Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

LLOI ina k PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1983. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Megyei állategészségügyi áliomás A felelős munka eredménye Azt mondjuk, s joggal, hogy nálunk minden az ember ér­dekében történik. A humánus elv tehát adott, már csak ap­rópénzre kell váltani, ami olykor ugyan költséges, de föltétien kifizetődő. így van ez akkor is, ha például az ál­lategészségügy következetes megvalósítására törekvők, az ezzel foglalkozók munkáját te­kintjük át. Különösen idősze­rű róla szólni, hiszen a tíz éve Gödöllőre költözött Pest me­gyei Állategészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Állomás munkája elismeréseként el­nyerte. a Kiváló intézmény kitüntetést. Most jobban érzik Egy tavaly ilyenkor írt mi­niszteri levelet tesz elém dr. Tóth Péter igazgató főállat­orvos. Ebben lényegében az áll, hogy intézményük már 1981-ben is elismerésre méltó munkát végzett, s a kiválóak között tartották számon. Ma már mindenképpen úgy tűnik: az elismerő, a biztató sorok ösztönzőleg hatottak, noha: — Ügy gondolom — mond­ja dr. Tóth Péter igazgató s most már a kiválóságukról szóló értesítő levelet nézzük —, egy szakmai és igazgatási intézmény munkáját értékelni csak hosszabb távon lehetsé­ges. Nem úgy, mint gazdasá­gét, üzemét, amelyeknél a számok, az adatok önmaguk­ban árulkodnak a jó vagy a gyengébb munkáról. Ezért is érezzük most jobban, hogy munkánkat, igyekezetünket el­ismerik. — Tulajdonképpen mi a jel­adata az állomásnak? — Nekünk a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat eredményessége érdekében vannak tennivalóink azzal, hogy a megyében az állatte­nyésztési feladatok végrehaj­tását megfelelően segítsük. Ki­emelt feladatunk volt a nagy­üzemi állattartó telepeken a nagyobb népgazdasági károkat okozó fertőző betegségek megelőzése, az előforduló be­tegségek felszámolása, a kár­tételek csökkentése. Tenni­valónk azonban az állati ere­detű termékek termelési szek­torain túl o feldolgozás és a forgalmazás területein is van­nak azért, hogy a kedvező élelmezés-egészségügyi helyzet állategészségügyi feltételeit az előírásoknak megfelelően be­tartassuk. Húsz százalékuk — Ebből talán már követke­zik munkájuk bizonyos ered­ménye is. — Magam is úgy vélem. Például abban, hogy a jár­vány elleni védekezés mellett az előírt védőoltásokat, nem­különben az állatállomány minősítéséhez szükséges vizs­gálatokat is elvégeztük. Ezek eredménye, hogy járványgóc a megyénkben nem alakulha­tott ki, és így az élőállat, va­lamint az állati termekek ex­portja folyamatos lehetett. Az állomásnak valamivel töbo, mint kétszáz alkalma­zottja van. Közülük száztizen­öt az állatorvos, a töboieit la­boránsok, húsvizsgalok, tech­nikusok, állatápolok. Rajtuk kívül a szakmai irányítás te­kintetében hozzánk tartozik az a szaznégy üzemi állator­vos, akik szövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgoz­nák. A központnoz tartozó ál­latorvosok tooo mint nusz szá­zaléka szakirányú képzésben részesült. Van közöttük pél­dául sertés- és baromíiegesz- ségügyi, igazgatási, élelmiszer­higiénikus, szarvasmarha- és juhegészségügyi specialista. Kétségtelen, hogy a rfiező­gazdasági nagyüzemek terme­lésének biztonságát hasznosan segítette a múlt évben köz­ponti laboratóriumuk, vala­mint a Ceglédi és a Gödöllői Állatkórház. Szerteágazó mun­kájukat kilenc járásban, nyolc városban végzik, het- venhárom termelőszövetkezet­tel és nyolc állami gazdaság­gal tartanak kapcsolatot. Az állatorvosaik tevékeny segítsé­gére sok tízezer háztáji állat­tartó számít. Kockázat volt benne — Megyénk szarvasmarha­állománya különösen az el­múlt évtized második felében minőségi változáson mert ke­resztül — mondja dr. Tóth Péter igazgató. — A nagyüze­mek csaknem hatezer import­szarvasmarhát fogadtak az USA-ból, Finnországból, Hol­landiából, Svájcból és az NSZK-ból. A behozatal nem kis állategészsé'gügyi kockázat­tal is járt, hiszen jelentős volt az állatmozgás. Mégis ezekben az években, gyakorlatilag 1979-ig, minden szektorban eredményesen befejeztük a gü- mőkór- és brucellózismentesí­tést, s ezt az állapotot máig sikerül őrizni. Hasonló eredményről ad­hatnak számot a baromfipestis megelőzésében. Tavaly csak­nem százezer baromfitSrtónál 3,4 millió baromfit oltottak be. Két éve pedig az oltás haté­konyságának vizsgálatára, vagyis arra, hogy az oltás után milyen az ellenanyagszint az állatokban, egy újfajta, a ré­ginél megbízhatóbb módszert vezettek be. — Az eredmények mellett van-e olyan elgondolás, amelynek megvalósulása még előbbre vihetné, illetve jó szinten tartaná a megye állat- egészségügyét? Fontos a felvilágosítás, — Néhány kisebb, de véle­ményem szerint fontos dolog­ban szeretnénk, ha a kister­melőkkel, az állattenyésztő gazdákkal fenntartott kapcso­latunk javulna. Alapvetőnek tartjuk, hogy a háztájiban gazdálkodók a téli hónapok­ban éljenek azokkal a lehető­ségekkel, amelyeket állatorvo­saink nyújtani tudnak felvi­lágosító munkájukkal. A nagyüzemektől meg azt is vár­juk: szakmai biztonságuk ér­dekében támaszkodjanak job­ban területi intézményeinkre: a laboratóriumainkra, az ál­latkórházainkra. Fehér István A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Zenélő dominó. Színek és fé­nyek a zenében (zenei társas­játék felső tagozatos általános iskolai tanulóknak). Vezeti: Tusa Erzsébet és Lantos Ist­ván, 15 órakor. Melyik a legszebb nyelv? Szép Ilona műsora, az Erkel iskola tanulóinak, 13 órakor. Kodály-emlékünnepség, a Ka­rikás iskola tanulóinak. Apró találmányaink című kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Horus archívum II. ki­állítás, Vankóné Dudás Juli kiállítása, megtekinthető 16— 20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Szekeres Erzsébet szőnyeg­kiállítása, megtekinthető 14— 18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Könnyűzenei Ki nyer ma? Piaci körkép Együtt a tavalyi és a primőr Az áprilist idéző napok el­lenére a piacok zöldség- és gyümölcskínálata a tavaly ilyenkorinál szebb és jobbnak tűnik. Szinte hetente számol­hatunk be újdonságokról, pri­mőrökről. Az áfész Dózsa György úti szerződéses üzlete élenjár az újdonságok felho­zatalában, az ínyencségek kí­nálatában. Például már máju­si ropogós cseresznyét kínál­nak, kilónként 120 forintért. A jól ellátott üzletben szinte minden primőr, ám tavalyi teleltetett áru is kapható. A lehetőségekkel élve vá­rosunkban is egyre gyarapszik az új üzletek száma. A Ma­gyar—Szovjet Barátság lakó­negyedben régóta parlagon ál­ló zöldséges üzletet nyitott Iványi Tibor, aiki a környék megelégedésére szintén kiváló minőségű áruval és elfdgad- ható árakkal várja a vásár­lóit. A városban tett sétánk alatt itt láttunk például spe-, nótot, kilónként 20 forintos áron. A napi zöldség- és gyü­mölcsárak a következőképpen alakultak: az igen szép új burgonya kilója 32—40 forint. Nagy a paradicsomkínálat, az ára 100—140 forint között van. Friss idei kel- és fejes káposz­ta is kapható bőségesen, az előbbi 26—30, az utóbbi 30— 36 forintért. Lassan lejár a fejes saláta szezonja, ami van, azt főleg az őstermelők kí­nálják 3 forintért. Városszer­te gyönyörű a karfiol, kilója 30—40 forint. A frissen szedett sampion gomba kilója 80—86 forint. Az új kék karalábé darabja 6— 7,50 forint. Négy forint egy csomó zöldhagyma. Kiváló minőségűek a paprikák, dara­bonként 2 és 6 forintért is vá­sárolható és van már tölteni való, amiért 9 forintot is. el­kérnek. A régen várt leves alap­anyagnak, és főzeléknek való zöldborsó is megjelent, a fel­tűnően szép áru 40—45 fo­rintért kapható. Az új sárga­répa 6—14 forintért vár vevő­re, csomónként. Viszonylag csökkent a hazai fürtös ubor­ka felhozatal, ahol lehet kap­ni, ott 32—40 forintot kérnek kilójáért, míg a kígyóuborka ára egységesen 32 forint. A petrezselyem, a zeller zöld és a friss kapor csomója 2, illet­ve 3—3 forint. A teleltetett zöldségek ára 28—30 forint kilónként. A tojás 1,80—2 fo­rint. Csomagolt óburgonyát még árusítanak néhány he­lyen, kilója 6,60. Változatlanul szegényes, sivár a virágpiac. A lassan elnyíló tulipánok kókadoznak csak, egy-két fo­rintért kínálják szálát, s a szegfű 10—12 forintért kapha­tó. M. M. Hatvan éve házasok Meghitt családi ünnepség volt tegnap Erdőkertesen. Há­zassága 60. évfordulóját ünne­pelte Krizsán Albert és fele­sége, Fazekas Irma. A nyolc­vanéves házaspár mindig dol­gos hétköznapokkal töltötte életét, kis szőlőjüket még ma is nagyrészt maguk gondozzák. A jeles évfordulón arról ad­hatunk számot, hogy három gyermekük, öt unokájuk és ugyancsak öt dédunokájuk köszönthette őket. Ifjúság Módszertan Ifjúsági módszertani napot szervez a gödöllői művelődési központ május 14-én, a város­ban és a járásban dolgozó népművelők, klubvezetők rész­vételével. A programból: Elő­adás és beszélgetés az ifjúság szubkultúrájáról, az ifjúsági klubokról; 9.30 órakor. Kis­csoportos foglalkozások, ame­lyeken önismereti és csoport- ismereti módszerekkel, játé­kokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők; 14 órától. Mozi Névtelen vár. Színes, ma­gyar film. Csak 4 órakor! Keresztapa I—II. Kétrészes színes, szinkronizált, amerikai film, 6 órakor. Járási labdarúgó-bajnokság Elfáradtak a péceliek Játékvezető és kapus is megsérült Erre a szövetségi napra is bőven hoztak hírt a képvise­lők, érződött, hogy elérkeztünk járási labdarúgó-bajnokság hajrájához, és kemény, de re­méljük, sportszerű küzdelmek­re van kilátás az utolsó három fordulóban. Legutóbb megle­petés született Erdőkertesen, ahol a Pécel elhullajtotta a két bajnoki pontot, A GEAC sok gólt lőtt Isaszegen, a Valkó Tú­ra ellenében tartotta otthon az egyik pontot. Az erdőkertesi Horváth a mérkőzés 70. percé­ben szalaghúzódást szenvedett, de sérülten is védett a 90. per­cig. Kerepestarcsán a mérkőzés tanúi a játékvezető sérülését láthatták: az történt, hogy egy nagy lövés fejen találta Tóth József játékvezetőt, majd a he­lyi csapat edzője térítette ma­gához. Ezután is kifogástala­nul vezette a mérkőzést. A GEAC 5-0-ás vezetésénél, még szünet előtt megsérült az Isaszegiek kapusa. Cserepad­jukról mezőnyjátékos állt a kapuba. Különösen a most le­igazolt Tóth Jenő középcsatár volt elemében, aki három gólt szerzett. A forduló rövid krónikája: Galgahéviz—Domony 2-2 (0-1) Vezette: Maszlag (Merkel). Sportszerű játék volt, kifo­gástalan játékvezetéssel. A do- monyiak sok helyzetet kihagy­tak, a döntetlenre így is rá­szolgáltak. Isaszeg—GEAC 0-8 (0-5) Vezette: B. Tóth (Máthé) A hazai csapat nem állította nehéz feladat elé az egyete­mistákat. Erdőkertes—Pécel 3-2 (0-1) Vezette: Répási (Uzsák, Szántai). Az erdőkertesi homokon egy félidő alatt elfáradtak a péce­liek. A kemény, időnként dur­va mérkőzésen a hazaiak meg­érdemelten nyertek. Népi tapasztalatuk Feljegyzések a kalendáriumban Az esztendő minden hónap­jában vannak úgynevezett jós­napok, amelyeknek a száma a tavasz utolsó és a nyár első hónapjában a legmagasabb. Nem véletlenül, hiszen az évi termés szempontjából ez az időszak a legkritikusabb. A jósnapok az időjárás forduló­pontjai, s a népi tapasztala­tok szerint ezek hosszabb-rö- videbb időre előrevetítik a következő hetek időjárását. Ki ne ismerné az olyan tömör népi előrejelzéseket, mint: ha fénylik Vince, megtelik a pince; ha Katalin kopog, ka­rácsony locsog. A jelenség oka Az évszázadoson át öröklő­dő megfigyelések között a legmegbízhatóbb talán az, amely a fagyosszentekhez kapcsolódik. A tavaszi hónap­ban a hőmérséklet nagyjából egyenletesen emelkedni szo­kott, aztán május közepe felé hirtelen csökkenni kezd, ami jelentős károkat okoz a szán­tóföldeken, kertekben. A ta­pasztalatokon nyugvó igazsá­got ma már a tudomány is el­ismeri, de a jelenség okának megbízható magyarázata még várat magára. Pongrácot, Szervácot és Bo- nifácot nemigen szerette a földműves ember, noha ők mit sem tehettek róla, hogy az időjárást ma sem lehet az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek vezetőinek kí­vánsága szerint befolyásolni, de nem szabad szem elől té­veszteni, hogy ha az időjárás olykor bosszankodásra, ide­geskedésre ad okot, mégis csupán egy tényező a termés­hozamok alakulása szempont­jából. Régebben e területet a vál­tozatlanság, az állandóság jel­lemezte, napjainkban viszont a gyakorlat szerint egy ember­öltő alatt háromszor-négyszer is megváltozik a termelés minden eleme. Tudással felvértezve A termelés mindenkor leg­fontosabb tényezője maga az ember. Az elmúlt évszázadok folyamán a földműveíés tudo­mánya alapvetően az elődök által átörökített ismereteken alapult. Egy-egy új jelenség lelterjedéséhez évtizedekre volt szükség, mert az újat kétkedéssel, fenntartással fo­gadták, vagy ha technikai jel­legű előrelépésről voU szó, rohamos térhódításuknak az anyagiak szabtak határt. Napjainkban, a termelési rendszerek korában az új technikai eszközök, technoló­giák általánossá válása, a tu­dományos ismeretekkel fel­vértezett szakemberek széles tábora, a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatóintézetek, szakiskolák, az Agrártudomá­nyi Egyetem, illetve tevékeny­ségük eredménye mind biz­tonságos elem a termelésben, s záloga a további fejlődésnek az időjárás ellenére is. Bene Mihály Hévizgyörk—Zsámbok 2-1 (1-0) Vezette: Vayner (Barna). Esős időben, sportszerű, küz­delmes mérkőzésen megérde­melten győztek a hazaiak. Valkó—Túra 1-1 (1-1) Vezette: Czene (Urbán). Ez is hajtós, időnként durva mérkőzés volt. A szemtanúk szerint a játékvezető erélytele­nül vezette, kiengedte a mér­kőzést a kezéből. Kerepestarcsa—Mogyoród 4-0 (1-0) Vezette: Tóth J. (Németh S.) Esős időben szünet után kap­csolt rá a hazai gárda és biz­tosan tartotta otthon a két pon­tot. HMSE—Galgamácsa 9-0 (Részletesebb jelentés nem érkezett a szövetségbe.) Ifjúságiak: Galgahéviz—Do­mony 3-1, Erdőkertes—Pécel 1-3, Hévizgyörk—Zsámbok 4-0, Valkó—Túra 5-1, Kerepestar­csa—Mogyoród 3-0. Serdülők: Iklad—Aszód 1-3, Kartal—Gödöllő 2-2, Veresegy­ház—Isaszeg 2-2, Kerepestarcsa —Erdőkertes 5-0, Dány—Pécel 0-2. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA Felnőttek: 1. Pécel 2. GEAC 3. Kerepes­tarcsa 4. Erdőkertes 5. Túra* 6. Zsámbok 7. Hévizgyörk 8. Mogyoród 9. Valkó 10. Isaszeg 11. HMSE 12. Domony 13. Galgahéviz 23 15 6 23 16 3 2 67- 18 36 4 69- 12 35 23 15 53 62- 17 35 23 12 7 4 62- 29 31 23 13 7 3 47- 24 31 23 14 — 9 49- 32 28 23 11 6 6 45- 34 28 23 10 3 10 31- 44 23 23 5« 6 11 38- 51 16 23 5 6 11 26- 43 16 23 6 3 14 39- 46 15 23 4 4 15 26- 50 12 23 4 1 18 36- 79 9 14. Galgamácsa* 23 1 1 21 17-139 1 — két büntetőpont levonva. Serdülők: 18 13 4 1 67- 26 30 1. Dány 2. Kerepes­tarcsa 3. Kartal 4. Pécel 5. Gödöllő 6. Aszód 18 10 18 11 18 11 18 10 18 8 7. Veresegyház 18 8. Isaszeg 9. Iklad 10. Bag 11. Erdőkertes 12. Vácszcnt- lászló 18 18 18 18 2 71- 20 26 4 56- 20 25 5 72- 29 24 5 69- 24 23 8 53- 49 18 9 41- 38 17 1 10 47- 54 15 5 8 34- 33 15 3 10 35- 36 13 3—15 17- 94 6 18 2 — 16 7-146 4 Csiba József Kistarcsai gázcssretelcpiinkre telepvezetőt felveszünk. Jelentkezni lehet személyesen: PEST MEGYEI IPARCIKK KERESKEDELMI VÁLLALAT, Budapest V., Deák Ferenc u. 23. Telefon: 173-525. ISSN 01.13—1957 (Gödöllői Hírlap) ríumaiban maradtak feljegy­zések, de egyiket-másikat az emlékezet is mélyen elraktá­rozta. Versegen például 1913- ban feljegyezték, hogy húsvét- kor hó esett, s az utána be­következő gyors olvadás miatt árvíz keletkezett. A Tanácsköztársaság idején — a járási direktórium megyé­nek küldött jelentéséből tud­juk — a télutó és a tavasz abnormálisam csapadékos volt, a tavaszi munkálatokat nagy erőfeszítések árán lehetett el­végezni, s amellett két ízben is fagy pusztított: április 27-én és május 3-án, ami nagy kárt okozott a gyümölcsösökben és a szőlőben. A második világ­háború előtt még egy ízben fordult zordra tavasszal az idő: 1938. május 5-én húsz centiméteres hó esett. Az időjárás és a mezőgaz­daság összefüggése valameny- nyiünket érintő viszony, mind­annyiunknak köze van hozzá, hiszen ez a gazdasági ág ter­meli meg mindennapi kenye­rünket és egyéb alapvető élel­miszereinket. Változó elemek A termelők száma jócskán összezsugorodott a néhány év­tizeddel ezelőttihez képest, ugyanakkor a terméseredmé­nyek átlaga jelentős mérték­ben megnövekedett. Jóllehet, naptári évfordulójuk éppen jósnapokra esett. A népi me­teorológia őket tette meg an­nak a jelenségnek az okává, amely névnapjukhoz, a fa- gyosszéntekhez kapcsolódik. A nem éppen dicsőséges hír­névnek örvendett Pongrácék névnapjától két hét sem vá­lasztja el Orbán napját. Ha e napon jó idő volt, a gazdák kellemes őszre, dús szőlőter­mésre számítottak, ha viszont borongott, gyenge terméstől tartottak. Tény, hogy az ép­pen az idő tájt virágzó szőlő­re nézve a nyirkos, szeles, hi­deg idő kedvezőtlen hatású volt, szemben a csendes, me­leg napokkal,' Orbán napjához egy közmondásunk is kapcso­lódik, amely Orbán szelét em­legeti. Vidékünkön is ismert az a szólás, amely szerint va­laki járkál, mint az XJrbán lelke. Zord tavasz Nevezetes Medárd napja is. A hagyomány azt tartja, ha ekkor esik, a következő negy­ven nap gyakorta lesz esős. A tartós esőzés és a velejáró, jelentéktelennek nem nevez­hető hőmérsékletcsökkenés a legfontosabb növénynek, a gabonának ártott a leginkább. A tetemes kárt okozó ked­vezőtlen tavaszi időjárásról a leginkább a gazdák kalendá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom