Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
1983. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK 'x/űídap m ENDREI illan I PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Jól sikerült autócrossműsor Tízezren az izbégi pályán A kitűnően előkészített pályát hatalmas nézőkoszorú övezte, itt a előtti kanyarhoz készülődnek a versenyzők. ffVt „ '• "WV cél Importot helyettesítenek Manufaktúrától a modern gépekig A Budapesti Epítöanyagiparl Szövetkezet nemcsak fővárosi, hanem Pest megyei, sőt szentendrei és pomázi illetőségű is. Ma már eredményesen gazdálkodó szövetkezet, amit egyetlen adattal kívánunk illusztrálni. Tavalyi árbevételűk 235 millió 306 ezer forint volt, s ebből a tekintélyes summából 91 millió 135 ezer forint az exportbevétel. Persze, az út hosszú, és rögös volt idáig. Mégis érdemes egy kicsit visszapillantani, mert a mai eredmények a múltnak is köszönhetők. Egy kis történelem A jogelőd még 1952-ben, mint háziipari szövetkezet alakult meg, s főleg a laza szerkezetű bedolgozó rendszeren alapult. Tevékenységi körük varrás, nylonharisnyabontás, majd 1953-tól kerámiakészítés. Akkori profiljuk: kisplasztika, különféle méretű betűk, feliratok, majd szellőzőrácsok és burkolócsempék készítése volt, teljes mértékben manufakturálisan. Ilyen körülmények között, valóban nehéz lett volna látványos eredményt produkálni. A szövetkezet jogutódja a Szentendrei Ipari Szövetkezet lett úgy, hogy a szentendrei kerámiarészleg egyesült a Budapesti Építőanyagipari Szövetkezettel. Telephelye továbbra is a Bocskai utcában volt, a 644 négyzetméteres alapterületen 24—26 munkás dolgozott, minimális szociális ellátottság, rossz munkakörülmények között. 1958-tól fokozatosan javult a helyzet. Akkor már munkájuk volt elég, egyre több építőanyagipari terméket gyártottak. Az 1960-as években a telep átlagos évi árbevéBefut * célba az OB II. osztály abszolút győztese, hordás János és Wartburgból épített versenygépe. A szerzd (elvételei Benépesültek az izbégi dombok. Itt rendezték az elmúlt hét végén az országos autócross-bajnokság idény- nyitó versenyét. Az eredetileg április 2—3-ra tervezett futamot az eső miatt nem sikerült befejezni, s bár az ismétlést sem kímélte az időjárás, a szemerkélő eső nem tudta megakadályozni a lelkes szervezőket és versenyzőket, hogy Végigfussák a távot. A nézők pedig — bizonyítva, hogy milyen népszerű hazánkban az autósportnak ez a szakága is — hűségesen kitartottak a kellemetlen nyirkos-hűvös időben. Végeredményben jó Versenyt és nagy közönségsikert hozott a megismételt Idénynyitó. A Szentendrei Petőfi SC versenyzői közül Botár Emil érte el a legjobb eredményt, negyedik lett, a csapat pedig egy második és egy harmadik helyet szerzett. Roóz Péter tele hárommillió forint volt, 38—40 fős létszámmal. Ekkor már jobb volt a gépi felszereltség, valamint a munkakörülmények is. A változás éve A szentendrei üzem életében az alapvető változást az 1977- es esztendő hozta meg. A városrendezés során a régi telepet felszámolták, s az új üzemnek a Kőzúzó utcában jelöltek ki helyet. Az új, modern kisüzem, viszonylag rövid idő alatt elkészült, s ma már méltó színfoltja a város ipari negyedének. Pomázon is van egy részlegük, szintén kerámiaüzem, melynek alapprofilja: importot helyettesítő tűzállóanyag és öntödei tégelyek gyártása. A pomázi termékek java részét kézi munkával állítják elő, ám mégis jó az árfekvése. Az is igaz viszont, hogy az utóbbi esztendőkben nagy ösz- szegeket fordítottak ennek a telephelynek a gépesítésére és a szociális körülmények jobbítására. Mindkét — tehát a szentendrei és a pomázi — kerámiaüzem, teljesítette múlt eszKulturális mozaik 9 Művészeti főiskolák találkozója. Május 13—14—15-én rendezik meg a művészeti főiskolások hagyományos találkozóját, amelyen részt vesznek a Színház és Filmművészeti Főiskola, a Zeneművészeti Főiskola, a Képző- és Ipar- művészeti Főiskola, az Állami Balettintézet és a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának hallgatói. Jó hír a szülőknek Elég a hely az óvodákban A városi tanács művelődés- ügyi osztálya felhívja az óvodáskorú gyermekek szüleit, hogy május 31-ig — juttassák el az osztályhoz óvodai elhelyezésre vonatkozó igényüket, mert a 31 -e után érkező kérelmeket már nem tudják kedvezően elbírálni. Előzetes számítás alapján a városban 1100—1200 óvodáskorú van, s — jó hír a szülőknek — minden gyereket el tudnak majd helyezni. A hónap végén az óvónők és a művelődésügyi osztály illetékesei összeülnek, s körzetenként elosztják a gyerekeket. Az új, a százszemélyes Hold utcai óvoda sokat segített a helyzeten, hiszen ez már tornateremmel ellátott, szép udvarral rendelkező objektum. A város legszebb, s legkényelmesebb óvodája. 9 Gyertek játszani Viseg- rádra. Időpont: május 15-én, vasárnap 10 órakor. Helyszínek: Salamon-torony, a királyi MáStkAOiM wíca. Az első színhelyen bábcsoportok, színjátszó- és táncegyüttesek lépnek fel, délután pedig a MENTA együttes. A második helyszín programja: reneszánsz esküvő, a Happy And bohóccsoport, korabeli tánc, és zene, valamint haditorna. A harmadik helyszínen pedig vásár lesz, ahol könyveket lehet venni és cserélni, valamint részt lehet venni a honismereti játékban. 9 Munkaközvetítő diákoknak. A PMKK ebben a hónapban nyitja meg munkaközvetítő irodáját, ahol diákok részére nyári, szünidei elfoglaltságot biztosítanak. Az érdeklődő fiatalok a PMKK városi osztályán megtudhatják, hol, milyen és mennyi fizetésért kaphatnak munkát. Érdeklődni lehet személyesen vagy telefonon (10-294) a városi osztályon. A munkaközvetítő iroda szolgáltatása díjtalan. tendei tervét, beleértve az exporttervre is, s idei eredményeik ugyancsak biztatóak. Tudütos fiatalítás Ezek a sikeres esztendők természetesen megteremtették az alapját annak is, hogy jó bérpolitikával, kiváló szociális körülményekkel marasztalják — kössék dolgozóikat. Ennek ellenére a szövetkezet tudatosan fiatalít, mert minden négy közül három régi dolgozójuk — azok, akik a „hőskort” vé- gigküzdötték —, 1985-ig nyugdíjba vonul. Az idén 27 szakmunkástanuló gyakorlati képzésétől gondoskodnak. Természetesen nem feledkeznek meg az idősebbekről sem. A felnőtt dolgozók szakmai továbbképzésére a szövetkezet pályázatokat hirdet, s a továbbtanulókat különféle kedvezményekkel segíti. Mindezek után érthető a szövetkezet két telepén uralkodó jó munkahelyi közérzet. Ma nyit Kempingkiállítás a Papszigeten Még szerencse, hogy a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat vezetői nemcsak a naptárra, hanem az időjárásra is figyelnek: rövidesen itt a nyár, a kirándulások, a kempingezések szezonja. Mától, vagyis május 12-től 22-ig, tíz napon keresztül, a Papszigeten kempingkiállítást és engedményes vásárt rendez a PIK. Sátrak, kempingbúto- rok. horgászfelszereléseK, játékok, sportfelszerelési és sportruházati cikkek nagy választéka várja az érdeklődőket. A vásárlással egybekötött kiállítás naponta reggel 10 órától délután 18 óráig lesz nyitva. Aki 500 forint felett vásárol, PIK-sorsjegyet is kap, amivel egy négyszemélyes sátrat nyerhet. A sorsolás, a kiállítás utolsó napján, május 22-én lesz. Szóvá tették Intézkedett a tanács • Román József tanácstag kifogásolta, hogy a Barackos utca bejáratánál egy aknafedő hiányzik, s ez balesetveszélyes. A városi tanács műszaki osztálya a panaszt jogosnak találta, s azonnal intézkedett. Értesítette a tanácstagot, hogy a hiányzó aknafedőlapot a DMRW azóta már. visszahelyezte. O Ronga Lászlóné és Borbély János együttesen tették szóvá, hogy piszkosak, szemetesek a gimnázium és óvoda előtti útszakaszok, s felvetették továbbá, hogy a Virsert utcát hideg aszfalttal kel'ene lefedni. . tkíSSjUat: ;•}•.£* *•'* J A tanácselnök-helyettes, valamin« a tanácstagok együttesen vizsgálták meg a helyszínt, a panaszt jogosnak találták, s megállapodtak az elvégzendő munkákban, amelyért a műszaki osztály lett a felelős. Sajnos a hidegaszfalt leterftése > Várkert utcában az ez évi költség- vetésben nem szerepel, ezért erre a munkára csak jövőre kerülhet majd sor. • Váradi Zoltán sürgős intézkedést kért a Házi Árpád utcában a bölcsőde előtt lévő csatorna megjavítása érdekében. A műszaki osztály a hiba megszüntetésére a munkát már megrendelte a Városgazdálkodási Vállalatnál. »yvfjfqlg«?! ff a Fekete sarok ■PTT Jogosítvány nélkül Janlcsek Attila szentendrei (Rózsakért 12. sz.) lakos, január 31-én, este 22.10 órakor úgy ült segédmotorkerékpárjára a Dunakanyar körúton, hogy azt megelőzőn három üveg sört fogyasztott. Jogosítványát hat hónapra bevonták, s 4000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezték. Súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy ittas vezetésért korábban már folyt ellene eljárás. Marsi József szentendrei (Vasvári Pál u. 23.) lakos, önálló kisiparostól a Pestvidéki Járásbíróság vezetői engedélyét 1983. december 10-ig bevonta. Ennek ellenére Marsi József március 15-én, 15.15- kor, Szentendre lakott területén jogosítvány nélkül vezetett. Ezért 4000 forint pénzbírsággal sújtották, s további hat hónapra — amely 1983. december 11-től kezdődik — bevonták vezetői engedélyét. Az ő esetében is súlyosbító körülmény volt, hogy korábban több esetben indult már ellene eljárás megengedett sebesség jelentős túllépése, illetve jogosítvány nélküli vezetés miatt ■ A tárgyalóteremből! Közel az elvesztett haza B elgrád 1690-ben török kézre került. A menekülő szerbek ekkor tömegesen telepedtek le Magyarországon. Ekkor lett Szentendre soknemzetiségű helységgé, ahol a törzslakosságot a bevándorolt szerbek alkották, akikkel együtt nagyobb számban érkeztek dalmátok, s néhány görög kereskedő család. A későbbi évek folyamán németek és szlovákok is számosán választották új otthonukul Szentendrét. Természetesen sokan Laktak itt ekkor már magyarok is. A középkorban Szentendrére és környékére települt szerbek rövidesen szétszóródtak, illetve a török megszálláskor elmenekültek. Hazánk lakói között a hódoltság idején mind nagyobb tömegben tűntek fel szerbek. Ez a viszonylag lassú szivárgás a Dunántúl északi részéig, Komáromig, sőt Győrig terjedt. A szerbek a Duna adta lehetőségekkel élve, legelő-, rév- és vámbérleteikkel jelentős vagyonra, ezzel együtt nagyobb műveltségre tettek szert, mint a déli sík részeken bolyongó honfiA XVII. század végén a magyar— délszláv kapcsolatokban új korszak kezdődött. Két esztendővel Buda felszabadulása után, 1688-ban I. Lipót, Savoyai Jenő tervei szerint nagy hadat küldött a török ellen. A szerbek — érthető okokból — a császári sereghez csatlakoztak. Részese volt ennek a politikának az ipeki pátriárka, Csernojovics Arzén is. (Ma utca őrzi nevét.) A badeni őrgróf 1689 tavaszán benyomult Szerbiába, ahol mintegy 5000 szerb és albán felkelő csatlakozott seregéhez. A hadiszerencse azonban megfordult, s a török túlerő elől a császári sereg kénytelen volt kivonulni a Balkánról. Velük együtt menekült 30 000 szerb család is. I. Lipót ezt megelőzően azoknak a szerbeknek, akik a török elleni vállalkozásában támogatták, 1600. április 6-án szabad vallásgyakorlatot, vajdaválasztási jogot és adómentességet ígért. Amikor 1690. október 9-én Belgrád elesett, a török bosszúja elől a szerbek részint gyalog, részint hajókon menekültek. Egyik fő letelepedési helyük Szentendre és környéke: Pomáz, Csobánka, Budakalász lett. A császári politika az volt, hogy egyre inkább az ország belsejébe telepítse őket. Szentendrére településükben döntő szerepet játszott a Duna. Szentendrén — István szerzetes elbeszélése szerint — fatemplomokat és faházakat építettek, nem volt ugyanis tervük a huzamos letelepedés. A Duna- parton a volt hajóállomás környékén, a múlt század elején még látható volt az a szerb fatemplom, melyben Lázár cár magukkal hozott tetemét helyezték el, s ahonnét a karlócai békekötés után Szerém megyébe, Ravenicába vitték. I. Lipót ideiglenesen telepítette le őket azzal a feltétellel, hogy hazájuknak a török iga alól való felszabadulása után visszatérnek otthonaikba. De maradtak. Lipót ismételten kiváltságokat biztosított számukra. Az 1691-es karlócai béke, mivel Szerbia és a Bánság török kézen maradt, meghiúsította az annyira óhajtott visszavándorlást. A XVIII. század elején Szentendrének 5000—6000 szerb lakosa lehetett, amely a század közepére felére apadt, ugyanis nagy részük visszahúzódott a délebbi országrészekbe, közelebb az elvesztett hazához. A szerbek kulturális és gazdasági élete Szentendrén összpontosult, azért lett a város a XVIII. században a szerbek Sionja. Volt idő, mikor kilenc szerb plébános működött a város területén. A céhek egymás után nyerték el szabadalmaikat. A vagyonos szerbek és a város egyéb lakói között hosszú időn keresztül érezhető volt az ellentét, mely II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában élesedett ki legjobban, s vagy nyolcvan év múlva Ráby Mátyás fellépésének eredményeként mutatott viszonylag nagyobb enyhülést Alkalom szüli a tolvajt f Eddig már számtalanszor — de úgy tűnik mégsem ^ elégszer — megírtuk: az ittasan elkövetett bűntett mi- í nősítéseben az alkoholos állapot nem enyhítő körülmény. f Azt is sokszor megírtuk már, s úgylehet még sokszor £ kényszerülünk erre, hogy az alkoholfogyasztás, majd az ^ utána következő gátlásmentes életérzés minden esetben í rossz tanácsadó. Az alábbi bírósági tudósításunk is erről í szól. Kardos János többszörösen büntetett előéletű szentendrei lakos április 15-én, az esti órákban elhatározta, Viseg- rádra utazik meglátogatni egyik ismerősét. Az elhatározást tett követte, ám ismerősét nem találta meg. Ki tudja, talán bánatában, de tüstént inni kezdett, s nem is hagyta abba mindaddig, amíg pénz volt a zsebében. Miután már az útiköltségét is cseppfolyósította, elhatározta, hogy az éjszakát Visegrá- don tölti. Ügy gondolta, hogy valamelyik üdülőt választja majd szálláshelyül. Ezek után felment a harmadik emeletre, besétált az OKISZ-üdülőbe. benyitott az egyik szobába, ahol egy őrizetlenül hagyott bőröndöt talált. Ezúttal is alkalom szülte a tolvajt, gyorsan felmarkolta a koffert és távozott az üdülőből. Nem jutott azonban messzire, tettét hamar felfedezték, s még Visegrádon fülön csípték. Kihallgatásakor ittas állapotára hivatkozott. A szentendrei járásbíróság Kardos Jánost bűnösnek találta kisebb értékű lopás vétségében, s ezért a vádlottat mint többszörös visszaesőt, tízhónapi szabadságvesztésre mint főbüntetésre és két évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra mint mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Mind az elítélt, mind a védője enyhítésért fellebbeztek. Az oldali írta: Karársonyi István
