Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

ÉLJEN ÉS ERŐSÖDJÉK SZEREIÉIT HAZÁNK, Á MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! MTESZ elnökségi ülés á fetadatokré! . Csütörtökön kibővített ülést tartott az MTESZ országos el­nöksége. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az MSZMP KB április 12—13-i üléséről szóló tájékoztatójában kiemel­ten szólt a műszaki, a gazda­sági, az agrár és a természet- tudományi értelmiség munká­járól és feladatairól. A tájékoztatót kövétően Tóth János, az MTESZ főtitká­ra a párt Központi Bizottsá­gának határozatából adódó időszerű szövetségi és egyesü­leti feladatokról szólt. ELTEMETTÉK CSETERKI LAJOST Mély részvéttel vették bú­csút Cseterki Lajostól, a ma­gyar munkásmozgalom régi harcosától, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának volt tágjától, országgyűlési képviselőtől, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának nyugalma­zott titkárától csütörtökön a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjában. A ravatalnál állami, párt- és társadalmi életünk több veze­tője állt díszőrségét, megren­dültén rótták le kegyeletüket volt harcostársai, munkatársai, barátai, mindazok, akik tisz­telték, szerették. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Népköz­társaság országgyűlése és a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségé nevében Rács Sándor, az MSZMP KB köz- igazgatás: és adminisztratív osztályának vezetője búcsú­zott az elhunyttól. A család, a barátok képvi­seletében Lénárt Lajos, a Ga­bona Tröszt vezérigazgatója búcsúztatta az élhunytat. Cseterki Bajost, a. gyászolók sokasága .kísérte utolsó útjára. A Munkásmozgalmi Panteon 6írkertjébén éllmyezett kopor­sóját a családtagok, a harcos­társak, a barátok és tisztelők vették körül, akik a kegyelet virágaival borították, a sír- hantot. Á gyászszertartás az Internacionllé hangjaival ért véget. Szombaton ráérnénk, de hiába.». Munkaidő alatt vagy utána? Napjainkban már-márj megvalósulni látszik az a; klasszikus humoreszkben j leírt történet: a cipőboltos bezárja üzletét, s átszalad í a hivatalba, ahol azonban várnia kell. A tisztviselő! ugyanis házon kivfil van, éppen az ő üzletéhez indult cipőt venni. Az utóbbi időben mind gya­koribb, hogy az emberek el- elkéredzkednek munkahelyükT fői, este már nern elintézhető ügyeik miatt. E jelenség okait, körülményeit — ame­lyek szerteágazóak, átszövik társadalmi és gazdasági éle­tünk szinte valamennyi terü­letét — kutatták a közelmúlt­ban a népi ellenőrök, akik az ország csaknem minden me­gyéjében felkeresték a taná­csok szakigazgatási szerveit, a különböző intézményeket, sok ipari és közüzemi szolgáltató vállalatot, több száz keréske- j delmi és szolgáltató egységet, ] s 15 ezer kérdőív segítségével a lakosság észrevételeit is összegyűjtötték. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, az országos KNEB-vizsgálatot irányító bi­zottság elnöke, valamint Do­bos István, a KNEB elnökhe­lyettese csütörtökön a KNEB székházában sajtótájékoztatón ismertette a felmérés követ­keztetéseit, s azt a határoza­tot, amelyet e kérdésben csü­törtöki ülésén hozott a Mi­nisztertanács — mint az 1. ol­dalon jelentjük. A vizsgálat során kiderült: a dolgozók mintegy fele napköz­ben intézi hivatalos és ma­gánügyeit, bár főnökeik, s ők maguk is tudják, hogy ez vég­ső soron a gazdaság rovásáta megy. Az utóbbi években rá­adásul tovább csökkentek a munkaidő utáni ügyintézés le­hetőségei. A felemás helyzetre jellemző: a megkérdezett dol­gozók szinte mindegyike elé­gedett a jelenlegi állapottal — hiszen könnyen elengedik munkahelyéről —, ugyanakkor számos ügyet valóban képte­lenség munkaidő után elintéz­ni. Az OTP fiókjai például általában 8—16 óráig tartanak nyitva, s ha valakinek szerviz­re kell vinnie kocsiját, azt sem tudja anélkül megtenni, hogy főnökétől el ne kéredz- kedjék. A tapasztalatok sze­rint a munkáltatók nem ér­zékenyek az ilyenfajta idő- veszteségre, a legtöbb helyen első szóra elengedik dolgozói­kat, anélkül, hogy meggyőződ­nének a kérés jogosságáról. A lakosság — vélhetően elsősor­ban tájékozatlanság miatt — nem él eléggé a munkaidő utáni ügyintézés már ma is meglevő formáival. Erre hivatkozva számos he­lyén — elhamarkodottan — tovább csökkentették a lehető­ségeket, különösen szombaton. Figyelemre méltó, hogy bár a valóban egybeesik a tanácsok félfogadási idejével, a boltok nyitva tartásával, mégis, ami­kor az illetékesek új, hasznos kezdeményezéssel akarnak a helyzeten javítani, évtizedek során kialakult szokásaikon maguk az állampolgárok sem képesek változtatni. Dobos István elmondta, hogy a kormány tagjai a téma fontosságát átérezve tárgyal­ták meg a KNEB-vizsgálat tapasztalatait összegző jelen­tést. Rövid vita után az áz ál­lásfoglalás alakult ki, hogy a minisztertanácsi ülésen hozott, elvi iránymutató határozat szellemében — a téma össze­tettségének megfelelően — va­lamennyi illetékes dolgozza ki a maga területén a változta­tás módozatait. A Miniszter- tanács határozata lényegében így jelöli meg a tennivalók irányát: tovább szélesíteni a munkaidő utáni ügyintézés le­hetőségeit, hogy ezt követően nagyobb rendet, munkafe­gyelmet lehessen követelni a dolgozóktól. / A kormány tagjai szerint — éppen a KNEB-vizsgálattal is feltárt ellentmondások miatt —.társadalmi mozgalomra van szükség ahhoz, hogy lényeges javulást lehessen elérni. Eh­hez azonban nem kellenek bürokratikus eszközök — pél­dául új bizottságok —, hanem javítani kell az állampolgárok tájékozottságát, s igénybe ven­ni a társadalmi szervek, szer­vezetek segítségét a szemlélet­változás élőmo2dftásához. A vitában elhangzott: elképzel-, hető, hogy a néhány helyen* már bevezetett, jó, hasznos módszerek vizsgálatakor ru­galmatlan, . elavult jogszabá­lyokkal találják szembe ma­gukat a szakemberek. Ilyen esetekben a kormány nem fog elzárkózni a jogszabályok mó­dosításától sem. A munkaidő alatti és utáni ügyintézés helyzetét a Minisz­tertanács kérésére a Kqznonti Népi Ellenőrzési Bizottság fo­lyamatosán vizsgálni fogja. Sejelenfések ás panaszok A közérdekű bejelentések, panaszok és javaslatok ügyintézésének módját az 1977. évi 3. törvény határozza meg. Könnyen belátható» hogy az állampolgárok közhangulatát, a hivatalos szervek iránti bizalmát előnyösen befolyásolhatja ügyeik gyors, szakszerű és igazságos elin­tézése. Ezért kísérte figyelemmel a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság ennek a törvénynek végrehajtását a Pest megyéi Tanács, a TESZÖV és a MÉSZÖV háza táján. Tegnapi ülésén pedig dr. Bernáth Tibornak, a megyei KISZÖV elnökének a tájékoztatóját vitatta meg. A megyei KISZÖV (Pest megyei Ipari Szövetkezeték Szövetsége) hatvan tagszövet­kezet érdekképviseleti szerve. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert a böztudat a felügyeleti szerzet megillető jogokkal is felruházza a szövetség elnök­ségét, noha a valóságban azokkal nem rendelkezik. Következésképpen a tagszö­vetkezeteknek jelzi az őket érintő bejelentéséket, ám a panaszra okot adó tények elemzését és ’kiváltképpen a felelősségrevonást csak áttéte­lesen — a tanácsok, mint tör­vényességi felügyeletet gya­korló szervek útján — kezde­ményezhetné. Ilyen lépésekre eddig még nem került sor. Márpedig azoknak az eseteknek a kap­csán, melyek a tegnapi ta­nácskozáson ismertté váltak, minden ok meglett volna á felelősségrevonás kezdeménye­zésére. Az évente ismétlődő leltárhiány, a bércsalás, a lát­szatállással való jövedelem­hez juttatás bejelentés nyo­mán lelepleződött ugyan, dé annak már nincs írásbeli nyo­ma. hogy a vétkeseket felelős­ségre vonták-e. A KISZÖV elnökének tö­rekvése az, hogy — a vezető jogtanácsos segítségével — igyekszik saját maga orvosol­ni a panaszokat. Az így ma­gára vett terheken enyhíthet­ne viszont azzal, hogy a be­jelentések, javaslatok, pana­szok minősítésé után a való­ban csak a tagszövetkezetek hatáskörébe tartozó ügyeket rábízná az arra illetékesekre. Ugyanakkor az is kiderült tegnap, hogy a közérdekű ügyek intézésének módját — a szövetkezeti törvénnyel össz­hangban — szabályozni kell a szövetség részéről, s azok intézését szakszerűbben kell dokumentálni. Szükségessé vált a tagszö­vetkezetek elnökeinek alapos tájékoztatása is a már emlí­tett törvény egységes végre­hajtása érdekében. Ma ugyanis még a közérdekű bejelenté­sek és az egyéni kérések — mint például munkabér kifi­zetése, rehabilitáció, bedolgo­zás stb. — nem különülnek el egymástól át ügyintézés so­rán. A népi ellenőrök — Bayer Sándor szakcsoportvezető és dr. Sáling. József főelőadó — már a szövetségnél és három tagszövetkezetnél folytatott vizsgálata során is sok szak­mai segítséget adott a törvény megfelelő végrehajtásához, s miként Császár Ferenc NEB- elnök elmondta, ez a segítség- adás folytatódni fog azzal, hogy a tapasztaltakról és a tennivalókról tájékoztatni fogják a tagszövetkezetek el­nökeit is. Cseri Sándor á cselekvés vezérfonala Befejeződött a Marx-smlékülés a Tudományos Akadémián Csütörtökön folytatódott á Marx halálának 100. év­fordulója áikálmábói szerdán megkezdődött kétnapos emlékülés a Magyár Tudományos Akadémia székházé­ban. A két nap alatt 15 előadó, politikai és társadalmi életünk vezetői, a magyar tudomány kiemelkedő képvi­selői méltatták Marx korszakalkotó jelentőségét. Az emlékülésen elsősorban Marx eszméinek mai értelmezéséről' és továbbfejlesztéséről, az aktuális tár­sadalmi gyakorlat kérdéseiről tanácskoztak. Az emlék­ülés befejező napján Szentágoth'ai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, Pál Lénárd, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára. Lukács József, a Filozó­fiai Intézet igazgatója, Glatz Ferenc, a Történettudomá­nyi Intézet osztályvezetője. Halász József, az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatóhelyettese és Wirth Adám, a Politikai Főiskola tanszékvezető tanára tartott elő­adást. Zárszót Huszár István, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója mondott. A gazdag tartalmú kétnapos emlékülés összefoglalásában Huszár István hangsúlyozta: — Mi a marxizmust—leni- ni2must megbonthatatlan, egy­séges eszmei alapnak tekint­jük, amelynek érvényességét a szocializmus építésének ma­gyarországi tapasztalatai is iga­zolják. A marxizmus—lenirnz- mus fejlődő eszmerendszer, nem gondolkodik modellekben, hanem az elméleti tudás gya­rapodásával, a kommunista és munkáspártok kollektív ta­pasztalatai alapján állandóan fejlődik. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt sáját gyakor­latával. a szocializmué építése közben szerzett tapasztalatok­kal járul hozzá a marxizmus— leninizmus fejlődésihez. Pár­tunk mindennapi politikájá­nak során csakúgy, mint el­méleti tevékenységében érzé­keny a társadalmi fejlődés új jelenségeire, óvta és óvja ma­gát attól, hogy korábbi, a gya­korlat által túlhaladott állás- foglalásait, határozatait, téte­leit mereven értelmezze. A marxizmus eszméinek mai alkalmazásáról szólva Huszár István egyebek között kifej­tette: — A marxizmus—leniniz­pjjxs oktatásának folyamatban levő korszerűsítése — remé­nyeink és törekvéseink sze­rint — élőbbé, élményszerűb- bé teszi az ifjúság találkozá­sát a marxizmussal, s több Pest megyében hárman kaptak Átadták a SZOT-díjakat Ünnepség a siakszervejtetek székházéban Csütörtökön, á SZOT szék­hazában ünnepélyesen átad­ták az idei SZOT-díjakat. Az ünnepségén részt vett Aczél György, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai' Bizottságának tágja is. Üdvözlő beszédében Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára emlékeztetett arra, hogy ne­gyedszázada ismerik el SZOT- díjjal írók, művészek színvo­nalas, elkötelezett munkáját. Mint mondotta, valamennyi kitüntetés mögött a szocialis­ta művelődésnek szentelt életpálya áll.. Társadalmunk azt várja, hogy az alkotások biztonságos fogódzók legyenek a dolgozók számára.. A mű­vész nézzen szembe életünk bonyolultságával, azokkal a helyzetekkel, amelyekkel á dolgozó emberék sokasága küzd. Vállalják az eligazodás és az eligazítás nehézségeit is. A művészet nem jelenthet egysíkúságot, nem a forma, hanem a tartalom fejezi ki a mű értékét — mondotta a SZOT titkára. A díjakat Gáspár Sándor adta át. SZOT-díjat kapott Barcsay Jenő festőművész, Botka Fe­renc irodalomtörténész, Csőké Anna könyvtáros, Fényes. Ta­más fotóriporter, Fodor And­rás költő, Gácsi Sándor ripor­ter, Hegedűs D. Géza színmű­vész, Hévízi Piroska festőmű­vész, Hunya István politikus, Imre István báb- és rajzfilm­tervező, Katkó István irodal­mi szerkesztő, Kiss Dénes író, Koszta Rozália festőművész, Kozma Ferenc közgazdász, Körmendi János színművész, a Magyar Barokk Trió tagjai: Cseiényi Gyula, Végvári Csa­ba és Bartha Zsolt zeneművé­szek, Moór Marianna színmű­vész, Nemeskürty István író, filmesztéta, Nógrádi László karnagy, Stoller Antal művé­szeti vezető és a Tatabányai Bányász Színpad amatőr együttese. A SZOT elnöksége fogadást adott a díjazottak tiszteletére. inspirációt kapnak majd an­nak alkalmazására. A marxiz­mus—leninizmus eszméje a társadalmi közgondolkodásban is a "Cselekvés vezérfonalául szolgál. A marxizmus ember- eszméje a tevékeny, közössé­gi ember, akivel szemben a mai viszonyok között joggal támasztható az az igény, hogy rendelkezzék a mérlegelés, a választás, a problémaieldolgo- zás képességével. Legyen olyan képessége, gyakorlati készsé­ge. amely lehetővé teszi ész­szerű alkalmazkodását az új helyzetekhez. Jellemezze ál­lampolgári nagykorúság, mely fogalom magában foglalja a közügyekben való demokrati­kus részvétel iránti igényt és tevékenységet. A marxi tanítás elsajátítá­sának, gyakorlati alkalmazásá­nak és továbbfejlesztésének összefüggéseit elemezve Hu­szár István elmondta: — Mindennapi gondjaink homlokterében mindenekelőtt a gazdasági kérdések és az ezek által kiváltott társadalmi folyamatok állnak. A marxi gazdaságelmélet és mai gazda­ságpolitikánk. illetve a világ- gazdaság összefüggései külö­nösen fontosak. A hetvenes években kibontakozott és . az elmúlt években felerősödött világgazdasági és világpoliti­kai válság erőteljesen felszínre hozta belső fejlődésünk el­lentmondásait. élesebben vi­lágította meg gazdaságunk, társadalmunk egyenetlensé­geit. Az utóbbi évékben a kü­lönböző fórumokon lezajlott viták középpontjában az állt: miként lehet leküzdeni a szo­cializmus építése közben a külső és belső tényezőktől eredő nehézségeket; hogyan tudunk úrrá lenni a válságje­lenségeken; miben, milyen módon keressük a megújulás lehetőségeit. A marxizmussal és az épülő szocializmussal kapcsolatban számos elméleti probléma újszerűén vetődik fel. A megújulási készség, a kezdeményező szellem, az újí­tó törekvések folyamatosan feladják. a leckét a társada­lomtudományoknak. A Marx- évforduló jegyében rendezett emlékülés érdeme, hogy mi­közben tisztelettel adózott Marx Károly emlékének, az ő szellemében, gondolkodásának logikája szerint igyekezett vizsgálni mai dolgainkát, a marxi örökség megvalósítását napjainkban és a jövő távla­taiban — fejezte be zárszavát Huszár István. Résxietes terv alapján Hangsúlyos kétnyelvűség Ment csupán a művelődés ügye MSZMP Politikai Bi­zottsága 1983. március 1-i nemzetiségpolitikai határoza­tának végrehajtására a Műve­lődési Minisztérium nemzeti­ségi önálló osztálya részletes feladattervet dolgozott ki. Az ebben foglaltakat vitatta meg Megvarrják a Gálának A szcntlőrincká- tai asszonyoknak nincs sok lehető­ségük munkát vál­lalni lakóhelyü­kön. Ezen a gon­don segített a szentniártonkátai Kossuth Tsz: azzal, hogy á régi iskolá­ban varrodát he­lyezett el, ahol je­lenleg 32 asszony dolgozhat. Első megrendelői közé tartozik a Gála Nőiruha Szövetke­zet. melynek blú­zokat szabad­idő-ruhákat készí­tenek. Erdős! Agnes felvétele csütörtöki ülésén a nemzetisé­gi ügyeket gondozó legmaga­sabb szintű állami szerv, a nemzetiségi tanácsadó bizott­ság. A terv hangsúlyozza: fontos, hogy a nemzetiségi politika ne korlátozódjék csupán a mű­velődés ügyére. Az érintett te­lepülések nemzetiségi jellegét, a kétnyelvűség természetes voltát kifejező felirathaszná­lattal, helynévtáblákkal ösz- széfüggésben hangsúlyozzák a tervezet készítői. Különös gon­dot kell fordítani arra, hogy a nemzetiségi iskolákban és- közművelődési intézmények­ben a fontosabb belső felira­tok is kétnyelvűek legyenek, s a nemzetiségiek által is la­kott településeken az üzletek feliratai is váljanak a két­nyelvűség természetes kifeje­zőjévé. Az óvodai nevelés során el kell érni: a nemzetiségi iskola első osztályába valamennyi kisgyermek egyéves anyanyel­vi felkészítés után kerüljön. Javasolja: tegyék lehetővé, hogy a nagyobb számú nemze­tiségi lakossággal rendelkező körzetekben a nemzetiségi fia­talok anyanyelvükön folytat­hassák a tanulást, az egyes szakmunkásképző intézetekben és szakközépiskolákban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom