőolajipari Vállalattal, a Magyar Gördü­lőcsapágy Művekkel és a Chi- noinnal. Több gazdasági tár­saságnak pedig a termelőszö­vetkezet a gesztora. Többek között a Dél-Budai Tejter­melő Együttműködésnek, ft Benta Háztáji és Kisegítő Gaz­daságnak, a Benta-Hús Gaz­dasági Társaságnak, de részt vesznek a Budatej Gazdasági Társaságban, a Fészek Áruház társulásban és még tovább lehetne sorolni. Tavaly alakította meg s szövetkezet munkás kertészeti, a sportlótenyésztő és a lovas­iskola szakcsoportot. Az idén újabb szakcsoportok szervezé­se szerepel a napirenden. A szerteágazó tevékenység mel­lett, -a munkaerő hathatós foglalkoztatásával 32 száza­lékkal nőtt az egy főre jutó termelési érték, az egy főre jutó nyereség pedig 70 száza­lék lett. Ugyanakkor a 92 millió forintos árbevétel-növe­kedést minimális, 1,3 százalé­kos létszámemelkedéssel ér­ték el. Tervszerű fejlesztések A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban már megszokottá vált, a Kiváló vállalati cím. Most tizenharmadszor jutottak az elismerő oklevélhez, nem jótékony adományként. Ke­ményen dolgoznak évek óta. A gazdaság több mint 700 dolgo­zója az elmúlt évben is bizo­nyította erejét, tettrekészsé- gét. A 470 millió forintos ter­melési érték mellett, több mint 50 millió forint tiszta nyere­ségre tett szert a vállalat, pe­dig az új szabályzók a koráb­binál 10 millió forinttal vettek ki többet a gazdaság zsebéből. Az egy főre jutó éves ter­melési érték, meghaladta a 650 ezer forintot, az egy főre ju­tó nyereség pedig 70 ezer fo­rint volt. A gazdaság vezető­sége minden lehetőséget meg­ragadott az eredmények javítá­sára. Tavaly helyezték üzem­be a 20 ezer tonna kapacitá­sú premix üzemüket, az illó­olaj finomító kiegészítő beru­házása után új termékekkel, a fokhagyma olajjal, jelentek meg a piacon. Az évi 35 ezer tonna kapacitású keverőüzem rekonstrukciója nyomán, 30 százalékkal növelhették a táp­takarmány mennyiségét. A ré­gi szarvasmarha telepeken, felszabaduló épületeket bér­raktározás céljára hasznosít­ják vagy ipari üzemként hasz­nálják. Hozzákezdtek a sertés­technológiai berendezések gyártásához is. Többek között ezek az in­tézkedések azok, amelyeknek az eredményeként a gazdaság kivédte az ár- és szabályozó változások negatív hatását. Sőt az 1981. évihez képest 1,7 százalékkal növelték a válla­lati eredményt, valamint 3 és fél százalékkal a termelési ér­téket, és 22,3 százalékkal a nettó termelési értéket A növénytermelés szerkeze- ‘ tét meghatározza a magas ál­latlétszám. A 2100 szarvas- marha és a 16 és félezer sertés. Az 1969-ben elkezdett hib­rid-program — amely az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet genetikai programja alapján valósul meg — ma már orszá­gos jelentőségű, sőt határain­kon túl is ismertté vált. Az 1977 ŐSzén megalapított Hunqahib sertéshústermelési rendszer mintegy 114 mező- gazdasági nagyüzem 40 ezer tenyészkocájára ad szaktaná­csokat. Említhetnénk még az alaptevékenységen kívüli kör­ből a gépjavító szolgáltatást, a rakodást megkönnyítő Hunipe­rek gyártását. Tény, hogy a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ság a többiekkel együtt, jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez és ez a biz­tosítéka annak, hogy va­gyonukat az idén is tovább gyarapítják. \ B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom